Az időszámítás, az idő görbe türkörben

Feltalálták a tökéletes naptárt

A naptár reformjáért felelős bizottság gyűlése XIII. Gergely pápa jelenlétében (Táblakép; 1582.)

         Olyan naptárat készítettek számítógépes programok és matematikai képletek segítségével, melyben a karácsony mindig vasárnapra esik.

            A tökéletes naptár gondolata Richard Conn Henry asztrofizikusnak és Steve H. Hanke alkalmazott közgazdásznak a fejéből pattant ki. Egy olyan nap és hónapszámítási rendszerről van szó, amelyben a dátumhoz kötött ünnepek stabil napra kerülnének (leszámítva persze a Hold ciklusához kötött ünnepeket, mint pl. a húsvétot és pünkösdöt).

            Ha a Hanke-Henry naptárat használnánk karácsony napja nemcsak jövőre esne vasárnapra, hanem 2013-ban, 2014-ben, és azon túl minden esztendőben. Ha valaki pénteken születne, minden évben pénteken ünnepelné a születésnapját, és így tovább. A két tudós ezt úgy érte el, hogy felrúgta a jelenleg érvényben lévő Gergely-naptárban érvényes naptári napok számának szabályait. A ma érvényes naptárban 30 napos a szeptember, az április, a június és a november, a többi hónap 31 napos, leszámítva a februárt, ami ingadozva 28 vagy 29. Az új naptárban a szeptember, március, június és december 31 napos, minden más hónap 30.

            Terveik szerint a stabil naptár évről évre azonos és kiszámítható. Racionálisan megtervezhető vele az egész éves tevékenység az iskolakezdéstől, a munkán át a nyaralásig. Richard Conn Henry szerint rengeteg időt és energiát fordíthatunk arra, hogy nem kell mindig utánanéznünk, melyik dátum milyen napra esik.

Az új naptárnak globális méretekben gazdasági előnyei is lennének. A naptár leegyszerűsítené a pénzügyet: például a jelzáloghitelek, kötvények, kamatok számításait.

             A jelenlegi naptárunk tele van anomáliákkal, az új naptárban azonban egy negyedéves ciklus állandó lenne, mivel két hónap mindig 30 napos, a harmadik pedig 31.

            A Henry-Hanke naptár a szökőévet nem a negyedévenként február végéhez toldott plusz egy nappal oldaná meg, hanem extra napokat iktatna be december végéig minden ötödik vagy hatodik évben. A két kutató továbbá az univerzális idő bevezetését is javasolja.

            Hogy mennyire életképes az ötletük, ezt a jövő dönti el. Praktikusnak praktikusnak tűnik, de nem lenne egy kicsit unalmas, ha minden dátum minden évben ugyanarra a napra esne?

           
A Gergely-naptár ma a legelterjedtebb típusú naptár a Földön. A Julián-naptár kis módosítása. A Gergely-naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15., péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.

            A Julián-naptár szerinti átlagos év hossza 365,25 nap, míg a tropikus év körülbelül 365,2422 nap hosszú. Ennek eredményeképp minden ezer évben a naptár 8 nappal többet tartalmazott, és így késett a csillagászati időhöz képest.

            A Gergely-naptár ezt a közelítést javította úgy, hogy 400 évenként kihagy 3 Julián-naptári szökőnapot, így 365,2425 átlagos szoláris napos átlagévet eredményezve, aminek a hibája nagyjából 3000 évenként 1 nap az átlagos tropikus évhez képest, de ennek kevesebb, mint fele a hiba akkor, ha a tavaszi napéjegyenlőségi tropikus évhez képest vizsgáljuk, melynek hossza 365,2424 nap. 3000 év távlatában várható, hogy a Föld pályájának változásai, illetve a forgás kiszámíthatatlansága miatt nem lehetséges ennél pontosabban kiszámítani, hogy mikor kell további Julián-szökőnapokat átugrani. A jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a csillagászati év különbsége miatt. (Forrás: Wikipedia)

Magyarok mindenütt előfordulnak - Sztálin új időszámítása

Hevesi Gyula magyar mérnök-közgazdász volt az egyik életre keltője az 1930-as években a hatnapos hétnek (sesztyidnyevka). Szerinte a szovjet hatóságok az ateista kampány hevületében eredetileg főleg azért iktatták ki a vasárnapot (vagyis a hetedik napot) a naptárból, hogy a dolgozó emberek ne látogathassák az istentiszteleteket. Az egymást követő napok egytől ötig számot viseltek, a hatodik neve a szünnap volt. De a pihenőnap az egyes intézményeknél más-más napra esett. Eleinte látványosan emelkedett a termelés, de később – a nagy kavarodás miatt – lassulás váltotta fel. A lakosságra pedig rossz hatással volt, hogy vasárnaponként nem tudott együtt pihenni a család. A szovjet kormány végül visszaállította a hétfőtől szombatig tartó hagyományos munkahetet. Sokak bánatára az öt munkanapból így ismét hat lett!

A vallásszabadság napja Magyarországon és Erdélyben - - - január 13.

          János Zsigmond Erdély első fejedelme jelenlétében  - Dávid Ferenc szuperintendans közreműködésével - a Tordán tartott országgyűlésen Erdélyben - a világon először - törvénybe iktatták a vallásszabadság fogalmát. Ekkor született meg az Erdélyi Unitárius Egyház is.

Szokásomhoz híven humorral ünneplem

Egy alapos vizsgálat után így szól a nőgyógyász orvos a pácienséhez:
- Kedves hölgyem, ha este megérkezik a férje, ...
- Nem vagyok férjnél. - szakította meg a nő.
- Ha találkozni fog a vőlegényével...
- Nem vagyok eljegyezve.
- Akkor mondja meg a barátjának...
- Nincsen és nem is volt soha barátom.
Az orvos elgondolkodik, az ablakhoz megy és hosszasan bámul kifelé.
-Doktor úr, miért néz ki olyan sokáig az ablakon? Csak nincsen valami baj? - kérdi a kíváncsi nő.
- Baj nincsen, de amikor utoljára történt ehhez hasonló eset, akkor keleten megjelent egy csillag.

Farsangi humor

A szellemi frissesség megtartása

Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét.

A szellemi frissesség megtartása

Vizsgálatok tanúsága szerint a mentális hanyatlásra jóval kisebb az esély azon tanultabb emberek esetében, akik változatos, fokozottabb problémamegoldó képességet igénylő munkát végeznek, és idősebb korukban is aktívak maradnak mind szellemileg, mind pedig fizikailag. Velük szemben a monoton, kevesebb szellemi tevékenységgel járó foglalkozást választók, illetőleg a kevésbé képzettek nagyobb valószínűséggel szenvednek később a mentális leépülés tüneteitől. Ennek érdekében választhatjuk akár a keresztrejtvényfejtést, akár a szójátékokat, vagy a sakkot, de az olvasás is kitűnő szellemi karbantartója az agynak.

A fizikai aktivitás megőrzése

Mindamellett, hogy az egészséges életvitelnek és a betegségek elkerülésének a testmozgás az egyik alappillére, az is tény, hogy nem csupán testi, hanem szellemi erőnlétünket is nagymértékben megnöveli: ennek oka, hogy a mozgás következtében fokozódó véráramlás megóv az oxigénhiányos állapottól. Ehhez már egy könnyű séta is elegendő lehet napi rendszerességgel, de a fokozottabb erőkifejtést igénylő feladatok még hatékonyabbak. Különösen jótékonyak azok a mozgásformák, amelyek nem csupán testünket, hanem agyunkat is megdolgoztatják. Legyen szó egy új tánc elsajátításáról, vagy akár golfozásról, biztosak lehetünk benne: nem csupán izmaink, hanem elménk is dolgozik.

Egészséges, kiegyensúlyozott étrend

Az aktív szellemi tevékenység mellett mindenképpen ügyelnünk kell a helyes étrendre is, amely a szellemi hanyatlás elkerülésére irányuló törekvések esetében nem sokban különbözik az egészséges táplálkozás közismert kritériumaitól. A legfontosabb a keringési rendszerünket kímélő "szívbarát" étkezés, ugyanis a memóriazavarok hátterében gyakran cukorbetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések húzódnak meg, melyek az artériák elzárásával és az agyi véráramlás lassításával lehetnek a mentális hanyatlás folyamatának kiváltói. Ezért az a legjobb, hogy ha étrendünk összeállítása során egyensúlyra próbálunk törekedni, amihez az elegendő mennyiségű vitamin, ásványi anyag, nyomelem és fehérje bevitelét, valamint a túlságosan zsíros élelmiszerek kerülését tanácsolják a táplálkozási szakemberek; így egyaránt jelentősen csökkenthetjük a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát és a szellemi leépülés esélyét.

Idősebb emberek esetében a fentieken túl figyelembe kell még venni az öregedéssel járó kedvezőtlen hatású tényezőket is (mint például az éhség- és szomjúságérzet gyengülése, a különféle betegségek negatív hatásai, a tápanyagok felszívódásának csökkenése, valamint az emésztés romlása), és ezek ismeretében kell a megfelelő étrendet összeállítani számukra, a már említett szabályok betartásával.

A szociális kapcsolatok megőrzése

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyedüllét, az ingerszegény környezet, valamint az e tényezők hatására kialakuló depresszió is növeli a szellemi leépülés kialakulásának esélyét. Ezért mindenképpen hasznos, ha valamiféle közösséghez, klubhoz csatlakozunk, ahelyett, hogy reggeltől estig a televíziót néznénk. Annak ellenére, hogy a memóriazavarok és a szellemi hanyatlás elkerülésére semmi sem nyújthat garanciát, a felsorolt szempontok figyelembevételével jelentősen csökkenthető a betegségek kialakulásának kockázata, és kiküszöbölhető a helytelen étrendben és a mozgásszegény életmódban gyökerező problémák egész sora is. (Forrás: RICHPOI)

NOSZTALGIA - Jelképekkel a Kárpáthazában tárlat megnyitója - 2017. január 12.

Pécsi L.Dániel alkotó megköszönte a nagyszámú közönség érdeklődését

 Pécsi L.Dániel címerterveiből

 Pécsi L.Dániel érmeiből

Dr. Hafenscher Károly a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa

Dr. Lomnici Zoltán az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke

Okos Márton közíró

A sok címeravató közül az egyik

A Históriások színvonalas betétszámokkal egészítettek ki a megnyitót

Ernők köszöntése