Kedvenceink, a cicák

Puncs mignon

Annyira, de annyira finom, hogy képtelenség eleget készíteni belőle!

Hozzávalók:

• 4 tojás
• 10 deka porcukor
• 10 és fél deka liszt
• 1 és fél deci rum
• 1 citrom +
• 12 deka porcukor

Elkészítése:

A 4 tojás fehérjét kemény habbá verjük, 10 deka porcukrot a habbal elkeverünk,  kissé felverjük és hozzáadunk 4 tojás sárgáját. Azután összekeverjük 10 és fél deka liszttel, majd vajazott sütőlapon, melyre vajazott papirost tettünk, ujjnyi vastagon felkenjük a tésztát.

Közepesen meleg sütőben sütjük. Ha kisült, teljesen kihűtjük. Kétharmad részét levágjuk, megkenjük ribizli-ízzel és kettévágjuk. A fennmaradó egyharmad részt apró kockákra vágjuk, rummal, citromlével meglocsoljuk és 12 deka cukor és fél deci vízből nagyon sűrű szirupba keverjük. Ezzel a töltelékkel töltjük meg a kettévágott ribizli-ízes piskótalapokat. Tetszés szerinti formákra vágjuk, vagy pogácsaszaggatóval szúrjuk ki a mignonokat. A leesett darabokat, tehát hulladékot egy kis csokoládéöntettel, rummal vagy sziruppal összekeverjük és kúpokat vagy kis golyókat formálunk belőlük, melyeknek aljára kis piskótalapokat szúrunk megfelelő pogácsaszaggatóval.

Egy kicsit állni hagyjuk, majd rózsaszínűre festett cukorfondattal bevonjuk  a mignonokat.

Szent Flórián emléknapjára - május 4.

Szent Flórián tradicionális katonai családból származott. Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében. Diocletianus császár uralkodása idején lépett be a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen a Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián – szinte kilátástalan helyzetből – megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda.

          Diocletianus császár uralma alatt, 303-ban újra kitört az egyházüldözés, a keresztényüldözés. Flórián igazságérzete, emberségessége fellázadt a kegyetlenkedések ellen. Az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch) a börtönben sínylődő 40 társa mellé állt. A városba érkezés előtt nyíltan megvallotta keresztény mivoltát, ezért elfogták, és bíróság elé állították. Egykori katonatársai vitték a bíró elé. Amikor megtagadta az áldozat bemutatását a római isteneknek, kegyetlenül megkorbácsolták, majd a császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns-fo1yóba vetették.

          A ránk maradt írásos emlékek szerint holtteste fennakadt egy sziklán, ahol sas vigyázott rá, mígnem egy Valéria nevezetű keresztény asszony rátalált, kocsijába rejtve elvitte Lorchba, és tisztességgel eltemettette. Később sírja felett templomot építettek, amelyet a bencések, majd a lateráni kanonok gondozott. Sírja körül mára híres kegyhely épült ki. Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában, Krakkóban és Magyarországon terjedt el. Ereklyéi Bolognába is eljutottak.

Már szentté avatása után is több csodát feljegyeztek vele kapcsolatban. Például egy szénégetőt is megmentett a tűzhaláltól, akinek máglyája lángra lobbant. A kétségbe esett ember próbálta eloltani, azonban ő is a tűzbe esett, ekkor a vízbe fojtott Fróriánhoz fohászkodva vizet kért. Így menekült meg a tűztől.

          Árvizek és tűzvészek ellen védő szent. Mivel folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védszentként is tisztelték. A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a 15. század végén vált közismertté. Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, az "Isten tűzoltójá”-nak alakját.

Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A 17. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.

          Flórián napját – május 4-ét – a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván. A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.

Az újságírás humorából

A Nemzetközi sajtószabadság napjára - Az újság történetéből

            Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására.

Réges-régi mondás: lába nincs, mégis megyen, szárnya nincs, mégis száll a hír, s olyan gyorsan terjed, hogy nincs aki megelőzze. Mi újság? Az újság, újdonság – ma már legkönnyebben a sajtóból tudható meg. Az újság vagy ünnepélyesebb nevén: a hírlap, olyan rendszeresen megjelenő nyomtatvány, melyben híreket közölnek. Aprópénzért bárki hozzájuthat az első utcasarkon.

De mióta? Valamikor a városról városra járó vándorok voltak az eleven hírlapok. Az első újság, a hírlapok őse, még időszámításunk előtt 59-ben jelent meg Rómában, a híres hadvezér, Iulius Caesar (Cézár) rendeletére. Az hogy „megjelent”, ezúttal azt jelenti, hogy sok száz rabszolga naponta kézzel lemásolta a híreket, s ezeket a lapokat szétküldték a hatalmas birodalomban.

Az első, már nyomtatványszerűen sokszorosított lapot Kínában találjuk, időszámításunk szerint 732-ben. Európában az első hírlapféle értesítő ehhez képest elég későn, csak 1566-ban jelenik meg. Arról nevezetes ez a velencei első újság, hogy ára egy velencei aprópénz – egy gazetta volt. Innen ered az újság olasz, francia, román, spanyol elnevezése.

Egyes országokban az első újságok tulajdonképpen röplapok voltak, nagy események alkalmával kiadott nagyobbacska cédulák. Kolumbusz utazásait, a mohácsi vészt, a spanyol király halálát is ilyen több nyelvű lapokon tudatták már a világgal. Ám az első, mai értelemben vehető újság csak 1609-ben jelent meg Németországban. Ezután már gyorsan bontakozik ki a hírlap történelme. A 17. és a 18. században rengeteg újságot alapítanak Franciaországban, Angliában.

A hazai hírlapirodalom megindítása II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik: ő volt az, aki Magyarországon elsőként ismerte fel az időszaki sajtó jelentőségét a tájékoztatás és a közvélemény befolyásolása szempontjából. Újságja, a Mercurius Hungaricus (illetve a második számától kezdve: Mercurius Veridicus ex Hungaria), nem csak azért nevezetes tagja a magyar sajtó történetének, mert vele kezdődött el hírlapirodalmunk, hanem azért is, mert egy Európa-szerte figyelemmel kísért eseménynek, a társadalmi haladásért is síkraszálló nagy kuruc szabadságharcnak a terméke volt. Sajátos profilú és rendeltetésű lap volt, amelynek legközelebbi rokonát azok között a hírlapok között találjuk meg, amelyek hasonló jellegű mozgalomról kívánták a külföldi közvéleményt tájékoztatni. Ilyennek bizonyultak például azok a francia nyelvű lengyel újságok, melyek a század végén a Kościuszko-felkelés híreiről tudósítottak.
A Mercurius címében is ki szándékozta fejezni hivatásának legfőbb célját: az igazmondást a szabadságharc eseményeivel kapcsolatban. Ezért címét Mercurius Veridicus ex Hungariára változtatta. Ami az újság igazmondását illeti, érdemes kitérni rá, hogy Eszterházy Antal kiváló tábornok a kuruc újság eszméjének felvetésekor úgy vélekedett, hogy nem kell túl komolyan venni az objektivitásra való törekvést. „Ha szintén mind igaznak nem comperialtatik is – azzal nem nagyot vétünk!” Rákóczi – miként az újság megváltoztatott címe is mutatja – nem osztotta ezt a véleményt. Ugyanakkor természetesen az eseményekről a szabadságharc szempontjából igyekezett hírt adni: alaptalan és valótlan híreket ugyan nem közölt, de nem történeti krónikára, hanem a közhangulat befolyásolására törekedett. És ennek érdekében bár a vereségekről sem hallgatott, de magyarázatokkal enyhítette kedvezőtlen hatásukat. Az újságok híreinek megbízhatósága, illetve elfogultsága egyébként a kor egyik vitatott kérdése volt; Eszterházy véleménye tehát nem volt valamilyen elszigetelt „tág lelkiismeretű” felfogás, hanem a kor újságírói gyakorlatának hatása ismerhető fel rajta.

