Sándorok köszöntése

Nem mindegy!

Horvátország magyar emlékeiből - Eszék, Vörösmart

 

        A Szentháromság tér Eszék történelmi főtere. Itt található az impozáns homlokzatú, monumentális barokk bejáratú egykori Katonai Főhadiszállás, ma az Egyetem Rektori Hivatala.

Vörösmart híres pincesora

(Saját képeim)

Sándor, József, Benedek napjára

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,

József napján eltűnik a szél,

Zsákban Benedek

hoz majd meleget,

nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:

minden kislány férjhez adatik,

szőkék legelébb,

aztán feketék,

végül barnák és a maradék.

Március 18. Sándor nap
         Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. " Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.

Március 19. József nap
         A második meleget hozó nap. Szent József, a názáreti ács, Jézus gondviselőjének, a famunkások védőszentjének a napja.
            Ehhez a naphoz szintén fűződnek időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is.
Ha ezen a napon pl. szivárványt látható az égen, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is.

            Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, valamint ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit. A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot. És ekkor érkeznek meg az első fecskék: "Fecskét látok, szeplőt hányok!" De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak. A Mura vidéken ezen a napon a marhákat is kihajtják a legelőre.

Március 21. Benedek nap:
         A harmadik meleget hozó nap a bencés rend alapítójának, nursiai Benedeknek a nevét viseli. A név a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése: áldott. Ez a nap a tavasz első napja, és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben. Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később csodatevő, betegségűző erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát. Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

            Népi megfigyelés: Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.

Figyelemreméltó mondatok

Körtés és áfonyás palacsinta

Sült krumplikása

Hozzávalók:

1700 g krumpli (kockákra vágva)

5 ek liszt (daraliszt)

50 g zsír

só

hagyma

Elkészítése:

            A krumplit meghámozzuk, kockákra vágjuk és feltesszük főzni annyi vízben, ami ellepi. Megsózzuk és kb. 20 perc alatt puhára főzzük.

            A tűzről levéve pépesítjük (krumplitörővel vagy botmixerrel) és hozzáadjuk a lisztet. Visszatesszük a tűzre és folyamatosan keverve besűrítjük.

            Zsírral kikent sütőformába tesszük és forró sütőben kb. 50 perc alatt szép pirosra sütjük. Ropogósra sült hagymakarikákkal tálaljuk. 

(Forrás: Rumanne Nagy Szilvia)

Ismert emberek mondásaiból

Nicholas Murray

Március 15-e tiszteletére - - - - - - - - - Arany János: Nemzetőr-dal

Borsos József: Nemzetőr (1848; olaj, vászon; 110,5x86,5 cm)

Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.

Nem kwerestek engem kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!

Nem is adtam a lelkemet bérbe;
Négy garajcár úgyse sokat érne;

Van nekem még öt-hat garajcárom...
Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.

Fölnyergelem szürke paripámat;
Fegyveremre senki se tart számot,
Senkié sem, igaz keresményem:
Azt vegye hát el valaki tőlem!

Olyan marsra lábam se billentem,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem:
De a szabadságért, ha egy íznyi,
Talpon állok mindhalálig víni.

(1848 áprilisában írta a Nemzetőr-dalt, amit azon nyomban megzenésítettek. Arany 1848 novemberében két hétig táborba szállt a szalontai nemzetőrökkel Arad védelmében.)