Tárcsás bab

Hozzávalók:

- 4db konzervbab (egyik lehet csípős) 
- 1kg gomba 
- 1kg csirke máj 
- 1/2kg lecsókolbász 
- 1/2kg vöröshagyma 
- 1/2kg lilahagyma 
- só, bors 
- 1 konzerv kukorica

Elkészítése:

A hagymákat kicsi zsíron megpárolom ,majd hozzáadom a csirkemájat. 
15 perc után mehetnek bele a konzervek. 
Fűszerezés tetszőleges; én sót, borsot használok.

(Találtam: 109.hu)

A szarajevói merénylet - 1914. jún. 28.

          Ferenc Ferdinánd főherceg és hitvese Chotek Zsófia, Chotkova és Wognin grófnője (németül: Sophie Maria Josephine Albina Chotek Gräfin von Chotkowa und Wognin) egy boszniai fürdőhelyen tartózkodott, és június 28-án részt kívánt venni egy Szarajevó környéki hadgyakorlaton. Ezt Ferenc József császár-király rendelte el számára egy évvel korábban.. Szerencsétlen egybeesés, hogy a trónörökösi látogatásra éppen Szent Vitus napjára, a szerbek számára katasztrofális első – 1389-ben vívott – rigómezei csata évfordulójára esett. A csatát és országuk függetlenségét ugyan elvesztették a szerbek, de a hagyomány szerint egy szerb nemes az ellenség táborába lopakodva ezen a napon ölte meg I. Murád szultánt. A tettet a szerb propaganda példaképnek állított az emberek elé.

          A tervek szerint a hadgyakorlatok után a főherceg és felesége Szarajevóban az új állami múzeumot avatta volna fel. A trónörököst megpróbálták lebeszélni az utazásról, mivel már eddig is több alkalommal merénylet célpontja volt. Ennek ellenére elment, hogy a Habsburg-ház iránti tiszteletet helyreállítása a bosnyákok között. A szerb nacionalista körök is terveztek már korábban is merényletet a főherceg ellen. Az alkalmat azonban most találták ideálisnak, mert a trónörökös Szarajevóba látogatásának időpontja és útvonala a sajtónak köszönhetően közismert volt. 

          A szarajevói út nem indult szerencsésen, a vasúti szerelvényben több hiba is adódott, végül a boszniai fővárosba való megérkezéskor egy bomba is robbant a pályaudvaron, és tizenegy fő megsérült. Ezután a trónörökös és hitvese a közelben található ilidžai szállásukra távoztak. Június 27-én, az esti órákban, a főhercegi pár vacsorán vett részt, amelyen megjelent a helyi előkelőség negyven tagja is. Az ezt követő szűk körű tanácskozás témája a trónörökös további programja volt. A főudvarmester a kedvezőtlen, feszült politikai légkörre való tekintettel a szarajevói látogatás lemondása mellett foglalt állást, míg a főherceg szárnysegédje azzal érvelt, hogy ez politikai megfutamodásnak tűnne, és sértést jelentene Oskar Potiorek táborszernagy számára is, így végül folytatták a programot, a terveknek megfelelően.

         Június 28-án reggel 9 órakor a főhercegi pár a hotelben alkalmilag létrehozott házi kápolnában megtartott reggeli misét követően vonattal Szarajevóba utazott.

          Az állomáson Potiorek fogadta őket, díszőrség kíséretében. Ezt követően rövid, pár perces látogatást tettek a helyi kaszárnyában, majd gépkocsiba ülve a városháza felé vették az irányt. Automobiljuk a kíséretükre kirendelt oszlopban haladt. Mivel a menet élén haladó gépjárműben négy rendőrtiszt tartózkodott, abban valódi nyomozóknak nem jutott hely. A másodikban a polgármester és a rendőrfőnök utazott. A harmadikban pedig, amely egy – Gräf & Stift sportkocsi volt – Ferenc Ferdinánd és hitvese ült egymás mellett, velük szemben Potiorek táborszernagy, a cseh sofőr mellett pedig Franz von Harrach cseh gróf foglalt helyet. A negyedik, ötödik és hatodik gépjárműben a trónörökös kísérete tartózkodott. A program szerint 10 órakor elindultak a városháza felé. Az út egy kisebb folyó, a Miljacka mentén haladt, házak csak a folyó egyik oldalán álltak. Itt egy kisebb, éljenző csoport gyűlt össze, ekkor azonban a közeli vaskereskedés épületén elhelyezett sárga-fekete Habsburg-zászló a nézőközönségre zuhant.

          A későbbi merényletben résztvevők 1914. június 28-án 8 óra 15-kor találkoztak egy kávéházban, majd 9 órakor egy 500 méteres útszakaszon kettesével leálltak az utca folyó felőli oldalán, a konvojt várva. Tervüket nagyban segítette, hogy a trónörökös látogatása ellenére biztonsági intézkedésekre, katonai sorfal által történő biztosításra nem került sor. Úgy tűnt, hogy a merénylet mégis elmarad. A gépkocsik feltűnésekor a Mostar Café kertjével szemben álló Mehmedbačić passzív maradt, mivel megzavarta egy csendőr jelenléte, és a cél eltalálásában sem volt biztos. Más verzió szerint viszont ekkor már eldugta a bombáját egy bokorba és Montenegró irányába menekült. Čabrilović a főherceg és a hitvese iránti sajnálatból nem volt képes elkövetni a merényletet. Popovićot rövidlátása és ijedtsége akadályozta meg. Princip elszalasztotta a legkedvezőbb alkalmat, Grabež pedig a főherceg hitvesére és a tömegre való tekintettel nem használta fel a rendelkezésére álló bombát.

          10 óra 10 perckor Nedeljko Čabrinović megkérdezte a közelben tartózkodó rendőrtől, hogy melyik a trónörököst szállító gépkocsi. A választ követően egy kibiztosított Kragujevac-kézigránátot hajított az említett jármű felé. A sofőr ekkor (állítólag) gázt adott, és így a kézigránát a hátrahajtott tetővászonra esett, majd arról lepattanva az oszlop negyedik gépkocsija alatt robbant fel, ahol 30 cm széles, 170 mm mély kráter keletkezett. Néhány repesz eltalálta a trónörököst szállító járművet is, de komolyabb sérülés nem történt, a benne utazó személyek pedig sértetlenek maradtak. Čabrinović a folyóba ugorva próbált menekülni, azonban elfogták. A méreg, amivel végezni akart magával, csak meghánytatta. A robbanás következtében a negyedik autó utasai, valamint a nézőseregből is néhányan megsebesültek, maga az autó pedig használhatatlanná vált. Ferenc Ferdinánd járműve megállt, a történtekről információt akartak szerezi. Ezután a városháza felé vették az irányt, ahol az első két gépkocsi utasai, köztük a polgármester – mit sem sejtve – várták őket.

          A polgármester ekkor elkezdte az üdvözlő beszédét, azonban Ferenc Ferdinánd dühösen félbeszakította: – Polgármester Úr! Idejövünk az Ön városába látogatóba, s az embert bombával dobják meg! Ez megdöbbentő!
          Az ezt követő kínos csendet a trónörökös törte meg, amikor ezt mondta a polgármesternek: „most lehet beszélni”. A Habsburg-házat dicsőítő beszédet a főherceg válasza követte, majd egy előre betanult szerb mondattal üdvözölte a helyi lakosokat. Ezt követően Zsófia a muszlim hölgyek iránt tanúsított figyelmet, a trónörökös pedig a tanácsosokkal folytatott eszmecserét. Ferenc Ferdinánd ideges viccelődésbe kezdett a merényletet illetően és megkérdezte Potiorek kormányzótól, hogy lesznek-e még bombák? Ezt követően a főherceg és a tisztviselők megvitatták a további programot. Rumerskirch báró azt javasolta, hogy maradjanak még a városházán, Potiorek viszont a program folytatása mellett érvelt: „Gondolod, hogy Szarajevó tele van merénylőkkel?” Ferenc Ferdinánd ezt követően úgy döntött, hogy meglátogatja a merényletben megsebesült szárnysegédjét a katonai kórházban. Előtte azonban táviratban értesítette Ferenc Józsefet a merényletről. A trónörökös 10 óra 45 perckor indult tovább a harmadik autóban. A gépjármű tulajdonosa, Harrach gróf az esetleges veszélyre való tekintettel a bal oldali lépcsőn állva fedezte Ferenc Ferdinándot.

            A merényletre való hivatkozással az útvonalat megváltoztatták. Az első két gépkocsi azonban az időközben kiürített szélesebb folyóparti út helyett az eredeti tervet követve behajtott a szűk Ferenc József utcába. A szarajevói rendőrfőnök, Edmund Gerde a zűrzavarban elfelejtette értesíteni a sofőröket az új útvonalról. Ferenc Ferdinánd sofőrje, Leopold Lojka is őket követte, ekkor azonban Potiorek dühösen rászólt. A sofőr erre pontosan a sarkon, a zsúfolt járda mellett lefékezte az autót. Gavrilo Princip, aki néhány lépésre tartózkodott tőlük (1,5 méterre a folyóparttól), Moritz Schiller delikáteszboltja előtt, előrántotta és elsütötte a fegyverét. Az első lövés a trónörökös nyaki főütőerét érte, míg a második Zsófia hercegné hastájékán hatolt a testébe, aki (egyes források szerint) ennek következtében azonnal életét vesztette.

          A főhercegi pár mozdulatlan maradt. A gépkocsi megindulásakor Zsófia a férje, Ferenc Ferdinánd ölébe esett. A főherceg szájából ekkor vér buggyant ki. Harrachnak az állapotát illető kérdésére ezt ismételgette: „Semmiség!” („Es ist nichts!”). Ezek voltak az utolsó szavai. A kormányzói palotába szállították, ahol körülbelül 10 percen belül elvérzett. Egyéb forrásokat egybevetve azonban nem dönthető el egyértelműen, hogy melyikőjük vesztette életét először. Princip a tárgyalásán azt nyilatkozta, hogy Potioreket és nem Zsófiát akarta megölni.

          Principet a rendőrök és a gépkocsikból a segítségükre siető tisztek azonnal letartóztatták. A kabátjából kieső bombát először nem fedezték fel és az egyik gépjármű át is hajtott rajta. A többi tettest is hamarosan elfogták. Principet, Ilić-et és Čabrinović-ot a szarajevói Phillipović-kaszárnyában található katonai börtönbe vitték. Az előzetes vizsgálat 1914. szeptember 19-én fejeződött be, és 25 fő ellen emeltek vádat. Principet kivéve mindenki bűnösnek vallotta magát.

          A merénylők pere 1914. október 12. és 23. között zajlott a szarajevói katonai bíróságon, az ítélethirdetésre október 28-án került sor. A bíró Luigi von Curinaldi volt. Princip kijelentette, hogy tettét a szerbek elnyomása motiválta. A felnőtt vádlottak úgy nyilatkoztak, hogy hajlandóak voltak részt venni az összeesküvésben. Veljko Čubrilović kijelentette a bírónak: „Princip rám nézett, és határozottan azt mondta: Ha tudni akarod, merényletet fogunk végrehajtani a trónörökös ellen, amit titokban kell tartani. Ha elárulod, a családod és te el fogtok pusztulni”. A kihallgatáson részletesen elmagyarázta, hogy miért érezte magát kényszerítve, hogy Princippel és Grabež-zsal együttműködjön. Čubrilović attól félt, hogy a Princip mögött álló forradalmi szervezet képes lesz a merényletekre, és hogy elpusztul a háza, valamint meggyilkolják a családját. Arra a kérdésre, hogy nem félt-e a törvény által kiszabható büntetéstől, a következőt felelte: „Én jobban féltem a terrortól, mint a törvénytől”.

          Annak érdekében, hogy cáfolják a vádat, a 20 év alatti belgrádi merénylők magukat hibáztatták és az előzetes tanúvallomástól eltérően vallottak a tárgyaláson. Princip azt vallotta, hogy ő jugoszláv nacionalista, és hisz abban, hogy az összes délszláv nemzet egyesülni fog valamilyen formában, Ausztriától függetlenül. Ezután megkérdezték tőle, hogy milyen formában kívánja ezt véghezvinni, úgy nyilatkozott: a terror révén. Čabrinović azt vallotta, hogy a politikai nézetei miatt akarta meggyilkolni a trónörököst. A bíróság nem hitt neki, mert Szerbiát feddhetetlennek írta le. A bíróság szerint a Narodna Odbrana és a Szerb Királyság katonai körei is támogatták a merénylőket.

          A bíróság az alábbi ítéleteket hozta: (az osztrák–magyar törvények szerint a 20 év alattiakat csak 20 év börtönbüntetésre ítélhették): kötél általi halál: 3, életfogytiglan: 1, 20 év: 3, 16 év: 1, 13 év: 1 10 év: 2, 7 év: 1, 3 év: 2. Kötél általi halál, majd a pénzügyminiszter javaslatára 20 évre mérsékelték: 1, kötél általi halál, majd a pénzügyminiszter javaslatára életfogytiglanira mérsékelték: 1.

          A szarajevói per után, december 2-án a bűnösöket a theresienstadti (ma: Terezin – Csehországban van) börtönbe szállították. Az itteni cellák fűtetlenek, nyirkosak voltak, és az elítélteket rosszul táplálták. Ennek köszönhetően Čabrinović 1916. január 21-én, Grabež ugyanezen év október 26-án, Princip pedig 1918. április 28-án hunyt el tuberkulózisban. A világháború után, 1920. június 9-én az összeesküvők holttesteit a szarajevói Koševo temetőben újratemették. (Az összeállításban felhasználtam a Wikipedia anyagait is.)

A pénz beszél, a karaván halad

Csirke-ételek cukrosoknak is

Gyümölcsös csirketokány (4 adag)

Elkészítési idő: 30 perc

600 gramm sült csirkemell, szeletelt
100 gramm sárgarépa, nyers

60 gramm petrezselyemgyökér, nyers

1 teáskanál feketebors, egész

50 gramm vöröshagyma, nyers
20 gramm liszt, teljeskiőrlésű

1 bögre tejszín, zsíros

1 dl fehérbor

30 gramm margarin

1 adag alma, konzerv, szirupban

1 bögre őszibarack befőtt

10 gramm friss rozmaring
1 késhegynyi friss kakukkfű
1 teáskanál friss petrezselyem
1 késhegynyi konyhasó

A csirkemelleket megmossuk, kicsontozzuk és a húsról lefejtjük a bőrt. A csontból és a bőrből alaplevet főzünk, amit bezöldségelünk. A csirkehúst kisujjnyi darabokra vágjuk. Olvasztott margarinban kevés finomra vágott vöröshagymát fonnyasztunk, hozzáadjuk a csirkehúst, megsózzuk, megfőzzük, és amikor az edény alján lévő folyadék elpárolgott, kevés liszttel megszórjuk és rövid ideig tovább pirítjuk. Hozzáadjuk a finomra vágott petrezselymet, a bort, a tejszínt és a leszűrt csirkelevest. Az egészet lassú tűzön puhára pároljuk. Amikor megpuhult a csirke, beletesszük az apró kockára vágott őszibarack- és almabefőttet. Még egyszer felforraljuk. Köret nélkül is fogyaszthatjuk.

Rakott csirkemáj

A csirkemájról a szíveket leszedjük és kb. fél óráig hideg tejben áztatjuk. Egy tűzálló tálat nagyon vékonyan kikenünk margarinnal és zsemlemorzsával meghintjük. A májat a tejből kiemeljük, lecsepegtetjük és a tál aljáéra fektetjük. A hagymát kockákra vágjuk, az olajon megpirítjuk, a májra öntjük és a curryporral meghintjük. A megtisztított burgonyát hajszálvékonyra karikázzuk és soronként a májra rakjuk. Sütőbe tesszük, és amikor megpuhult, a tojást elkeverjük két kanál tejjel, kanál szódavízzel, egy kávéskanál liszttel, sóval és a burgonyára simítjuk. A tálat visszatoljuk a sütőbe és szép pirosra sütjük.

Csirkecomb gombával

A csirkecomb bőrét az ujjunkkal fellazítjuk, és a megtisztított, felszeletelt gombát a hús meg a bőr közé csúsztatjuk. Hústűvel megtűzzük. Utána a húst fűszerekkel, margarinnal bedörzsöljük, és tűzálló tálra fektetve a sütőben kb. egy óráig sütjük. 

Zöldséges csirketekercs (4 adag)

Elkészítési idő: 30 perc

500 gramm csirkecomb, csonttal-bőrrel, nyers
200 gramm sárgarépa, nyers
200 gramm petrezselyemgyökér, nyers
150 gramm alma, friss

50 gramm margarin

1 késhegynyi konyhasó

1 késhegynyi fehérbors, őrölt, szárított
1 adag friss petrezselyems

A csirkecombokat kicsontozzuk, és jól kiverjük, hogy nagyobb legyen. A vegyes zöldséget kis kockára vágjuk és megpároljuk. Sóval, borssal, finomra vágott petrezselyemmel ízesítjük. A sózott hússzeletekre halmozzuk, és hozzáadjuk az apró kockára vágott almát. A csirkét felgöngyöljük és hústűvel összefogjuk. A margarinon szép pirosra sütjük. 

A magyarországi lengyelek napja - június 27.

             Lengyelországban megfordultam vagy tizenötször. Bejártam keresztül-kasul az egész országot, némely részét többször is. Először 20 éves koromban egy barátommal vágtunk neki a Pannoniámmal. Abban az időben motoron és viszonylag fiatalon nagy élmény volt. Nemigen akadt rajtam kívül ilyesmire vállalkozó. (A magyar gyártmányú Pannoniák kiváló gépnek bizonyultak!)
          Máskor voltam a Miskolcon általam vezetett Hélios Ifjúsági Klubbal csereüdülésen a Gdansk (Danzig)-Gdynia-Sopot (Balti-tenger környéki) részen is. A Danzig szabad város melletti Westerplatte-félsziget hősies védelmének, szétbombázott laktanyáinak története megható, és tanulságos volt, és kevéssé ismert.
          A II. világháború első napján, 1939. szeptember 1-én 4 óra 48 perckor megszólaltak a Schleswig-Holstein német hajó ágyúi, tüzet nyitottak a Westerplatte-félszigetre.  174 lengyel katona, 6 tiszt és 27 civil tartalékos tartózkodott a félszigeten. A németek nehéztüzérséggel, repülőről bombákkal, a tenger felől hatalmas ágyúkkal, a szárazföld felöl pedig gyalogsággal támadtak. A II. világháború első hősi halottjának Wojciech Najsarek lengyel törzsőrmesternek a nevét is ekkor jegyezte fel a történelem. Miután a terepadottságokat jól kihasználva a keskeny földnyelvnél két rohamot is visszavertek a lengyelek, a németek szabályos ostromba kezdtek, ami 3400 német katonát kötött le a tenger melletti támadásból. 40-60 Junkers gépről összesen 26,5 tonna bomba hullott, a szárazföldről és a tengerről szórta a tüzet a nehéztüzérség. Hét nap után elfogyott a lengyeleknél a víz, a lőszer, a kötszer, a gyógyszer. Addigra mintegy 20 lengyel meghalt, 53 megsebesült. Semmi lehetőségük nem maradt a további harchoz. Megadták magukat. És láttuk az egyik fotón, amikor a gyalogsági támadást vezető makulátlan egyenruhát viselő német százados merev vigyázban, tisztelegve áll a jelentést méltósággal fogadó, de megviselt egyenruhás, és nem is olyan merev vigyázban álló lengyel őrnagy-parancsnok előtt. A kép aláírása szerint a következőket mondta a német tiszt: „Gratulálok! Férfimunka, kiváló harc volt!”. A németek – annak ellenére, hogy közülük mintegy 250-en haltak vagy sebesültek meg – megengedték az őrnagynak, hogy a kardját megtarthassa. Hadifogság helyett Olaszországba mehettek a túlélők, majd onnan szétszóródtak a világ minden tájára. Mesélték házigazdáink, hogy minden évben szeptember elsején újból találkoznak a Westerplattén, de létszámuk évről-évre fogy. Hát így kezdődött ez a háború. És hová fajult?
          Éppen a lengyel nép volt az, amelyik a legtöbbet szenvedte a II. világháborúban, hiszen sem a németek, sem a szovjetek nem kímélték, nem segítették. De büszkén mondhatjuk, hogy Magyarország befogadta a lengyel menekülteket, a Lengyelország területén megszálló feladatokat ellátó magyar katonák pedig példát mutattak az egész világnak a civil lakossággal való bánásmódban.

A pénzről komolyan és humorosan

Kovászos uborka készítése

5 literes üveghez szükség van 2,6 kg. fürtös uborkára, 1 csokor kaporra, 3 gerezd fokhagymára, 2 kanál sóra, és annyi meleg (nem forró) vízre, amennyi az üvegbe belefér. Az üveg tetejére kenyeret tegyünk. Krumplival is beindíthatjuk az erjedést, amit előtte szeletekre vágunk, az üveg aljára, közepére, és tetejére is teszünk belőle. A krumplival kovászolt uborka leve kevésbé zavaros, akár ivóléként is fogyasztható hűtve. 

Az uborkákat jól megmossuk, végeit levágjuk, majd hosszában, mindkét végét bevágjuk. Az üvegbe szépen sorakoztatva berakjuk, közé kaprot, néhány fokhagymagerezdet teszünk, esetleg kevés csípős zöld paprikát, vagy csilit, de tehetünk hozzá ízlés szerint 1 fej lilahagymát is. A sót, mielőtt vízzel felöntenénk szórjuk a tetejére. Általános szabály, hogy minden liter vízhez 1 evőkanál só kell, tehát ha kisebb mennyiségben készítjük, ez tartsuk szem előtt. Az öt literes üvegbe két evőkanálnyi só kell. A tetejére tegyük a kenyeret, amit gézbe csomagolunk. Így könnyen kiemelhető 3-4 nap múltán, amikor kész a kovászos uborkánk.

Tapasztalatom szerint, az így kovászolt ubi, hosszabb ideig eláll, bár pontosan nem tudtam lemérni meddig, mert mindig elfogyott, mielőtt romlásnak indult volna.

Szinte minden kovászolható, így minden további magyarázat nélkül, néhány képet csatolok korábbi műveimből. (Forrás: Mindenegyben)

Túra az Al-Dunán (OHT 66 útvonal mentén)

Hatalmas élmény a magyar emlékek, a szép tájak meglátogatása. Odafelé a Duna román oldalán érdemes haladni: Fehértemplom, Lászlóvára, Vaskapu, Kazán-szoros, Orsova, Herkulesfürdő, Szörényvár (románul: Turnu Severin), látogatás Bulgáriába: Bodony (bolgárul: Vidin). Visszafelé a Duna szerb oldalán is nagyszerű látnivalók sokasága található, pl.: Kazán-szoros, Galambóc, Ráma, Szendrő, Karlóca, Szalánkemén, Nándorfehérvár.  

Mi az Országhatártúra keretében tettük meg ezt a körutat. Ez Trianonig Magyarország határa volt. (A térképen a 66. szakasz).

Galambóc vára

Herkulesfürdő

A karlócai békekötés helyszíne, a békeokmány török nyelvű példánya, a béke eredménye

Lászlóvára

 Orsovai római katolikus templom

Ráma vára

Szalánkemén és a Duna látképe a várból

Kazán-szoros, Széchenyi út, Baross-tábla

Kis-Kazán-szoros