Dupla karamellás-tejszínes szelet

A tésztához:

·40 dkg finomliszt

·15 dkg kristálycukor

·10 dkg vaj

·1 tojás

·1 dl tej

·11 g szalalkáli (1 csomag)

A tejszínes krémhez:

·2 csomag tejszínízű pudingpor

·5 dl tej

·20 dkg vaj

·12 dkg porcukor

A karamellás krémhez:

·1 csomag karamellízű pudingpor

·3 dl tej

·8 dkg cukor

·10 dkg vaj

· 

Elkészítése

A tésztához a cukrot karamellizáljuk, hozzáadjuk a vajat, a tejet, és addig főzzük, amíg teljesen fel nem oldódik. A liszttel elkeverjük a szalalkálit, és a langyosra hűlt karamelles tejjel, tojással összegyúrjuk. 4 cipóra osztjuk, egyenként kisütjük a lapokat egy 24 × 39 cm-es, vajjal lekent tepsi hátoldalán 170°C-on, 7 perc alatt. Semmiképpen se haladjuk túl, mert nem fog összepuhulni a krémtől sem!

Tejszínes krémhez a pudingporokat a tejjel és a cukorral csomómentesre keverjük, majd kihűtjük, és a vajjal összekeverve kihabosítjuk. 2 részre osztjuk.

Karamelles krémhez a pudingport a cukorral és a tejjel felfőzzük, kihűtjük, és a vajjal habosra keverjük.

Betöltjük a lapokat. Alsó lapra rásimítjuk a tejszínes krém felét, rátesszük a második lapot, erre a karamelles krémet kenjük. Mehet rá a harmadik lap, erre újra tejszínízű krém kerül, végül a negyedik lappal lezárjuk. Egy éjszakára hűtőbe téve a lapok összepuhulnak, így másnap könnyedén szeletelhetjük. Tetejét porcukorral megszórjuk.

(Vass Lászlóné receptje. Forrás: http://webcukraszda.hu/dupla-karamellas-tejszines-szelet/)

A csók világnapjára - július 6.

Ady Endre idézetek - - - - - - - a csókról

És bús íze vala a csóknak
És átkozott volt az a csók,
És te nem tudtad, hogy ki csókol,
És én nem tudtam, hogy ki csókol,
És én nem ismertem még akkor
A csóknál nagyobb valót.

Nekünk jogunk van újraélni,
Jogunk van sohse félni,
Nem kérdeni, meddig és merre?
Vissza a tengerre.

Törött hajókkal is csak bátran
Bal éjszakákban,
Hajóink szent szél ösztönözze,
Mert csók törte össze.

Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm,
S hogy te leszel a halál, köszönöm.

Valami szent, nagy éjszakán
Vad nászban megfogant az élet
S azóta tart a nász örökké,
Minden kis mozgás csókba téved.
(...)
Szent kéj a csók és szent az élet,
A párzás végtelen sora
S átok a csók, átok az élet,
Ha nincs a csóknak mámora.

A magamfajta ember a csókot azért hajszolja, hogy a szomorúságból szabaduljon.

Egy forró csók, egy ölelés...
Lázas szivünk összedobogna...
Aztán jöhet, mit bánom én,
A kárhozatnak égő pokla!
Nincs kárhozat, mely ily gyönyörre
Eléggé gyötrő, kínos volna!

Ahol mások élnek, szeretnek,
Én eljöttem ide betegnek,
Csókot temetni, álmot dobni,
Nyugodt partokon nem nyugodni.

Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg,
Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes,
Adj kínt nekem, a megéhezettnek:
Seb vagyok, csókolj, égess ki, égess.

Bevégzett csókkal lennénk szívesen
Megbékült holtak,
De kell az a csók, de hí az a tűz
S mondjuk szomorún:
Holnap. Majd holnap.

Nem az a fontos, hogy meddig élünk,
Hogy meddig lobog vérünk,
Hogy csókot meddig kérünk és adunk,
Hanem az, hogy volt egy napunk,

Magyaros palacsintabundában sült cukkinikarikák

Hozzávalók:

1.2 kisebb, zsenge cukkini

2.Só

3.10 dkg liszt a forgatáshoz

4.2 tojás

5.6 púpos ek liszt

6.1,2 dl tej

7.Só

8.Őrölt bors

9.Őrölt pirospaprika

10.Olaj bőven a sütéshez

Elkészítése:

A zöldségeket alaposan megtisztítjuk, a két végüket levágjuk, kb. 12 mm vastagra felkarikázzuk, meghámozzuk és a magvas közepüket kivágjuk. Én utóbbi műveletre egy kisméretű pogácsa szaggatót használtam, így egyetlen mozdulattal szép, szabályos kört tudtam vágni vele.

Besózzuk, majd kicsit hagyjuk állni. Addig előkészítjük a többi hozzávalót. Az olajat feltesszük melegedni.

A forgatáshoz a lisztet egy tányérba szórjuk. A tojásokat egy mélyebb edénybe ütjük, beleszórjuk a sót (1 púpos tk), a borsot (0,5 kk) és a paprikát (1 púpos tk), majd kicsit felverjük.

Hozzáöntjük a lisztet, és a tejet fokozatosan adagolva sűrű, csomómentes masszává keverjük.

A zöldség a sótól levet engedett, azt leöntjük és a karikákat megforgatjuk előbb a lisztben, majd a sűrű masszában. Hagyjuk kicsit lecsöpögni, majd a forró olajban mindkét oldalukat barnára sütjük.

Konyhai papírtörlőn hagyjuk a felesleges olajat elszivárogni.

Tipp:

Sült hasábbal és tejfölös uborkasalátával kiváló ebéd

A nap imája

            „Istenem, kérlek: adj nekem bölcsességet, hogy megérthessem a páromat, adj szeretetet, hogy megbocsáthassak neki, és adj türelmet, hogy elviseljem a hibáit! Mert ha erőt kapnék, akkor biztos agyonütném. Ámen.”

A csók világnapjára - július 6.

A csók fajtái (A szemérmes puszitól a francia csókig)

Kutatások alapján a férfiak és nők 60%-a állítja, hogy az első csóknak döntő hatása van a megfelelő partner kiválasztásában. Különösen igaz ez a nőkre, akiknél fontos szerepe van a “Nagy Ő” megtalálásában. Az első csók sokszor meghatározza egy kapcsolat kezdetét vagy korai végét.

            A hamisítatlan érzéki gyönyört keltő csókhoz két ember egymás iránti odaadása, tudása és kölcsönös szimpátiája kell. Csókot adni és kapni egyforma hevességgel érdemes. A legtöbb csók két alapvető mesterfogás keverékéből: a zárt és a nyitott szájjal történő csókolózás elemeiből áll.
            A csók kezdetben általában lágy és szelíd. Zárt vagy alig nyitott ajakkal kezdjük. Ideális esetben az arcizmaink tökéletesen lazák. Ettől hamarabb érezzük úgy, hogy a szánkkal csókolózunk, nem csupán az ajkainkkal. A szorosra zárt ajak és a csücsörítés a tartózkodás jele, és lehetetlenné teszi, hogy valóban megcsókoljanak. Ugyan miért akarnál szigorú apácanövendéknek tűnni? Lazítsd el az ajkadat, hagyd, hogy gyengéden puhatolózva találjon rá kedvesed szájára.
            Könnyedén húzd végig a felső ajkad vagy mindkettőt a társad száján. Finoman lehelj csókot az állára, az orrára, a szemöldökére, a szemhéjára, a halántékára, a fülére, a nyakára és a tarkójára, igyekezz kifigyelni, melyiknek örvendezik legjobban. Ha valami igazán a kedvére volt, azt valószínűleg változatlan formában és helyen viszonozza.
            Játszadozz, csókolgasd az ajkait, az arcát és a nyakát tovább. Immár kissé erősebben tapaszd az ajakad az övére, egy-egy csókod tartson hosszabb ideig, mint az első körben. Nagyon finoman megharapdálhatod párod ajkának széleit is.

            Számtalan pár beéri ennyivel. Mások számára ez a száraz csók jelenti a romantikát, és sokkalta vonzóbbnak érzik a nyelves pusziknál. Egyesek visszataszítónak tartják a nyelves (vagy francia) csókot, a romantikusabbak és a kalandosabb természetűek azonban szeretik.
            De térjünk vissza az ajkaidhoz, amelyek immár kissé kinyíltak. Dugd ki rajta egy picit a nyelved, és a hegyével nyalintsd meg társad ajkát. Mivel egy férfi ajka sem fagylalt vagy jégkrém, kerüld az összeszorított ajkakkal való szopogatását, és még véletlenül se úgy nyalogasd, mint egy olvadófélben lévő fagyit! Egyszerűen érintsd meg nyelved hegyével az ajkak közepét, majd két oldalát, végül húzd végig nyelved párod felső ajkán. Lassan haladj, figyeld, melyik rész érintése tetszik neki a legjobban, és miként válaszol. Ha még újdonság számára ez a játék, segíts neki ellazulni. Türelmed jutalma a szemérmetes csók boldogsága.

