Rosszétkű gyerekeknek állatfigurák

Magyar Területvédő Liga

   1918. november végén megalakult Budapesten a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, vagy rövidebben (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) a magyar békedelegációi tárgyalási előkészítésének tudományos támogatására. Alapítói Karafiáfti Jenő jogász, Kelemen Kornél ügyvéd, Lázár Andor ügyvéd, Lázár Ferenc közjegyző, Milotay István újságíró, Pethő Sándor újságíró. Elnökei: id. lóczi Lóczy Lajos, Teleki Pál, Urmánczy Nándor. Főtitkára: Krisztics Sándor. A Liga jeles tagjai között említésre méltó Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár, az MTA tagja, dr. Persay Ferenc (élt: 1854–1937), Bars vármegye alispánja. Buza Barna, a Károlyi-kormány ideiglenes igazságügy-minisztere (regnált: 1918.október 30.–november 3.) kétmillió koronával segítetteKarafiátfi az állam részéről a szervezet megalapítását, amit a Magyar Földrajzi Társaság is támogatott. Országszerte helyi szervezetei alakultak. A Magyarországi Tanácsköztársaság feloszlatta, de annak bukását követően, 1919 augusztusában gyakorlatilag azonnal újjáalakult. Ettől kezdve országosan szervezett tüntetéseket és tömeggyűléseket, különböző kiadványokat, levélzárókat adott ki a megalázó békeszerződés ellen.

   Miután 1920. július 4-én aláírásra került a trianoni békediktátum a Védő Ligák Szövetség1920. június 4-ével közösen pályázatot írtak ki a magyarság aktuális életérzését kifejező rövid imádságra, illetve jelmondatra. A győztes pályaművek: Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Magyar hiszekegy c. imája (melyet a szerző 1921-ben Hitvallás c. hosszabb verssé bővített), ill. ismeretlen szerző Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország jelmondata.

    A Liga menekült gyermekek számára internátusokat szervezett. 1920-ban kiadott irredenta levélzáró sorozatukat Tary Lajos tervezte. Országos gyűjtéséből összejött pénzből csináltatta és állíttatta fel 1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren az ún. Irredenta szobrokat; 1921. augusztus 10-én felhívást tett közzé Mentsétek meg Nyugat-Magyarországot! A Területvédő Liga „találta meg” és használta fel saját propagandacéljaira József Attila 1922-ben írt Nem, nem, soha! című versének címét, aminek kissé módosított változata a Nem! Nem! Soha!. gyakorlatilag a Liga (nem hivatalos) országos jelszavává vált.

A selyemmajmok társalognak

            A kutatók szerint a selyemmajmok az emberi beszélgetéshez nagyon hasonlóan átadják a szót egymásnak, úgy társalognak. Nem az ember az egyetlen, aki képes udvarias beszélgetést folytatni. A selyemmajmok szintén így járnak el, akár 30 perces „beszélgetésbe” is elegyednek egymással, melynek során átadják egymásnak a szót. Az új kutatást a Current Biology folyóirat közölte.

            Beszélgetéseink során természetesnek vesszük, hogy a szót egymásnak átadva érintkezünk. (Bár én, BZsB, ismerek olyan hölgyeket, akik órákig tudnak szóátadás nélkül is beszélni, beszélni!!!) Valójában ez a fajta beszélőváltás létfontosságú, hiszen hatékony módon cserélhetünk vele információkat. Legközelebbi főemlős rokonaink, a csimpánzok viszont nem nagyon vokálisak, és általában gesztusokkal kommunikálnak, emiatt széles körben elfogadott lett az az elmélet, mely szerint ezek a gesztusok hozták létre a saját kommunikációnkban természetesnek tűnő együttműködés alapjait. A kutatók bizonyítékot kerestek eme kooperáció vokális útvonalára, ehhez pedig az igen hangos selyemmajmokat szemelték ki.

            „Meglepődtünk, mennyire komolyan adják át egymásnak a szót az együttműködés során, különösen, mivel a legtöbb esetben olyan egyedekkel „társalognak”, amelyekkel nem állnak párban” – mondja a Princeton Egyetem kutatója. „Mindez még hasonlóbbá teszi ezeket az eseteket az emberi beszélgetésekhez és nagyon megkülönbözteti a más állatok – mint madarak, békák vagy tücskök – koordinált hívásától, mely főleg a szaporodással vagy territóriumvédelemmel áll összefüggésben.

