Nemzetek konyhája - Muszaka (török étel)

·                                 A padlizsánokat szétvágjuk, megsózzuk. Ha a magja már barna, ferdére állítva, lenyomatva állni hagyjuk, hogy kicsurogjon a kesernyés leve. Közben a húst - lehet csak sertéshúsból is készíteni - a megtisztított nyers sárgarépával, burgonyával és vöröshagymával együtt ledaráljuk - a zöldségeket reszelhetjük is, és a vöröshagymát apróra vágjuk. Az egészet kevés olajon átfuttatjuk és sóval, őrölt borssal ízesítjük, majd fedő alatt, időnként megkeverve, puhára pároljuk.

·                                 Ezután a padlizsánszeletek egyik oldalát lisztbe mártjuk és forró olajban, csak a lisztes oldalát, átsütjük. Megfelelő méretű edényt - tűzálló tálat, vagy tepsit - kiolajozunk, zsemlemorzsával meghintjük, az alját kibéleljük a padlizsánszeletekkel, úgy, hogy a pirított oldaluk legyen felül, pár szelet paradicsomkarikát helyezünk rá.

·                                 Majd rásimítunk egy réteg húst, majd újra padlizsánszeletek és paradicsom következik, újra hús és újra padlizsán, úgy rétegezzük, hogy végül a tetejére padlizsánszeletek és paradicsomkarikák kerüljenek. Ezután ráöntünk egy csésze csontlevest és előmelegített sütőben, az első 10-15 percben lefedve, 180 °C-on átsütjük.

Tipp:

Az eredeti recept szerint palacsintával fedik le

Hozzávalók 4 személyre:

·                     10 db padlizsán

·                     0.5 kg darált sertéshús

·                     0.5 kg darált marhahús

·                     10 dkg sárgarépa

·                     20 dkg burgonya

·                     20 dkg vöröshagyma

·                     2 dl étolaj

·                     1 kg paradicsom

·                     10 dkg liszt

·                     zsemlemorzsa

·                     só, őrölt bors

·                     csontlé, lehet leveskockából
Forrás: Recept varázs honlapról

A bélyeg feltalálójának, Hillnek a születésnapjára - 1795. december 3.

Hogyan született meg a bélyeg?

            A levélre vagy képeslapra felragasztott bélyeg mutatós küllemével, pompás színeivel mindenki figyelmét felkelti. Földünkön mintegy 100 millió ember hódol a bélyeggyűjtés hobbijának.

            Az első bélyeg nem is olyan régen, 1840-ben került forgalomban, Londonban. Rowland Hill (1795. december 3. – 1879. augusztus 27.) angol postai főtisztviselő találta fel.

A hagyomány szerint Hill hivatalos úton egy városkában tartózkodott, amikor látta, hogy a postakocsis egy levelet nyújt át a fogadós lányának. Ő ide-oda forgatta a kezében, majd bontatlanul visszaadta. Nem tudom az érte járó díjat kifizetni, mondta savanyú arccal, ugyanis ebben az időben a posta a címzettől szedte be a szállítás díját. Hill megsajnálta a lányt, és ki akarta fizetni az illetéket, de ő nem fogadta el. Később – nem tudta, hogy a segítőkész úr postai főtisztviselő – elárulta, hogy a levél így is elérte célját, mert a vőlegénye apró jeleket tett a borítékra, melyet csak ketten ismernek. Ily módon az üzenet egy fillérjükben sem került.

Hill - visszatérve Londonba – négy javaslattal állt elő a posta vezetőinél. Ezentúl a kézbesítés díját a feladó fizesse. Az egyszerűsítés érdekében a feladó úgy fizessen, hogy a levélre felragaszt – megnedvesített hátoldalával – egy kis papírszeletkét, melynek másik oldalára a postahivatal bélyegzője kerül. Az országon belül a levélilleték a távolság figyelmen kívül hagyásával ugyanannyi legyen, ugyanis - a mai vonatjegyhez hasonlóan - a távolság szerint kellett fizetni. Igaz, a világon először már ez előtt 257 évvel Báthory István erdélyi fejdelem és lengyel király rendelet előírta: „a postai úton elküldött magánlevelekért tekintet nélkül a címzett lakhelyére, négy lengyel garas fizetendő”, de feledésbe merült. Negyedikként azt javasolta, hogy csökkenjen a díj, mert ezzel jelentősen nőni fog a forgalom.

Az angol posta folyamatosan komoly anyagi nehézséggel küszködött, de az irányítói okos, gyakorlatias emberek lehettek, mert elfogadták Hill összes ötletét.

A legolvasottabb angol lapban, a Timesben pályázatot hirdettek az első postabélyeg megtervezésére. A birodalom minden részéből 2700 pályaművet küldtek be, de mégsem találtak megfelelőt a bíráló bizottság tagjai. Végül az első bélyeg a „Penny Black” Viktória királynőt ábrázolta, a színe (fekete) és a névértéke (egy penny) után kapta a nevét. 1840 május elsején már kaphatóak voltak az első bélyegek

A négy újítás megtette a hatását. Bevezetésével a brit posta egycsapásra gazdag lett, és a világ első postájává lépett elő. Hillt érdemeiért a kormány a posta főigazgatójává nevezte ki, többször részesült magas pénzjutalomban, nemesi rangra emelték, sőt, bárói címmel is jutalmazták. Halála után szobrot állítottak neki, holttestét a westminsteri apátságban helyezték el, közvetlenül James Watt, a gőzgép feltalálója mellé. Érdemeit sok postaigazgatóság is elismerte, mert arcképe időről időre megjelenik a bélyegeken – nálunk 1979-ben adták ki. (Fenti írásom megjelent: Zsiráf, 2004. február)

Csetneki Juhász Balázs: Tél

        

        Az őszi köd belebújt a télbe,

        Fehér palástja alatt didereg a cinke.

        Fagykirálynő koronája csillog-villog,

        Jeges ékszereit a hideg szelek lengetik,

        Csilingelnek, mint távoli szánok csengői

        A fehér végtelenben elveszőben.

A magyar rádiózás napjára - dec. 1. - - - A Magyar Rádió ostroma 1956-ban

          Nagy Imre Kossuth téri szereplése általános csalódást okozott, Gerő Ernő azt megelőző rádióbeszéde pedig hatalmas felzúdulást keltett a budapesti tüntetőkben. A tömeg egy része ezért felháborodásában a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete elé vonult. Itt azonban felfegyverzett ÁVH-s (Államvédelmi Hatóság)egységek fogadták őket. Miután sem könnygázzal, sem tűzoltófecskendőkkel nem tudták a rohamosan növekvő emberáradatot feloszlatni, a rádió vezetése a tömeg rendelkezésére bocsátott egy felvevőkocsit, hogy a tizenhat pontot beolvashassák. Azonban hamarosan kiderült, hogy becsapásról van szó, mivel az elhangzottakból semmit nem közvetítettek. A tüntetők ezért a felvevőkocsival betörték az épület kapuját. A rádió vezetése ezután hajlandó volt fogadni egy tárgyalóküldöttséget, akiket azonban úgy tűnt, hogy odabent letartóztattak.
          Az összegyűlt tömegben egyre inkább elszabadultak az indulatok. A híradóezred katonái megpróbálták a Múzeum körútig szorítani a tömeget szuronyt szegezve rájuk. Ekkor azonban két, erősítésként érkezett harckocsi tévedésből áttörte a kordont, és nyomukban a tömeg újra a főbejárathoz nyomult. Erre a sötétben a katonák lövöldözni kezdtek a levegőbe, amit az épületben levő ÁVH-katonák támadásként értelmeztek és tüzet nyitottak a tömegre. Egy katonatiszt meghalt és két tüntető megsebesült. Az ÁVH egy mentőautóban megpróbált lőszer- és fegyverutánpótlást bejuttatni az épületbe, de a tüntetők leleplezték és megakadályozták az akciót. A rádióhoz kivezényelt katonák közül erre egyre többen átálltak a tüntetők pártjára, illetve átadták fegyverüket, a sapkájukról pedig letépték a vörös csillagot. A tüntetők között ezenkívül több gyári munkás is fegyvert osztogatott, amelyeket az időközben feltört budapesti fegyverraktárakból szereztek.
          Két órával a véletlen incidens után a lövöldözés kiújult, és ezzel kezdetét vette a budapestiek fegyveres felkelése. A felkelők hajnalra elfoglalták a Rádió épületét. Az ottani stúdiók azonban addigra már használhatatlanná váltak, mivel a pártvezetőség lekapcsoltatta őket a rádióadóról, és a parlamentben rendeztek be ideiglenes stúdiót. Innen szólt a Kossuth Rádió műsora a forradalom alatt, és még a forradalom leverése után is, egészen 1957 áprilisáig. (Wikipediából)

A magyar rádiózás napjára - dec. 1. - - - A rádiózás hőskorából

1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz.

Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben, 1921-ben pedig Pittsburghben útjára indult az első rendszeres adás. A rádióműsor-szórás hamarosan Európában is elterjedt: 1922-ben megalakult Angliában és Németországban kezdődött sugárzás.

Magyarországon a rádiózás Európában egyedülálló előzménnyel vette kezdetét, a Telefonhírmondóval. Puskás Tivadar a telefonközpont létrehozója Budapesten 1893. február 15-én indította el a telefonhálózaton keresztüli hír- és műsorközlést. A magyar rádióműsor-szórás 1925. december 1-jei megindulása vetélytársa lett a telefonhírmondónak, majd háttérbe is szorította.

 A hazai lakosság körében az 1939-40-es Néprádió-akció révén terjedhetett el a rádiókészülék. Az ötlet Hóman Bálint nevéhez fűződik, aki úgy vélte, a magyar lakosság megérdemelne egy olcsó, szolid küllemű, lámpás rádiókészüléket. A „Hóman-féle Néprádió gyártására négy budapesti rádiógyárral (Orion, Philips, Telefunken és Standard) kötött megállapodást a kereskedelemügyi minisztérium. Az első Néprádió Kossuth-címerrel ellátott, középhullám hallgatására alkalmas bakelitkészülék volt. A kereskedelmi ára 48 pengőt tett ki, viszont 24 havi részletfizetéssel már 2-3 pengőért hozzá lehetett jutni. A Néprádió iránt meglehetősen nagy kereslet mutatkozott: 1939 októberére 130 ezerre nőtt az igénylők száma, jóllehet a kormány mindössze 20 ezer készülék gyártására kötött szerződést a gyárakkal. Ezért szükség volt a második Néprádió-akció megindítására: 1940 februárjában 25 ezer készülék gyártásáról döntöttek. A népvevő azonban a gyárak szempontjából nem számított igazán jó üzletnek, ami azzal járt, hogy további akciókra ekkor nem került már sor. A legyártott 45 ezer készülék egyáltalán nem elégítette ki keresletet, a falvakba szinte semmi sem jutott belőle. Így a II. világháborúig a magyar lakosság többsége detektoros rádiót használt.

A tranzisztoros rádiókészülékek előállítása 1954-ben kezdődött el, ezeknél az elektroncsövek helyett félvezető kristályokat alkalmaztak. Így jelentősen csökkent a készülékek mérete, súlya és működés közben a hőmérséklete is, ráadásul lényegesen kevesebb energiát fogyasztottak. Az 50-es, 60-as években Magyarország fontos exportcikke lett a rádió, jutott belőle Közel- és Távol-Keletre, Nyugat-Európába is. A sikeres időszaknak azonban 1973-75 körül vége szakadt: a szocialista országok gazdasági szövetsége szervezetének határozata értelmében hazánk Bulgáriának adta át a rádiógyártást.
-Puskás Tivadar szobrát a Hírközlési Múzeum Alapítvány kezdeményezésére Budapesten, a Magyar Telekom székházának parkjában állították fel 2006-ban. Alkotója: Trischler Ferenc.
-Hóman Bálint fotója és aláírása a Hóman-Szekfű-Kerényi szerkeszette Egyetemes történet megjelenése alkalmára készült.

A szőke nők igazságtalan kifigurázása

          Ifjú koromban kizárólag szőke lányoknak udvaroltam! És mindegyik nagyon okos, talpraesett volt!  Tehát ezek a viccek nem illenek rájuk! De mivel szellemesek, megosztom olvasóimmal!

          Testhez simuló hosszú szoknyában a buszra készül felszállni egy szőke bombázó. De mivel a szoknya nem engedi, hátranyúl, hogy a cipzárt megigazítsa. Újabb próbálkozás de a szoknya nem enged, hátranyúlás, cipzárigazítás. Megint egy lépés felfelé, de a szoknya csak nem enged. A nő újra hátranyúl, cipzárt igazít, de erre a mögötte lévő férfi megfogja a nő formás fenekét, és feltolja a buszra, mire a nő felcsattan: - Mit képzel maga disznó, miért fogdos?!
Erre a férfi: – De hölgyem, mivel a sliccemet már teljesen lehúzta, azt hittem ennyit már igazán megengedhetek magamnak.
■
          Két szőke nő beszélget az előző napi áramszünetről.

Egyik: – Képzeld, tegnap egy órára beragadtam a liftbe!
Másik: – Az semmi, én két órát álltam a mozgólépcsőn!!!
■
          A szőke nő előszezonban megy tengerpartra nyaralni. Az idegenvezető figyelmezteti a turistákat: - Kérem, vigyázzanak, az évnek ebben a szakában még elég hideg a víz.
- Hány fokos? - kérdi a szöszi.
- Tizenkilenc.
- Plusz, vagy mínusz?
■
          A szöszi hazavisz egy tálat, és boldogan újságolja a férjének: – Nézd drágám, vettem egy törésálló tálat!
          Ezután ledobja a földre, hogy bebizonyítsa, milyen jó vásárt csinált. A tál darabokra törik, mire a szöszi morfondírozva: – Vagy hőálló?
■
          A szőke nő meséli a szintén szőkének, hogy megbukott a KRESZ vizsgán.
- Ez nem lehet igaz! Hogy történt?
- Egy körforgalom előtt megláttam a 30-as táblát. Mentem 30 kört, és mikor kiszálltam, a vizsgáztató közölte, megbuktam..
- Úristen! Nem lehet, hogy elszámoltad?

■
          A szőke nő automata mosógépet kap a férjétől ajándékba. Nagyon boldog, alig, hogy beüzemelik, már másnap mosni akar. Gyorsan levetkőzik és nekilát berakni a ruhát. Hirtelen haza ér a férj, s döbbenten látja, hogy a felesége meztelenül áll a mosógép mellett és rakja a ruhát. – Na, de Drágám!! Te miért vagy meztelen?
– Mert a használati utasítás szerint az első programot ruha nélkül kell  indítani!
■

Bemegy a szőke nő az üzletbe. – Azt a miniszoknyát kérem – mondja.
Mire az eladó: – Hölgyem, az egy öv!
■
          Két szöszi beszélget: – Te, én azt nem értem, hogy ha villámlik, előbb látom a fényt és csak egy idő után hallom a hangját. Szerinted miért van ez így?
– Te hülye! Hát nem tudod, hogy a füled hátrébb van, mint a szemed?

Mark Twain születésnapjára - november 30. (Mondásaiból 2/2.)

Eredeti neve: Samuel Langhorne Clemens

Született: Florida, (Missouri), 1835. nov. 30.

Meghalt: Redding (Connecticut) 1910. ápr. 21. Amerikai író, újságíró, humorista.

            Ünnepelt hírességként hunyt el. Életműve sok amerikai íróra hatással volt. Ernest Hemingway mondta róla: „Az egész amerikai irodalom Mark Twain egyetlen könyvéből ered, a Huckleberry Finn-ből. … Előtte semmi sem volt. Azóta sem írtak ilyen jót”. Művei közül néhány: Huckleberry Finn kalandjai, Koldus és királyfi, Tom Sawyer kalandjai

Mark Twain mondásaiból:

–Titkos részvéted és együttérzésed mindig a harcban alulmaradóké legyen – ez a nagylelkűség; fogadni viszont a másik félre fogadj – ez az üzlet.

–Ha azt szeretnéd, hogy egy fiú akarjon valamit, csak arról kell gondoskodnod, hogy az a valami nehezen elérhető legyen.

–A barátság szent érzése olyan édes és állhatatos természetű, hogy kitart egy egész életen át, hacsak nem kérsz kölcsön pénzt.

–A lélekben ötvenszer annyi kitartás van, mint az izmokban.

–Most sem vagyok lustább, mint negyven évvel ezelőtt, de csak azért, mert az akkori lustaságomat már nem lehetett fokozni. Ha az ember eléri a csúcsot, nincs tovább.

–Ha dühös vagy, számolj négyig! Ha nagyon dühös vagy, káromkodj!

–Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned.

–Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni.

–A nevelés a felnőttek szervezett védekezése az ifjúság ellen.

–Könnyebb kívül maradni, mint kiszállni.

–Nem az a baj, hogy túlságosan sok a bolond, hanem az, hogy a villámcsapás nem oda sújt, ahova kéne.

–Jövőre nem akarok többet költeni, mint a jövedelmem, még ha ehhez kölcsön is kell kérnem.

–Elsőnek lenni – ez a fontos. Tenni, mondani, látni valamit, mindenki mást megelőzve – ez az a gyönyörűség, amelyhez képest minden más gyönyör lagymatag és hétköznapi, minden más elragadtatás olcsó és közönséges.

–Édes mindegy, kik vagyunk vagy mik vagyunk, valaki mindig akad, akit lenézhetünk.

–Ha a szerelemre veted ki a horgod, szíved legyen a csalétek, ne az eszed.

–Maga a vágy, hogy felfedezzünk valamit – még akkor is, ha nem sikerül –, éppen olyan érdekes, vagy talán érdekesebb, mint a feladatot eredményesen megoldani.

–A hétköznapokat csak azért teremtették, hogy az ember a vasárnap unalmát kiheverje.

–A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem.

–A valóság különösebb, mint a regényírás, mert a regényírónak ragaszkodnia kell a valószerűséghez; a valóságnak nem.

–Az igazság a legbecsesebb kincsünk. Takarékoskodjunk vele!

–Ha az égben nem lehet káromkodni, odébbállok.

–A mennyországot a klímájáért, a poklot a jó társaságért részesítem előnyben.

–A lélek halhatatlanságának az az egyik bizonyítéka, hogy rengetegen hisznek benne. Abban is rengetegen hittek, hogy a világ lapos.

–Mindenkiben el van rejtve a jónak egy szikrája. Néha igen hosszú időbe telik, mire előkerül.

(Idézetek forrása: CITATUM. Fotó: A. F. Bradley, New York, 1907.)

Magyarországon nagyon népszerűek a művei, bélyegen is megjelent:

(Mondásai első részét tegnap olvashatja)

Kajahumor

Mark Twain születésnapjára - 1835. november 29. (Mondásaiból 2/1)

Eredeti neve: Samuel Langhorne Clemens.

Született: Florida, (Missouri), 1835. nov. 30.

Meghalt: Redding (Connecticut) 1910. ápr. 21.
Amerikai író, újságíró, humorista.

Művei közül néhány: Huckleberry Finn kalandjai, Koldus és királyfi, Tom Sawyer kalandjai

A portrét James Carrol Beckwith készítette 1980-ban.

Nagyon sokan szeretik a jó, okos mondásokat. Nekik nyújtok át egy csokorral:

–Egész életemben egyetlen hajszál választott el attól, hogy angyal legyek. Ez ideig nem sikerült átlépnem rajta.

–Ha az ember fogadalmat tesz, hogy tartózkodni fog valamitől, akkor biztos, hogy éppen arra a valamire vágyik leginkább.

–A hazugságnak három fajtája létezik: hazugság, szemérmetlen hazugság és a statisztika.

–Minél többet osztozol az emberek örömében és bánatában, annál közelebb kerülsz hozzájuk.

–Általában három hetembe telik, mire előkészítek egy rögtönzött beszédet.

–Egy barát igazi feladata az, hogy kiálljon melletted, ha nincs igazad. Szinte mindenki kiállna melletted, ha igazad volna.

–Tűzd ki célodul, hogy mindennap csinálsz valamit, amihez nincs kedved. Aranyszabály ez, ha meg akarod tanulni, miként teljesítheted fájdalommentesen a kötelességed.

–A bánat jól elvan magában, örömeinket viszont csak akkor élvezhetjük ki utolsó cseppjükig, ha van kivel megosztanunk őket.

–A szellemes visszavágás olyasvalami, ami huszonnégy órával később jut az ember eszébe.

–Az erős lélek, ha nagy cél van előtte, megacélosítja a gyönge testet.

–A macska és a hazugság között az a legfőbb különbség, hogy a macskának csak kilenc élete van.

–A jó nevelés titka, hogy el tudjuk leplezni, mily sokra tartjuk magunkat, s mily rossz a véleményünk másokról.

–Vannak írott törvények – ezek mulandóak; de vannak íratlan törvények is – azok örök érvényűek.

–Minden ember hold: megvan a sötét oldala, amit sose mutat meg senkinek.

–Egyszer egy tucat barátomnak küldtem táviratot ezzel a szöveggel: "Menekülj – mindent lelepleztek". Mindannyian azonnal eltűntek.

–Sose halaszd holnapra, amit holnapután is megtehetsz.

–Az ember ne próbálkozzék a gondolkozással, ha a megfelelő készülék nem áll rendelkezésére.

–Az állatok közül egyedül az ember kegyetlen. Egyedül ő az, aki azért okoz fájdalmat, mert örömét leli benne.

–Időnként elmegyek az orvoshoz, és megvizsgáltatom vele magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszertárba, és kiváltom az orvosságot, mert a patikus is élni akar. Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm – mert én is élni akarok.

A középső ujj

           A középső ujjat a Szaturnusz isten uralja. A kötelezettségek, a korlátozások és az állandóság tartoznak a fennhatósága alá. Ezért a leghosszabb ujjunk ezeket a tulajdonságokat szimbolizálja: feladatainkat magunkkal és másokkal szemben. Ez az úgynevezett kereszt, amit mindenkinek cipelnie kell. Az élet komoly oldala, és mindenekelőtt az életértelmének keresése. A Szaturnusz ujj egyben a sors ujj is, mely kifejezi a búcsúzáshoz, a veszteségekhez és a halálhoz fűződő viszonyunkat is.

            1) Hosszú középső ujj, mely jelentősen hosszabb a két szomszédos ujjnál: A kötelezettségtudat és az egység képezi az élet alapelveit. Az illető képes felelősséget vállalni és viselni. Komolyan néz szembe az élet kihívásainak és meg akarja állni a helyét. Sokszor azonban szigorú és kemény lehet.

            2) Rövid középső ujj, mely majdnem olyan hosszú, mint a szomszédos ujjak: Az ilyen ember könnyedebben veszi az életet. Nem szívesen vállalja a felelősséget, a terhes kötelezettségeket gyorsan félretolja. Nem a pontosság és a megbízhatóság a legerősebb oldala. Nem zavarja, ha valamit nem sikerül tökéletesen elvégeznie, ez nem jelent tragédiát számára. Jószívű, de hanyag, pontatlan és feledékeny. Nem foglalkozik az élet és a halál nagy kérdéseivel.
         3) Bütykök a középeső ujjon: Nehéz az élete, életkörülményei terhesek és sok problémát okoznak.

           4) Egyenes, szabályos középső ujj: Az egyén magára vállalja a felelősséget és a kötelezettségeket. Lelkiismeretesen végzi a dolgát anélkül, hogy panaszkodna.

(Forrás: Női Portál)

Egy példa a középső ujj ábrázolására – Csontvári: Zrínyi kirohanása

            „A török ármádia legközelebbi harcosa egy hétrét görnyedt, vattaszakállú aggastyán, akit éppen magával ránt a földre a kezében tartott pálcavékony fustély. Végső pillantásával döbbenten és vágyakozva búcsúzik egy hordóba állított pálmafacsemetétől, ami ezen az éghajlaton és ebben a vérzivataros században valóban meglepő és vigasztaló látvány egy ostromlott végvár kapujában. Maga Zrínyi Miklós is egy ilyes növényre mutat, mintha azt mondaná, aki a citromfához nyúl, halál fia. A török hadsereg maradéka egy hortobágyi gémeskút körül téblábol, és a hősies pózokat próbáló várkapitányt fürkészi kérdőn. Egyikük a kútkávába kapaszkodik a részegek tohonya igyekezetével, másikuk a villásrúdnak dől, a többiek a kút fedezékében rezignált mosollyal készülődnek valamire. Egy janicsár a középső ujját az ég felé döfi, mely a középkorban azt jelentette: „kalánfülű ördög”. 

(Forrás: elte.hu/szabadbolcseszet/mediatar;1992: 68-69)

Ügyvédviccek

1. Tudja mi jár azért, ha hamisan tanúskodik? - kérdi a bíró a tanútól.
- Persze, hogy tudom, egy vadonat új Mercedest ígértek érte!

2. Minden ember ártatlan, mindaddig, amíg be nem bizonyosodik, hogy nincs
több pénze..

3. Akarja, hogy kirendeljünk önnek egy védőügyvédet? - kérdi az ügyész a
vádlottól.
- Köszönöm, inkább egy jó tanút szeretnék.

4. Egy ügyvéd meghal, és Szent Péter elé kerül. Kérdezi tőle:
- Miért kellett ilyen fiatalon meghalnom?
- Fiatalon? - csodálkozik Szent Péter - Hiszen az ügyfeleidnek felszámolt
munkaórák szerint már legalább 168 éves vagy!

5. Ha egy bűnözőnek segítesz mikor a bűnt elköveti, akkor te tettestárs
vagy. Ha utána segíted, akkor ügyvéd.

6. Egy nő sorban áll a postán, amikor észreveszi, hogy előtte egy középkorú,
kopaszodó férfi rengeteg, szívekkel teli képeslapra kis szivecske-bélyegzőt
nyomkod, majd elővesz egy parfümös üveget, és az összes lapot egyenként
befújja.
A nő nem bírja megállni szó nélkül:
- Mondja, maga mit csinál?
- Szétküldök 1000 darab Valentin-napi képeslapot azzal a szöveggel, hogy:
"Találd ki, ki vagyok!"
- De miért?
- Válóperes ügyvéd vagyok.

7. Miben hasonlít a kurva az ügyvédhez?
- Mindkettőt előre kell fizetni és utána könyörögni nekik, hogy mozogjanak.

8. Ügyvéd kérdezi a védencét:
- Amit elmondott, az a tiszta igazság?
- A tiszta igazat mondtam. A többit majd tegye hozzá az ügyvéd úr.

9. A repülőn elromlik az egyik hajtómű, a pilóta rádión kéri az utasokat,
hogy üljenek le, csatolják be magukat, kényszerleszállást hajtanak végre. A
bejelentés után megkéri az egyik stewardesst, hogy ellenőrizze az utasokat:
- Mindenki leült, és becsatolta magát?
- Igen, már csak egy ügyvéd osztogatja a névjegykártyáját.

1o. Elmegy a paraszt bácsi az ügyvédhez, mert el szeretne válni a
feleségétől.
- És Ügyvéd Úr, úgy mégis, mennyiért vállalná el az ügyet?
- 150.000 Ft-ért!
- Meg van maga őrülve!? Beszéltem a vadásszal, 50-ért agyonlövi!

12. Vádlottól kérdezi a bira: úgy zajlott a betörés ahogyan azt az ügyvéd úr
előadta?
- Hát, nem pontosan, de az ő módszere sem rossz.

13. Maga ügyvéd?
- Igen.
- És van ügye?
- Nincs.
- Akkor maga ügyetlen?
- De volt egy ügyem!
- Akkor maga együgyű!
- De azt is elvették.
- Tudom már! Maga ügyefogyott!


13. Egy ügyvédet megkérdeztek, nem lenne-e Jehova tanúja?
Válasz: - Nem voltam ott az esetnél, így tanúskodni nem tudok, de védőként
szívesem elvállalom az ügyet.

14.Hát magával mi történt? - érdeklődik Kovács a szomszédjától, aki mankóval
ballag ki a lakásból.
- Közlekedési baleset ért.
- És mankó nélkül egyáltalán nem tud járni?
- Az orvosom szerint igen. Az ügyvédem szerint nem.

15. Becsületes ügyvédet találni elég nehéz, de szerencsére a legtöbb
embernek nem is ilyenek kellenek.

Együnk több birsalmát!

(Forrás: Metropol)

Szerződés a szakállról - tanulságos angol monda

1530 táján élt Angliában, Canterbury (ejtése: "kenterböri") városában egy cipészmester, név szerint John, azaz János, akinek olyan szép fekete, hullámos szakálla volt, hogy mindenki csodájára járt. Amikor VIII. Henrik király egyszer a városba érkezett, megnézte a híres-nevezetes szakállt, elismerően bólogatott, és kijelentette, hogy ilyen szép férfidíszt még ő sem látott. Aztán megkérdezte a vargát, hogy nincs-e valami kívánsága, s ha van, csak bátran ki vele!

– Volna, felség! – felelte John mester. – Azt szeretném, hogy ha majd meghalok, olyan pompával temessenek el, mint egy nagyurat… A polgármester vezesse a menetet, húzzák a gyászindulót, s a virágokat három szekér hozza utánam.

– No, ez valóban fura kívánság – somolyodott el a király –, de azért azt hiszem, módomban áll teljesíteni.

A polgármesternek meg a tanácsuraknak ugyan nem volt ínyére a dolog, de nem mertek ellentmondani a királynak.

– Hát a végtisztességről már gondoskodtunk, a város mindent megtesz érted, de neked is tenned kell a városért valamit: mi lenne, ha majdan a városra hagyományoznád pompás fekete szakállad?

– Nagy megtiszteltetés ez rám nézve – sóhajtott fel a varga, s másnap annak rendje és módja szerint alá is írták a szerződést, mindkét pontot a király pecsétjével szentesítették.

Negyven év telt el azután. A király meghalt, Canterbury derék polgármestere sem volt már az élők sorában, mikor John, a híres varga is örök nyugovóra tért. Amíg élt, mindig lelkesedve emlegette a dísztemetést, és végrendeletében is figyelmeztette a rokonságát, hogy aztán betartassák ám a várossal a szerződést!

A hozzátartozók hát elővették a nagy papírost, s megjelentek az új polgármester előtt. A polgármester figyelmesen elolvasta, aztán így szólt:

– Itt az áll, valóban, hogy Canterbury tartozik gondoskodni a mester temetéséről, feltéve, hogy John a városra hagyományozza pompás fekete szakállát. Kérem, hozzák el nekem azt a fekete szakállat.

– Hát… – felelték a rokonok – az a szakáll már nem egészen fekete, inkább szürke már.

– Akkor, sajnálom, nem tehetek semmit – a szerződésben ugyanis ez volt kikötve.

Így történt, hogy John mester messze földön híres szakálla mégse került üvegszekrénybe, helyette csak a sárgult, különös szerződést őrizték meg a poros levéltárak.