2024. október 14., hétfő

Hódító Vilmos herceg győz a hastingsi csatában (falikárpiton) - 1066. október 14.

Szőnyeg Anglia normannok általi meghódításáról

Az Anglia normann hódítását bemutató bayeux-i falikárpit a világ legnagyobb falikárpitja, egyben a világ egyik legrégibb képes krónikája is. A normandiai Bayeux (ejtve: „bájö”) városáról kapta a nevét, ahol található; egy 19. századi másolata megtekinthető az angliai Readingben is. 
Már első, 1476-os említésekor itt őrizték, és sokáig azt feltételezték, hogy itt is készült. Mára általános az a vélemény, hogy Angliában készítették a normann hódítás, azaz 1066 után nem sokkal. Egy francia legenda úgy tartja, a kárpitot Hódító Vilmos (a képen középen) felesége, Matilda készítette udvarhölgyeivel. Valószínűleg azonban Vilmos féltestvére, Odo bayeux-i püspök csináltatta. Ebben az időben az angolok olyan jól értettek az ehhez hasonló kézimunkához, hogy a kárpitok elterjedt neve „angol mű”, opus Anglicarum volt.
A középkori várakban a falikárpitok több funkciót is betöltöttek: mérsékelték a hideget, otthonosabbá tették a helyiségeket, lehetővé tették a nagy termek kisebbekre osztását, és hirdették a tulajdonos hatalmát és gazdagságát. Elkészítésének munkaigényessége miatt mindig az egyik legdrágább műalkotásnak számított, egy négyzetméternyi kárpit szövése egy szövőnek egyévnyi munkájába telt. A bayeux-i kárpit csak funkciójában kárpit, ugyanis nem szövéssel, hanem hímzéssel készült, gyapjúszállal, vászonra. Így ha többen is dolgoztak rajta, az egész elkészülhetett körülbelül két év alatt.
Szélessége 50 cm, hossza jelenlegi állapotában 70,34 méter, de a kárpit vége – egy ismeretlen hosszúságú rész – hiányzik. Nyolc, nem egyenlő hosszúságú vászondarabból állították össze, ami arra utal, az egyes részek talán különböző műhelyekben, egyszerre készülhettek, az összeillesztésnél azonban mesteri munkát végeztek, és sok helyen a hímzés is átfut az összeillesztett határokon.
A kárpit körülbelül 75 jelenetre osztható, a fő jelenetsort a szegélyben látható kisebb jelenetek kísérik, melyekben főleg állatfigurák láthatóak. A teljes kárpiton 623 ember, 202 ló és öszvér, 55 kutya, 505 más állat, 37 épület, 41 hajó és 49 fa szerepel. A jelenetek ábrázolásánál realista, naturalista stílus érvényesül, a kor hadászatával foglalkozó művek forrásként is használják.
(A részletes anyag megtalálható: Dranka Anita: A bayeux-i falikárpit. Szemináriumi dolgozat, 2009, tavaszi félév.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése