Fizetések 125 évvel ezelőtt

              Ha régi újságokat lapozgatunk, rájövünk, hogy nagyon sok korabeli probléma a mai napig nem oldódott meg. „Meg kell gondolni, hogy Veszprém nem éppen olcsó város” – írta 1889. szeptember 7-i számában a Veszprémvármegye c. politikai hetilap. Felveti, a „társadalom nagy igényekkel lép fel a tisztviselőkkel szemben…, ugyanakkor az ő mai fizetésük mellett nincs meg az az exisztenciájuk, amely kell, hogy meglegyen”. Ezért Szabó Imre országgyűlési képviselő felvetette a város közgyűlésén, hogy „a városi tisztviselők fizetését javítani kell”.

            Nézzünk néhány példát a korabeli havi illetményekből: a polgármester 125, főjegyző 121, rendőrkapitány, ellenőr 58, főügyész 50, orvos 33, rendőr, tűzoltó pedig 25 forintot keresett.

            Első ránézésre is meglepő, hogy a rendőrkapitány vagy a főügyész fele annyit sem kapott kézhez, mint a polgármester vagy a főjegyző.

            A száz évvel ezelőtt megjelent újságokból kevés adatot találunk az árakra vonatkozóan, de az kiderült, hogy egy mázsa búza 8,5 forintba, egy 240 oldal terjedelmű, novellákat tartalmazó könyv díszkötésben 3 forintba, egy újság pedig 15 krajcárba került. A polgármester a fizetéséből 833 db hírlapot vagy 42 könyvet vagy 15 mázsa búzát tudott venni, de a rendőrkapitány vagy az orvos csak 385 illetve 167 újságot, 19 illetve 11 könyvet, 7 illetve 4 mázsa búzát.

                                          Aranyforint 1873-ból:

Ez alapján 2011-ben mennyi lenne a fizetésük?

2011-ben a búza termelői ára:

37. héten – 26.491,-

41. héten – 31.703,-

44. héten – 4848,- Ft

Mivel a búza ára nagyon változó, ezért ehhez nem lenne szerencsés viszonyítani.

Egy napilap ma kb. 150,- Ft-ba kerül. Ez alapján egy polgármester ma 125.000,- Ft-ot, egy rendőrkapitány 58.000,- Ft-ot keresne havonta. Az orvos, a tűzoltó, a közrendőr pedig még a fűtés számláját is nehezen tudná belőle kifizetni.  E szerint, ha 113 éve a fizetések alacsonyak voltak („ami fizetést ma nyújtunk, azt csak nagy erőlködve lehet tisztességesnek nevezni sok esetben” – mondta a képviselő), akkor a hírlap ára volt nagyon magas. Ma a tv, rádió, internet világában az írott sajtó ára nagyon nyomott.

A fenti írásomnál támaszkodtam a Veszprém megye Maratonban 1998. október 8-án megjelent cikkemre.

Uniós normák

Teleki Egyesület Gasztronómiai napja - Nagykőrös, 2021. szeptember 5.

Kiválóan sikerült a Teleki Sámeul Kulturális Egyesület által rendezett Gasztronómiai nap

Jó rá visszaemlékezni

A plakáton

Részletes ismertetés az Önkormányzati Hírekben

Beszámolók az Önkormányzati Hírekben

Balog Edit és képei

Palotainé Grónai Éva és képei

Vincze Miklósné Fricska Erika és képei

 

Sánta Ferenc születésnapjára - - - - 1927. szeptember 4.

Brassóban (Erdély; a trianoni békediktátum óta: Románia) született. Első életéveit Sepsibikkszádon, később Marosvásárhelyen töltötte, majd Kolozsvárra költöztek. Itt a Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában kezdte meg tanulmányait, majd az Unitárius Kollégium Gimnáziumában folytatta 1940–1945 között. 1945–1946-ban a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanult.

1946. július 30-án házasságot kötött Debrecenben. Négy fiúgyermeke született.

1947–1950 között bányász a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzeménél. 1953–1956-ban betanított munkás, marós, fúrós a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása, esztergályos. 1958. szeptember 1-jétől az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. 1968 óta írói munkásságából élt.

1954 elején egy pestlőrinci író–olvasó találkozón ismerkedett meg Szabó Pállal, aki az Irodalmi Újságban mutatta be a Sokan voltunk című elbeszélésének közlésekor 1954 márciusában. Az írás feltűnést keltett. Első novelláskötete a Téli virágzás (1956). A Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja. Nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz a parasztság jogfosztottságáról 1956 szeptemberében.

