A paradicsomról és a paradicsomtortáról

Saját termésem

A lakás hűvösen tartásához néhány ötlet

 Ne engedjük be a forróságot!

            Ne utólag gondolkodjunk, hogyan szoríthatnánk ki lakásunkból a meleget, hanem előzzük meg, hogy bejöjjön!

            Még kora reggel tárjuk ki az ablakokat: ilyenkor frissebb és hűvösebb az idő, jó a levegő. Szellőztessük át jól otthonunkat, kereszthuzatot is nyithatunk. Majd ha már jön a meleg, csukjuk be az ablakokat és konzerváljuk a hűs levegőt!

            Ha van zsalu, redőny, reluxa az ablakon, nyert ügyünk van. Amint közelednek a napsugarak, húzzuk le a redőnyt és tartsuk is úgy, amíg odatűz a nap. Ha nincs redőny, kerüljön az ablakokra sötétítő függöny, de akár egy pléd is megteszi!

            Szereltethetünk az ablakok fölé kihúzható védőernyőket, napellenzőket is, ilyenek vannak például a boltok bejáratai előtt, a kávézók teraszán vannak. Felfogják a napsugarakat és megakadályozzák, hogy sok jusson belőlük a helyiségekbe. Használjunk álló ventillátort, vagy akár több kisebb méretűt a helyiségekben. Szereltessünk fel a plafonra is egyet.

            Kertes ház esetében sok hőt felfog, ha vannak kúszónövények a falon, takarják a ház egy részét a tövébe ültetett növények, magasabb fák. Otthonunk köré ültessünk gyorsan növő fákat, hogy mielőbb hűsítő árnyékot nyújtsanak! Itt lehetőség van este jó alaposan fellocsolni, ami kellően lehűti a levegőt és enyhülést ad a növényeknek is.

És mi magunk se csináljunk!

            Ha kívülről nem jön be hő, ne csináljunk! Minél kevesebb ideig használjuk a tűzhelyet, a villanyt, a vasalót, és így tovább. Valamennyi igencsak okádja a hőt, és jóformán rosszul leszünk a közelükben.

            Cseréljük energiatakarékosra az izzókat, és lehetőség szerint ne tartsuk bekapcsolva a háztartási gépeket, ha nem muszáj.

            Az ablakokat este érdemes újra kinyitni, amikor már hűl az idő és ismét a friss levegőt tudjuk beengedni a lakásba!

Figyelem!!! A nagy melegben mindenki fogyasszon több folyadékot, 11 és 15 óra között lehetőleg ne tartózkodjanak a tűző napon, és védjék bőrüket a leégés ellen.

Forrás: Életmód.hu

Okos gondolatok

ndolatok

Gárdonyi Géza születésnapjára - - - - 1863. augusztus 3.

Élete, emlékezete, emlékhelyei

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte.

Prózaírói életműve három korszakra osztható. Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését (Az én falum, 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye, 1920). Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra (A bor, 1901).

Pályája során számos álnevet használt, főként újságírói tevékenysége kapcsán, illetve pályája korai szakaszában írt röpiratai és ponyvái címlapján, később pedig gyermekmeséi fejlécén. Ezek betűrendben: Balatoni, Black William dr., Don Vigole, Egy katholikus, Egy katholikus pap, Figurás Feri, Figurás Géza, g.g., gh.t., Garabonciás diák, Gárdonyi bácsi, Géza bácsi, Göre, Göre Gábor, Ista Pista, Katufrék Fekete Géza Pétör, Mindentudó Gergely bácsi, Mummery Róbert, Nagyapó, Nemeskéry Sándor, Paprika János, Répa Matyi, Somogyi lantos, Tamásffy dr., Yang A. dr., Yang O. I. dr., -yi.

Emlékezete

Életéről, személyéről és művészetéről már életében születtek írások, a halálát követő évtizedben megjelenő Gárdonyi-monográfiák és ‑elemzések száma pedig tucatnyira rúgott. Gárdonyi halálát követően fia, Gárdonyi József vette kezébe apja irodalmi hagyatékának rendezését, emellett Az élő Gárdonyi címen könyvet is írt apjáról (1934), valamint németre fordította A láthatatlan ember című regényét (1941). Részben szervezőmunkájának köszönhetően 1923-ban létrejött az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság, amely 1924 és 1938 között a Dante Könyvkiadóval összefogva hatvan kötetben jelentette meg az író teljes életművét. Számos elbeszélése, regénye, színműve és gyermekmeséje csak ekkor – posztumusz – jutott el az olvasóközönséghez. A Szépirodalmi Könyvkiadó 1962 és 1966 között tizenegy kötetben újra kiadta összegyűjtött műveit.
          Még életében, 1912-ben róla nevezték el az egri utcát, amelyben lakott, 1932-ben pedig az egyik szomszédos utca Egri csillagok útja lett. A halálát követő évben, 1923-ban alakult meg a városban az 1945-ig működő Gárdonyi Társaság, amelynek egyik kiemelt célja az író emlékének ápolása volt. Eger 1955-ben megnyílt, állandó társulattal rendelkező színháza megalakulásakor felvette Gárdonyi Géza nevét. Arcképével bélyeget is kiadott a Magyar Posta 1963-ban.

Emlékhelyei

Míg az író József nevű fia a szellemi hagyaték gondozásával foglalkozott, elsőszülött fia, Gárdonyi Sándor az egri ház emlékhellyé alakításán fáradozott. Megőrizte apja dolgozószobáját, a második világháború során óvta könyvtárát és bútorait. Ennek köszönhetően 1952-ben az egri hóhér-dombi házban hivatalosan is megnyílhatott a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az emlékhelyen közel eredeti állapotában megtekinthető az író dolgozó- és hálószobája, a vitrinekbe kézirataiból, jegyzeteiből, titkosírásos naplójából, leveleiből, hivatalos okmányaiból és tárgyaiból válogattak a kiállítás-rendezők.

1926-ban helyezték el Sájban (Borsod megye) a népiskola falán emléktábláját. Agárdpusztai szülőházában 1988-ban alakították ki a Gárdonyi Géza Emlékházat, ahol a látogató a kiállított dokumentumokon és relikviákon keresztül ismerheti meg Gárdonyi életét és munkásságát.

Az országban számos Gárdonyi-szobor, -dombormű található. A halálát követő évtizedben állították fel első köztéri szobrait, 1928-ban Zászlós István bronz emlékművét Győrben, 1932-ben pedig Horvay János alkotását Budapest XI. kerületében. Szülőfalujában, a Gárdonyhoz tartozó Agárdon két köztéri emlékműve is található: a Petőfi Sándor utcában mellszobra, a Gárdonyi Géza Általános Iskolánál pedig Petri Lajos domborműve (mészkő, 1963). 1959-ben Kaposvár kapott köztéri Gárdonyi-szobrot (Varga Miklós, bronz). Több alkotás Somogyi Árpád nevéhez fűződik: így a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán található Gárdonyi-szobor (kő, 1960), valamint az egri ház kertjében elhelyezett ülő Gárdonyi (bronz, 1965). Ugyancsak Egerben, a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában kapott helyet a névadó mellszobra, Ohmann Béla alkotása (márvány, 1964). 1973 óta a devecseri (veszprém megye) Gárdonyi Géza Általános Iskolánál áll kőportréja, Konyorcsik János szobra, 1987-ben pedig Dunaújvárosban, a szintén az íróról elnevezett általános iskolánál állították fel bronz mellszobrát, Palotás József művét. 2004-ben kántortanítóskodása helyszíne, Dabrony gazdagodott egy köztéri Gárdonyi-mellszoborral (Ferenczy Imre, bronz). Az egri Érsekkertben 2004–2005-ben állították fel az írópáros Bródy Sándor és Gárdonyi Géza szobrát, Varga Imre alkotását. (Forrás: Wikipedia)

NOSZTALGIA - Szelindek együttes fellépése Alsóörsön 2012. augusztus 2.

           A Török világ Alsóörsön című rendezvénysorozat (2012. augusztus 2-3-4.) keretében kiváló és érdekes műsorral lépett fel a Szelindek együttes.

Savanyú uborka, zöldparadicsom, almapaprika télire

Hozzávalók

- 2 l víz,

- 10 tk só,

- 2 tk szódabikarbóna,

- 2 tk borkén,

- 8 dl 10 %-os ecet

- 60 dkg cukor,

- ízlés szerint szemes bors, kapor esetleg borsikafű, de rakhatunk bele csípős paprikát is.

Elkészítése

Hideg csapvizet engedünk egy tiszta edénybe. A hozzávalókat belekeverjük.

Az uborkát váltott vízben alaposan átmossuk.

Az üveg aljára teszünk kaprot, borsot, borsikafüvet. Belerakjuk elrendezve az uborkát és ráöntjük az előre elkészített levet. Fém kupakkal lezárjuk és sötét hűvös helyen tároljuk fogyasztásig.

Tartósítószer a borkén.

Praktikus 7 dl-es üvegekbe rakni, mert így egyszeri fogyasztással el is fogy.

Nagy előnye ennek a savanyúságnak, hogy az előre elkészített levet néhány napig tárolhatjuk lefedve, és ahogyan nő az uborka a kertben 1-2 üvegre való, akkor rá önthetjük az üvegekbe rakott uborkára. Hamar elkészíthető.

Ezzel a módszerrel rakhatunk el cseresznyepaprikát, zöldparadicsomot, almapaprikát is.

Claudius császár születésnapjára - - - - i. e. 10. augusztus 1.

Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus római császár (uralkodott 41. január 24. – 54. október 13.), a Iulius–Claudius-dinasztia negyedik uralkodója trónra lépése után a principátus egyik legtehetségesebb vezetőjének bizonyult, aki törvényhozóként, hódítóként és mecénásként is maradandót alkotott a császárság hajnalán.

Családja és gyermekkora

Claudius i. e. 10. augusztus 1-jén, Tiberius Claudius Drusus néven született a galliai Lugdunumban, amikor egy oltárt szenteltek fel Augustusnak. Ő volt a harmadik életben maradt gyermeke Nero Claudius Drususnak és Antonia Minornak; két testvére neve Germanicus és Iulia Livilla. Claudiusnak valószínűleg még két testvére született, de azok fiatalon meghaltak.

Anyai nagyszülei Marcus Antonius és Octavia Minor, Augustus nővére voltak. Apai nagyszülei Livia Drusilla, Augustus harmadik felesége és Tiberius Claudius Nero voltak. Uralkodása idején Claudius indította el azt a szóbeszédet, mely szerint apja valójában Augustus törvénytelen fia volt.

I. e. 9-ben Drusus váratlanul meghalt, talán egy sebesülés következtében. Claudiust ezután anyja nevelte, aki nem házasodott újra. Amikor Claudius betegsége egyre nyilvánvalóbbá vált, családjával megromlott a kapcsolata. Antonia szörnyetegnek nevezte és az ostobaság mintaképének tartotta. Claudiust évekig nagyanyja, Livia nevelte. Ő egy kicsit kedvesebb volt, de gyakran küldött neki rövid leveleket, amikben megfeddte őt. Egy „volt öszvérhajcsárra” bízták, hogy fegyelmezze meg, mert úgy gondolták, hogy túl lusta és akaratgyenge. Tizenéves korára állapota láthatóan javult, családja pedig észrevette érdeklődését a tudományok iránt. 7-ben Titus Liviust bízták meg, hogy Claudiusnak történelmet tanítson, Sulpicius Flavus segítségével. Claudius rengeteg időt töltött az utóbbival és egy másik filozófussal, Athenodoros Cananitesszel. Athenodoros szerint Augustust meglepte Claudius szónoki tehetsége, komoly reményeket fűzött hozzá.

Claudius sestertiusa 41-ből. A hátoldalon Spae, a remény istennője látható. A pénzt Claudius fiának születése után bocsátották ki.

Végül ígéretes történészi munkája volt az, ami korai pályáját derékba törte. Vincent Scramuzza és mások szerint Claudius a római polgárháborúk történetén kezdett dolgozni, ami vagy túl igazságos, vagy túl kritikus volt Octavianusszal szemben. Bármelyik is az igazság, egy hasonló tett akkor még túl korai volt, és Augustust csak arra emlékeztette, hogy Claudius Marcus Antonius leszármazottja. Claudius anyja és nagyanyja véget vetett a munkának; bizonyára emiatt gondolták úgy, hogy Claudius nem lenne képes betölteni egy közhivatalt. Nem volt elég megbízható ahhoz, hogy valamelyik párt mellé álljon. Évekkel később, amikor újra a történelemmel foglalkozott, a második triumvirátus háborúit egyszerűen kihagyta munkájából. Ám családja egészen császárrá választásáig a háttérben tartotta. Amikor 8-ban felépült a paviai diadalív a császári család tiszteletére, Claudius neve (Tiberius Claudius Nero Germanicus) felkerült a diadalív szélére – a két elhunyt herceg, Gaius és Lucius, valamint Germanicus gyermekeinek neve mellé. Néhányan úgy gondolják, hogy Claudius nevét évtizedekkel később saját maga írta az oszlopra.

Az iskolakezdéshez - görbe tükörben

Humorbombonok

Isten alkotá a földet, majd megpihent. Isten alkotá az embert, majd megpihent. Isten alkotá a nőt, és azóta se Istennek, se embernek nincs pihenése!

 Egy rendkívül csinos fiatal hölgy repülőgépen tér haza Svájcból. Egy pap mellé szól a jegye, akit megszólít. –Bocsánat Atya, megtenne nekem egy szívességet?
–Természetesen kisasszony, mit tehetek Önért?
–Van egy dilemmám. Vettem magamnak egy remek elektronikus szőrtelenítő berendezést. Nagyon sokat fizettem érte. Jóval meghaladja a vámmentesen bevihető értékhatárt, és attól félek, hogy elkobozzák. De Ön talán titokban át tudná vinni számomra a vámon a reverendája alatt.
–Valóban át tudnám vinni drága, de figyelmeztetnem kell, hogy még sohasem voltam képes hazugságra.
–Önnek olyan becsületes az arca, hogy Öntől sohasem fognak kérdezni semmit –monda a hölgy, és már át is adta a szőrtelenítőt.
Leszállás után az atyára kerül a sor a vámvizsgálatnál. –Atya, van Önnek bármiféle vámköteles áruja? –kérdezi a vámtiszt.
–A fejem búbjától a derekamig semmiféle vámolni valóm sincs fiam.
A választ furcsállotta a vámtiszt és tovább kérdezi: –És deréktól lefelé?
–Van egy csodálatos szerkezetem, ami nők szolgálatára rendeltetett, de használva még sohasem volt.
A vámtiszt fuldokolva a nevetéstől: –Rendben van, tessék továbbmenni atya. Kérem a következőt!

A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához: –Idösanyám, nem elég savanyú ez a káposzta.
–De fiam! Hát ez mákostészta.
–Ja! Annak ölég savanyú.

A székely bácsi összeveszik az asszonnyal. Dühösen kimegy a házból és becsapja az ajtót. 17 év múlva visszamegy.
Kérdi az asszony: –Hol voltál?
Mire a székely: –Kinn!

A házaspár már két órája autózik, amikor a feleség a fejéhez kap és felsikolt:
–Úristen, forduljunk vissza! Bedugva hagytam a vasalót és félek, hogy le fog égni a ház.
–Á, dehogy fog leégni! – feleli a férj – Én meg nyitva hagytam a kádcsapot a fürdőszobában.

Kekszes csoda sütés nélkül

          Nincs kedved sütni, de finomságra vágysz? Akkor ez a recept az amire szükséged van!
Hozzávalók

• 1 csomag étkezési keksz
• 2 tasak instant vanília krém
• 8 dl tej
• cukor (amennyi a krémbe kell)
• 7 evőkanál tejszínhab

A tetejére:

• 2 evőkanál kakaópor
• 2 evőkanál porcukor
• 1 teáskanálnyi vaj
• 0,2 dl tej

Elkészítése:
            A krémet összekeverjük a cukorral, majd a tejjel és felverjük a csomagoláson lévő leírás szerint. Ezt követően belekeverjük a tejszínhabot. Egy süteményformába rakunk egy réteg kekszet, szorosan egymás mellé, majd egy réteg krém következik rá, addig rétegezzük, amíg el nem fogynak az alapanyagok. Közben a tejet felmelegítjük, a kakaót és a porcukrot összekeverjük, kanalanként hozzáadjuk a tejet, hogy sűrű glazúrt kapjunk. A kekszen eloszlatjuk és hűtőbe tesszük. Néhány órán át pihentetjük, majd szeletelhetjük.
(Forrás: Mindenegyben) 

Az első lóvasút Budapesten - 1866. augusztus 1.

          Az első lóvasúti vonal a Széna tér (ma Kálvin tér) és az "Újpesti indóház" (ma Újpest-Városkapu metrómegálló) között épült meg.