1710-ben már Bercsényi kancelláriáján szerkesztették, bizonyára azért, mert Rákóczi őrá bízta a diplomáciai levelezést. És a nyomdai előállításukra sem a lőcsei nyomdában került sor (Lőcsét 1710 januárjában ostrom alá vették a császári csapatok), hanem a felvidéki Bártfán. Tartalomra és kiállítására nézve egyaránt elmaradnak az előzőektől: csupán rövid hírekből állnak, és nyomdai kiállításuk is jóval gyengébb a lőcsei nyomda termékeinél.
Utolsó számával nemcsak első hazai hírlapunk története fejeződött be, hanem hosszú időre megbénult Magyarországon az önálló politikai újságírás is. A Mercurius, mint a Rákóczi-szabadságharc közlönye, olyan hangot és stílust vezetett be hírlapirodalmunk kezdetén, amelyet a szatmári béke utáni évtizedekben sokáig nem lehetett folytatni. Hírlapjaink a század folyamán függő viszonyba kerültek a bécsi hivatalos újsággal, és csak a magyar jakobinus mozgalom előtti évtizedben jutottak olyan helyzetbe – akkor is csak rövid időre –, hogy ismét nemzeti törekvéseket szolgálhatták.
A múlt században a távíró feltalálása, a gőzhajó, a vasút fejlődése meggyorsította a postaforgalmat s a hírszolgálatot. Ám az újság, a hírlap fejlődésére legdöntőbb hatása a munkásmozgalomnak volt – az eszméket így lehetett a leghatékonyabban terjeszteni.          
A nyomtatott újság, folyóirat ma éppen úgy hozzátartozik életünkhöz, mint a vonat, a telefon, a televízió. A világon naponta több millió lap jelenik meg. Az internetes újságok azonban egyre jobban átveszi a szerepét.
(Forrás: Wikipedia, Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Hogyan gyógyít a káposzta?

            A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, ez az elem a testünk minden sejtjében megtalálható. A káposztafélék családja tartalmaz még káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Savanyúkáposzta + olivaolaj + lilahagyma = szenzációs!!!

            Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, a karcinogén lassítja a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik. A fehér káposzta gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy a káposzta az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere. A fehér káposzta rákellenes hatását vizsgálva a legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rákoskelés, -fekély gyógyításában értek el. Így a gyomorrák, nyombélrák gyógyításában egyharmadára csökkent a gyógyítási idő, mint a hagyományos módszerrel gyógyítottaké. Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére.

            A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen. 

            A káposzta hatására lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma. Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is kiváló.

            Véd a bőrkiütések ellen. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére. A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminosav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.

            A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre is jótékony hatással van a káposztában található kálium.

            A káposzta hatására lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma. Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is kiváló.

            A zaklatott idegek csillapítására, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is érdemes káposztát fogyasztani.

Székelyföldön pünkösdkor - 2024. május 3. 16 órától Nagykőrösön

 

2022-ben a hazánktól elszakított gyönyörű Erdély székelyföldi területére, zarándokútra mentünk a fülöpjakabi és a kunszállási egyházközség tagjaival, hogy részesei lehessünk Csíksomlyón a világ összmagyarsága legjelentősebb keresztény búcsújának a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak.

Lelki vezetőnk főtisztelendő Dr Juhos Imre plébános úr volt.

Ott tartózkodásunkat több napra terveztük.

Nyírő József, Tamási Áron, Orbán Balázs, Domokos Pál Péter, Mikó Ferenc /sorolhatnám a neveket/ földjén nem csak nyitott lélekkel, de nyitott szemmel és füllel jártunk.

A szállásunk a fazekasságáról évszázadok óta híres Korondon volt.

Többek között meglátogattuk Kunszállás testvértelepülésén, Agyagfalván élő református nemzettestvéreinket is.

A hazafelé úton Áprily Lajosra emlékezve megálltunk Parajdon. A sóbányát sem hagytuk ki.

Egy rövid pihenőt tettünk Szovátán mielőtt elindultunk hazafelé.

Kecskemét, 2024. 05. 02.

                                                                                    Bella Rózsa

Itt a május, itt a tavasz!

Lehet nézelődni!

Bácskai rizseshús (Délvidékről) - NEMZETEK KONYHÁJA

Batár Zsolt Botond -Dr. Kanyó Terézia: A Kárpát-medence történelmi gasztronómiája 1. kötetéből (99. oldalon) elkészítette 2023. április 27-én (Nagykőrösön) Técsy Zsolt. Nagyon finom volt.

A folyamat:

A képeket készítette: Vinczéné Fricska Erika