További művei: Farkasok a küszöbön (novellák, 1961); Az ötödik pecsét (regény, 1963); Húsz óra (krónika, 1963); Az áruló (regény, 1966); ennek drámaváltozata, az Éjszaka (1968, bemutatta a budapesti Katona József Színház 1968. március 8-án Egri István rendezésében, Őze Lajos, Avar István, Básti Lajos, Sztankay István, Maklári János szereplésével); Isten a szekéren (válogatott novellák, 1970); A szabadság küszöbén (esszék, cikkek, interjúk, 1993).

Több művéből készült film és tévéfilm. A Húsz óra (1965) és Az ötödik pecsét (1975) Fábry Zoltán rendezésében nemzetközi sikert is aratott. A Halálnak halála című tévéfilm forgatókönyvéért az író Arany Nimfa-díjat kapott Monte-Carlóban (1970). Filmre vitték az Éjszaka, A Müller család halála és a Kicsik és nagyok című munkáit is.

A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényei 23 nyelven jelentek meg (angol, cseh, hindi, holland, francia, japán, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, román, szerb stb.). Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. 

Budapesten hunyt el 2008. június 5-én. (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Tőle származó idézeteket a halála napjára írt, június 5-i bejegyzésemben lehet olvasni. 

Fontosabb díjak, elismerések: 
1956, 1963 – József Attila-díj

1970 – Arany Nimfa-díj (Monte Carlo)

1973 – Kossuth-díj

1991 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

2004 – Magyar Művészetért Díj

2004  – Hazám-díj

2007 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)

VISSZATEKINTŐ - Szent István kiállítás nyílt Székesfehérváron

István, a szent király címmel kiállítás nyílt 2013. ,augusztus 31-én Székesfehérváron.

            A december 11-ig látogatható kiállításon lehetőség nyílt több külföldön őrzött ereklye bemutatására. A történelemben először látható együtt Szent István zágrábi, kalocsai és székesfehérvári ereklyetartó mellszobra. A különleges műtárgyegyüttesnek további jelentőséget ad, hogy a mellszobor alakú ötvösremekek a világon ismert legnagyobb ereklyetartók közé tartoznak.

            A zágrábi ereklyetartó ezüst, aranyazott réz és drágakő felhasználásával készült. A mellszobrot 1635-ben Francesco Barberini bíboros, VIII. Orbán pápa unokaöccse ajándékozta a zágrábi székesegyháznak.

            Szent István fejereklyetartója a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum tulajdonában van. Mária Terézia 1769-ben Raguzából (Dubrovnikból) visszaszerezte Szent István koponya ereklyéjének egy darabját. 1775-ben a királynő a pozsonyi káptalanra bízta, ahonnét utasítására Bécsből 1778-ban Székesfehérvárra került új büszt alakú ereklyetartóban. Készítője Ignaz Sebastian Würth (1746-1834) bécsi ötvösművész volt.

            A Kalocsán őrzött herma Bachruch Károly morva származású ötvös munkája. A Szent István-mellszobor készítését 1893 szeptemberében kezdte, és 1896 áprilisában fejezte be. A szobor talapzata már Császka György kalocsai érsek (1891-1904) elképzelései alapján készült, aki 1898-1899 között két részletben, 20 ezer forintért megvásárolta a kalocsai főszékesegyház számára.

            A három ereklyetartó herma mellett további különlegességek is megtekinthetők. Több mint 800 év után ismét visszatért Székesfehérvárra a bécsi Stephansdom Szent István-ereklyéje, 600 év után pedig újra Magyarországra érkezett államalapító királyunk állkapocsereklyéje, amely minden valószínűség szerint Nagy Lajos király ajándékaként került Raguzába, ahol a székesegyház kincstárában a mai napig nagy tisztelettel és megbecsüléssel őrzik.

            A Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából szervezett tárlaton további 250 értékes műtárgy és egyedi installáció segítségével mutatják be az első magyar király tiszteletének gazdagságát. A kiállítási tárgyak az ország számos múzeumából érkeztek az egykori székesfővárosba, láthatók az államalapító sírja körüli márványpadló darabjai, faragott kőtöredékek a király sírja környékéről. Könyvek, festmények, szobrok, ötvöstárgyak és reklámplakátok is szerepelnek a tárlaton.

