Fehér bot világnapja - október 15.

Az ENSZ ezt a napot 1969. óta a Vakok Világnapjává nyilvánította.

Szokásomhoz híven humorral oldom fel:

Blődli kérdések, feleletek

Hogy hívják az internetező szerzetest?

–Felhasználó barát.

         

Miért beteg a kispárna?

–Mert huzatot kapott.

                  

Mi a különbség egy kisebb hajó és egy pici cica között?

–Az egyik torpedóromboló, a másik törpedoromboló.

Mivel lehet a fényt hamisítani?

–Fénymásolóval!!!

                  

Mi a különbség a teológus és a geológus között?

–Ég és föld!

                  

Apu, hol van az Alpok?

–Anyádat kérdezd, ő rak el mindent!           

                  

Miért jó a hajléktalan barátnő?

–Bárhol kiteheted.

                  

Hogy nevezik, amikor valakiért tűzbe teszed a kezed?

–Értesülés.

                

A diákok látják, hogy a tanár úr a folyosón sétál és egy vekkert tart a

                  kezében. Odasietnek hozzá és megkérdik:

–Tanár úr, van öt perce a számunkra?

 –Most ne zavarjatok gyerekek, látjátok, hogy éppen órát tartok.

                  

 Téged mi zavar jobban, a tudatlanság vagy a közöny?

  –Nem tudom és nem is érdekel!

                  

  A férj hazamegy a vadászatból és a felesége kérdi, hogy van-e valami. Mire a férj:

  –Képzeld, elejtettem egy nyulat.

   –Na és? Hol van? - kérdi a feleség.

   –Mondom, hogy elejtettem! 

Mire jó az almaecet?

Az almaecet ma újra a figyelem középpontjába került. Igazi „csodaszer", amely sokoldalúan alkalmazható: a konyhában és a szépítkezésben is a segítségére lehet. Íme néhány ötlet, mire használhatja fel!

Vitaminban gazdag

Az almaecetet az almalé erjesztésével nyerik. A gyümölcsből először almabor, majd ecetsav lesz. Nagyon előnyös az emberi szervezet számára, hiszen több mint 90 anyagot, nagy mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Jó hatással van az emésztésre, a vitaminok által pedig az immunrendszerét is erősíti.

Elősegítheti a fogyást

Ha naponta iszik belőle, a fölösleges kilóktól is megszabadulhat. Az ecet serkenti az anyagcserét, elősegíti a zsírok lebontását, méregtelenít és víztelenít. Amennyiben minden étkezés közben megiszik 1 pohár vizet 2 teáskanál almaecettel, az édességet is kevésbé fogja kívánni. Az ecet sem képes azonban csodákra, ha nem kerüli el a zsíros és egészségtelen ételeket! – Ha savtúltengése, refluxa vagy egyéb emésztőszervi panasza van, fontos, hogy a tervezett kúra előtt egyeztessen kezelőorvosával! – figyelmeztetett dr. Kóczán István belgyógyász.

Ízesíteni lehet vele

Salátaöntetet is készíthet belőle! Illik a halételekhez és szárnyasokhoz, a kacsamellsalátához. Zöldségeket is ízesíthet vele, például a céklakrémlevesben is megállja a helyét, de kipróbálhatja a kecskesajthoz is.

Oldja a zsírt

Mosogatószerhez adagolva remek zsíroldó, emellett használhatja a vízkő oldására is! Csillogóbbá teszi a poharakat! A mosásban is a segítségére lehet: a ruhák tisztábbak és lágyabbak lesznek tőle. A vágott virágokkal is csodát művel, tegyen a vizükhöz néhány cseppet, így hosszabb ideig maradnak majd frissek!

Édes álom

Éjszaka nehezen jön a szemére az álom? A nehézkes elalvás problémáján is segíthet. A recept pofonegyszerű: 3 kanál mézhez tegyen 3 teáskanál almaecetet, majd keverje jól össze. Lefekvés előtt ebből vegyen be 2 teáskanálnyit. Az almaecetben található kálium, vas és magnézium nyugtatólag hat szervezetére, így a pihenés is könnyebben megy majd.

Elűzi a migrént

Sokszor fáj a feje, és már minden módszert kipróbált a lüktető fájdalom csökkentésére? Gőzöljön almaecettel! Lapos edényben keverjen össze egyenlő mennyiségű almaecetet és vizet, majd lassú tűznél hagyja forrni a keveréket. Amikor az edényből kezd felszállni a gőz, hajoljon fölé, és néhányszor mélyen lélegezze be.

Testszag ellen is jó

Az almaecet hatékonyan veszi fel a küzdelmet a testszag ellen. Segít beállítani a bőr pH-szintjét, és eltávolítja a kellemetlen szagokat okozó bakté­riumokat. Törölje át a hónaljakat minden reggel hígítatlan almaecetes vattával. A lábszag ellen is kiváló: töltsön egy lábáztatóba meleg vizet, adjon hozzá 1/3 csésze almaecetet, majd hagyja ázni végtagjait ebben a keverékben 15 percen át hetente egyszer.

(Forás: Sztankó Annamária, 2012-09-10 16:51.)

Hódító Vilmos herceg győz a hastingsi csatában (falikárpiton) - 1066. október 14.

Szőnyeg Anglia normannok általi meghódításáról

Az Anglia normann hódítását bemutató bayeux-i falikárpit a világ legnagyobb falikárpitja, egyben a világ egyik legrégibb képes krónikája is. A normandiai Bayeux (ejtve: „bájö”) városáról kapta a nevét, ahol található; egy 19. századi másolata megtekinthető az angliai Readingben is. 

Már első, 1476-os említésekor itt őrizték, és sokáig azt feltételezték, hogy itt is készült. Mára általános az a vélemény, hogy Angliában készítették a normann hódítás, azaz 1066 után nem sokkal. Egy francia legenda úgy tartja, a kárpitot Hódító Vilmos (a képen középen) felesége, Matilda készítette udvarhölgyeivel. Valószínűleg azonban Vilmos féltestvére, Odo bayeux-i püspök csináltatta. Ebben az időben az angolok olyan jól értettek az ehhez hasonló kézimunkához, hogy a kárpitok elterjedt neve „angol mű”, opus Anglicarum volt.

A középkori várakban a falikárpitok több funkciót is betöltöttek: mérsékelték a hideget, otthonosabbá tették a helyiségeket, lehetővé tették a nagy termek kisebbekre osztását, és hirdették a tulajdonos hatalmát és gazdagságát. Elkészítésének munkaigényessége miatt mindig az egyik legdrágább műalkotásnak számított, egy négyzetméternyi kárpit szövése egy szövőnek egyévnyi munkájába telt. A bayeux-i kárpit csak funkciójában kárpit, ugyanis nem szövéssel, hanem hímzéssel készült, gyapjúszállal, vászonra. Így ha többen is dolgoztak rajta, az egész elkészülhetett körülbelül két év alatt.

Szélessége 50 cm, hossza jelenlegi állapotában 70,34 méter, de a kárpit vége – egy ismeretlen hosszúságú rész – hiányzik. Nyolc, nem egyenlő hosszúságú vászondarabból állították össze, ami arra utal, az egyes részek talán különböző műhelyekben, egyszerre készülhettek, az összeillesztésnél azonban mesteri munkát végeztek, és sok helyen a hímzés is átfut az összeillesztett határokon.

A kárpit körülbelül 75 jelenetre osztható, a fő jelenetsort a szegélyben látható kisebb jelenetek kísérik, melyekben főleg állatfigurák láthatóak. A teljes kárpiton 623 ember, 202 ló és öszvér, 55 kutya, 505 más állat, 37 épület, 41 hajó és 49 fa szerepel. A jelenetek ábrázolásánál realista, naturalista stílus érvényesül, a kor hadászatával foglalkozó művek forrásként is használják.

(A részletes anyag megtalálható: Dranka Anita: A bayeux-i falikárpit. Szemináriumi dolgozat, 2009, tavaszi félév.)

A tojás világnapjára - október második péntek

Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdette meg „a tojás világnapját”, amelynek kapcsán több mint 30 tagországban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojás nélkülözhetetlenségére.

A tojás az egyik legősibb és legértékesebb táplálékunk. Nem csak önállóan, hanem számos étel alkotórészeként is fogyasztjuk. Egész évben beszerezhető és könnyen tárolható.

A tojás belseje egy óriási petesejt, míg maga a teljes tojás nem más, mint fajtájának speciális védőtokba zárt lehetséges utóda, így szerkezete és anyagai – megfelelő körülmények esetén – ennek a lehetőségnek tökéletes megvalósulását képesek szolgálni. Ebből következően tartalmazza mindazokat az anyagokat, melyek az utód kialakulásához és táplálásához szükségesek és mindazokat a szerkezeteket, melyek védelmet nyújtanak a legkülönfélébb külső hatások és ártalmak (fizikai és kémiai, hőmérsékleti ártalmak és fertőző mikrobák stb. ellen. A tojásból kikelő csirke azonnal önálló életre képes, hiszen fejlődése során megkapta azokat az anyagokat is, melyeket az emlősök ivadékai az anyatejjel szívnak magukba.

A tojásban lévő vitaminok és ásványi anyagok számos biokémiai folyamatban vesznek részt, biztosítják szervezetünk zavartalan működését. Az A-vitamin szerepet játszik a növekedésben, a csontok, a fogak, az íny, a bőr és a haj egészségének megőrzésében. A D-vitamin szabályozza a kalcium és foszfor felszívódását, befolyásolja a csontképződést. Az E-vitamin akadályozza a vérrögképződést, segít a szív és érrendszer egészségének megőrzésében. A B-vitamin-csoport tagjai szabályozzák a fehérje-zsír-szénhidrát anyagcserét, biztosítják az idegrendszer megfelelő működését. A foszfor építőanyagot biztosít a csontok és a fogak számára. A vas nélkülözhetetlen a hemoglobin képződéséhez. A cink számos enzim alkotórésze, serkenti az immunrendszer működését. A kalcium lehetővé teszi az izmok összehúzódását, szilárdítja a fogakat és a csontokat.

(Teljes anyag: Jeles napok/Csácsi Ibolya, dietetikus)

Így készül a húsvéti tojás

Mókuska felmászott a fára, de nem esett le, mert ügyes volt!

A soproni népszavazás kierőszakolása (a velencei egyezmény) - 1921. okt. 13.

Ezen a nevezetes napon Ausztria, Magyarország és Olaszország képviselője aláírta az úgynevezett „velencei egyezményt”. A magyar kormány kötelezettséget vállalt, hogy az Őrvidéket (osztrák neve: Burgenland - várak földje) megtisztítja a szabadcsapatoktól, és átadja Ausztriának - Sopron és a környező nyolc község kivételével, ahol népszavazás fog dönteni a hovatartozásról.

Előzmények:

Az első világháborúban győztes antant az Ausztriával aláíratott saint-germaini, valamint a Magyarországgal aláíratott trianoni békében Ausztriának ítélte az ezer éven át a Magyar Királysághoz tartozott Moson, Sopron és Vas vármegyék egy részét (4312 négyzetkilométert). Az 1919. június 2-i osztrák békeszerződés-tervezet még a történelmi osztrák–magyar határ megtartásával számolt.

A megváltoztatott döntés tiltakozást váltott ki az addigra már agyoncsonkított Magyarországon, különösen az átcsatolásra ítélt területeken. Sopronban a munkás- és katonatanács 1919. június 20-án határozatot hozott, miszerint a nyugati országhatárt fegyverrel is megvédi. Az utolsó napjait élő Tanácsköztársaság kormánya úgy döntött, hogy az önrendelkezés jogát hangsúlyozza, és egyelőre nem ad át területet. A népszavazás fölvetésével időt kívánt nyerni, a terület átengedését az ausztriai politika megváltozásától tette függővé, várva, hogy Ausztria is bolsevizálódik!

