Debreceni pörcös fánk

Duna-túra 2/2.

GALAMBÓC VÁRA

          Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (később szerbeknek nevezik magukat) építették. 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. Az akkor szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond magyar-horvát-cseh király, német-római császár, de annak szerb kapitánya Zsigmond helyett a töröknek adta át 12 000 aranyért. Ezért 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban I. Mátyás magyar-horvát-cseh király serege ostromolta, de a magyar belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál országbíró foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után a török őrsége feladta.

          Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc település mellett.

NEGOTINI (Ó-SZERBIA) FURCSASÁG

     Az országút mellett a nagyméretű temető kerítés nélküli, a sírok feliratai az autóból olvashatóak. Ha közel áll a rokon, akkor még a virágot is leteheti az autó ablakán keresztül, ki sem kell szállnia. Nagyon furcsának találtuk. Ez Magyarországon elképzelhetetlen.

BUKOVÓI KOLOSTOR

      Jót aludtunk a képen látható parkolóban a barátok védelme alatt.

BODONYI (Ma: VIDIN, Bulgária) VÁR

     A várbejárás után jól esett fürdőzni a Dunában.

     A város helyén a Kr. e. 3. században Dunonia kelta település állt. Az 1. században a római hódítás után a Bononia nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt, a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt 444-ben Attila hadai lerombolták, majd a 6. században I. Justinianus bizánci császár újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok Badin illetve Bdin nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.

      Bodony (Vidin) a 10. – 14. században kiemelt szerepet játszott a régió belső viszályaiban. 1186-ban I. Iván Aszen elvette a bizánciaktól, 1260 után IV. Béla magyar-horvát király uralta, majd egy ideig Nagy Lajos magyar-horvát-lengyel király koronájához tartozott. 1388-ban Iván Szracimir cár behódolt a törököknek. Ettől kezdve a vidini vár a törökök északra tartó hadjáratainak fontos bázisa lett.

      A 18. században a város Habsburg kézre került, ekkor korszerűsítették a védelmi rendszert. 1792–1807 között a III. Szelim szultánnal szembeszegülő Pantazvatoglu janicsár pasa uralkodott a városban.

     1849 szeptemberében a magyar szabadságharc bukása után Törökföldre menekült Kossuth Lajos ebben a városban írta, és bocsátotta ki híressé vált „vidini levelét”, melyben - szerintem igazságtalanul - a vereség okát az „árulónak” bélyegzett Görgey személyében jelölte meg.

     1850-ben a város fellázadt a török uralom ellen, de leverték. Bodony (és Bulgária) felszabadulását az 1877-78-as orosz-török háború hozta meg.

NÁNDORFEHÉRVÁR
Nándorfehérváron nekem az Óratorony alatti ágyú tetszett a legjobban.

Okos gondolatok

Duna-túra 2/1.

PALÁNKA

     Itt állott a középkorban Haram vára (Harámvár). 1129-ben itt várta be II. István a bizánci sereget. 1161-ben Mánuel bizánci császár foglalta el. 1481. novemberében itt ütközött meg Kinizsi Pál a törökkel, itt esett el Thököli Miklós. 1691-ben már Fehér-Palánkának hívták, itt halt meg török fogságban Doria ezredes, akit rokonai nem váltottak ki pénzzel. 1692-ben itt találkozott a szabadon bocsátott Zrínyi Ilona férjével, Thököli Imrével. A várnak ma csak romjai láthatók. 1848-ban a szerbek szörnyű vérengzést végeztek a városban. A mai települést 1894-ben egyesítették Ópalánka és Újpalánka falvakból.

     A trianoni békediktátumig Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.

     A falu ma is két településből áll Temespalánka (Banatska Palanka) és Palánk (Stara Palanka). Temespalánka jóval nagyobb, a görögkeleti szerb templom is ott található, míg Palánk onnan 2 km-re délre a Karas, Néra és Duna folyók összefolyásánál fekszik.

SZENDRŐ

          Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Vára a Morava folyó bal oldali mellékfolyója a Jesova partján áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, aki itt is halt meg  1457-ben.

     A végvárat, melyet Vég-Szendrőnek (Végszendrőnek) is neveztek, először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta.

       1688-ban Habsburg kézre jutott, amikor Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Köprülü Musztafa pasa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalta vissza. (Német neve Semendria volt). Az első szerb felkelés idején, 1806-ban a szerbek ostrommal vették be. 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp a Szerb Fejedelemséghez.