            Eredményeik szerint mind az ember, mind a selyemmajom hajlandó szinte bárkivel „szóba elegyedni”, mindenféle udvariatlan közbeszólás nélkül. A felfedezés a selyemmajmokat nagyon egyedülállóvá teszi – mondják a kutatók, megjegyezve, hogy a csimpánzok és a többi emberszabású főemlős „nemcsak a szót nem adja át a másiknak, hanem szinte nem is 'beszélget'”.

            Ezek az állatkák két tulajdonságon osztoznak az emberrel: általánosságban barátságosak egymással és elsősorban hangokkal kommunikálnak. Azt gyanították, hogy ezek a tulajdonságok elősegítik a jó beszélgetés megkövetelte, az egyén által figyelemmel kísért információközlést és -kapást.

            A folyamat feltárására selyemmajmokat helyeztek el egy helyiség ellentétes sarkaiban, függönyökkel választották el őket, így hallhatták, de nem látták egymást, majd dokumentálták viselkedésüket. Kiderült, hogy a selyemmajmok nem egyidejűleg hangoskodnak, hanem mintegy 5–5 másodpercet várnak egymás reakciójára. Más szavakkal: követik a beszélgetés etikettjének kimondatlan szabályait.

            A selyemmajmok további vizsgálata nemcsak azt segítheti megmagyarázni, az emberek miért kommunikálnak egymással az ismert módokon, hanem azt is, hogy a beszélgetés néha miért fulladhat kudarcba. „Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy a selyemmajmoknál a nagyon korai élettapasztalatok – beleértve a méhben szerzetteket, valamint a szülő-újszülött „beszélgetéseiből” következőket – hogyan világíthatják meg, pontosan mi a probléma gyökere az emberi kommunikációs zavaroknál?” – mondja a kutató. (Forrás: Richpoi Hírek)

NEMZETEK KONYHÁJA - Így készül hagyományosan a dödölle (MAGYAR KONYHA)

          Köretnek és magában is nagyon finom, hagyományos magyar étel. Kicsit macerás, ragacsos is, és nehéz utána elmosogatni a lábast, de isteni finom, és ezzel kárpótolja a belefektetett munkát. Egy kis pirított baconnel és tejföllel önmagában is zseniális fogás, de egy pörkölt mellé is passzol.

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 25 dkg liszt, 3 fej vöröshagyma, só, olaj

Elkészítés ideje: 40 perc.

Elkészítés menete: Miután kiválasztottad a megfelelő krumplikat, pucold és mosd meg őket, majd egy lábasba kockázd bele, és tedd fel főni annyi vízben, hogy bőven ellepje. Amikor kellőképp megpuhult, nyomkodd össze a vízben, majd szórd a lisztet mellé, a főzővízbe, és keverd el benne. Addig keverd, amíg ragacsos masszát nem kapsz. Ha ez megvan, zárd el alatta a gázt.

Kockázd fel a hagymát, egy kis olajon kezdd el pirítani, majd egy olajos kanállal adagolj kisebb-nagyobb gombócokat a piruló hagymához, forgasd meg benne, majd egy kissé pirítsd meg a tésztadarabokat. Ha ezzel kész vagy, már csak tálalnod kell.

(Forrás: Kancsár Péter, Femina.hu)

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapjára - november 19.

Szent Erzsébet szobra az esztergomi Szentháromság szoborcsoporton (Foto: Senkyházi János)

          A világon a legtöbben két magyart ismernek: Puskás öcsit és Árpád-házi Szent Erzsébetet. Ünnepe kapcsán most az utóbbiról emlékezem meg.

           Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
        Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon II. András király és Merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. Alig múlt négy éves, amikor szülei eljegyezték a türingiai birodalmi gróf örökösével, és attól fogva a türingiai udvarban nevelkedett. 14 évesen Erzsébet a fiatal fejedelem felesége lett. Az életrajzok és a legendák egybehangzóan az ideális hercegnő képét rajzolják róla, aki megfelelt a világi követelményeknek (boldog házasságában három gyermeket szült), és az egyházi ideálnak (kórházat alapított, betegeket ápolt, és szinte minden vagyonát adakozásra fordította).

