Megszívlelendő gondolatok

Szilvás pite

Jellasics ideiglenes császári főparancsnok lett 1849. április 12-én

           Április 14-én éjjel megérkezett Bécsből az udvari futár Ferenc József április 12-i rendeletével, amelyben felmentette a fővezérség alól Windisch-Grätzet. Helyette a 67 éves Ludwig Welden táborszernagyot, korábban Bécs katonai és politikai kormányzóját nevezte ki, és utasította Windisch-Grätzet, hogy ennek megérkeztéig a fővezérséget Jellačićnak adja át. A tavaszi hadjárat első szakaszának sikerei után a magyar fél joggal sajnálhatta Windisch-Grätz leváltását. Görgei tehát indokoltan írta emlékirataiban a fővezérváltásról: "...az az osztrák hadseregre nézve gyászos fordulat, amely az 1848. decemberi helyzettől az 1849. áprilisi helyzethez vezetett, meggyőzött minket arról, hogy herceg Windisch-Grätz tábornagynál kedvezőbb ellenfél aligha kerülhet az ellenséges hadsereg élére, sőt még hozzá hasonlóan kedvező odakerülése sem valószínű".

          Egyelőre azonban úgy tűnt, hogy cs. kir. csapatok számára kedvezőtlen tendencia folytatódik. Jellačić helyettes fővezérsége révén a cs. kir. fősereg eddig csupán válságos helyzete rövidesen katasztrofálissá vált. Első intézkedése az volt, hogy lefújta az Esztergomba történő átcsoportosítást, s csapatait Pest előtt hagyta. Ezzel azt az esélyt is elherdálta, amit Windisch-Grätz terve nyújthatott.

Miért nyilatkozott ilyen lesújtóan Görgei Windisch-Grätzről?

            A december 2-ai uralkodóváltás után Ferenc József császár meghagyta főparancsnoki beosztásában Windisch-Grätzet, és megbízta a magyarországi „lázadás” leverésével. Windisch-Grätz támadása december 9-e és 23-a között következett be. A jelentős túlerőben lévő császári csapatok két hét alatt Buda közelébe jutottak, és január 5-én bevonultak a kiürített magyar fővárosba. A herceg-fővezér ezzel befejezettnek tekintette a hadjáratot, mert arra számított, hogy a visszavonuló honvéd egységek lassan feloszlanak. Nem ez történt. A magyar ellenállás a Tisza vonalán megszilárdult. Windisch-Grätz csak februárban indított újabb támadást, a késlekedés azonban döntőnek bizonyult: a magyar haderő addigra átjutott a főváros feladásakor fellépő súlyos válságon. A február 26-án és 27-én vívott kápolnai csata császári győzelemmel végződött, de a herceg ismét túlértékelte a győzelmet, és meg sem kísérelte átlépni a Tisza vonalát. Ezzel lehetőség nyílt a magyar ellentámadás, a tavaszi hadjárat előkészítésére, amely április elején indult. A magyar sikerekben jelentős szerepe volt Windisch-Grätz katonai tehetetlenségének is, ezért váltotta le Ferenc József a fővezérségről.

            Windisch-Grätz bukása után visszavonult a közügyektől, haláláig már csak az 1850-es évek közepén jutott kisebb diplomáciai szerephez.

A pénz nem boldogít?

Gazdag vagyok! Végül sikerült!

·         ezüst a hajamban

·         arany a fogaimban

·         kövek a vesémben

·         cukor a véremben

·         ólom a lábamban

·         platina a csípőprotézisemben

·         vas az artériáimban

és

·         kimeríthetetlen forrása vagyok a természetes gázoknak!

Sose gondoltam volna, hogy ilyen vagyont gyűjtök!

A Délvidék visszatért - 1941. április 11.

          1941. április 11-én kapcsolódott be Magyarország a Jugoszlávia elleni német támadásba, a honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békediktátum nyomán elvesztett Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt.

          A magyar külpolitikát a két világháború között az 1920. június 4-én aláírt, a történelmi Magyarország területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak juttató trianoni békediktátum revíziója határozta meg. Az ország vezetése ehhez a fasiszta Olaszországnál és a nemzetiszocialista Németországnál keresett támogatást. Az 1938. november 2-ai első bécsi döntés visszajuttatta a Felvidék csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, majd 1939 márciusában, Csehszlovákia megszűnése után a honvédség bevonult Kárpátaljára, az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés pedig Magyarországnak ítélte Észak-Erdélyt és a Székelyföldet.

          Mindennek azonban komoly ára volt: a Teleki Pál vezette, 1939 februárjában hivatalba lépett kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség" politikáját követni, külpolitikai szempontból egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe került, egyre szorosabban köteleződött el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Növelni kellett a Németországba irányuló szállításokat, elfogadták a második zsidótörvényt, amely már faji alapon határozta meg a zsidóságot és szűkítette életlehetőségeit, az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

          Az egyensúlyt kereső Teleki Pál, feltehetően a német nyomás ellensúlyozására, rendezni akarta a viszonyt Jugoszláviával. Paradox módon ebben Adolf Hitler hallgatólagosan támogatta, mert úgy vélte, így biztosíthatja a Balkán stabilitását, ha háborút kezd Keleten. A mindössze három pontból álló jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést 1940. december 12-én Belgrádban írták alá. A délszláv állam 1941. március 24-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, három nappal később azonban katonai puccs buktatta meg a németbarát kormányt. Mindez veszélyeztette Hitler terveit, aki a katonai beavatkozás mellett döntött.

          A Führer Horthy Miklós kormányzótól nemcsak átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára – amit március 28-án meg is kapott -, hanem a hadműveletekben való magyar részvételt is, kilátásba helyezve a Délvidék visszacsatolását. Teleki feloldhatatlan dilemma elé került, hiszen a visszautasítással a revíziós eredményeket tette volna kockára, a hadba lépéssel viszont a semlegességet, mert Nagy-Britannia közölte: ezt háborús oknak tekintené. Horthy és Teleki az időhúzást választva a katonai részvétel kérdését minisztertanácsi döntéshez kötötte. A március 28-ai ülésen a feltételeket így határozták meg: ha Horvátország kikiáltja függetlenségét, ezzel Jugoszlávia mint államalakulat felbomlik; ha a Délvidéken az atrocitások miatt a magyarság helyzete tarthatatlanná válik; ha politikai vákuum keletkezik a térségben. A végső döntést április elsején a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén a kormányzó hozta meg, aki a hadba lépés mellett foglalt állást. Teleki a felelősség súlya elől április 3-án az öngyilkosságba menekült, Horthynak címzett búcsúlevelében azt írta: „Szószegők lettünk – gyávaságból... Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok."

          Teleki helyére Horthy Miklós a németbarát Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány élére, aki elrendelte a részleges mozgósítást. A németek április 6-án indították meg támadásukat Jugoszlávia ellen, másnap Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel, de a vezetés legnagyobb megkönnyebbülésére nem üzent hadat. Április 10-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét (Független Horvát Királyság lett), a magyar csapatok csak ezt követően kapcsolódtak be a harcokba arra hivatkozva, hogy Jugoszlávia már felbomlott, így az örök barátsági szerződést nem sértették meg. A vezetés attól is tartott hogy – mivel a németek már Belgrád környékén jártak – a háború a magyar beavatkozás előtt véget ér, és meghiúsulnak a revíziós remények.

          A magyar királyi 3. honvéd hadsereg a trianoni határt átlépve, többszörös túlerőben indult meg a felbomlóban és visszavonulóban lévő jugoszláv haderő ellen, ellenállást lényegében csak a partizánok, a csetnik milícia és polgárőrség tanúsított. A magyar alakulatok négy nap alatt érték el a Duna vonalát, a sereg- és csapattestműveletek április 23-ra fejeződtek be, a honvédség embervesztesége 467 fő volt halottakban és sebesültekben.

          Ezzel a revíziós célkitűzések közül az utolsó is teljesült, a visszakerült 11 417 négyzetkilométernyi délvidéki terület 1 025 508 lakosának 36,6 százaléka volt magyar, a többi horvát, szerb, német, szlovák. Magyarország Trianonban megállapított területe 1941-re csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság több mint négymillióval gyarapodott és a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

          A második világháborús vereség után az 1947. február 10-ei párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek mondta ki az első és a második bécsi döntést, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut is a Duna jobb partján.
MTI

http://szekelyfold.ma/hirek/75-eve-csatoltak-vissza-delvideket - nyomán, általam kiegészítve

JUGOSZLÁVIA FELOSZTÁSA:

LEVÉLZÁRÓK:

Kőrösi Csoma Sándor halála évfordulóján - 1842. április 11.

         Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója.

            1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor. Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Április 4-én megkeresztelték. 1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre, és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját. 1807-ben befejezte gimnáziumi, 1815-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Elindult Németföldre, Bécsben konzultált Ujfalvy Sándorral, majd egy – valószínűleg – heidelbergi tartózkodás után ment Göttingenbe. 1816–1818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, Johann Gottfried Eichhorn tanítványaként orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt, olvasott. Tanulmányai után hazatért Erdélybe, és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel, Döbrentei Gáborral, Gyarmathi Sámuellel, Kenderesi Mihállyal. 1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében

-----------------------------------------------

            1842-ben megkísérelte a Lhászába való eljutást. A Mahananda folyón vízi úton haladt, ahol a mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken gyalogosan kelt át, és maláriát kapott. Március 24-én megérkezett Dardzsilingbe. Április 4-én súlyos rohamok kínozták, egészségi állapota a láz következtében nagyon leromlott. Április 11-én, reggel 5 órakor földi élete véget ért. Másnap a dardzsilingi európai temetőben helyezték végső nyugalomra, a Himalája harmadik legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga (KangchenDzö-nga) árnyékában.

(Kőrösi Csoma Sándor mai sírja)

            1845-ben sírja fölé az Ázsiai Társaság emelt emlékoszlopot. 1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette Csoma síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”

(Wikipedia alapján)

Balatonfüredi szobrát évente tízezrek nézik meg:

Kelkáposzta-főzelék

hozzávalók / 6 adag

• 500 g kelkáposzta
• 200 g burgonya
• 2 gerezd fokhagyma
• 3 evőkanál finomliszt
• 3 ek napraforgó olaj
• 1 kávéskanál őrőlt fűszerkömény
• só ízlés szerint

elkészítése

1. A kelkáposztát vékony csíkokra, a burgonyát  kisebb kockákra felvágjuk.
2. Egy edénybe beletesszük a káposztát és a burgonyát, és annyi forró vízzel öntjük fel, hogy épp ellepje.
3. Megsózzuk, beletesszük az őrölt köményt is, és feltesszük főni. 
4. Míg felforr, világos rántást készítünk az olajból és a lisztből, levesszük a tűzről, belenyomjuk a fokhagymát, és elkeverjük benne. Már nem tesszük vissza a tűzre.
5. Ha  megfőtt a burgonya is (ha apróra vágtuk, 3 perc alatt megfő!), felhígítjuk a rántást a káposzta levével, csomómentesre elkeverjük, és visszaöntjük az edénybe. 
6. Újból felforraljuk, esetleg utána ízesítjük még.

Minden Zsoltnak boldog névnapot kívánok

Csetneki Juhász Balázs: Berentei bányászok között

     Berentei bányászok között
       
Elhagyott tárnák mélyében az úr a csend,
Ott, hol holt bányászok lelke kereng,
Néha felnyög a föld és reccsen a támfa,
Ne gondolja múltra, csak a mára!

A napkelte és naplemente itt nem terem,
Csalitos sincs, nem csillan csiganyál,
Madár se szól, és nem látszik a hold se,
Nem vet árnyékot a meleg nyár.

Hideg, zúzmarás teleken
Kályhához húzódik felnőtt és gyerek,
S az izzó szén melege lelkükben lobog,
Testükbe folyik, vérükben zubog.

Így lettem lelki örököse, így lettem teste,
Akit betakar talán az utolsó este,
Minden napos leszállás, utolsó imádság,
Félelemre feszítve.

Nincs menekvés!
A tárnák hívó szava, varázsa,
Mint szirének hangja szól.

Itt dolgozni kell,
 Mint mikor hajcsár vadul,
Nem lehet lógni, mellé beszélni,
Itt a szó a  tett , ha nem jó :halál terem.

A bányába ezerszer leszálltunk,
Ezerszer feljöttünk: ez a múltunk,
De ha ma leszállunk, nem tudjuk
Hogy lesz-e majd holnapunk,
 Ezért a szó, amit ma mondunk végleges!
Mit holmi férgek, holnapi nyavalyák
Nem rághatják meg.

Ha bányász szól, szava mély, mint tárnák mélye,
Szén a  lángoló szava, hozzád húzódó,
Melege ölel, érted porladó,
Olvadó acél, szívedbe sajgó.

Ha a bányász szól, szava mély, mint a tárnák mélye,
Fájdalmas, hallottakhoz könyörgő, ha téged ölel
Öleli a csendet, izzadtság és porszagú,
Lelke örvénye tömjén illatú.

Füstös kocsmák mélyén
Pálinka és sör, ott kemény a szó,
De végül, mégis mindig haza találó.

Nem mindegy

NEMZETEK KONYHÁJA - Bajor csirke

         Hozzávalók:

csirkemell

gomba ( a friss jobb, de lehet konzerv is)

hagyma

borsó

sárgarépa

nagy doboz tejföl (375 g)

só

bors

(A mennyiséget mindenki maga dönti el)

         Elkészítése:
         A borsót és a répát sós vízben megfőzzük. A hagymát felaprítjuk, egy kis zsiradékon megdinszteljük a gombával (ha frisset veszünk, akkor szeleteljük fel). Egy másik serpenyőben kevés zsiradékon előpirítjuk a csíkokra vagy szeletekre vágott húst.

            Ha mindez kész, akkor egy jénait vagy tepsit kivajazunk, a legalsó réteg a borsó, erre kerül a répa, majd a gombás hagyma és a legtetejére a hús, amit besózunk, borsozunk.

            Az egészet leöntjük tejföllel. Betesszük a sütőbe és egy óráig 180 fokon sütjük. Lehet rizzsel vagy sült burgonyával is tálalni. (Forrás: receptneked)

Külföldi nevezetes személyek a csókról

A csók rövid fizikai gyönyör, mégis partokat elöntő lélekáradathoz vezet. (Friedrich Dürrenmatt)

Egy bók olyan, mint egy csók fátyolon keresztül. (Victor Hugo)

Ha nem szeret az ember, elég lehet a csók, a gyönyör. Ha szeret: nem elég. (Paul Géraldy)

Különös dolog a csók. Külön életet él, közlési forma és vad érzelem egyetlen nedves érintésben. (Mickey Spillane)

Vannak dolgok, amiket nem lehet megrendezni, olyanok, amik igénylik a spontaneitást. Ilyen a csók is. (Kegyetlen játékok c. film)

A gyáva fegyvere a csók, a bátoré a kard. (Oscar Wilde)

A szépség minden egyes pillanatát, a jóízű nevetést és minden csókot meg kell becsülnünk. A megelégedettség minden egyes pillanata őszinte hálával tölt el. (Elizabeth Kim)

A csók a természet bájos kis trükkje arra az esetre, mikor a szavak feleslegessé válnak. (Ingrid Bergman)

Egy törvényes csók sosem ér fel egy lopott csókkal. (Guy de Maupassant)

A szájak találkozása a legtökéletesebb, legistenibb érzés, mely az embernek megadatott, a boldogság utolsó, végső határa. Csók közben, csakis a csók közben érezzük úgy néha, hogy megvalósul a lehetetlen, amit kergetünk, egyesül a két lélek, összeforr a két alélt szív. (Guy de Maupassant)

Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot, hanem azonnal visszaadja. (Mark Twain)

A csók lehet egy vessző, egy kérdőjel vagy egy felkiáltójel.  (Mistinguett)

(Kép – Picasso: Csók)