Az újságírás humorából

Székelyföldön pünkösdkor - 2024. május 3. 16 órától Nagykőrösön

 

2022-ben a hazánktól elszakított gyönyörű Erdély székelyföldi területére, zarándokútra mentünk a fülöpjakabi és a kunszállási egyházközség tagjaival, hogy részesei lehessünk Csíksomlyón a világ összmagyarsága legjelentősebb keresztény búcsújának a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak.

Lelki vezetőnk főtisztelendő Dr Juhos Imre plébános úr volt.

Ott tartózkodásunkat több napra terveztük.

Nyírő József, Tamási Áron, Orbán Balázs, Domokos Pál Péter, Mikó Ferenc /sorolhatnám a neveket/ földjén nem csak nyitott lélekkel, de nyitott szemmel és füllel jártunk.

A szállásunk a fazekasságáról évszázadok óta híres Korondon volt.

Többek között meglátogattuk Kunszállás testvértelepülésén, Agyagfalván élő református nemzettestvéreinket is.

A hazafelé úton Áprily Lajosra emlékezve megálltunk Parajdon. A sóbányát sem hagytuk ki.

Egy rövid pihenőt tettünk Szovátán mielőtt elindultunk hazafelé.

Kecskemét, 2024. 05. 02.

                                                                                    Bella Rózsa

Lehet nézelődni!

Megszívlelendő tanácsok

A Szabadtéri Sütés Főzés Világnapjára - április 30.

        Kellemes tavaszi, nyári, őszi délutánok, esték a szabadban tartott, jó hangulatú családi, baráti összejövetelek jóleső velejárója lehet a szabadtéri sütés-főzés. Készíthetünk bográcsételt, süthetünk nyárson vagy rostons, hús-, vagy halételeket, de zöldségekből is csodás ízparádét varázsolhatunk. Nyárs, bogrács, kemence, rostély és tűz – a szabadtéri sütés-főzés kellékei. A grillek szempontjából hatalmas a választék, de egy egyszerű körbekerített bogrács-, vagy szalonnasütőhely ugyanúgy megteheti, mint egy hatalmas, kéménnyel és sok ráccsal rendelkező, drága krómcsoda.

            A nyárson sütésnél a tűz valójában mindig parázs, e fölé tartjuk a nyársra tűzött szalonnát, gombát, rablóhúst, miegyebet. Vagy úgy, hogy a nyársat ferdén kőnek támasztjuk, egyik végét beszúrjuk a földbe, a másik a parázs fölött van, s időnként megforgatjuk. Fárasztóbb, ha a nyársat kézben tartva forgatjuk, de a szalonnasütésnek ez a legjobb módja, mert így folyamatosan tudjuk csepegtetni a kisülő zsírt a hagymakarikákkal megrakott kenyérre. Persze kényelmesebb, ha a nyárs két ponton fel van támasztva, s így forgatjuk a nyárs közepére felhúzott csirkét, nagyobb húsdarabokat. Régóta ismertek a vasból készült nyársat tartó "tűzi kutyák", de akinek nincs ilyen, az csinálhat ágasfából is. Az viszont már a kényelem teteje, ha a nyársnak forgatókarja is van. Ha a nyársat fából készítjük, legjobb a kökény- vagy a fűzfavessző, mert jól állják a tüzet, bár elődeink legszívesebben a mogyoróvesszőt használták, mivel „a húsnak finom íze lesz”. Mindig a vessző vastagabb végét hántoljuk le és hegyezzük ki. A nem frissen vágott fanyársakat használat előtt áztassuk vízben

            Kétféle bogrács van használatban a szabadtéri főzésnél. A levesekhez, paprikásokhoz a hagyományos széles szájú bográcsot ajánlják. Készülnek rozsdamentes acélból és zománcozott kivitelben is, de a hagyományos a vasbogrács, amit használat előtt parázs fölött ki kell égetni, főzés után pedig mielőbb kimosni, megszárítani és zsírral vagy szalonnával kikenni, hogy ne rozsdásodjon meg.