          A Kiskörúton és az Ország úton (a mai Váci út) haladt. Megállói: Nemzeti Múzeum, Zrínyi kávéház (Astoria), Evangélikus templom (Deák tér), Lipót-templom (Bazilika), az indóház (Nyugati pu.), a kis sörcsarnok (Lehel tér) és Újpest; a Váci úton a kocsikat bárhol meg lehetett állítani. Az újpesti végállomás, a Károlyi által építtetett díszes indóház (Bagolyvár) ma is áll a vasúti Duna-híd tövében. Táv: 9 kilométer, menetidő:  35 (60) perc, a kitérőknél 5-10 percet kellett olykor várakozni ; 30-40 főt szállíthattak. 12 kocsi 14 fordulót tett meg naponta, menetsűrűség: 4,5 perc a 12 órás üzemidő alatt;

          A járatra kezdetben elővételben lehetett jegyet kapni, óriási volt a zsúfoltság, az első hónapban 57 ezren utaztak rajta. Menetdíja: első osztályon 20, harmadikon 10 krajcár, de a gyári munkások 20-25 százalék engedményt kaptak. Ha a lovak elfáradtak, az utasok segítettek nekik a haladásban.

Budán két lóvasúti vonal épült a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) építésében: a zugligeti - 1868, a Pálffy (ma Bem József) tértől Zugligetig ; és az óbudai - 1869, a Lánchídtól Óbudáig (a meredekebb szakaszokon előfogattal növelték a lovak erejét)

          1878-ban a tőkeerősebb pesti társaság felvásárolta a budait, a két cég Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven összeolvadt. Az egységes cég új járata a Margit hídon 1879-től haladt át.

A budapesti lóvasút hossza: 45,8 kilométer hosszú volt (legnagyobb kiterjedése idején, 1889-ben) 31 járattal, 1200 lóval. A 350 kocsi jórészt kétfogatú volt, egy részük tetőkarzatot is kapott. „

A robbanásszerűen fejlődő nagyváros utcáin 1887-ben jelentek meg az első villamosok, majd 1894-ben a főváros döntött a lóvasutak villamosításáról. A tömegközlekedésből kiszorult lóvasút 1898. június 7-én tette meg búcsúútját a Déli pályaudvar és a János Kórház közötti szakaszon, a margitszigeti 1730 méter hosszú vonalon pedig 1928 áprilisáig jártak a ló vontatta kocsik.

Kelkáposzta krokett

            Így válhat a köretből feltét! Süssünk mellé tepsis krumplit, amihez házi ketchup vagy paradicsomszósz jár! Jóval olcsóbb és fogyaszthatóbb a boltinál.

hozzávalók / 4 adag

§                                 1 kg kelkáposzta

§                                 5 dkg füstölt szalonna

§                                 1 kis fej vöröshagyma

§                                 2 db zsemle (tejben áztatott)

§                                 1 db tojás

§                                 só ízlés szerint

§                                 bors ízlés szerint

§                                 majoranna ízlés szerint

§                                 1 dl napraforgó olaj

elkészítés

1.                              A kelkáposztát sós vízben megfőzzük, utána kivesszük, lecsepegtetjük.

2.                              Húsdarálón ledaráljuk a hagymával, zsemlével és a szalonnával együtt.

3.                              A masszához keverjük a tojást, fűszerezzük. Ha túl nedves, zsemlemorzsát is adhatunk hozzá.

4.                              Kroketteket vagy pogácsákat formázunk, és forró olajban barnára sütjük.

5.                              Hasábburgonya illik hozzá.

(Forrás: Labopetra receptje)

Liszt Ferenc halálának évfordulójára - 1886. július 31.

Liszt Ferenc: Doborján (Sopron vármegye, Trianon után: Raiding, Ausztria), 1811. október 22. – Bayreuth (Németország), 1886. július 31.; a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. (Életéről, valamint nemzeti hovatartozásáról az október 22-i két feljegyzésemben, a pozsonyi sikereiről, valamint a tőle származó idézetekről a november 26-ai feljegyzésemben írtam.)

Általam eddig megismert emlékezete

• A Lisztről szóló irodalom rendkívül gazdag, művei a világ koncerttermeinek műsorain állandóan szerepelnek.
• Egész alakos szobra a budapesti Operaház épületének homlokzatán Stróbl Alajos alkotása.
• Egész alakos szobra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem főhomlokzatán Stróbl Alajos alkotása.
• Egész alakos szobra Pécsett Varga Imre alkotása.
• Egész alakos szobra a budapesti Liszt Ferenc téren. Az 1986-ban felállított emlékmű, Marton László szobrászművész, Finta József építész és ifj. Szlávics László iparművész alkotása.
• Egész alakos szobra Esztergomban, a Víziváros bejáratánál Marosits István (1986) alkotása.
• Mellszobra Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban, a Dóm tér nyugati oldalán, az árkádok alatt Stróbl Alajos alkotása. (másfélszeres életnagyságú, 1930. október 25., carrarai márvány)
• Szobra Weimarban a Park an der Ilm-ben található.
• Mellszobra Győrújbaráton a Liszt Ferenc utcában Csapó Irén alkotása. (2011. bronz, gránit)
• Mellszobra Pozsonyban a Rudnay téren, a Szent Márton-dóm előtt áll.  (1911. Tilgner Viktor). Vaskorlátján a Koronázási mise kottájából részlet látható.
• Liszt-emlékmű az ún. Liszt-dombon Hradec na Moravicíben (Cseh-Morvaország; 2011. május 31; Lubomir Dostál)
• Mellszobra látható a soproni zeneiskola koncerttermében (2009). Alkotója: ifj. Szlávics László.

• Első hangversenyének helyszínét, Sopronban, az akkori Városi Kaszinó falán (ma általános iskola) domborműves emléktábla jelzi (Szakál Ernő, 1936. bronz, márvány).
• Emléktábla látható a Bihar megyei Berettyóújfalu város református templomának falán. A templom orgonája – részben – Liszt Ferenc zeneszerző hangszere volt.
• Emléktábla látható weimari lakóházának falán, ami ma Liszt Múzeum, és ahol 1869-tól 1886-ig élt.
• Emléktábla az esztergomi bazilikában, ahol 1856-ban ő vezényelte az esztergomi misét.
• Emléktábla a kőszegi Bálház falán, az 1846. szeptember 27-én tartott koncert és díszpolgársága emlékére.
• Szerény emléktábla őrzi a helyet, ahol imádkozni szokott a pesti ferencesek templomában (Ferenciek tere), a jobb padsor legelső padjának szélén.
• 2011-re a GYSEV Zrt. Liszt Ferenc 200. évfordulója alkalmából, készítette az 503-6-os pályaszámú Taurus mozdonyra Liszt Ferenc werbokját, mely Liszt Ferenc Második magyar rapszódiáját játssza.
• Arcvonásait több festő is megörökítette, pl.: Barabás, Kaulbach, Lenbach, Munkácsy.
• 2011 márciusától a Ferihegyi Repülőtér hivatalos neve Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.
• Nevét viseli több intézmény (pl. egyetem, múzeum), számos közterület (pl. budapesti tér, győri utca), kitüntetés, zenei verseny, valamint egy kisbolygó (3910 Liszt) és a Mwerkúr bolygón található egyik kráter.
• Pozsonyban 2012. augusztus 1-étől a vasútállomás előtti tér a „Námesti Franza Liszta” nevet viseli. Pozsonyban – az egyik kedves városában – a trianoni diktátumig volt utca elnevezve róla, de azóta ez azóta a Čajkovského ulica névre hallgat.

Lisztről mondták például

• Liszt olyannak írta meg a cigányzenészeket, amilyennek romantikus álmodozásai közben önmagát is látni óhajtotta. – Sárosi Bálint.

(v.ö.: A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Párizs, 1859, Pest, 1861).

• Aki nem hallotta Lisztet, az a témához nem szólhat hozzá. Ő az első azután jó ideig senki. Zongorajátéka egyedi, összehasonlíthatatlan és utánozhatatlan

Brahms 1890-ben írt levele (In. Óvári)

• Hogy milyen példátlan vonzerőt gyakorolt Liszt a nőkre, gyakran borzongva láttam. És ez öregségére sem hagyott alább... Lovagiassága volt az egyik tulajdonsága, ami a női nemet hozzá vonzotta – s egyben bizonyíték volt nemes jellemére... Sajnos túl gyakran láttam, hogy zaklatták a nők, az ember azt gondolhatta volna, felcserélődtek a szerepek.

Adelheid Schorn: Zwei Menschenalter, Berlin 1901, pp. 249.