            A 600 négyzetméteres kiállítótérben a kiállítás szervezői megpróbáltak teljes képet nyújtani az államalapító király legendájáról, keresztelésének történetéről, a korona felajánlásának és szentté avatásának körülményeiről is. A tárlatra magyar és horvát szerzők közreműködésével katalógus készült, amelyben tanulmányok és leírások olvashatók a kiállított tárgyakról. (Forrás: Richpoi Hírek)

Blődlik 2/2.

Mi lesz a kecske és a kacsa kereszteződéséből?

- Mc Donalds.

Miért van a méheknek királynőjük?
- Mert ha kormányuk volna, nem lenne méz.

Mennyi az ember átlagos alvásigénye?
- Csak még öt perc.

Mi kell a sörösládák cipeléséhez?
- Rekeszizom.

Ki követi el a legtöbb összeadási hibát?
- Az anyakönyvvezető.

Milyen az arab lopakodó?
- Teve mamuszban.

Milyen mértékegységgel mérik a malac hosszát?
- Rőfben.

Miért nem játszik a tűzoltózenekar betonon?
- Mert olyan hangszer nincs.

Mi lesz abból, ha két busz összeütközik?
- Két rombusz.

Honnan tudod, hogy egy politikus hazudik?
- Mozog a szája.

Milyen buli van az intenzív osztályon?
- Eszméletlen!
             
Miért nehéz a nőknek érző, törődő  és jóképű férfit találniuk?
- Mert azoknak a férfiaknak már van pasijuk.

Nénike odamegy a sírásóhoz a temetőben.
- Megmondaná aranyoskám, merre találom a 41-es parcella 34-es sírt?
- Borzasztó alakok maguk! Elmászkálnak, aztán meg nem találnak vissza.

VISSZATEKINTŐ - Török Ádám és a Capriccio Zenekar koncertje Balatonalmádiban - - - - 2012. augusztus 28.

A Pálinka Napok programjában ezen a napon Török Ádám és a Mini Trió koncertje szerepelt. Ettől eltérően az első részben a budapesti Capriccio Zenekar lépett fel önállóan, majd a második blokkban Török Ádám is bekapcsolódott, és átvette a főszerepet. (A Capriccio koncertjét külön bejegyzésben méltatom.)

Nagy várakozással tekintettem Török Ádám koncertje elé, mert három nappal előtte a következőket olvastam az egyik napilap "Magazin" mellékletében:

–Húszéves kora óta megszakítás nélkül aktív szereplője a hazai és nemzetközi zenei életnek. A hatodik ikszen túl mi hajtja előre?

– A közönség  szeretete és a pénz. Hatvannégy évesen harmincezer forint a nyugdíjam, tehát muszáj játszanom. Több évtizedet töltöttem a pályán, azalatt bebizonyosodott, hogy szeretem ezt a szakmát. Fogom is csinálni, de csak addig, amíg jó vagyok.”

            Örömmel jelenthetem, egyenlőre  kiváló fizikumban, kiváló szellemi színvonalon, kiváló hangszertudás birtokában van, így az élő zenét kedvelőknek nem kell félnie a visszavonulástól.

A Capriccio Zenekar a koncert első részében bemelegítette a közönséget, és nagyon magasra emelte a lécet, amit Török Ádám könnyedén átugrott. Egy nagy fuvolaszólóval kezdett, majd megtudtuk a 44 éve az összes koncertet telesírt bluesból, hogy „Nem ettem én ma eleget”. Olyan csodálatosan, varázslatosan, mély átérzéssel adta elő, hogy csak arra következtethetem, ilyenkor a nyugdíjának az összegére gondol! De a közönséggel is kiváló kontaktust vett fel, mert a pálinkától ugyancsak vigyorgó néhány alak vele énekelte, hogy ők meg még nem ittak eleget! Török ezután is kedveskedett a közönségnek, mert állítólag a Balatonnál 40 éve ír számát adta elő: Vissza a városba! A szép fuvolaszóló alatt az jutott az eszembe, hogy ez egy nagyon jó gumidarab, mert ezt a koncert helyszínéhez igazítva a Világ bármely pontján elsütheti. De olyan meggyőzően mondta, hogy el is hittük neki a balatoni eredetet. Majd egy saját bluest adott elő. Szólt a fuvola, sírt a gitár, a hangulat már az egekben volt. Gondoltam is, ezt már nem lehet überelni! De lehetett! Jött az újabb mese, „ezt a nagyon régi Mini-dalt Badacsonyban írtam”. „Én akarlak, úgy kívánlak, úgy imádlak! Nekem szükségem van rád!”. A szép lassú számban búgott a hangja, gyönyörűen szólt a zenekar, a mellettem ülő csinos, fiatal, kapatos szőke hölgy nem bírta tovább, azt hitte neki szól az ének, és rámászott a másik oldalán ülő józannak tűnő fiatalemberre, azt mondogatva: „Nagyon szeretlek!”. Közben a táskámat is leütötte a padról a földre. Amíg a fiatalember levakarta magáról a hölgyet – a környéken ülők enyhe derűjétől kísérve – gyorsan felvettem a táskámat, és jobban szorítottam a fényképező gépemet.  A befejezésnek választott rock and roll – érdekes módon – megnyugtatta a közönséget, elcsitultak az érzelmek, és egyre többen kezdték nézegetni az üresen tátongó pálinkás sátrakat.
(A bejegyzés időpontja: 2012.)

