Napi humoradag

Csemege 1972-ből

A miskolci megjelenésű Déli Hírlap régebbi számait lapozgattam a minap. Több csemegére is bukkantam, ebből bemutatok kettőt az 1972. február 21-ei számából. A rovat címe: A miskolciaké a szó.

Quislinget halálra ítélték Oslóban - 1945. szeptember 10.

Vidkun Abraham Lauritz Jonnsøn Quisling (1887. július 18. – 1945. október 24.) hazaárulásért kivégzett norvég szélsőjobboldali katonatiszt, politikus, Norvégia kollaboráns kormányának vezetője volt a második világháborús náci német megszállás alatt.

Egyesek a Horthy-korszakról azt próbálják elhitetni, hogy a nácikat alázatosan kiszolgálta. Tessék összehasonlítani a magyar politikát a szlovákokkal, a horvátokkal, a románokkal vagy akár a norvégokkal. Ezért is született ez a bejegyzésem is. És ennek a nekem nem szimpatikus figurának volt egy nagyon pozitív magyar vonatkozása: nagyon sok magyar hadifogoly köszönhette a hazajövetelét, az életét neki.

A norvégiai Fyresdalban született, apja evangélikus lelkész és híres genealógus volt. 1911-ben belépett a Norvég Királyi Hadseregbe, és kiváló vizsgái után hamarosan őrnaggyá avatták. Katonai attasé volt először Szentpétervárott (1918–1919), majd Helsinkiben (1919–1921). A Szovjetunióban mély benyomást tettek rá a bolsevik módszerek, és megismerkedett Trockijjal. Quisling jól ismerte az orosz nyelvet és történelmet, és a felesége is ukrán származású orosz volt.

Hazatérve közeledett az akkor erős kommunista munkáspárthoz, és javasolta nekik egy Vörös Gárda felállítását. A kommunisták gyanakvással szemlélték a volt királyi tiszttől érkező javaslatot, és visszautasították az ajánlatot. Quisling közben kilépett a hadseregből (1921), hogy csatlakozhasson a híres felfedező, tudós és humanista Fridtjof Nansen jótékonysági útjához az éhínség sújtotta Oroszországban. Nansen, akit küldetésében a Nemzetközi Vöröskereszt is támogatott, a diplomácia és a meggyőzés erejével 400 000 német és osztrák-magyar hadifogoly szabadon bocsátását érte el. Quisling és mások segítségével segélykonvojokat szervezett az éhínség és a polgárháború által fenyegetett oroszok százezreinek. A volt katonatiszt 1924–1925 között a Balkánon, majd a Krímben tartózkodott, és a Népszövetség utasítására segélyakciókat szervezett. 1925-ben, Örményországban visszatért Nansenhez, majd később Moszkvába ment. 1927–1929 között itt a brit érdekeket képviselte (akkoriban ugyanis bevett gyakorlat volt, hogy két olyan ország, amelyek között nem volt diplomáciai kapcsolat, semleges államok képviselőin keresztül érintkezett).

Hazatértekor Quisling őrnagy honvédelmi miniszter lett (1931–1933) az agrárkormányban, és elterjedt róla, hogy rendkívül energikus, miután fegyveres erővel leverte az állami vízienergia-telepek munkásainak lázadását. A média központi személyiségévé nőtte ki magát, bár azt terjesztették róla, hogy képtelen a rendes politikai párbeszédre. Ettől fogva Quisling az egyik legellentmondásosabb személyisége lett a norvég közéletnek. 1933-ban benyújtotta lemondását és kilépett a kormányból.

1933. május 17-én barátaival, Hjorttal, a Nobel-díjas Hamsunnal, Hvosleffel és Prytz-cel megalakította a Nemzeti Egységpártot (Nasjonal Samling). Quisling pártja egyértelműen a hitleri NSDAP másolata volt. Az összes pártszervezetet lemásolták: volt Nemzeti Szervezet (Riksorganisasjon), lánytagozat (Kvinneorganisasjon), véderő (Kamporganisasjon), „Quisling-jugend” (NS Ungdoms-Fylking), stb. A párt alapító tagjai felesküdtek a kommunizmus elleni harcra és egy új rend bevezetésére az országban. Az NS választott attribútuma Szent Olaf keresztje. 1934-ben a párt átvette a náci tisztelgést.

Quisling hitte, hogy Nagy-Britannia rá akarja tenni a kezét Norvégiára, hogy ezzel elzárja a svéd acél útját Németországba, ami a létfontosságú nyersanyagtól megfosztva képtelen lett volna folytatni a harcot. Az NS Førere (a német Führer mintájára) tárgyalásai során Rosenberget és Raedert Norvégia elfoglalásának pártjára állította. Felmerült az Északi-Atlanti-óceán mérhetetlen térségeinek ellenőrzése. A jégmentes norvég kikötők birtokbavételével a Kriegsmarine kiszabadult volna a Balti-tengerről, és veszélyeztetni tudta volna a szövetségesek utánpótlási vonalait. Rosenberg még az árja Norvégia Németországgal való egyesítéséről is ábrándozott, hogy növelje az ezeréves Birodalom hatalmát. Raederrel való találkozása okán Quislinget Hitler elé vezették, akit győzködni kezdett, hogy nyújtson segítséget egy puccshoz Norvégiában. Bizonygatta, hogy képes átvenni a hatalmat az NS véderejével (ez teljesen irreális volt, mert az NS párttagsága 1940 tavaszára alig 2 000 főnyire olvadt), kérte Norvégia német megszállását és kijelentette, hogy kész a lehető legteljesebb mértékben kielégíteni a német igényeket.

1940 januárjában a német főparancsnokság parancsot adott a Norvégia elleni hadjárat megtervezésére. Április 5-én Hitler Berlinben fogadta Quislinget, akit felvilágosított, hogy 8-án megindul a Weserübung hadművelet. A norvég vezér, akinek Hitler csak jelentéktelen szerepet szánt, biztosította a náci kancellárt, hogy honfitársai nem fognak ellenállni. 

A német hadsereg valóban gyors sikert ért el a kis norvég haderővel szemben, és április 9-én elismerte Quisling „nemzeti kormányát”. A puccs azonban csak arra volt jó, hogy a norvégok ellenállásának elszántságát erősítse.

A brit sajtót elárasztották a norvég árulót szidalmazó cikkek, és a Quisling név hamarosan köznevesült: a hazaáruló szinonimájává vált. Ráadásul a királyt nem sikerült elfogni, így VII. Håkon az ország északi felébe menekülve hivatalosan is kérte a szövetségesek beavatkozását, majd Nagy-Britanniába emigrált. Adolf Hitler tisztában volt a helyzettel és lemondatta bábját (1940. április 15.). Az állam élére Josef Terboven birodalmi biztost állították (1940–1945). A Wehrmacht a politikai balsiker ellenére hamarosan kiverte a szövetséges hadakat Norvégiából, és ellenőrzése alá vonta az országot. Quislinget csak az ellenállás felerősödésekor, 1942 februárjában nevezték ki ismét miniszterelnöknek. (A pozíciót hivatalosan csak 1943. január 1-jén foglalta el.) A pártvezér a német megszállás egész ideje alatt azon fáradozott, hogy Norvégiát nemzetiszocialista hisztériába rángassa. A náci ország politikáját és minden szervezetét át akarta másolni Norvégiába. Felelős volt 1000 norvég zsidó deportálásáért (volt barátja és munkatársa Fridtjof Nansen családtagjait is deportálták). Támogatta a Waffen SS-nek újoncokat toborzó hálózat kiépülését. Norvég hegyi hadtest harcolt például Murmanszk alatt a Vörös Hadsere ellen. Vasmarokkal kormányozta „országát”, együttműködött a Gestapóval, keményen fellépett az ellenállók ellen, több náciellenes egyént kivégeztetett.

