Sonkás kolbászos lencse

Újévi előzetes

Téli vidámság

A „Bozsó 100 Emlékév” nyitó eseménye Kecskeméten – 2022. december 27.

Negyed órával a kiállítás megnyitása előtt már nem lehetett ülőhelyet kapni, kezdéskor pedig már az állóhelyeken is szorosan álltak az érdeklődők december 27-én, kedden 15 órakor a Bozsó Emlékév nyitó eseményén Kecskeméten a Bozsó-Ház előadó termében.

A megjelenteket – országgyűlési, önkormányzati képviselőket, kurátorokat, Kecskemétről, más településekről, köztük Nagykőrösről érkezőket – ifj. Bozsó János, a Kecskemét Város – Bozsó Gyűjtemény Alapítvány elnöke és Lóránd Klára muzeológus, a Bozsó Gyűjtemény igazgató kurátora köszöntötte. A megnyitó beszédet dr. Nátyi Róbert művészettörténész, az emlékév kuratóriumi tagja, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja tartotta. A ,,Máriavárostól a Klapka-házig” címet viselő kiállítás az éppen száz évvel ezelőtt 1922. december 27-én született Bozsó János festőművész életművének első, 1948-58-ig terjedő szakaszát mutatja be, amelyet több kiállítás követ majd. Ez az időszak a művész pályára kerülésének időszaka volt. Bozsó János művészi pályáján egyedi utat járt be. Nem voltak mesterei, nem járt képzőművészeti főiskolára, a természet volt a tanító iskolája. Az egyszerű családból származó, fiatal korában nehéz anyagi körülmények között élő művész maga sem tudta megmagyarázni, hogyan támadt fel érdeklődése egészen fiatalon a valóság ábrázolása iránt. Kezdetben csak szolgai módon másolta a környezetében fellelhető tárgyakat, de hamar kialakította saját stílusát, és viszonylag rövid időn belül bekerült a hivatalos festészetbe.

Pályája során mindvégig elsősorban tájképeket festett – expresszív módon, kötetlenül –, eleinte ragaszkodva Kecskeméthez és a város környékéhez, később elkalandozva messzi tájakra. Stílusa mindvégig naturalista maradt, a különféle izmusok sohasem kísértették meg.

A megnyitó után a látogatók megtekintették a kiállított közel ötven tájképet, amelyek nem csak Kecskemét és környéke kedves alföldi világát mutatják be, de betekintést nyújtanak a város akkori életébe is, és beleolvashattak a korabeli újságcikkekbe, amelyek már akkor is elismerően szóltak Bozsó János munkásságáról. A megnyitó után a rendezőség pezsgővel, teával, pogácsával, az udvaron forralt borral vendégelte meg a látogatókat. A kiállítás néhány hetes technikai szünet után 2023. január 19-től december 18-ig látogatható Kecskeméten a Bozsó-Házban. Érdemes megnézni! Szöveg és kép: Szigeti Márta

Szilveszteri előzetes

Egy fiatal vállalkozó fényűző irodát bérel, berendezi luxusbútorokkal, és beül a hatalmas íróasztal mögé. Egyszer belép az irodába egy férfi táskával a kezében. A vállalkozó hirtelen felkapja a telefont és hangosan beszélni kezd. Repkednek a számok, a milliárdok, majd kisvártatva leteszi a kagylót és a férfihez fordul:
- Miben segíthetek? - kérdi.
Mire a másik: - Jöttem bekötni a telefont.
........................................**....
Egy házaspár elmegy egy csodakúthoz. Először az asszony hajol be a kútba, és elsuttogja a kívánságát. Aztán a férj következik, de túl mélyen behajol és beleesik a kútba.
Mire az asszony felkiált: - Nahát, ez működik!

.........................................**....
Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének: – Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
Pár nap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt mondja a barátnő: – Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé!?
- Ó, barátném, én mindig engedelmeskedtem az uramnak. Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...
....................................****

A háztartási alkalmazott fizetésemelést kér. Az asszony nem örül a kérésnek és megkérdezi:
- Maris, miért kellene felemelnem a fizetésedet?
- Asszonyom, három oka van. Az első: én szebben vasalok, mint maga.
- Ki mondta neked, hogy szebben vasalsz nálam?
- A maga férje mondta. - Ó!!!
- A második ok az, hogy én jobban főzök, mint maga.
- Ez tiszta hazugság, ki mondta neked, hogy jobban főzöl nálam?
- Ezt is a maga férje mondta. - A fenébe!!!
- A harmadik ok az, hogy én jobb vagyok az ágyban, mint maga.
Az asszony felháborodik.
- Ezt is a férjem mondta neked?!
- Nem, asszonyom, ezt a kertész mondta.

.........................................**....

A kutya tényleg az ember legjobb barátja. Ha nem hiszed el, próbáld ki a következőt:
Zárd be a kutyádat és a feleségedet a kocsid csomagtartójába. Egy óra múlva nyisd ki! Ki örül neked jobban, amikor meglát?!

Hol, mikor koccintanak Szilveszterkor?

            A Föld gömbölyűségénél fogva nem egyszerre ünnepeljük a szilvesztert, mert például Szentpétervárott akkor csendülnek össze a poharak, amikor mi még a tévé szilveszteri műsorát nézzük. A Történelmi-Magyarországon Erdély és a Partium kétszeri Romániához csatolásával két időzóna jött létre. A szomszédos erdélyieknek így egy óra előnyük lett, akárcsak a közel-keleti országok vagy Dél-Afrika lakóinak. Ugyanakkor mi már javában „másnaposak” vagyunk, amikor Brazíliában, Kanadában és az Egyesült Államokban megérkezik az új év.

            Több millió embernek azonban ez az éjszaka is csak egy a sok közül. Ők máskor köszöntik az új évet. Az iszlám, a zsidó hitűek addigra már túlesnek rajta, Ázsiában pedig a holdújév ad alkalmat az ünneplésre. Európában is csak a múlt században történt meg az egységesítés. A régi Rómában eleinte a „tavasz igazi érkezését”, a március elsejét tekintették az új év első napjának, de még a köztársaság korában, i. e. 153-ban áttértek a január 1-jére. A kereszténység megszületésekor január 6-a, majd a negyedik

században december 25-e lett az év első napja. XI. Ince pápa (uralkodott: 1676. szeptember 21. – 1689. augusztus 12.) rendelte el a polgári év január elsejével történő kezdését. Ez vált aztán általánossá, s ezt vette át a ma is használt Gergely-naptár. Az egyházi év azonban adventtől adventig tart. Angliában pedig 1751-benszavazta meg a parlament, hogy a következő évtől január elseje legyen az új esztendő első napja. Addig ugyanis március 25-én kezdődött náluk az új esztendő.

            December 31-e, az év utolsó napja I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe (a Szilveszter nevű pápákról a december 31-i bejegyzésemben írok), aki Nagy Konstantin császár idejében (uralkodott: 314–335) élt. Ebben az időben vált az egyház az állam első intézményévé. A pápa életét és csodás tetteit számos legenda övezi.

            Bármikor tartották is az évváltást, mindig fényesen megünnepelték az emberek. A mai szilveszteri szokások szinte egytől egyig a múltban gyökereznek, bár a tájegységként és népenként kialakult ősi szokásoknak mára csak halvány másolatai maradtak fenn.

(A Veszprémi 7 Napban 1997. november 18-án megjelent cikkem alapján.)

Szilveszteri kavalkád