            Életéből néhány példa: Lajos hálás hittel vette tudomásul, hogy felesége néha éjszaka fölkelt mellőle, és a hideg padlóra feküdt, hogy Isten szeretetéért egy időre elhagyja férje közelségét. Azon sem ütközött meg, ha Erzsébet az asztalnál egy falatot sem evett, mert éppen böjtölt. Az 1225-ben kitört éhínség idején teljes tekintélyével mögötte állt, amikor Erzsébet fölnyitotta a kamrákat és hombárokat, és ,,kifosztva'' a várat, segített az éhezőkön.

Vagy egy egészen különleges tett. Lajos távollétében Erzsébet befogadott a várba egy leprás beteget, sőt urának ágyába fektette, hogy állandóan mellette lehessen, és szolgálhassa. Hazatérte után Lajos szívében egy pillanatra borzadás és rosszallás ébredt. Mikor azonban belépett a szobába ,,Isten, az Úr megnyitotta belső látásának szemét'', és meglátta a tulajdon ágyában a megfeszített Krisztust. ,,Lelkesen tekintett Erzsébetre, és így szólt: Erzsébet, édes nővérem! Ilyen vendéget igazán gyakran fektess az ágyamba! Ezt nagyon meg kell köszönnöm neked!''

            Lajos 1227-ben keresztes hadjáratra indult. Még útközben megbetegedett és meghalt. A hírt alig merték közölni Erzsébettel, s mikor megtudta, ezzel a kiáltással rohant végig a vár termein: ,,Jaj, Uram Istenem, most az egész világ meghalt számomra!'' Lajos oltalma nélkül nem folytathatta tovább addigi életét, ezért egy óvatlan pillanatban, gyermekeivel együtt elhagyta a várat.  Erzsébet magára öltötte a penitenciások szürke ruháját. 1228 nyarán a marburgi kórházat építtette, ettől kezdve az özvegy élete a kórház szolgálatában telt, nap mint nap mosdatta, ápolta a betegeket, osztotta az alamizsnát az egyre nagyobb számban érkező koldusoknak.

            Az akkori Európa egyik legtekintélyesebb udvarába, az esztergomiba is híre jött a király húgának helyzetéről. Az egyik napon megjelent nála egy magyar követség, élén egy tekintélyes úrral, hogy hazavigyék Erzsébetet Magyarországra. Mikor végre rátaláltak, foltozott ruhában éppen a rokka mellett ült. A főúr elborzadt, és felkiáltott elkeseredésében: ,,Ki látott már királylányt rokkánál!''  Azonban semmilyen unszolásra nem volt hajlandó a küldöttséggel hazamenni.

            Erzsébet mindössze huszonnégy éves volt, amikor földi életét befejezte. Magas láz vett erőt rajta, és a fal felé fordulva vacogva feküdt az ágyán. Egyszer csak a körülötte lévők arra lettek figyelmesek, hogy halkan, magyarul énekel. Később megmagyarázta nekik: ,,Egy kismadár ült le mellém, és olyan édesen dalolt, hogy kénytelen voltam vele énekelni. Hirtelen fölült, és elborzadva kiáltotta: ,,Mit tegyünk, megjelent az ördög! El innen, de mindjárt!'' -- aztán megnyugodott, és így szólt: ,,Beszéljünk inkább a Gyermek Jézusról, hisz hamarosan itt a karácsony, amikor megszületett, és jászolba fektették''. Aztán felsóhajtott: ,,Itt az óra, amikor a Mindenható magához hívja barátját'' – és 1231 november 16-án éjfél körül elszenderült. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után, 1235-ben szentté avatták. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba, november 19-re, a temetése napjára. 1969-ben ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára. A világ minden pontján, Dél-Amerikától Ausztráliáig találkozunk egy szép hölggyel, akik rózsákat tart a kötényében. Ilyenkor hazafias büszkeségünk még magasabbra emelkedik!

Szent Erzsébet kanonizálása
(Felhasználtam: Diós István: A szentek élete; F. J.: Árpád-házi Szent Erzsébet, Google)

Boldog Erzsébet napot kívánok

Nemzetközi férfinapra - november 18.