2025. november 22., szombat

Nők és férfiak - A humor szemszögéből

Találtam néhány témába vágó viccet a Mórickában. Átnyújtom, más is szórakozzon:



Ádám és Éva

Miután megalkotta Isten Ádámot és Évát, azt mondta nekik: Még két adományom maradt. Az egyik, az állva pisilés művészete és.....
Én!!! Én!!! Én!!!! Én akarom Istenem, kérlek, kérlek, kérlek!!!!! -szakította félbe azonnal Ádám- ez annyira leegyszerűsítené az életemet....
Éva beleegyezett, neki nem volt fontos ez. Isten Ádámnak adta az elsőt. Ádám kiáltozott örömében, szaladgált az édenkertben, minden fa mellett megállt pisilni, kiszaladt a tengerpartra, pisilve rajzolt a homokba...
Isten és Éva nézték egy darabig a boldog férfit, aztán Éva a Teremtő felé fordult és megkérdezte : - Melyik a másik?
- Az agy, Éva, az agy!

A jó házasság 4 alapszabálya a férfiak szemszögéből:
1. Olyan nőt kell találni, aki jól főz és tisztán tartja a lakást.
2. Olyan nőt kell találni, aki sok pénzt keres.
3. Olyan nőt kell találni, aki jó az ágyban.
4. Meg kell oldani, hogy ez a 3 nő ne tudjon egymásról


(2014)

Párolt sertéssült

Hozzávalók
- 2 gerezd fokhagyma 
- 1 kávéskanál fűszerpaprika 
- 1 ek. mustár 
- Provence-i fűszerkeverék (kakukkfű, borsfű, oregánó stb.) 
- Cayenne-bors 
- 1,3 kg sertéshús 
- 6 piros húsú paprika 
- 1 zöld húsú paprika 
- 1 zellertő 
- olívaolaj 
- keményítőliszt 
- petrezselyem 
- 1 vöröshagyma 
- só és bors

Elkészítés
A felaprított fokhagymát dolgozzuk össze a fűszerpaprikával, a mustárral, sóval, borssal, egy kis fűszerkeverékkel és cayenne-borssal. 
Az olívaolajon néhány perc alatt süssük meg a húst, majd dörzsöljük be a fűszeres keverékkel, és hagyjuk állni egy órán át. 
A paprikákat tegyük előmelegített sütőbe néhány percre, majd egy zacskóba, zárjuk le és ha kivettük könnyen le is tudjuk szedni a héját. 
Egy olívaolajjal kikent süttál aljába halmozzuk a feldarabolt zellert, majd a húst, a felcsíkozott paprikákat és a felkarikázott hagymát. Letakarva tegyük sütőbe 2 órára. 
A maradék piros paprikát tegyük tormixgépbe, passzírozzuk át és dolgozzuk össze olívaolajjal, húslevessel és egy kis keményítőliszttel. Hevítsük, de ne főzzük fel. Közben fűszerezzük sóval és borssal, majd ezt a szószt locsoljuk az ételre és hintsük meg a felaprított petrezselyemmel. (Forrás: 109.hu)

Mire jó az almaecet?

Az almaecet ma újra a figyelem középpontjába került. Igazi „csodaszer", amely sokoldalúan alkalmazható: a konyhában és a szépítkezésben is a segítségére lehet. Íme néhány ötlet, mire használhatja fel!
Vitaminban gazdag
Az almaecetet az almalé erjesztésével nyerik. A gyümölcsből először almabor, majd ecetsav lesz. Nagyon előnyös az emberi szervezet számára, hiszen több mint 90 anyagot, nagy mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Jó hatással van az emésztésre, a vitaminok által pedig az immunrendszerét is erősíti.
Elősegítheti a fogyást
Ha naponta iszik belőle, a fölösleges kilóktól is megszabadulhat. Az ecet serkenti az anyagcserét, elősegíti a zsírok lebontását, méregtelenít és víztelenít. Amennyiben minden étkezés közben megiszik 1 pohár vizet 2 teáskanál almaecettel, az édességet is kevésbé fogja kívánni. Az ecet sem képes azonban csodákra, ha nem kerüli el a zsíros és egészségtelen ételeket! – Ha savtúltengése, refluxa vagy egyéb emésztőszervi panasza van, fontos, hogy a tervezett kúra előtt egyeztessen kezelőorvosával! – figyelmeztetett dr. Kóczán István belgyógyász.
Ízesíteni lehet vele
Salátaöntetet is készíthet belőle! Illik a halételekhez és szárnyasokhoz, a kacsamellsalátához. Zöldségeket is ízesíthet vele, például a céklakrémlevesben is megállja a helyét, de kipróbálhatja a kecskesajthoz is.
Oldja a zsírt
Mosogatószerhez adagolva remek zsíroldó, emellett használhatja a vízkő oldására is! Csillogóbbá teszi a poharakat! A mosásban is a segítségére lehet: a ruhák tisztábbak és lágyabbak lesznek tőle. A vágott virágokkal is csodát művel, tegyen a vizükhöz néhány cseppet, így hosszabb ideig maradnak majd frissek!
Édes álom
Éjszaka nehezen jön a szemére az álom? A nehézkes elalvás problémáján is segíthet. A recept pofonegyszerű: 3 kanál mézhez tegyen 3 teáskanál almaecetet, majd keverje jól össze. Lefekvés előtt ebből vegyen be 2 teáskanálnyit. Az almaecetben található kálium, vas és magnézium nyugtatólag hat szervezetére, így a pihenés is könnyebben megy majd.
Elűzi a migrént
Sokszor fáj a feje, és már minden módszert kipróbált a lüktető fájdalom csökkentésére? Gőzöljön almaecettel! Lapos edényben keverjen össze egyenlő mennyiségű almaecetet és vizet, majd lassú tűznél hagyja forrni a keveréket. Amikor az edényből kezd felszállni a gőz, hajoljon fölé, és néhányszor mélyen lélegezze be.
Testszag ellen is jó
Az almaecet hatékonyan veszi fel a küzdelmet a testszag ellen. Segít beállítani a bőr pH-szintjét, és eltávolítja a kellemetlen szagokat okozó bakté­riumokat. Törölje át a hónaljakat minden reggel hígítatlan almaecetes vattával. A lábszag ellen is kiváló: töltsön egy lábáztatóba meleg vizet, adjon hozzá 1/3 csésze almaecetet, majd hagyja ázni végtagjait ebben a keverékben 15 percen át hetente egyszer. (Forrás: Sztankó Annamária)

Ady Endre születésnapjára - nov. 22.

          Ady Endre budapesti szobra három méter magas, több mint két méteres kőtalapzaton áll. Csorba Géza szobrász és Janaki István építész alkotása 1960-ból.

Ady Endre szülőhelyének eredeti neve Érmindszent. Később az Adyfalva nevet vette fel. A mai térképeken románul Ady Endre szerepel. 1877. november 22-én születet; Budapesten, Terézvárosban halt meg 1919. január 27-én. A 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. (Forrás: Wikipédia)

Születésnapja alkalmából egy jellemző Ady-verssel köszöntöm.

A magyar Ugaron

Elvadult tájon gázolok:
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar.
Lehajlok a szent humuszig:
E szűzi földön valami rág.
Hej, égig-nyúló giz-gazok,
Hát nincsen itt virág?
Vad indák gyűrűznek körül,
Míg a föld alvó lelkét lesem,
Régmult virágok illata
Bódít szerelmesen.
Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.
          „A magyar Ugaron”-ban a költő szemében a táj elátkozott föld, ahol minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. Az 1905-ben írt vers nem “tájleírás”, a szimbólumba átváltó metafórák sora nem egy vizuálisan elképzelhető konkrét tájat ábrázol, sokkal inkább belső látásunkat ragadja meg riasztó látomásként. Feszítő, cselekvésre izgató ellentétek találhatók a költeményben: az elvadult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja, szűzi földel, a szent humusszal: a szépséget jelképező illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égig nyúló giz-gazok, a vad indák kerülnek szembe. A képek és a jelzők egyrészt a nagy lehetőségekre, a föld gazdag termékenységére utalnak, másrészt az elkeserítően kopár valóság, az eldurvult, műveletlen világ leverő élményét fejezik ki. 
(Forrás: Érettségi tételek elemzése)

2025. november 21., péntek

Közlekedés alulnézetben

A közlekedési balesetek áldozatainak emléknapjára - november harmadik vasárnapja


















Kakastaréjpörkölt


A televíziózás nemzetközi napjára. Magyarok is a feltalálók között -nov. 21.

            A televíziózás nemzetközi napját minden évben november 21-én tartják 1996 óta. Célja, hogy a televíziós társaságok olyan témákat állítsanak középpontba, mint a béke, az együttműködés, a fejlődés.
            A televíziózás az elmúlt években nagyon sokat fejlődött, ma már nincs is olyan háztartás szinte ahol ne lenne megtalálható 1-2 készülék minimum. Az emberek mindennapi tevékenységévé vált a televíziózás, egyszerűbben tv-zés. Ma nem találkozhatunk olyan fiatallal, aki életében nem látott volna tv-t.
            Ugyan Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra csak 1926-ban került sor London–Glasgow között John Logie Baird skót feltaláló jóvoltából. A katódsugárcsövet Karl Ferdinand Braun fejlesztette ki 1897-ben.
            Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.
            Másik úton indult el Mihály Dénes (1894–1953), 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy olyan televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített (TELEHOR). Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály–Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni. 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért szállóban került sor, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.
            1929-ben már Anglia is elkezdte a kísérleti műsorszolgáltatást a BBC fennhatósága alatt, 1936-ig John Logie Baird készülékével, majd az EMI–Marconi Company által kifejlesztett elektronikus képátviteli rendszerrel. Az Amerikai Egyesült Államokban az NBC 1939-ben sugározta első televíziós adását.
            1929-ben a Bell-laboratórium már bemutatta a színes televíziót, és 1940. január 12-én az első tévélánc is megkezdte a működését.
            Peter C. Goldmark (1906–1977), a budapesti születésű mérnök, fizikus 1936. január 1-jétől 1971-ig (nyugdíjba vonulásáig) a CBS alkalmazottja volt (hosszabb ideig annak igazgatója is). Ő dolgozta ki az első használható színestelevízió-szabványt a CBS-nél 1940-ben. (Emellett ő találta fel a mikrobarázdás lemezt 1944-ben, s űrtávközlési alkalmazások fejlesztőjeként is tevékenykedett.)
            A 20. század végére a televízió a legnagyobb hatású tömegmédiummá vált világszert (Forrás: unneplaz.blog.hu)

A televíziózás alulnézetben:







2025. november 20., csütörtök

NEMZETEK KONYHÁJA - Magyar különlegességként regisztrálta az Európai Unió a tepertős pogácsát

Az Európai Bizottság hivatalosan felvette a "hagyományos különleges termékek" listájára a magyar tepertős pogácsát.
A pogácsa hasonló kategóriába került, mint a mozarella vagy a nápolyi pizza, amelyeket az olaszok védettek le. 
Ez lesz a szabvány
"A tepertős pogácsa kerek, hengeres alakú, 3–5 centiméter átmérőjű, 25–50 gramm tömegű, aprított tepertőt és sertészsírt tartalmazó, élesztővel lazított, omlós vagy hajtogatott leveles szerkezetű, sóval és borssal ízesített sós péksütemény. Felülete vörösesbarna, négyzethálósan rovátkolt. Alja sima, vörösesbarna. Bélzetében a tepertődarabkák  egyenletes eloszlásban találhatók. Az omlós változat rögökre törhető szét, a leveles változat bélzete laza, leveles szerkezetű. Íze a tepertődarabkákra jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos fűszerezésű. A termék szárazanyagra számított zsírtartalma 20-30, lisztre számított 25-40 százalék mennyiségben tartalmaz tepertőt. A zsírtartalom legalább 60 százaléka tepertőből származik." – ilyen a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének beadványában a tepertős pogácsa leírása, amelyben uniós védettség alá szeretné helyezni a tepertős pogácsát. 
Az uniós védettség után magát az elnevezést is megkapja a pogácsa, mégpedig "a magyar hagyományok szerint előállított sós sütemény", illetve a "hagyományos különleges termék" megjelölést. Magyarország részéről ez az első uniós szinten elismert úgynevezett hagyományos termék. Azon pékáruknak, amelyeket tepertős pogácsa néven forgalmaznak, folyamatosan meg kell felelniük az előírt sztenderdnek, amelyek meghatározzák az összetevőket és a termék formáját is. 
Pogácsatörténet
A pogácsa a magyar néprajzról szóló nyolckötetes kiadvány szerint az újkorban a parasztkonyha leggyakoribb köznapi süteménye volt. A  pogácsa jövevényszó első előfordulása 1395-re tehető, eredetileg hamuban-parázsban sült  lepénykenyeret jelentett. A tepertős pogácsa kialakulását két feltétel tette lehetővé: egyrészt szokássá vált a szalonnából zsírt kisütni, másrészt a tepertő bekerült a mindennapok étkezésébe a 18. század körül. A mai formájában ismeretes apróbb, hengeres formájú szaggatott változat a késő középkorban vált általánossá Magyarországon mint a  paraszti konyha leggyakoribb sült tésztája.
Uniós védettség
Uniós védettsége számos magyar terméknek van, többségükre az úgynevezett oltalom alatt álló eredet- vagy földrajzi megjelölést lehet alkalmazni. Az eredetmegjelölés azokra a termékekre vonatkozhat, amelyeknek a legfontosabb jellemzői kizárólag az előállítási helyből és az ottani termelők tudásából adódnak. A földrajzi védettségnél a termék ismertsége és jellemzője szorosan köthető a földrajzi helyhez, ezért ezeknél az az előírás, hogy a feldolgozás és az előállítás közül az egyiket az adott földrajzi területen kell végezni.
Oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) megkapta a szegedi szalámi/szegedi téliszalámi, a hajdúsági torma, a makói (vörös)hagyma, a gönci kajszibarack, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény. A földrajzi védettség pedig a budapesti téliszalámira, a csabai kolbászra/csabai vastagkolbászra és a gyulai kolbászra/gyulai páros kolbászra vonatkozik. Az elmúlt 1–2 év során ehhez csatlakozott a szürkemarhahús, az alföldi kamillavirágzat, a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény és a szőregi rózsatő is.


Az utóbbi években a legnagyobb vihart a tokaji bor védettsége kavarta, ez az ügy azonban a borok külön kategóriájába tartozik. A vita több mint hét éve húzódik, és egyrészt arról szól, hogy Szlovákia nagyobb területet akart elfogadtatni, mint amekkora a magyar fél szerint indokolt lenne a Tokaj-hegy és Tokaj-Hegyalja szlovák területre való átnyúlása miatt. 

Gyerekek jogainak világnapja - november 20.

            1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése "A gyermekek jogainak világnapja" megünneplésére. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”. Ezt Magyarország 1990. március 19-én írta alá.

VISSZAEMLÉKEZÉS - A Magyar Tudomány Ünnepén - megemlékezés Nagykőrösön, 2023. november 17-én