Itt is aludtunk

     Az első világháborúban Szendrőt az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai 1914-ben elfoglalták, a középkori várban 1918-ig hadifogolytábort működtettek. A második világháborúban a város német megszállás alá került, a várban lőszerraktárat rendeztek be. 1941. június 5-én egy nagy erejű lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét, több ezer civil lakos – köztük a pályaudvaron álló zsúfolt személyvonat utasainak – életét kioltva.

     Szendrő ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára, a Sartid. 2003-ban 62 900 lakosa volt.

     A vár ostrománál hunyt el 1494. november 24-én Kinizsi Pál hadvezér, országbíró.

 KIS-KAZÁN-SZOROS

A MAGYAR OLDALRÓL A DUNA SZINTJÉRŐL

A SZERB OLDALRÓL A MAGASBÓL

A banán élettani hatásáról

A banán segít leküzdeni a depressziót. Egyen meg 2 banánt egy megerőltető edzés, tevékenység előtt, hogy extra energiát nyerjen, és stabilizálja vércukorszintjét. Egy banán az esetleg fellépő izomgörcsök és az éjszakai lábikragörcs ellen is védelmet nyújt.

A vizelettel való kalcium veszteség ellensúlyozására is jó, valamint erős csontokat épít.

Javítson hangulatán, és csökkentse a menstruációt megelőző és alatti fájdalmakat, görcsöket. Kiváló stresszoldó is egyben.

A banán jó duzzanat csökkentésére, véd a II-es típusú cukorbetegség ellen, támogatja a fogyást, erősíti az idegrendszert, és segíti a fehérvérsejtek termelődését, köszönhetően magas B-6 vitamin tartalmának.

Javítson vérképén, és enyhítse a vérszegénység tüneteit, a banánban lévő vas által.

Magas kálium tartalma miatt csökkenti a vérnyomást. Véd a szívroham és a stroke ellen.

Mivel gazdag pektinben, segíti az emésztést. E mellett finoman kelátképző is, eltávolítja a méreganyagokat és nehézfémeket a szervezetből.

Serkenti a barátságos bélbaktériumok növekedését a bélben. Emésztőenzimeket is termelnek, hogy segítsék a tápanyagok felszívódását.

Székrekedése van? A banán magas rosttartalma segít normalizálni a bél perisztaltikáját.

Hasmenése van? A banán megnyugtató hatással van az emésztőrendszerre és segít visszaállítani az elveszett elektrolitok egyensúlyát hasmenés, hányás után.

Természetes savlekötő, megszünteti a savas refluxot és gyomorégést.

Az egyetlen olyan gyümölcs amely nyersen is fogyasztható anélkül, hogy a gyomorfekélyt súlyosbítaná mert filmes bevonattal látja el a gyomrot maró savak ellen.

A banán nyújtotta természetes gyógymódok:

A banánevés segít megelőzni a veserákot, védi a szemet makula degeneráció ellen, és erősíti a csontokat a kalcium felszívódásának növelésével.

Segít a tanulásban azáltal, hogy éberebbé teszi a tanulókat. Vizsgák előtt mindenképp fogyasszon el egy banánt, hogy a magas káliumszintet kihasználva növelje koncentrációkészségét.

A banán magas antioxidáns tartalmú, semlegesíti a szabad gyököket, és védelmet nyújt a krónikus betegségek ellen.

Egy banán étkezések között segít stabilizálni a vércukorszintet és

csökkenti a reggeli rosszulléteket.

Kenje be a pók harapást, szúnyogcsípést vagy csalánkiütést a banánhéj belsejével, hogy enyhítse a viszketést és irritációt.

Stabilizálja a vércukorszintet olyannyira, hogy ha étkezések között banánt eszik, mást nem is fog kívánni.

Egy banán a testhőmérsékletet is csökkentheti, és lejjebb viszi a lázat, vagy segít egy forró napon.

A természetes hangulat-fokozó triptofán segít enyhíteni a szezonális affektív zavarokat (SAD).

A dohányzásról való leszokást választaná? A banán nagy mennyiségű B-vitamint, valamint káliumot és magnéziumot tartalmaz, csökkentve az elvonási tüneteket.

Szemölcsöt is eltávolíthat úgy, hogy egy darab banánhéj belsejét a szemölcsre teszi és ragtapasszal leragasztja.

Dörzsölje a banánhéj belsejét bőr kézitáskájára, vagy cipőjére és száraz ruhával gyorsan fényesítse ki azokat, ragyogni fognak.

Ne felejtsük el, hogy a banánból isteni finom turmixokat is lehet készíteni!

A hazatérés napja Zajtán - 1920. júl. 4.

            1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben a Magyarországot megnyomorító diktátumot.

