Megjelent a Trianon-trilógiám mindhárom kötete

„Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.” – mondta gróf Apponyi Albert a megalázó trianoni békefeltételek átvételekor. Ebben a könyvben azt mutatom be, miként teljesült Apponyi jóslata, a mohóság és a nagyravágyás hogyan ütött vissza.

–      Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesett a cseh és a szerb gőg következtében.

–      Lengyelország ugyancsak feldarabolódott, saját mohósága eredményeként, mivel hatalmas idegen nemzetiségű területeket is megkaparintott kialakításakor.

–      A Fiumei Szabadállam és az Osztrák Köztársaság megszűnt politikusai tehetetlensége folytán.

–      A Román Királyság 105,5 ezer km²-t vesztett el az első világháború után érdemtelenül és nemtelen eszközök bevetésével szerzett hatalmas területekkel együtt kapott ellenségeinek köszönhetően.

–       Franciaország – felfuvalkodottsága miatt – 1940-ben hat hét alatt megsemmisítő vereséget szenvedett és elveszítette függetlenségét.

A Magyar Királyság területe 1938–41. között a nemzet türelmének, állhatatosságának és kiváló politikusainak jóvoltából 79,1 négyzetkilométerrel növekedett.

A borító kiterítve:

2. kötet A trianoni diktátum korrigálása

Célom annak ismertetése, hogyan lehetett enyhíteni az első kötetben (Trianon történelmi tévedése) részletezett békediktátum hatalmas tévedésein. Milyen lehetőségei voltak és azt hogyan használták ki a húszas, harmincas évek politikusai? Áttekintést adok az 1920–1941 közötti időszakban véghezvitt okos, türelmes, szerteágazó és gigászi tevékenységről, amely elvezetett az elcsatolt területek több, mint a felének a visszaszerzéséhez. Ez végre meghozta a kitartás gyümölcsét a magyarság számára, felborult az addig erőszakkal fenntartott status quó, és a magyar politika helyzetfelismerése a magyarlakta területek visszaszerzését eredményezte. Magyarország területe 93,1-ről 172,2 ezer km²-re nőtt, azaz a Történelmi-Magyarország jó fele visszatért – 52,9%. A 9 300 000 (Trianonkor 7 000 000) lakos 14.683 300-ra bővült. 1941-re nagyjából kialakult a magyar etnikai határ, amit az antant urai nem vettek figyelembe a nagyban hirdetett elveik ellenére sem. Elemzem, lett volna-e még lehetőség több területet visszaszerezni, vagy máshonnan (például Ukrajnából) pótolni magunkat? Rávilágítok arra is, hogy ez a siker mennyire tette kiszolgáltatottá Magyarországot. (Megjelent: 2019. október)

 1. kötet Trianon történelmi tévedése

Részletesen leírom amit Trianonról (1920. június 4.) tudni illik, kifejtem, hogy Magyarország szétesése nem volt történelmi szükségszerűség, és újszerűen bemutatom, hogy a Történeti-Magyarország területén belül miként húzták meg Csonka-Magyarország határát, és hogyan szabdalták szét az utódállamok az ezer éves Történeti-Magyarország testét. (Megjelent: A trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulója előtt; 2019. április)

Ajándékba, saját célra nálam kedvezményesen lehet belőlük vásárolni, kérés esetén névre szólóan dedikálok is: batarzsbotond@freemail.hu

Sajnos a könyvbemutatók egy része elmaradt a koronavírus terjedése miatt, de néhányat azért sikerült megtartani nagy sikerrel. Belőlük válogatás:

A veszprémi meghívó

Pesterzsébeten, a Csili Művelődési Központban a könyvbemutató után dedikáltam

Budapest-Hegyvidék (XII. ker.), a Kulturális Szalonban Trianonról tartottam előadást (könyvbemutatóval egybekötve)

 Berettyóújfaluban a plakát és a közönség egy része

A debreceni közönség egy része (fotó: Kántor Béla)

 Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban előadás közben

Budapesten a Csokonai Művelődési Házban