A Bethlen-kormány megalakulásáig (1921. április) egymást váltó kormányok igyekeztek a Nyugat-Magyarországra vonatkozó párizsi döntés módosítását elérni, míg az osztrák kormányzatok célja az Ausztriának ítélt terület tényleges megszerzése volt.
A Simonyi-Semadam-kormány küldöttei 1920. június 4-én a Nagy-Trianon-palotában aláírták a békediktátumot: Magyarország elveszítette területe 67,3 százalékát (190 263 négyzetkilométert), közte Nyugat-Magyarországot is. Párizsban 1921. július 26-án ratifikálták a trianoni szerződést. Így nem lehetett halasztgatni a megjelölt határvonalak elfoglalását az érdekelt államok részéről. Cseh-Szlovákiával és Romániával ez nem jelentett újabb határvitákat, mivel a két állam már korábban birtokba vette az 1919. július 13-i Clemenceau-jegyzékben megjelölt – lényegében Trianonban véglegesített – határvonalat. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és Ausztria esetében azonban más volt a helyzet. A trianoni okmány Magyarországnak ítélte a „baranyai háromszöget”, amelyet (5677 négyzetkilométer, 404 465 lakos) a szerb–horvát–szlovén állam a belgrádi fegyverszünet óta (1918. november 13.) megszállva tartott. Nyugat-Magyarország pedig 1921 júliusáig Magyarországhoz tartozott.
Trianon jóváhagyásával elodázhatatlanná vált a „baranyai háromszög” magyar átvétele, illetve Nyugat-Magyarország átadása. A magyar és a délszláv fél egyaránt a terület megtartására törekedett. 1921. augusztus 14-én Pécsett – szerb ösztönzésre – kikiáltották a „Baranya–Bajai Szerb–Magyar Köztársaságot”. A nagygyűlés az „új államot” – a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság protektorátusaként – az antant védelme alá helyezte.
Gróf Bethlen István és külügyminisztere, Bánffy Miklós sikere, hogy a párizsi nagyköveti konferencia elfogadta a „baranyai háromszög”, illetve Nyugat-Magyarország kiürítésének összekapcsolását. Úgy határoztak, hogy Baranya kiürítése negyvennyolc órával előzze meg Nyugat-Magyarország átadását. A szerbek 1921. augusztus 18-án megkezdték a kivonulást Baranyából. Két nap múltán a magyar kormány is hozzálátott Nyugat-Magyarország kiürítéséhez. (A belgrádi kormány Újszeged környékén néhány négyzetkilométernyi területről nem vonult ki „biztosítékul”, hogy a magyarok kivonuljanak Nyugat-Magyarországról.) A Szövetségközi Tábornoki Bizottság magyar, német és horvát nyelvű kiáltványa adta tudtul Nyugat-Magyarország polgárainak, hogy a terület felségjogát Magyarország az antantnak, az pedig Ausztriának 1921. augusztus 29-én 16 órakor adja át Sopronb
Az augusztus 28-án a történelmi osztrák–magyar határt átlépő osztrák csendőröket magyar felkelők megtámadták, mire a magyar kormány beszüntette a kiürítést az úgynevezett „A zóna” vonalán. Történt, hogy 1921 augusztusában szabadcsapatok jelentek meg Nyugat-Magyarországon – mintegy háromezer–háromezer-ötszáz fő –, és sikeres gerillaháborút kezdtek a bevonuló osztrákok ellen.

A Bethlen-kormány azzal a szándékkal támogatta titokban a szabadcsapatokat, hogy az osztrákoknak átadandó terület legalább egy részén népszavazást erőszakoljon ki, amint ez az osztrákoknak is sikerült Karintiában a délszláv állammal szemben. 1921. augusztus végétől október 13-ig (a velencei megállapodásig) bonyolult diplomáciai huzavona a jellemző, míg végül a nagykövetek tanácsa tudomásul vette a két ország egyezkedését a nyugat-magyarországi viszályban.

1921. október 11-én Velencében tárgyalások kezdődtek az osztrák és a magyar fél között. Ausztriát Schober szövetségi kancellár és külügyminiszter, Magyarországot Bethlen miniszterelnök és Bánffy képviselte, míg a közvetítő olasz kormány nevében Torretta külügyminiszter elnökölt.

 Azonban a győztesek nagykövetek tanácsa abból nem engedett, hogy a megadott határidőig (október 3.) a magyar kormánynak ki kell ürítenie a még megszállva tartott területet, az úgynevezett „B zónát”. A fölkelők azonban a kiürítést követően – Sopron és környéke kivételével – megszállták a „B zónát”, és ismételten megakadályozták az osztrák csendőrség bevonulását, sőt „önálló államot” alapítottak. (Prónay Pál október 4-én Felsőőrött kikiáltotta Lajtabánság „független államot”).

1921. október 13-án aláírt „velencei egyezmény” tette lehetővé, hogy a trianoni diktátum módosuljon, és Sopron, valamint nyolc község visszatérjen Magyarországhoz.

Osztrák plakát

NOSZTALGIA - Kürtőskalács fesztivál - 2014. okt. 11.

Képes beszámoló a Vajdahunyad vára előtti területről:

(A felvételeket 14 óra körül készítettem.)

A nap viccei

–Mondja hölgyem, van már partnere a következő tánchoz?

–Még nincsen.

–Akkor legyen szíves, vigyázzon a sörömre, amíg visszajövök!

"Én valahogy úgy vagyok a nőkkel, mint a zsiráfokkal,

tetszik, tetszik, de otthonra azért nem kéne..."