Régente a pap a gyónót nyilvános lakolásra is ítélhette. A bűnhődésnek ezt a módját bűncséplésnek nevezték, mivel a pap maga csépelte meg a vétkest tekercses kötéllel.
Egy szép fiatalasszony sokrendbeli csintalanságot gyónt meg a papnak. Ő pedig kimondta az ítéletet. Amikor a férj megtudta, minő cudar szenvedések várnak szerelmetes feleségére, átvállalta helyette a büntetést. A férj letérdelt alázattal, a pap pedig hozzálátott, hogy a bűnt kicsépelje belőle. A kötél csattogott, a férj nyögött, de az asszonyka sem maradt szótlan: -Üsse, csak üsse, tisztelendő uram! Nagy az én bűnöm! Megérdemli!
A vámtiszt fuldokolva a nevetéstől: –Rendben van, tessék továbbmenni atya. Kérem a következőt!
Isten alkotá a Földet, majd megpihent. Isten alkotá az embert, majd megpihent. Isten alkotá a nőt, és azóta se Istennek, se embernek nincs pihenése!
Egy rendkívül csinos fiatal hölgy repülőgépen tér haza Svájcból. Egy pap mellé szól a jegye, akit megszólít. –Bocsánat Atya, megtenne nekem egy szívességet?
–Természetesen kisasszony, mit tehetek Önért?
–Van egy dilemmám. Vettem magamnak egy remek elektronikus szőrtelenítő berendezést. Nagyon sokat fizettem érte. Jóval meghaladja a vámmentesen bevihető értékhatárt, és attól félek, hogy elkobozzák. De Ön talán titokban át tudná vinni számomra a vámon a reverendája alatt.
–Valóban át tudnám vinni drága, de figyelmeztetnem kell, hogy még sohasem voltam képes hazugságra.
–Önnek olyan becsületes az arca, hogy Öntől sohasem fognak kérdezni semmit –monda a hölgy, és már át is adta a szőrtelenítőt.
Leszállás után az atyára kerül a sor a vámvizsgálatnál. –Atya, van Önnek bármiféle vámköteles áruja? –kérdezi a vámtiszt.
–A fejem búbjától a derekamig semmiféle vámolni valóm sincs fiam.
A választ furcsállotta a vámtiszt és tovább kérdezi: –És deréktól lefelé?
–Van egy csodálatos szerkezetem, ami nők szolgálatára rendeltetett, de használva még sohasem volt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése