2023. május 4., csütörtök
2023. május 2., kedd
II. (Nagy) Katalin orosz cár születésnapjára - 1729. május 2. Élete trónrakerüléséig
II. (Nagy) Katalin orosz cárnő (oroszul: Екатерина II Великая; 1729. május 2. – 1796. november 17.) 1762-től haláláig Oroszország cárnője. Uralkodása alatt megerősödött Oroszország európai helyzete, és immár nagyhatalomként tekintettek az országra. Katalin jelentősen támogatta az orosz művészetet is: számtalan műalkotás, palota született uralkodása idején.
Keresztély Ágost anhalt-zerbsti herceg porosz tábornok és Stettin (ma: Szczecin, Lengyelország) kormányzójának gyermeke születésekor Zsófia Auguszta Friderika (Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbst) nevet kapta, távoli orosz felmenőkkel. A kor német nemesi hagyományainak megfelelően oktatásban francia nevelőnője és néhány házitanító részesítette.
Zsófiát némi diplomáciai ügyeskedés révén választották ki a jövendő III. Péter feleségévé, ezzel akarták erősíteni az orosz–porosz barátságot, és gyengíteni a Habsburgok befolyását. Zsófia hercegnő arra törekedett, hogy megkedveltesse magát Erzsébet cárnővel és az orosz néppel, így már a házassága előtt elkezdett oroszul tanulni. Figyelmen kívül hagyva apja ellenzését, 1744-ben ortodox hitre tért, és a keresztségben a Jekatyerina Alekszejevna nevet kapta. 1745-ben megtörtént az esküvő, és az oranienbaumi palotában rendezkedtek be.
A házasság azonban nem sikerült. Katalin nem szerette a férjét, főleg sebhelyes arca miatt, de Péter alkalomadtán mégis az ágyába kérette. Katalinnak nehezére esett, hogy magát egy olyan embernek kell odaadnia, aki nemcsak, hogy csúnya, hanem gyengeelméjű is.
Péter is szeretőt tartott (Jelizaveta Voroncova), Katalin pedig Szergej Szaltikovot, Charles Hanbury Williamst és Poniatowski Szaniszló Ágostot részesítette kegyeiben. Katalin sokat olvasott, és naprakész tudással rendelkezett az ország és Európa történéseiről; levelezőpartnerei között számos kortárs filozófus található, például Voltaire és Diderot.
Miután Erzsébet cárnő 1762. január 5-én meghalt, III. Péter követte a trónon, és beköltözött a szentpétervári Téli Palotába, így Katalin cárné lett. Péter különcködése és poroszimádata azonban szálka volt azoknak a politikai köröknek a szemében, amelyekben Katalin forgott. 1762 júliusában Péter visszavonult holsteini születésű udvartartásával és rokonaival Oranienbaumba, feleségét Szentpéterváron hagyva. Július 13 és 14-én a gárda fellázadt, és Katalint kiáltotta ki uralkodónak. A vértelen államcsíny sikeres volt; Jekatyerina Daskova meg is jegyezte, hogy Péter boldognak tűnik, hogy megszabadult a tróntól.
Hat hónappal trónrakerülése és három nappal lemondása után, 1762. július 17-én III. Péter meghalt. Katalin első nyilatkozata szerint férjét „hagymázzal súlyosbított vérzéses görcs” vitte el, de valójában Alekszej Orlov, Katalin szeretőjének, Grigorij Orlovnak az öccse ölte meg egy véletlen verekedés során. Egykor úgy tartották, hogy a gyilkosság Katalin parancsára történt, de újabb kutatások szerint Katalinnak ugyan jól jött férje halála, de nem adott parancsot megöletésére.
Katalin – noha nem volt egyik előző orosz cárnak sem a leszármazottja – mégis trónra került, ugyanúgy, ahogy I. Katalin követte I. Pétert 1725-ben. Az új cárnő ezért beiktatási kiáltványában a nemzet egyöntetű akaratára hivatkozott. Ennek ellenére a nemesség egy része trónbitorlónak tekintette, akinek csak régensként lehetett volna szerepe fia, a későbbi I. Pál kiskorúsága alatt. Katalinnak azonban sikerült 34 évig, azaz haláláig uralmon maradnia.
II. (Nagy) Katalin orosz cár születésnapjára - 1729. május 2. - - - - Az utókor emlékezetében
Noha Katalin (a képen 1729-ben) felvilágosult uralkodónak tekintette magát, az 1773–75-ös Pugacsov-felkelés után abbahagyta próbálkozásait a jobbágyok terheinek könnyítésére. Kegyencei iránti érzelmei gyakran vakká tették az uralkodását övező korrupcióval szemben. (A köztudat azt tartja, hogy a ma is használt Patyomkin-falu kifejezés eredete Katalin egyik szeretőjéhez, Grigorij Alekszandrovics Patyomkinhoz fűződik. Ez nem valós. Patyomkin különcködéseivel külön bejegyzésben foglalkozom.)
Katalin a felelős közvetve a hatalmától megfosztott VI. Iván haláláért (ő adott utasítást arra, hogy ha valaki megkísérli kiszabadítani schlüsselburgi tömlöcéből, az őrei öljék meg, ahogy az meg is történt); és gondoskodott a lehetséges trónkövetelők „hatástalanításáról”: Auguszta Tarakanovát, elődje, Erzsébet cárnő morganatikus házasságból született lányát kolostorba záratta, egy ál-Tarakanovát pedig (Jelizaveta Alekszejevna) a Péter-Pál erődbe csukatott. Noha nem volt közvetlen szerepe férjének, III. Péternek a halálában, nem is tett semmit a gyilkosok megbüntetéséért. (Gyaníthatóan az Orlovok befolyása ellen nem volt elég
erős még fellépni, és tekintve, hogy a politikai gyilkosság nem jött rosszul, nem is lett volna méltányos.) Jemeljan Ivanovics Pugacsov doni kozák, a róla elnevezett parasztfelkelés vezetője, ezt is felrótta Katalinnak.
erős még fellépni, és tekintve, hogy a politikai gyilkosság nem jött rosszul, nem is lett volna méltányos.) Jemeljan Ivanovics Pugacsov doni kozák, a róla elnevezett parasztfelkelés vezetője, ezt is felrótta Katalinnak.
Életéről több regényes leírás jelent meg, 1913-ban pedig George Bernard Shaw színdarabot írt róla. Az 1934-es Nagy Katalin című film Bíró Lajos és Lengyel Menyhért A cárnő című színdarabja nyomán készült, és Elisabeth Bergner játszotta a főszerepét. Szintén 1934-ben készült Josef von Sternberg rendezésében A skarlátvörös császárnő című film, amelyben Marlene Dietrich alakította a cárnőt. Az 1991-es TV-sorozatban (Young Catherine) Julia Ormond játszotta Katalint, az 1995-ös TV-filmben (Catherine the Great) pedig Catherine Zeta-Jones. 2005-ben "A kegyenc" című nyolcrészes orosz filmsorozatban dolgozták fel Katalin és Patyomkin viszonyát. Az egyik híres szerb new wave együttes, Ekatarina Velika (fordítása: Nagy Katalin) a cárnőről nevezte el magát.
2023. május 1., hétfő
A kerti sarkantyúcska
A rikító sárga, illetve narancssárga virágú kúszónövény fogyasztása részben helyettesítheti antibiotikumok szedését, ezáltal pedig csökkenti a gyógyszerrel szembeni rezisztencia kialakulásának az esélyét – indokolták döntésüket a német szakemberek. Tormagyökérrel együtt fogyasztva a sarkantyúka sikerrel alkalmazható arcüreggyulladás, hörghurut és hólyaghurut kezelésére is.
A kerti sarkantyúka mustárolajat, – egyfajta növényi antibiotikumot – illóolajokat, káliumot és olajat tartalmaz. A magjában lévő antibiotikum a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszerveket megtámadó baktériumokat. A növénynek minden föld feletti része ehető: leveleit pikáns, fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják. A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet: sajtokkal, salátákkal együtt fogyasztják. Ecetes-sós lében tartósított virágbimbóinak az íze a kapribogyóéra emlékeztet. Fogyasztani csak nyersen ajánlott, ugyanis sütve-főzve vagy szárítva elvész az aromája.
A keresztesvirágúak rendjén belül a sarkantyúkafélék családjába tartozó egynyári növény Peruból került Európába. Nemcsak gyógyhatása miatt hasznos. Joggal nevezik a kertek álomvirágának, mert gondozást alig igényel: magjait elszórva minden évben újra kihajt. Gyümölcsfák törzse köré vetve távol tartja a vértetveket, emellett a paradicsomot és a burgonyát is védi a kártevőktől.
Magyarországon a parasztházak kertjeiben egykor általánosan elterjedt dísznövény volt. Virágai lehetnek aprók, nagyok, szimplák vagy teltek. Hagyományosan sárgák vagy narancsszínűek, de újabban egyre több színváltozat ismert: vörös, rózsaszín, vagy akár kétszínű is. Magját április közepén vetik, a növény májustól októberig folyamatosan virágzik. Szegélynövényként, balkonládába vagy kosárba ültetve is gyönyörű látvány. (Forrás: MTI)
2023. április 30., vasárnap
A méhek napja - április 30.
1994-től Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére megemlékezünk a méhekről. Ezt 1999-ben Veszprémben előre hozták, és összekötötték a mackókkal. Én is nagysikerű előadást tartottam ekkor. Jutalmam egy nagy üveg méz volt!
A medve nem játék - székely közmondás
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)