            A rostély is ősrégi sütőeszköz, ma rengeteg kerti változata van. Általában faszénnel használatosak. A lényeg ugyanaz, mint a nyársnál, hogy a sütendő hús, grillkolbász, hal, zöldség szabadon érintkezik a tűz melegével és illatával. A leggyakoribb sült a flekken, általában sertéstarja-szeletek, de készül marhából is. Akár flekkent sütünk, akár ujjnyi vastagra formázott kolbászhúst vagy vékony nyársra tűzött húskockákat, kolbászkarikákat, a lényeg a gyorsaság. Jó parázson egy-egy oldalán három-négy perc alatt sül meg a hús, kap kívül illatos, rozsdás pörzsöt, és marad omlós fehér a belseje.

            Az alufólia alkalmazása tovább gazdagította a rostonsütést, a zsiradékkal bekent fóliában sült nyersanyagok íze csodálatosan összepárolódik. Igaz, ilyenkor elvész a húsok füsttől kapott különleges aromája.

A szatmári béke aláírása emlékére - 1711. április 30.

       A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés, amelyet 1711. április 30-án – Szatmárnémetiben a Vécsey-palotában – írt alá Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében, III. Károly császár megbízottjával, Pálffy János császári főparancsnokkal.

            I. József és III. Károly a spanyol örökösödési háború tapasztalatai alapján hajlottak a magyarokkal kötendő kompromisszumra. A Haditanács elnöke, Savoyai Jenő 1710-ben egy udvarhű magyar főurat, gróf Pálffy János tábornagyot nevezte ki a magyarországi császári erők élére, aki 1710. november 14-én Károlyi Sándorhoz címzett levelében tárgyalásokat kezdeményezett. Rákóczi engedélyezte Károlyinak, hogy időhúzás céljából kapcsolatba lépjen Pálffyval. Ennek eredményeként 1711. január 13-án nyolcnapi fegyverszünet jött létre a két sereg között, melyet többször meghosszabbítottak.

            Január 31-én Vaján, a várkastélyban maga a fejedelem is fogadta Pálffyt, majd 1711. február 21-én Lengyelországba utazott, hogy  I. Péter orosz cárral tárgyaljon. Távollétében főparancsnokát, Károlyi Sándor időhúzó tárgyalások folytatására hatalmazta fel.

            Károlyi és Pálffy között azonban szélesebb körű megegyezés bontakozott ki, s a kuruc főparancsnok március 14-én elkötelezte magát a békekötés mellett: titokban hűségesküt tett az uralkodóra. Károlyinak vissza kellett tartania a tisztikart az egyéni megadástól, hogy előnyös feltételeket tudjon kiharcolni. Rákóczi és a vitézlő rend maradékai viszont a külső segítségben bizakodva tovább akarták folytatni a küzdelmet. Károlyi Szatmárnémetibe gyűlést hívott össze, ahol a béke mellett döntöttek.

            A magyarság a maximumot érte el abból, amit a dinasztia katonai erőfölényében, valamint a Habsburgok nagyhatalmi státuszát elismerő diplomáciai helyzetben egyáltalán elérhetett. A török kiűzése után a birodalomba bekebelezett Magyarországnak – nyolc évig tartó hősies küzdelemben – az eddigi nagyon alávetett helyzetéből lényegesen előnyösebb viszonyt sikerült elérnie.

A szerződés legfontosabb pontjai:

–személyükre és javaikra nézve megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek,

–nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak,

–a jobbágyok megtarthatják a kuruc hadseregben szerzett kiváltságaikat,

–a vallásszabadságot is megtarthatja az ország lakossága,

–Magyarország és Erdély rendi alkotmányának tiszteletben tartása, a magyar sérelmek orvoslása.

            Rákóczi nem hajlandó ezt elfogadni, ezért Lengyelországba, majd Franciaországba, végül Törökországba ment száműzetésbe.

            Ez a béke egy kompromisszum, ahol a magyarok elfogadják a Habsburgok érvényesülését, mely előnyösebb volt a nemzeti önállóság fejlődése érdekében, mint a török hódoltság. A Habsburgok ennek érdekében lemondanak az abszolutizmusról.

(Rákóczi Ferenc mellszobra Gyömrőn található.)

A szatmári békekötés záradéka a nemesek aláírásával: