2018. szeptember 22., szombat

Autómentes világnaphoz - a humor tükrében






Csetneki Juhász Balázs: Szabad vagyok


Szabad vagyok
Mint a madarak,
Táncot járok az ég alatt,
Látom fent, a felhők fölött
A repülőgépek csillogó, ezüst hasát,
És lenn a búzaföldek hullámzó arany haját.
Szabad vagyok, a csillagokkal rokon.
Mégis inkább lennék rab!
Szerelmed rabja,
Mely a földhöz tapaszt,
 Igája, forró, haza találó vágya,
S nem fájna az égi madarak tánca.
Most szabad vagyok s az ég alatt táncolok.


Autómentes napra - szeptember 22.

        Sokan megfigyelték, hogy a közlekedési szokásokban alapvető eltérések tapasztalhatók a világban. Egy vonalat lehet húzni, a vonal Skandináviából indul és Indiában ér véget. Minél közelebb vagyunk Indiához a vonal mentén, annál “szabadabb” vagy másként fogalmazva felelőtlenebb a közlekedési stílus.
          Skandináviában a sofőr inkább áll két órán keresztül a hibásan állandóan pirost jelző lámpánál, de akkor se megy át a piroson, ha az élete ettől függ. Németországban ez esetben átmennek a pirosan, de amint gyalogost látnak a zebránál, illemtudóan megállnak, várva a gyalogos áthaladását. Magyarországon a zebránál várakozó gyalogos nem fejt ki hatást a sofőrökre, de ha a gyalogos már lelépett a zebrára, akkor megállnak. A Balkánon a zebrára lelépett gyalogos érdektelen tényező a sofőrök szempontjából – lehet, hogy csak nézelődik az a gyalogos, nincs miért megállni tehát -, csak a határozottan a zebrán haladó gyalogos készteti az autóst megállásra. Törökországban már a zebrán haladó gyalogos is kevés, ha nem halad eléggé gyorsan. Irakban és Iránban a gyalogosnak nincs elsőbbsége (a szabályok szerint persze van, de a gyakorlatban nincs), így a gyalogos kézzel jelez az autósoknak, hogy átmehessen a zebrán. A “legszabadabb” India, ahol a kocsik semmi szín alatt nem állnak meg a zebránál, csak lassítanak és lassítva szlalomoznak az átkelő gyalogosok között. Bulgária valahol a Balkán és Törökország között van a fenti skálán. A határozatlanul zebrán lépegető gyalogosra a közeledő autók rádudálnak és rávillantanak, sőt a kicsit agresszívebb sofőrök még ki is kiabálnak, hogy pl. “gyorsabban, nem kecskét legeltetsz otthon a tanyán!”. (Forrás: maxval bircaman)

Autómentes világnapra - szeptember 16-22 között

          Az európai autómentes nap (nem hivatalosan: autómentes világnap; angolul: European Car Free Day vagy In Town Without My Car! Day) egy 1998 óta minden évben szeptember 22-én megtartott – a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott – rendezvénysorozat, amely fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét
–a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra,
–a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására,
–a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire,
–a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére.
            Az európai autómentes naphoz szorosan kapcsolódik az európai mobilitási hét rendezvénysorozata, amelyet 2002 óta minden évben szeptember 16.22. között rendeznek meg. A települések az Európai karta (Charta) aláírásával és az abban foglaltak vállalásával csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.

Az autómentes nap célja

            A rendezvény egyik hosszú távú célkitűzése az, hogy rávegye a rendszerint autóval munkába, iskolába vagy kikapcsolódni járó polgárokat, hogy az utazáshoz fenntartható alternatív közlekedési módokat vegyenek igénybe. Ilyen módon hozzá kíván járulni a polgárok egészségének és életminőségének javításához. Hagyományosan minden évre megfogalmazzák a rendezvény aktuális mottóját. A városok a mottóban megfogalmazott központi gondolatsor köré szerveznek programokat, amellyel a város lakóinak tájékoztatását és tudatformálását próbálják elérni.

Az európai autómentes nap története

            Az 1990-es években több nyugat-európai országban mozgalmak jöttek létre, amelyek a motorizált közlekedés hátrányaira hívták fel a figyelmet:
            1997-ben La Rochelle-ben, egy franciaországi városban rendeztek először autómentes napot.
            1998-ban egész Franciaországban megtartották a rendezvényt (Jelmondata: Autó nélkül a városban!), amelyhez 1999-ben Olaszország 40 városa is csatlakozott.
            2000 februárjában az Európai Unió 13 tagországa közös nyilatkozatban ismerte el a rendezvényt, amelyet 2001-ben a tagjelölt Magyarország is aláírt.
            2002-ben a több mint 1000 európai városra kiterjedő esemény legkevesebb 100 millió lakost érint.
            Több Európán kívüli ország – Argentína, Brazília, Izrael, Japán, Kanada, Kolumbia, Tajvan – városai is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Az európai mobilitási hét története

            2002-ben az autómentes nap mellett – annak kísérőrendezvényeként – egy új, tematikus napokból álló rendezvénysorozat jött létre: az európai mobilitási hét.
            Az eseményt minden évben szeptember 16. és 22. között rendezik meg.
            2006-ban az európai mobilitási hetet 38 ország 1322 városában rendezték meg.
            2007-ben több mint 35 ország legkevesebb 2000 önkormányzata csatlakozott az európai mobilitási héthez. A programokba mintegy 200 millió lakost vontak be.
            2008-ban 41 országban rendeztek programokat az európai mobilitási hét és autómentes nap nevű rendezvénysorozat keretében.

Az Európai karta

A résztvevő települések számára előírt feltételeket az Európai karta (Charta) rögzíti.
–A városnak egy vagy több ideiglenesen lezárt területet vagy körzetet kell kijelölnie, amelyen belül az autómentes napon csak közösségi közlekedési eszközökkel, kerékpárral, illetve gyalogosan lehet közlekedni. A lezárt területen egész napos programokat szerveznek.
–A forgalomkorlátozás javasolt időtartama: a reggeli munkakezdés előtti órától a munkaidő vége utáni óráig,
–A forgalomkorlátozás javasolt helyszíne: legalább egy – más napokon a motorizált közlekedés számára fenntartott – utca.

Autómentes nap Magyarországon 

            2002-ben több mint 40 magyar városban tartották meg az autómentes napot.
            2007-ben Magyarország 64 önkormányzata csatlakozott az eseménysorozathoz. Budapesten a mindennapos és biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtéséért, valamint a belvárosi légszennyezés csökkentéséért rendezett demonstráción 30 ezer kerékpáros vett részt.

A rendezvény szimbóluma

Az európai mobilitási hét fő jelképe a virág, amely mintázhatja bolygónkat és az azt körülvevő légkört, de jelképezheti Európát, egy országot vagy egy várost, ahol fenntartható városi közlekedési rendszert próbálnak meg létrehozni. Utóbbi értelmezés szerint a virág szára a bevezető utakat, a virág szirmai a várost övező agglomerációt szimbolizálja.[20]
A virágszimbólum a földgömböt jelképező vonallal és a rendezvény nevével együtt alkotja a kampány emblémáját.




Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Rahó 7/4.

Rahó nevezetességeiből
Fekete- és Fehér-Tisza összefolyása
          Rahó központjától mintegy 3 kilométerre találkozik a Fekete- és a Fehér-Tisza. A Vesta benzinkút előtt kell elfordulni a Tiszabogdánba vezető útra. Itt a vasúti hídnál ölelkezik össze a két patak, hogy elkezdődjön a Tisza-folyó. Szinte hihetetlen, de tény: a szőke Tiszát idáig mintegy nyolcezer csermely, patak és kisebb folyó táplálja.
          A Csornohora-hegységet két oldalról megkerülő folyók nem véletlenül kapták ezt a nevet. Ha nem zavaros a folyó vize, gyönyörű látvány a világos és a sötét színű víz találkozása. A Fekete-Tisza Kőrösmezőtől 20 km-re, Okula-nyeregnél, 1268 méterrel a tenger szintje felett ered. A Fehér-Tisza pedig az 1650 méter magas Asztag hegycsúcs nyugati oldalában, kb. 1400 méter magasságból fakad.
          A Fehér- és Fekete-Tisza összefolyásának helyét Tiszaköznek (Usztyi-Reki) nevezik. A közúti és vasúti hídról is szép rálátás nyílik a két folyó egyesülésére. A Csornohora-hegységet két oldalról közrefolyó folyók fehér ás fekete vizeinek érdekes keveredése szemet gyönyörködtető látvány. Az egyesült Tisza egy 5 km hosszú és helyenkénti 1 km szélességű impozáns völgyet alakított ki, melyet jobb oldalon a Szvidovec-hegycsoport utolsó nyúlványai, bal partján pedig a Rahói-hegyek zárnak. A Tisza itt fogadja balról magába következő mellékvizét, a városnak is nevet adó 1373-ban még Rahowként emlegetett patakot, amit egy időben Moszkva-pataknak (!!!!) hívtak.

Baloldali piros pont a Fekete-Tisza forrása, a jobb alsó pedig a Fehér-Tisza forrása. És a Rahótól északra látható pontnál találkoznak.
Ott állok 2016. szeptember 9-én. Nagyszerű érzés volt.
(Szöveg elsősorban a Wikipediából. A felső képet én, az alsót Laci barátom készítette.)

2018. szeptember 21., péntek

Szójátékok magyaroknak 2/2.

Kedves szójátékok, csak magyaroknak (vannak benne régiek is!)! Más nyelvre lefordíthatatlan. 

Mit mond a nyuszi, amikor megtámadja a hóembert?
Ide a répát, vagy hozom a radiátort !

Hogyan lehet víz segítségével fényt előállítani?
Le kell mosni az ablakot.

Mit mond a kéményseprő a tükör előtt?
A koromhoz képest jól nézek ki.

Ki jött rá először, hogy asszony kell a házhoz?
Kőmíves Kelemen.
Mi a különbség a véletlen és az üvegtál között?
A véletlen lehet fatális.

Mi a különbség a kutya és a disznó között?
Kutyából nem lesz szalonna.

Mit tettek az ősmagyarok a nyereg alá?
A lovat.

Miért szopik csukott szemmel a kismalac?
Hogy ne lássa, milyen disznó az anyja.

Miért kering a sas a hegy felett?
Mert alatta nem tud.

Hogy hívják a láb nélküli lovat?
Hasonló.

Van egy lovunk és egy tehenünk. Hogyan lehet megállapítani, hogy melyik a ló?
Egymás mellé kell őket állítani, és amelyik a ló mellett áll, az a tehén.

Mi van a halleány ajtajára írva?
Gyere be halkan!

A sokszínű állatvilág

 













Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Rahó 7/3.

Rahó nevezetességeiből
Ha a Felső-Tisza-vidéken kirándulunk, érdemes megállnunk Rahón, s megtekintenünk a város nevezetességeit. A templomok, a régi épületek, a szobrok, a faúsztató (a faúsztatás történetét bemutató) múzeum, a tényér- és szarvgyűjtemény, az Árpád-vonal bunkerjei, a Fehér- és a Fekete-Tisza összefolyása stb. különleges élményt nyújtanak. Közülük mutatok be néhányat.
Főutca: Rahó főutcája a város központjától kezdődően a Tatár-hágó felé egyirányú, egyszersmind ezen a szakaszon nem főút, hanem mellékút. Tehát a város másik végére érve vigyázzunk, adjunk elsőbbséget a szembejövőknek, akik csak úgy tudnak a városon keresztülhajtani, illetve annak belsejébe jutni, ha azt (az ő menetirányuk szerint jobbra fordulva) megkerülik.

Régi római katolikus temploma a város központi terén áll. Gúla alakú toronysisakja a város minden részéből jól látható. Ablakai felül félkörív záródásúak.

Római katolikus egyháza 1790-ben alakult újjá. Anyakönyvét is azóta vezetik.
 Plébániatemplomuk 1825-ben épült Nepomuki Szent János tiszteletére. Híveinek száma közel több mint ezer. A szovjet rendszerben a templomot le akarták bontani, hogy a főtér „jellege” javuljon. A hívők összefogása azonban ezt megakadályozta.



Szép látványt nyújt az új pravoszláv Szentlélek-templom is.






Reformátusok is élnek itt, gyülekezetük mintegy 50 tagot számlál. Templomukat most építik.

Az 1949-ben betiltott görög katolikus egyház hívei 1989-től újjászerveződtek. Templomuk a főutcával párhuzamos Sevcsenki utcában található, 1792-ben épült Szűzanya Mennybevitele-templom.

A Közigazgatási hivatal a templommal szemben található.

Állandó jellegű híddal a két Rahót először 1782-ben kötötték össze. Ezen lehet átjutni a város bal partjára. Itt található többek között az egykori Láz-telep és a Némettelep, a vasútállomás és a bolhapiac is. A házak közül kitűnik három egyforma stílusú épület, a magyar honvédség 1940-es években emelt határvadász laktanyái. A tervező a vidékre jellemző építészeti formát választott: alul kő, felül fa. Némettelepen (Zipserei) áll a magyarság másik temploma, a római katolikus Nagyboldogasszony-templom.

Fsztató múzeum

Volt Budapest Szálló

Tányér-, agancs- és szarvgyűjtemény
 A nyugdíjas Tuser László gyűjteménye. A vadászattal és hegedüléssel is foglalkozó öregúr szívesen vezeti körbe házában a hozzá betérőket, miközben érdekes történeteket mesél el egy-egy tányér vagy szarv eredetéről.















Földrajzi fekvésének, valamint egyedi tájainak és hucul kultúrájának köszönhetően a város Kárpátalja fontos turisztikai és rekreációs központja, számos turistatelep – Tisza, Breckul, Borkut stb. – található itt. Turista szállók, hotelek, magánházak működnek. A város olyan látványos hegycsúcsok között fekszik, mint a Hoverla (2061m), Csornohora (2026 m) és a Petrosz (2020 m).

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának támogatásával 2006 novemberében korszerűen felszerelt Ukrán-Magyar Kulturális Oktatási és Információs Központ jött létre. Az intézmény célja az ukrán-magyar kulturális és gazdasági együttműködési lehetőségek feltárása, új kapcsolatok létrejöttének és a meglévő kapcsolatok fejlődésének elősegítése. A központ működtetéséről az alapítvány és a Rahói Járási Ukrán-Magyar Kulturális Együttműködési Társaság közösen gondoskodnak.