Blődlik 2/1.

Nyuszika és a róka találkoznak az erdőben.
Nyuszika köszön:
- Szia vörös!
- Te engem ne vörösözz le!
- Miért, jobb lenne, ha lerókáználak?

Két egér beszélget a kamrában:
- Rád fog esni a margarin! 
- Rámamargarin?

- Mondja Kovács bácsi, maga mit szokott tenni, ha este nem tud elaludni?
- Én?  Elszámolok háromig, és már alszom is.
- Tényleg? Csak háromig?
- Háromig, de van úgy, hogy fél négyig is.

- Kislányom, teljesen egyedül oldottad meg ezt az egyenletet?
- Nem. Két ismeretlennel.

- Miért nincs bástya a vonaton?
- Mert a vonat nem vár.

- Hogy tanítja a varázsló úszni a pókot?
- Hókusz, pók ússz!

A tehén bonyolult állat.
De én megfejtem. 

- Miért nem gyűjt a darázs vasat?
- Mert azt a MÉH teszi. 

- Akarsz sokat keresni?
- Igen.
- Akkor jól elbújok.

Mi van a tömegsír felett?
- Csapatszellem! 

Mi a bio fajgyűlölet?
- Két kopaszbarack üt egy cigánymeggyet.

Mi lesz a kígyó és a kenguru keresztezéséből?
- Ugrókötél.

Mi van az idegbeteg ló lábán?
- Pszichopata.

NOSZTALGIA - TIZENKÉT ÉVE TÖRTÉNT Hatalmas világcsúcsot lőtt íjával Mónus József

Új távlövő rekordot állított fel Mónus József magyar íjász a Kína belső-mongóliai tartományának Ergun városában rendezett nyílt, nemzetközi hagyományos íjászversenyen 11 ország tucatnyi tartományából érkezett mintegy száz kiváló versenyző előtt.

         Mónus maga készítésű íjával és vesszőjével elért 653 méteres lövése minden korábbi rekordot megdöntött, és csaknem 145 méterrel haladta meg saját korábbi rekordját, melyet 2010-ben Budapesten teljesített..

          Az eredményt mongol, kínai és török bírák hitelesítették. A bajnokság szervezői az új csúcs tiszteletére emlékoszlopot emelnek hasonlóan ahhoz, amikor a Mongol Birodalomban 1226-ban Eshunkei mongol íjász 502,5 m rekordtávolságra lőtt. Ezt az emléket "Dzsingisz kán köve" néven a szentpétervári Ermitázs Múzeumban őrzik.

A verseny második legjobb eredményét is magyar íjász érte el, a 15 éves Posta Csongor.

Budapesten 2010 márciusában rendeztek Nyílegyenes Távlövő Bajnokságot, amelyen Mónus megdöntötte az akkor 784 éve (!!) érvényes rekordot. A Mónus József (Grózer Csaba segítségével készült) ún. rövid nyilvesszője 508,74 méterre szállt, hat méterrel haladva meg a középkorból ismert rekordot. Már akkor megdőlt az elődeinkre rásütött bélyeg, hogy csak 300 méterre voltak képesek ellőni, hiszen Mónus fegyvere hagyományos anyagokból készült a ma használatos szintetikus anyagok helyett.

A hazai íjászokat régóta foglalkoztatta az a legenda, hogy a 13. században egy török katonának sikerült átlőnie a Boszporuszt. Ma a világverő magyar íjásznak is sikerülne. Mónus korábban az [origo]-nak úgy nyilatkozott, távlati célja, hogy a 907-es pozsonyi csata emlékére 907 méter fölé lőjön el egy nyilat.
(A bejegyzésem készült: 2012. szeptember 1-én.)