            A nagy döbbenetben a többség elvesztette hitét, de azért voltak, akik próbálták menteni, ami menthető. Ilyen hős volt Gaál Lajos iskolaigazgató, kántortanító is, akinek köszönhető, hogy az első világháború után Zajta felszabadult a román fennhatóság alól.

            Gaál Lajos a szatmári tanítóképzőben szerezte diplomáját, ahol osztálytársa és jó barátja volt Huszár Károly az akkori miniszterelnök. Gaál Lajos már előbb látott egy térképet, amin a határ Zajta és Nagypeleske között húzódott. Amikor Trianon után kivonultak a megszálló román, szerb, francia, cseh csapatok a csonka ország területéről, Zajtáról nem távoztak a románok

            Nagypeleskén volt a román katonai parancsnokság, feje egy fiatal román katonatiszt. Ő minden vasárnap a zajtai római katolikus templomba jött misére, bár Nagypeleskén volt görög katolikus istentisztelet is. Mise után minden alkalommal bement a kántorékhoz, Gaál Lajosékhoz. Magyarul nem tudott, így németül beszélgettek.

            A kántor egyik alkalommal mondta neki, hogy Rozsályban, az úgynevezett Szőlőskertben van egy darab földje, nem tudja, mi van vele. El kellene talán adni. Kért egy határátlépési igazolást, hogy elintézhesse, de valójában azért kérte az átlépési engedélyt, hogy Zajta ügyében intézkedhessen. Megkapta az engedélyt. Megírta Huszár Károlynak, hogy Zajta a térkép szerint Magyarországhoz tartozik. Kérte, intézze el, hogy ezt érvényesítsék. Átment Rozsályba Izsák földbirtokoshoz, megkérte, hogy levelét valamiképpen juttassa el a miniszterelnökhöz. Izsák megígérte, s mondta, hogy egy hét múlva jöjjön át ismét a válaszért.

            Útja eredménnyel járt. A község visszacsatolását, felszabadulását július 4-én vasárnap délre tűzték ki. Előtte való délután jött egy ember Nagypeleskéről, hogy igazgató úrral kell beszélnie. Egy levelet hozott. Kormos Gyula, a nagypeleskei körjegyző írt: „Éjszaka ne legyél otthon. A hadnagy téged gyanúsít. Én mindenképpen lebeszélem róla, nem tudom, sikerül-e.” Gaál Lajos az éjszakát a kukoricásban töltötte, de nem kereste senki.

            Vasárnap, a nagymise után körmenettel, zászlókkal kivonult a falu az új határhoz. Jöttek a szomszéd falvakból is: Rozsály, Gacsály, Méhtelek, Garbolc, Tisztaberek, s a román oldalról Nagypeleske, Kispeleske, Lázári… Mindenütt híre terjedt Zajta felszabadulásának. A híd és az alatta folyó patakocska lett a határ. Volt nagy öröm, boldogság! S a túloldalon maradtak sírtak, de reménykedtek is, hátha nekik is sikerül, hisz ők is színmagyarok! Sajnos hiába! A zajtaiak kimondták: „Ez a nap fogadott ünnep lesz!”

            A többieknek 1940. augusztus 30-áig, a II. bécsi döntésig kellett várni a román megszállás felszabadítása alól. Sajnos ez is csak 5 évig tartott, mert a győztes nagyhatalmak Romániának ítélték a színmagyar lakosságú területet.
            S honnan tudom mindezt ilyen jól, hitelesen? Én Gaál Lajosnak a hét gyermeke közül a legidősebb, Gaál Mária vagyok. 1920-ban végeztem el a szatmári irgalmas apácák zárdájában a negyedik polgári iskolát. Akkor 15 éves voltam. 
(Fábián Dánielné Gaál Mária)

A horgászat örömei - görbe tükörben

Gimis osztálytársaimmal (Csetneki Juhász Balázs, Tóth Géza) Sárospatak környékén horgásztam 2014-ben a Bodrogban. Eszembe jutott, ezért a blogom látogatóinak is örömet akarok szerezni egy kis humorral:

NEMZETEK KONYHÁJA - Az eredeti franciasaláta receptje

Franciasalátának gyakorlatilag csak mi hívjuk; a világ nagyobbik részén Olivier-salátaként, vagy orosz salátaként ismerik, de ezek mind kissé eltérnek a hazánkban ismeretes verziótól, ami eredetileg levesből szedett zöldségekből készül, némi almával és uborkával megbolondítva.

A titok nyitja abban rejlik, hogy minden összetevőt pont ugyanakkorára kell vágni, a mennyiségeket természetesen ízlés szerint lehet változtathatni.