1945 májusában, amikor a Norvégiában állomásozó német csapatok kapituláltak, Quislinget letartóztatták, és Oslo központi rendőrkapitányságára vitték, ahol 160 brit ejtőernyős vigyázott rá. Terbovent nem tudták elkapni, mert felrobbantotta magát. Quislinget hazaárulás vétségében találták bűnösnek, és golyó általi halálra ítélték. Oslo Akerhus erődjében hajtották végre az ítéletet. (Forrás: Wikipedia)

VISSZAEMLÉKEZÉS - Badacsonyi szüreti fesztivál második napjáról (11/1. rész) - 2012. szeptember 9.

Badacsonytomaj kínáló kocsija

A balatonfüredi Salvatore Quasimodo nemzetközi költőverseny komoly rendezvényei után egy könnyebb, vidám népünnepélyre vágytam. Óriási szerencsém volt, mert Badacsonyban éppen most rendezték meg az országosan nevezetes szüreti napokat. Az első nap elsősorban a szakmának szólt, a második pedig a szórakozásé volt. Én ez utóbbin vettem részt.

Több részből álló, fényképekkel illusztrált beszámolót kívánok nyújtani az olvasóimnak, bevezetésként összegzem, hogy mi tetszett és mi nem.

Összefoglalva: a nap egészében lefedte az ország mindennapjait, közállapotát: rendezetlenség a rendezettségben (most találtam ki!).

Ami tetszett:

-Magyarország leghosszabb és legszínesebb szüreti felvonulása összességében tetszett. Két helyszínen is láttam: Badacsonytomajban a templom előtti téren és Badacsonyban a központban. Imponáló volt, jó volt a sorrend, nagyon ügyesen kombinálták a küldöttségeket a művészeti csoportok bemutatójával.

–Badacsonytomajban a szőlőharang megáldása elegáns volt, nagyon szép hagyomány lett az évek folyamán.

–Sok bort és szőlőt kínáltak a menetben, a menet mellett. Finomak voltak a pogácsák. (Még az sem volt zavaró, hogy némely kocsin ülő legények Badacsonytomaj és Badacsony közötti két kilométeres út alatt szépen berúgtak. Mentségükre legyen mondva, nagyon meleg volt!!)  

–Amikor a nagy sátorban megkezdődött a műsor, egy-egy deci borral kínálták az ott lévőket, majd a szőlőharang körbevitelekor mindenki ehetett megáldott szőlőszemet.

–Bódi Lajos és cigányzenekara kiválóan játszott, a Fonográf Emlékzenekar nagyszerű koncertet adott.

Ami nem tetszett:

–A menetből hiányzott egy cigányzenekar, vagy legalább egy-két hegedűs.

–Nem volt jól összeállítva a sátori műsor. Vérprofi együttes után tébláboló kezdők jöttek, dobhártyaszaggató zene után színjátszókör hangosítás nélkül stb.

–Több órás csúszás alakult ki a programok előadásakor. Lehetett volna a rendezőknek rögtönözni: egy-egy fellépő műsorát rövidíteni.

–A türelmes, kitartó közönség megérdemelte volna, hogy elnézést kérjenek tőle a hatalmas csúszásért! A Fonográf Emlékzenekar 165 perces késéssel kezdett. A műsorközlő bocsánatkérés helyett szellemeskedett: „Megkésve bár, de törve nem” – mondta fülig érő szájjal. (A közönség nagy dicséretet érdemel, hogy nem dobálta meg szőlőcsumával, üres papírpohárral!)

–Disszonáns volt Csocsesz majd Postás Józsi műsora. A színvonaltalan, gyenge fellépés nem illett ehhez a naphoz. A mellett a műsoruk nagy része roma lakodalmasból állt. Az ott tartózkodó külföldiek „A magyar dal napjá”-n joggal hihették, hogy ezek a magyar dalok. De ez inkább cigány lakodalmi zene volt, pedig az egész rendezvényen mindössze egyetlen cigányasszonyt láttam este fél kilenc felé, amint átbotorkált a sátorban tök részegen!

(Folytatom)

Motorok, motorosok Afrikában

Kedvencem, a zsiráf...

Az idős parasztbácsi nézegeti az unokája kifestőkönyvét. Megakad a szeme a zsiráfon. Kérdezi: – Ez mi?

Mondja neki a kisunoka: – A zsiráf, nagypapa!

Ilyen állat nincs! – mondja az öreg.

Az öreg lánya levesz egy állatokról szóló albumot, fellapozza a zsiráfot, és mondja: – Papa, itt van róla fotó is! Nézi, nézi az öreg, majd megszólal: – Ilyen állat nincs!

Összebeszél a család, hogy a születésnapjára elviszik a nagypapit a budapesti állatkertbe. Ott az öreg sorra nézi az állatokat, nagyon tetszik neki a majom, a strucc, a láma, az elefánt. Odaérnek a zsiráf kifutójához, a család nem szól egy szót sem, figyel.

Az öreg nézi a zsiráfot, csóválja a fejét. Már vagy egy órája bámulja tátott szájjal, mire hitetlenkedve megszólal: – Mégpedig ilyen állat akkor sincs!

A Világ első állatos bélyegei Nyasszaföldön kerültek kiadásra száz évvel ezelőtt

Nem félünk a vírustól! Féljen az tőlünk!

Kisasszony napjához kapcsolódó népi hiedelmek - szeptember 8.

• Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje.
• Ilyenkor kezdték a dióverést.
• Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső – esős időszakot jósol.
• Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. (Hasonló hiedelem él Nagyboldogasszony és Gyümölcsoltó Boldogasszonnyal kapcsolatban is.) A Középső-Ipoly menti községekben az asszonyok felmentek a közeli dombra a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat.
• Vetés kezdetét jelentette a nap. Pereszlényben ez hagyományosan úgy történt, hogy a gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Vetés közben tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. A Mura-vidéken Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől.
• Pereszlényben úgy vélték, hogy Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.
• Csók István: Hölgy lepellel

Melyek a világ legegészségesebb országai?

Magyarország a középmezőnyben volt akkoriban

Forrás: MTI | 2012. augusztus 15. szerda 07:46 |

|

Magyarország az 54. a 145 rangsorolt ország közül.

A Bloomberg amerikai sajtóügynökség közzétette a világ
legegészségesebb országainak listáját, amelyet Szingapúr, Olaszország és Ausztrália vezet. Magyarország az 54. a 145 rangsorolt ország közül.
A pontozásnál figyelembe vették egyebek mellett a születéskor és 65 évesen várható élettartamot, az életkori csoportonkénti halálozási arányt, a dohányzás arányát, az alkoholfogyasztás mértékét, a légszennyezettséget, valamint a túlsúlyosak és elhízottak arányát.
A dobogós helyeket követően Svájc került a negyedik helyre, melyet Japán, Izrael, Spanyolország, Hollandia, Svédország és Németország követ. Az Egyesült Államok a lista 33. helyére került, Kína az 55., míg az utolsó helyeken Szváziföld (145.), Lesotho (144.), Kongó (143.), Csád (142.) és Mozambik (141.) áll.
Közép- és Kelet-Európában a rangsorolt tíz hely közül Magyarország az utolsó helyre került. Ezen a részlistán Szlovénia (25.), Csehország (32.), Bosznia-Hercegovina (34.), Horvátország (36.), Albánia (38.), Lengyelország (40.), Macedónia (43.), Törökország (44.) és Szlovákia (49.) is megelőzi Magyarországot (54.).
Az 1 milliónál több lakossal bíró 145 értékelt ország rangsorának elejét az európai országok és más fejlett államok foglalják el, míg a lista végére szorultak az afrikai országok.
Az elemzéshez az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank által májusban kibocsátott adatokat használták fel a Bloomberg szakemberei, a lista összeállításánál saját statisztikai értékelési módszereiket alkalmazták.