Kemencés csirke

Hozzávalók:

1 egész csirke 
- 1 evőkanál mustár 
- 2 gerezd fokhagyma 
- 2 szál rozmaring 
- 2 szál kakukkfű 
- 2 fej vöröshagyma 
- 1 dl száraz fehérbor 
- 12 közepes burgonya 
- 4 dkg vaj 
- őrölt bors 
- só

Elkészítése:

            A csirkét kívül-belül kenjük meg sóval, borssal, mustárral, zúzott fokhagymával, aprított rozmaringgal és kakukkfűvel. A belsejébe töltsük az egész hagymákat, majd fektessük tepsibe, öntsük alá a bort, és egy deci vizet. Alufóliával takarjuk le, 40 percig pároljuk, majd a fóliát levéve tegyük mellé a félbevágott héjas burgonyákat, és a sütőbe visszatéve süssük puhára és pirosra. Mielőtt kivesszük a sütőből, a burgonyát locsoljuk meg az olvasztott vajjal. (Forrás: 109.hu – Receptek)

Visszatért a Délvidék - Bácsföldvár (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

           A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 104. éves évfordulójára (2024. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu  
Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиште / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau) a tiszamente legdélebbi és legszegényebb magyar többségű települése.

Nevének eredete

Nevét a középkorban épült, majd a török hódoltság alatt elpusztult földváráról kapta. Először 1387-ben említik Fedwar néven, majd 1528-ban a Lázár-térképen Fewlnar néven tüntetik föl.

Fekvése

A Tiszától 6 km-re. Óbecsétől 10 km-re délre, Csurogtól 8 km-re északra fekszik a Ferenc-csatorna partján. Közelében található a Gyöngysziget (Biserno Ostrovo), mely kedvelt horgászparadicsom.

A bácsföldvári táj gyönyörű: a Ferenc-csatorna, a Tisza, a Holt-Tisza, a halastavak, a különböző kisebb-nagyobb vizek - gyönyörű látványt nyújtanak, gazdag állat- és növényvilággal.

Bácsföldvár az összefüggő magyar nyelvterület mai legdélibb települése. A még délebbre fekvő magyar többségű települések (Temerin stb.) már enklávé-jellegűek.

Története

Első említése a 15. században történik. Valaha földvár állott itt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A karlócai béke után kezdett újratelepülni. 1848-ban súlyos harcok és vérengzések helyszíne. A szerbek közel 100 magyar fejét levágtak, és a katolikus templom oltárára tették ki. Ezek a véres tettek nem csak szerb oldalról voltak, a magyar fél is hajtott végre hasonlókat, ámbár nem ilyen véreset.

Bácsföldvárról semmilyen adat nem maradt arra nézve, hogy 1941-ben hogyan történt a magyar csapatok bevonulása, csupán az 1918-as betelepítettek kiutasítása történt meg, akik közül egy sem fizetett életével az intézkedések hatására. A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság mégis 5 embert talált felelősnek az 1941-es eseményekért.

1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar és 2739 szerb volt.

A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott.

Az 1944-es becsei gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23-i szerb "felszabadítása" után, bár ezek eleinte szórványosak voltak. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette kb. egy hétig tartották őket fogva. Számukat emelte, hogy november vége felé megtalálták a helyi Nyilaskeresztes Párt tagnévsorát. A kivégzések éjjel történtek a Csonthalom nevű hely közelében. Egy terhes anya is volt a kivégzettek között, akinek ugyanúgy nem kegyelmeztek, mint többi sorstársának. A bácsföldvári áldozatok száma 600 fő körüli.

A délszláv háborúk és a három menekülthullám jelentős változást hozott a falu életébe, közel 500 menekült telepedett meg.

Népesség

§                    1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar, és 2739 szerb

§                    1991-ben 5625 lakosa volt, melyből többek között 3068 magyar, 1938 szerb

§                    2002-ben 5445 lakos, 2519 magyar, 2417 szerb

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
6512	6178	6106	5986	5764	5625	5445	5110

Természet és szabadidő

Bácsföldvártól mindössze 3 km-re található a Tisza folyamának szabályozása után megmaradt holtága, az úgynevezett Gyöngysziget melletti Holt-Tisza. A holtág mellett 8 kilométeres hosszúságban üdülőházak helyezkednek el. A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza 2008. óta van védelem alatt. E területet északon Óbecse és Törökbecse, délen Csurog és nyugatról Bácsföldvár határolja. A holtág 23 706 m hosszú, a Tisza vajdasági holtágai közül a leghosszabb. A vizes élőhelyek,mocsarak, gyepek, szikesek változatossága, az itt megtalálható nagyszámú ritka és veszélyeztetett növény- és állatfaj, de különösen a gazdag madárvilág e területnek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőséget is ad. 1997. óta nemzetközileg fontos madár élőhelynek számít. Gyöngyszigeten beszerezhető a híres krokán szőlőből készült bor, mely még a brit királyi család asztalára is felkerült. A Gyöngysziget körül 22 km-es turista útvonal várja a természet szerelmeseit.

Híres emberek

Itt született:

   Bencz Boldizsár (1910–1949) író, költő, műfordító, újságíró

   Bencz Mihály (1913–1970) költő

    Lovász Pál (1896–1975) költő

   Bori Imre (1929. december 28. – 2004. április 22.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár

   Megyeri Lajos (1935. május 5.) zeneszerző, zenepedagógus, karmester

Látnivalók           

    Az 1806-ban épült Szent Mihály római katolikus templom: 1807-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király, a róla elnevezett Ferenc-csatorna építését meglátogatta, s látván ez egyszerű szegényes templomot, elrendelte saját költségén az új templom építését. A munkálatok 1833-ra fejeződtek be. 1909-ben a templomot kibővítették és új 46 m magas tornyot emeltek.

Az 1773-ban épült görögkeleti (szerb) templom   

  A neobarokk stílusú Városháza

 A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza Természetvédelmi Park

Malom

Kultúrház

(Elsődleges forrás: Wikipedia)

Fiúk, férfiak, férjek...

Az áfonya, az ínyenc csodaszer

Az áfonya nemcsak egy egyszerű gyümölcstermő növény, levelét és gyümölcsét a gyógyászatban is szívesen alkalmazzák. A második világháború alatt a pilóták arra lettek figyelmesek, hogy ha fekete áfonyát ettek repülés előtt, javult a sötét éjszakában a tájékozódásuk. Emiatt kezdték el orvosok vizsgálni az áfonya jótékony hatásait.

       Észak-Európából származik, Észak- és Közép-Európában honos, a savanyú talajt kedveli. Alacsony, körülbelül fél méterre növő, lombhullató félcserje.

      Általában július-augusztusra érnek meg feketés kék, enyhén savanykás bogyói, amiknek még a leve is hasonló kék színű. Az először megért bogyó nagyobbak a később érőknél. Több fajtáját is ismerjük, ezek közül kiemelkedők a vörös és a fekete áfonya. Mai napig ínyencségnek számít, pedig a kertekben is megtalálható, mégis nagyon keveset fogyasztunk belőle.
Jótékony hatásai           

     Az áfonya gyümölcssavat, A-, B-, C- és D-vitamint, cukrot és pektint tartalmaz. Kálium tartalma igen magas, de kalcium, vas, foszfor, magnézium, cink, kén, foszfor és mangán is megtalálható benne. Serkenti az immunrendszer védekező képességét. Antibakteriális és keringésserkentő hatással is bír. A-vitamin tartalma révén a farkasvakság elleni gyógyszer alapanyaga. Levelének vérnyomáscsökkentő, köhögéscsillapító és vizelethajtó hatása van. 100 gramm frissen szedett áfonya 400mg antociánt tartalmaz, ami elengedhetetlen a kötőszövetek és a bőr egészségéhez és üdeségéhez, illetve szabadgyökfogó hatása miatt védi a szemet a különböző betegségektől.
Felhasználása           

     A szárított áfonya segítséget nyújt a hasmenés elmulasztásában, de oda kell figyelni, hogy a frissen szedett bogyók viszont a hasmenést segítik elő! Termése és levele teának elkészítve fogínygyulladás, epe- vagy hólyagproblémák, gyomorbajok ellen hasznos. A fekete áfonya kivonata javítja a vérkeringést, visszér és aranyér problémákra is alkalmazzák jó hatása miatt, főleg terhesség idején, amikor a nők különösen hajlamosak ezekre a betegségekre. Lassítja a szervezet öregedését, valamint segíti megőrizni az emlékezőképességet.

     A népi gyógyászatban a cukorbetegség elleni gyógyszerként tartják számon. Készíthető belőle szörp, bor, lekvár, gyógybor, de akár likőr is.

(Forrás: Szanyi Ágnes, 2012/06/15.)

Visszatért a Délvidék - Ada (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

             A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 104. éves évfordulójára (2024. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu  
Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Ada (szerbül Ада / Ada) város és járási székhely Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Nevének eredete

Neve a török ada (= sziget) főnévből származik.

Fekvése

A község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. A legközelebbi nagyobb városok: 15 km-re északra Zenta, 20 km-re délre Óbecse, valamint 40 km-re nyugatra Topolya.

Története

A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 12–14. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű település tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, az Arsenije Csarnojevity mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes megye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett. A falvak korabeli felsorolásából arra következtethetünk, hogy Asszonyfalva a jelenlegi Ada körül fekhetett, egy 1878-ból származó feljegyzés szerint pedig a Zenta-Ada országút mellett, a Tisza felé eső részen feküdt. Az adaiak ezt a részt Pusztatemplomnak vagy Cseh-templomnak nevezték. Még 1897-ben is volt itt egy templomrom.

A 19. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a szerb ortodox egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A múlt század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben megnyílt a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált. Ada történelmének részét képezi az úgynevezett Nagyfa, mely Ada rétjében állt egészen 1972. július 17-ig amikor is feltehetően 780 éves korában kidőlt. Részben emberi hanyagság, részben pedig a viharok, a villámcsapások által okozott kártételek miatt pusztult el. A legenda azt tartja, hogy 1456 nyarán, a Szegedről Nándorfehérvár védelmére induló hadak élén, Kapisztrán János tábori lelkész, a törökverő Hunyadi János jobbkeze, ez alatt a fa alatt tartott tábori misét a vitézeknek. A Fekete nyár 31m magas volt átmérője pedig 3,96m volt.

2011-ben Budakalász testvértelepülés Damjanich János aradi vértanú szobrát adományozta Adának. A szobor leleplezését halasztani kellett mivel a terv erős Szerb ellenállásba ütközött. A rendőrség folyamatosan őrizte a Damjanich-emlékművet, nehogy megrongálják. Az 1848-as szabadságharc tábornoka, szerb származása ellenére a magyar oldalon harcolt, így hazájában nemzetárulóként tekintenek rá. A dombormű felavatásával ugyanis szerintük az adai városvezetés súlyos hibát követett el. A párt ezért azt kérte, hogy mellszobrát cseréljék más magyar történelmi személy arcképére. Végül kompromisszumra jutottak a helyi szerb közösséggel és a szobor fennmaradhatott.

1898-ban leplezték le az adai piactéren a város híres szülöttjének Szarvas Gábornak első mellszobrát. Nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője volt. A műalkotást Jankovits Gyula szobrász készítette, de sajnos 1918 őszén eltűnt a szobor. A mai Szarvas Gábor szobrot Ada központjában találjuk, Almási Gábor szobrászművész munkája, 1972-es leleplezése óta emlékeztet Ada híres nyelvművelőjére. Minden évben október elején Adán rendezik meg a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, melynek keretében nyelvművelő előadások hangzanak el, illetve a diákok számára nyelvi vetélkedőt szerveznek. Szarvas Gábor az adai könyvtár névadója is egyben.

1918 novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. A II. világháború utáni párizsi békediktátummal a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.

(Legfőbb forrás: Wikipedia)

Vasvári Pál születésnapjára - 1826. július 14.

Tragikus fiatal élete

Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 5.) történész, filozófus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja.

Édesapja, Fejér Pál görög katolikus pap volt. Vasvári tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte meg. 1843-ban beiratkozott a pesti egyetemre, ahol történelmet és természettant hallgatott, de idővel teljesen a történelemnek szentelte magát. Mint egyetemi hallgató, vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben, a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Az 1848. márciusi események során Vasvári is ott volt a vezetők között. A 12 pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt. A március 16-án megalakult közcsendbizottmány tagja. Ott volt március 18-án a petíciót vivő küldöttségben is. Az április 11-én megérkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett.

Kossuth Lajos többször megbízta polgári futárként Jellasics inváziója alatt. 1849 elején Bihat, Szatmár és Szabolcs vármegyékben szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Az Erdélyi Szigethegységben harcolt, mint őrnagy. Futyinell (románul: Fântânele) mellett a gyalui havason az Avram Iancu  vezette román csapatok megölték, halála pontos dátumát illetően mind a mai napig eltérőek a vélemények.

Daday János kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Vasvárinak akkor tulajdonképpen nem kellett volna harcolnia és meghalnia. Akkorára már Kossuth és a felkelt mócok vezére, Janku Ábrahám megegyeztek, és békét kötöttek. Csupán a komunikáció hiánya, az általános zűrzavar, az alkalmi futárok megbízhatatlansága, vagy pusztán a véletlennek tudható be, hogy a megbékélés híre időben nem jutott el sem Vasvári 600 főre tehető csapatához, sem a Futyinell környéki móc felkelőkhöz.

Július 18-án Kossuth Nagyváradon személyesen találkozik Bem tábornokkal, a szabadságharc fenegyerekével, majd Kolozsvárra utazik Június 21-én innen küldi parancsát Keménynek, hogy nyomuljon a havasok közé, és egyben a Gyalun tartózkodó Szépszögi őrnagyot és Bánffyhunyadról Vasvári Pál őrnagyot a támogatására rendelte. Vasvári csapatával Bánffyhunyadról meg is érkezik Futyinell község környékére, és várja, hogy megérkezzenek a gyalui egységek. Hiábavaló várakozás után – élelmük is fogytán – visszaindulnak a sziklás, meredek hegyoldalon, a csúszós szurdokokban, a mindenfelé rejtőzködő ellenséges túlerő között. A tetejében még sűrű köd is borítja a környéket. Pivány Ignác főhadnagy jelentése szerint: „Székelyeim az ütközet alatt férfiasan viselték magukat. De fegyvereink mindinkább kezdték szolgálatukat megtagadni: tüzük mindinkább gyengébb és gyengébb lett, de ennek dacára csatárláncunk rendje meglehetősen hosszú időn át meg nem bomlott. Midőn tüzünk már úgyszólván elalvó félben volt, akkor nekibátorodtak a románok … Fejsze és lándzsa ellenében a puskatus nem elegendő védőszer, sorunk megbomlott…”. A szűk, hosszú katlanba szorult magyarokat válogatás nélkül, tömegesen irthatták a mócok, felülről még mázsás kövek is zuhogtak alá. „A rémület általánossá vált. Így jutottunk el a szoros-út mintegy közepéig.” Itt „egyik ágyúnk volt felállítva…” Az ágyú körül iszonyatos küzdelem keletkezett. „Vasvári és néhány tiszt őrülten védték.”

Vasvár haláláról több verzió terjedt el. Pivány beszámolója szerint Vasvári kezébe ragadta csapatának lobogóját, s az ellenség közé rohant. Más források szerint golyók terítették le, megint mások szerint fejszével verték szét a fejét, de Korkes Miklós, a román csapatok vezetője szerint Vasvárinak „egy fejszés elállotta útját, fejszével főbe ütötte, s levágta a fejét”

Csak Buzgó László százados a csapat romjaival vágja keresztül magát a gyűrűn, és viszi el a szomorú hírt.

 (Források: Wikipedia, Daday  János, Nagyvárad írása, Magyar Hírlap július 6-i cikke)