Hozzávalók: 20 dkg zöldborsó, 20 dkg sárgarépa, 10 dkg krumpli, 10 dkg karalábé, 10 dkg alma, 10 dkg csemegeuborka, 3 tojás, 2 evőkanál mustár, 4 dl olaj, 1 fél citrom, só, bors.

Elkészítés ideje: 1 óra.

Elkészítés menete: Semmi bonyolult nincs ebben az ételben, inkább kissé macerás. A zöldségeket meg kell főzni egyenként, az alma és a csemegeuborka kivételével, arra kell figyelni, hogy ne legyenek túl puhák, inkább maradjanak ropogósak. Amíg főnek, el lehet készíteni a majonézt: a tojások sárgáját el kell keverni a mustárral, majd fel kell önteni olajjal, sózni és borsozni kell mindenki kedve szerint, valamint bele kell facsarni a fél citrom levét.

Ha minden kész van, nincs más dolog vele, mint összekeverni a zöldségeket a majonézzel és már fogyasztható is, de nem árt neki, ha áll egy napot előtte a hűtőben.

Köretnek és magában is kiváló étel.

A rózsa - a virágok királynője

Nincs a Földön olyan emberlakta hely, ahol ne találnánk meg a házak körüli kertekben, parkokban a virágok királynőjét, a rózsát. Gyönyörű szirmaival, színével, illatával elbűvöli, el bódítja az embert, és szeretettel, melegséggel tölti meg a szívét. Ezer meg ezer mese, legenda szövődik köréje. Akár egyetlen szála is üzenetet visz, vallomást ad át. Lovagrendeket alapítottak a nevével, véres csatákat vívtak a jelképe alatt. Kitüntetéseket neveztek el róla: aranyrózsa-rend, ezüstrózsa-rend… – bizonyítva ezzel is, mennyire megbecsült virág. A rómaiak gyógyító hatással ruházták fel. Valóban az is: a beteg szívek gyógyítója. De különösen nagy tiszteletben állt és áll a rózsa a törököknél, amint azt Gülbaba legendája is bizonyítja.

A törökök egyébként azt tartják, hogy a rózsának lelke van: az illata. Nem is hagyták elillanni. Kis-Ázsia népei, aztán a görögök, bolgárok nagy kitartással igyekeztek üvegbe zárni ezt a lelket. Ma különösen a bolgárok művelik a rózsaillat begyűjtését. Ott a rózsákat úgy termesztik, mint nálunk a szőlőt. Virágzás idején felejthetetlen élményt nyújtanak ezek a rózsaszőlősök. Rózsaolaj csak a szirmokban van, ezeket szüretelik le. Bizony rengeteg rózsa kell, akár egyetlen cseppért is. Egyetlen kiló rózsaolaj előállításához harminc mázsa rózsaszirmot használnak fel. Így nem is csoda, hogy a rózsaolaj az aranynál is drágább. Európai hódító útjára a rózsát tulajdonképpen Napóleon császár első felesége, Joséphine indította el. Ő tette divatossá új fajtákkal, új színekkel. Ma már sok-sok ezer fajta pompázik világszerte, s egyre újabb és újabb fajták is születnek.

El se hinné az ember, hogy ennek a pompás virágnak az őse az egyszerű, szerény vadrózsa, amelyet ott találunk az erdő szélén, sziklás, köves helyeken, bozótként. Ebből alakították évszázadokon keresztül határtalan kitartással, szeretettel, sok-sok munkával. Hogy mikor kezdődött a rózsák nemesítése, ki tudná megmondani! Valószínű egyidős az ember földművessé válásával.

Felénk sokáig a damaszkuszi rózsák voltak a legelterjedtebbek, de évente csak egyszer virágzanak. A sárga rózsát a törökök hozták. A kúszó vagy futórózsák (Crimsonok) Kínából, Koreából származnak. A rómaiak állították elő a többször virágzó Remontana rózsákat. De ma a legszebbek, királynők a rózsák között, a tearózsák és ezek keresztezései, hibridjei. Bimbóik karcsúak, szirmaik leheletfinoman visszatűrődnek, illatuk pompás. Olyan finomak, olyan szépek, hogy az ember minden pillanatban várja, hogy megszólalnak halk muzsikáló hangon. Ezeket a légfinom virágokat a kínai kertészek állították elő, onnan terjedtek el az egész világon. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány. A képeket én készítettem a balatonfüredi Jókai Villa kertjében 2012. augusztusában.)

Filozófiai gondolatok humorral vegyítve