2. Lengyelország újabb területekkel növekedett a Történeti-Magyarország
területéből (1938)
1938. szeptember 21. Lengyelország jegyzékben követelte Csehszlovákiától
az 1920-ban Csehszlovákiának juttatott tescheni terület („Olzán túli terület”)
átengedését.
1938. szeptember 23. Szovjet figyelmeztetés érkezett Lengyelországnak:
amennyiben megsérti Csehszlovákia határait, a Szovjetunió felmondja az 1932-es
megnemtámadási szerződést.
1938. szeptember 29–30. Müncheni konferencia. Az olasz közvetítésű
négyhatalmi (Hitler német birodalmi kancellár, Mussolini olasz kormányfő,
Chamberlain angol miniszterelnök, Daladier francia miniszterelnök) szerződés a
németek által lakott területeket – népszavazás nélkül – Németországnak ítélte.
Ekkor Csehországtól Németországhoz került 29,1 km² és 3408,0 ezer lakos,
melynek 79,3%-a német volt.
A
müncheni egyezmény 2. számú függeléke kimondta: „A négy hatalom kormányfői kijelentik, hogy a csehszlovákiai lengyel
és magyar kisebbségek kérdése, amennyiben azt a következő három hónapon belül
az érdekelt kormányok közötti megegyezés útján nem rendezik, a négy hatalom itt
jelenlévő kormányfői újabb összejövetelének tárgya lesz.”
1938. október 1. Lengyelország azonban nem várt tárgyalásokra, ultimátumot
intézett Prágához, amelyben Teschen és más területek átadását követelte október
elsején déli 1 óráig. Prága másnap meghajolt a lengyel követelések előtt.
1938. október 2–3. Lengyelország bekebelezte (okkupálta) a
Tescheni-Sziléziából (Olsa) Olza-területet Oderberg/Bohuminnal (0,9 ezer km2,
231,8 ezer fő), a tescheni pályaudvart. A Történeti-Magyarország területén
Árvában (szlovákul: Oravában) elfoglalta az 1924-ben területcsere folytán
önként átadott Ladóka (Hladovka) és Aszúliget (Szuhahora) településeket, valamint
még az 1924-ben területcsere folytán megkapott Alsólipmica mellett két apró
területet is Lengyelországhoz csatolt. Ezeken felül okkupálta a Szepesben
(szlovákul: Spišben) a már 1920–24-ben is követelt javorinai körzetet, valamint
a szintén 1921–23-ben is követelt, de akkor az antant által meg nem adott
Sziklaszoros- és a Jablankai (Jablunkovsky priesmyk)-hágót ellenőrző
Sziklaszoros (szlovákul: Skalité)–Csaca (szlovákul: Čadca) sávot, melyben a
Galícia és Szilézia közötti vasúti összeköttetés másodlagos biztosítását
szolgáló vasúti pálya található (a kettő: 0,2 ezer km²).
(Érdekesség: A lengyel katonaság előzetes egyeztetés nélkül Oderbergbe
(Bohumin) is be akart vonult. Ez fontos vasúti csomópont lévén (a kassai
vasútvonal fejállomása), nagy katonai jelentőséggel bírt, és a németek szintén
birtokba akarták venni. Hitler azonban akkor még nem látta elérkezettnek az
időt a Lengyelországgal való konfrontálódásra, és az ott lévő csapatait
visszaparancsolta, a lengyelek pedig nagy ünnepség közepette bevonultak.)
Lengyelország
0,8%-kal részesedett 1938-ban a felosztott Csehszlovákiából; kb. 1000 km², 250
ezer lakossal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése