Karácsonyi viccek

Karácsonyi kacsasült

Hozzávalók

–1 pecsenyekacsa 

–50 g margarin 

–200 g sárgarépa 

–1 nagy fej hagyma 

–100 g zeller 

–1 gerezd fokhagyma 

–8 ananászkarika 

–1/2 dl konyak 

–2 dl száraz fehérbor 

–30 g kristálycukor 

–1 evőkanál borecet 

–só, bors,

–rozmaring, kakukkfű

Elkészítése

            A kacsát kívül-belül besózzuk, belsejét bedörzsöljük borssal és a szárított füvekkel, beletesszük a rozmaringot. Tűzálló tálba fektetjük, meglocsoljuk az olvasztott vajjal, mellé tesszük az apróra vágott sárgarépát, hagymát, zellert, a fokhagymát, aláöntjük a bort, lefedjük, és előmelegített sütőben, közepes tűznél(180 C) puhára pároljuk, majd fedő nélkül, erős tűzön pirosra sütjük - sütés közben saját levével locsolgatjuk. 

            Az ananászt meglocsoljuk konyakkal és lefedjük. Egy kisebb lábasban a cukrot aranybarnára pirítjuk, hozzáadjuk az ecetet, 1 dl ananászlét, a pecsenyelét, és erős tűzön mézsűrűre forraljuk. 

            A kacsát körberakjuk ananászkarikákkal, megkenjük egy kevés mártással. A többit kis csészékben forrón kínáljuk.

Gróf Bethlen Gergely - az elfeledett hazafi

Életfa, karácsonyfa 1. rész

            A karácsony ünnepe elválaszthatatlan a karácsonyfától. Állítása, feldíszítése annyira elterjedt a keresztény világban, hogy ősi eredetűnek hisszük. Ezt támasztja alá egy Moson megyei népmonda is: „Amikor Krisztus Urunk a Földön járt, a gonosz emberek elől bu1dosnia kellett. Üldözői elől menekülve egy sűrű lombú fa alatt húzta volna meg magát, ez azonban odaszólt neki: állj odább, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Ezzel utasították el féltükben a többi fa is. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, ezért ága rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb 0inden társad közül, élj meg mindenütt! Légy az emberek öröme, és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát!”

            Magyarországon az első karácsonyfát Brunswick Teréz állította 1824-ben. Lassan terjed el ez a szokás, hiszen még évekig csak néhány arisztokrata család ünnepelt így, például József nádorék, illetve a Podmaniczky család 1826 táján, Bezerédiék 1834-ben. Az első közösség részére állított fáról 1855-ből tudunk. Ekkor Jáki Ferenc osli plébános, a gróf Hunyady család egykori házipapja a falu iskolás gyermekei számára rendez karácsonyfa-ünnepélyt.

            Bár nem ősi hagyomány, de magyarországi megjelenése előtt több mint kétszáz éve létezett. Gondolata valahol Strassburg környékén születhetett meg, mert egy 1605-ből maradt feljegyzés szerint papírrózsával, almával, aranyfüsttel és cukorral volt díszítve. Kétségtelen tény, hogy evangélikus területen alakult ki először. Luther Márton még nem volt a Jézus születését, halálát és feltámadását bemutató misztérium-játékok ellensége, puritán utódainak azonban nem tetszett a naiv hang, a tréfás megjelenítés. Ezért minden eszközzel akadályozták, így ki is halt. A hagyományőrző nép azonban legalább a paradicsomi életfát átmentette lakásába.

(A Veszprém megyei Maratonban, 1998. dec. 17-én megjelent írásom.)

NOSZTALGIA - Karácsonyi vásár a Bazilika előtt (2/1)

Andrássy út 2017 decemberében

Aki iszik, annak nem kell gondolkodnia!

Diós Sárika (karácsonyi sütemény)

Hozzávalók:

A tésztához: 15 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 5 ek tej, 15 dkg liszt, 1 csom sütőpor, 15 dkg darált dió, 4 db tojásfehérje

A mázhoz: 4 db tojássárgája, 25 dkg porcukor, 0,5 db citrom

Elkészítése:

1. A vajat a porcukorral habosra keverjük, közben két adagban hozzáöntjük a tejet is. Egy másik tálban a lisztet és a sütőport összekeverjük, majd 2-3 lépésben a vajas porcukorhoz adjuk. Végül jöhet több lépésben a darált dió is.

2. A tésztát legalább 3 percig kézimixerrel jól eldolgozzuk. Négy tojásfehérjét kemény habbá verünk, majd óvatosan hozzáadjuk a tésztához, ami ezáltal lazább és lágyabb lesz.

3. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és beleöntjük a tésztát. 180 fokon 30-35 percig sütjük, tűpróbával ellenőrizzük. Ha a tésztánk megsült, legalább 30 percig pihentetjük, hogy hűljön.

4. A mázhoz az L-es vagy XL-es tojássárgájából és a porcukorból mixer segítségével cukormázat készítünk. Ha kellően összedolgoztuk a tojást és a porcukrot, krémes állagot kapunk, amihez 6-8 csepp citromlevet adunk, amitől fényesebb lesz a mázunk.

5. A kihűlt tészta tetejére ráborítjuk a cukormázat, és egy szilikonlapát segítségével szépen eloszlatjuk rajta. Egy óra múlva, meleg vízbe mártott, de nem vizes késsel a tetején behúzzuk a beosztásokat, így amikor teljesen kihűl és megkeményedik a cukormáz, könnyebb lesz szeletelni.

(Forrás: Mindmegette, Baranyai Enikő)

A Szent Péter-székesegyház magyar kápolnája

             A Grotte Vechie-ben, az ókeresztény szarkofágok szentélyében, 1980. október 8-án II. János Pál pápa magyar kápolnát szentelt. A kápolnát a Boldogságos Szent Szűznek, a magyarok Nagyasszonyának és Magyarország patrónusának ajánlották, mert egykor Szent István, az első katolikus magyar király is Máriának ajánlotta országát és koronáját.

            A kápolna annak a zarándokháznak az örököse, amit Szent István emelt a 11. században – a Rómát felkereső magyar zarándokok számára. Ez 1776-ig állt, mígnem a Szent Péter bazilika sekrestyéjének bővítése miatt lebontották.

            A magyarok kápolnájának kialakításával Lékai érsek-prímás Gerő László építészt bízta meg a következő programmal:

- a kápolna jelezze Róma és a magyarság ezer éve fennálló kapcsolatát

- legyen a magyar katolikusok számára zarándokközpont

- mutassa meg, hogy Magyarország is bőven adott szenteket az egyetemes egyház számára

- tükrözze egyrészt a középkori Magyarország szerepét vagy jelentőségét más nemzetek életében szentjei által is, másrészt utaljon más országokból jött és nálunk tevékenykedő nagy egyéniségek termékenyítő hatására

- legyen a kápolna igényes, modern kivitelű.
      A kápolna ékessége Varga Imre szobrászati alkotása, a Magyarok Nagyasszonya és Szent István alakja. A kápolna hátfalán a négy mezőre osztott ovális, bronz dombormű Amerigo Tot (Tóth Imre) alkotása :

-A koronát 1000 körül küldő II. Szilveszter pápa.

-Az osztás felső jobb mezőjében, a nándorfehérvári győzelem emlékére a déli harangszót az egész keresztény világban elrendelő pápa, és a harangot meghúzó Kapisztrán (Capestrano) Szent János (1456). Kapisztrán Szent János ferencrendi szerzetes, Hunyadi János seregében, szóval, Isten igéjével bíztatott a harcra a pogány török ellen a döntő nándorfehérvári csatában, 1456-ban. 1690-ben szentté avatták.

-A harmadik mezőben a kápolnaadományozó VI. Pál pápa;

-A negyedik mezőben a kápolnát felszentelő II.  János Pál pápa látható.

A diadalívet Lékai László bíborosi címere díszíti.

             Magyar bélyegek a kápolnáról:

A Biblia

1803-as pozsonyi kiadás

A kereszténység könyve a Biblia. A szó az ógörög biblion többes száma, jelentése „könyvek”.  Ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazták. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik, továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. A biblia latin fordítása a Vulgata, a görög pedig a Septuaginta. A Biblia Isten könyve az emberek számára.

            A Biblia két fő részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből (más néven: Ótestamentum és Újtestamentum). Az Ószövetség a zsidó-keresztények és az Úr szövetsége, az Újszövetség pedig már a keresztények és az Úr szövetsége. Az Ószövetség 3 könyvből áll: ezek a Történeti, Tanító és Prófétai könyvek. A Jézus Krisztus (Messiás) életére vonatkozó adatokat halála után jegyezték le, s gyűjtötték össze az evangéliumokban (evangélium = örömhír), melyek közül négyet, Márk, Máté, Lukács és János evangéliumát az egyház később hitelesnek ismerte el, s bevett az Újszövetségbe.

Fordítások:

Károli Gáspár fordította le először a teljes Bibliát magyarra. 1590-ben kerül kiadásra.

Káldi György nevéhez fűződik a katolikus bibliafordítás (1626).

Ballagi Mór készítette el az első magyar nyelvű zsidó kiadást 1840-ben.

A Vizsolyi Biblia nyomtatása (1942. gipsz. 30x40 cm)

Elmélkedés a női egyenjogúságról - - - A humor szemszögéből

Férj a feleségnek: – Gondoltad volna drágám, hogy a házastársakat ugyanolyan jogok illetik meg?

– Fogd be a pofád Béla, és vasalj tovább!

Ajándék ...
            Feleség a férjének: – Szívem, tudod mit szeretnék az ötvenedik születésnapomra? Egy nercet vagy egy rókát.
            – Rendben van, nekem mindegy, de a ketrecet neked kell tisztítanod!

Drága otthon.
            Férj hazaér, párja dühösen rátámad: –Te szemétláda! Hogy kerül ez a női bugyi a kabátod zsebébe?
            A férj hűvösen végigméri: –A szomszéd adta ide. Tegnap nála hagytad!

Két szomszédasszony összefut a folyosón, az egyik kissé rosszmájúan megjegyzi:
– Képzelje szomszédasszony, tegnap lent voltunk a Balatonnál, és az alsóörsi strandon a maga férjét láttuk két feltűnően csinos, fiatal lánnyal karonfogva sétálni.
– Nézze szomszédasszony, a férjem már elmúlt 55 éves, hát csak nem mászkálhat a strandon kislapáttal meg vödörkével!
 

Megfigyeltétek már, hogy az idős házaspároknak van egy jól bevált közös nyelvük, amit csak ők ketten értenek? A múltkor a nagyszüleimnél voltam látogatóban. A nagyapám kinyitotta az egyik szekrény ajtaját, és keresgélni kezdett a polcokon. A nagymama megkérdezte: - Mit keresel?
- Semmit!
- Az nem ott van, hanem az ágy alatt!

Végrendelet
- Hallom meghalt az anyósod. Hány éves volt?
- Hetvennyolc.
- Az elméje még ép volt?
- Az csak holnap fog kiderülni, ha felbontjuk a végrendeletét.

Az anyós felhívja orvos vejét.
- Fiam, kificamodott a bokám, most mit csináljak?
- Sántítson mama! Sántítson!

Mi a különbség az anyós és a lapos elem között?
- Az elemnek van pozitív oldala is ....

Egy idős nénike bemegy az ügyvédi irodába, és közli az ügyvéddel, hogy válópert akar indítani.
- Hány éves tetszik lenni? - kérdezi az ügyvéd.
- 84.
- És a férje?
- 87.
- És mióta házasok?
- 62 éve.
- Ilyen szép hosszú házasság után ugyan miért akar elválni, kérem?
- Mert ami sok, az sok!