            Ajkad alsó ívét érintsd kedvesed ajkához, nyisd ki kissé a szád, dugd ki a nyelved hegyét, és lassan, nagyon gyengéden fedezd fel vele párod ajkainak külső, majd a belső felületét. Valószínűleg követi a példád és viszonozza mozdulataidat a felsőajkával és nyelve hegyével. Ezután tedd meg ugyanezt, a felső ajkaddal érintve száját, és közben kínáld fel számára az alsó ajkad.

            Miután kellőképp elidőztetek egymás ajkán csüggve, merészkedj kissé beljebb. Mozgasd gyorsabban ide-oda, fel-alá a nyelved, játszadozzatok, mintha a két nyelv kergetőzne. Azután finoman vonulj vissza, csukd be a szád, hogy ismét teljesen ellazulhassanak az arcizmaid és a nyelved.
            Soha ne merészkedj túl mélyre a párod szájában, ne próbáld a torkán ledugni a nyelved, és a társadnak se engedd meg ezt. Némely férfi ugyanis hajlamos ugyanúgy használni a nyelvét, mintha a hímvesszője lenne, és mindenáron a szájüreg mélyére törekszik. Amikor ez előfordulj, húzódj vissza, csukd be a szád, majd kezdd elölről a csókolózást az apró, finom érintésekkel. Kedvesed bizonyára hamar megérti a jelzést.

            Tartózkodjatok egymás nyelvének túl erős szopogatásától és beszívásától, mert sem ez, sem a dárdaszerűen előreszegezett nyelv bökdösése nem kellemes. Tétlen se maradj, ha nyelvedet lustán megtartod magadnak, nem lesz túl vidám élmény a csókolózás.

Egy átlagos 70 éves élet időtartama alatt az ember 110. 000 percet tölt csókolózással.
          A csókolózás egy bonyolult fizikai folyamat, mely jelentős izomkoordinációt igényel. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe.
            A férfiak 63, a nők 97 százaléka csukott szemmel csókolózik.
            A leghosszabb csók rekordját folyamatosan próbálják megdönteni. Az aktuális rekorder egy bangkoki pár, akik 46 óra 22 perc 9 másodpercen keresztül csókolóztak Thaiföldön a szerelmesek napja alkalmából rendezett csókmaratonon.
            A Nature magazin egyik cikkében 2003-ban arról számolt be, hogy kétszer annyian fordítják jobbra a fejüket, mint balra.
            A csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia. A csókolózás feltehetően tanult viselkedés, nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimók és az új-zélandi őslakók, a maorik kultúrájában például az orrokat dörzsölik össze helyette. (Ez sem rossz, ki kell próbálni!) (A képeken Picasso és Henrik Sorensen képzelte csókok.)

És akkor veszekedni kezdtünk - humor a férfiak szemével

 A tévé előtt ültem, amikor a feleségem megkérdezte:

- Mit nézel?- A port. Ezután veszekedni kezdtünk...

A feleségem azt mondta, ad egy támpontot, hogy mit szeretne születésnapjára:

- Legyen vörös, és 3 másodperc alatt érje el a 0-ról a 100-at! Ajándékoztam neki egy piros fürdőszoba mérleget. Ezután veszekedni kezdtünk...

A feleségem a tükörben magát nézegetve azt mondta:

-Rettenetesen nézek ki, öreg, kövér és ráncos vagyok. Most tényleg szükségem volna egy bókodra! Azt mondtam:- De a látásod nagyon jó. Ezután veszekedni kezdtünk...

Elkísértem a feleségemet az osztálytalálkozójára. Egyik hajdani osztálytársa egyik poharat a másik után ürítette ki, és alaposan berúgott. Megkérdeztem a feleségemet, hogy ismeri-e? Persze, felelte. Együtt jártunk annakidején, és amikor vége lett, elkezdett inni, és azóta nem tudta abbahagyni.

- Még mindig ünnepli? - kérdeztem. Ezután veszekedni kezdtünk...

A bevásárlóközpontban megkérdeztem a feleségemet, hogy ne vegyünk-e egy láda sört 3000 ft-ért. Azt mondta, nem, és anélkül, hogy megkérdezett volna, vett valami beauty-krémet 6200 forintért. Mondtam neki, hogy egy láda sör többet segítene abban, hogy szépnek lássam, mint a krém. Ezután veszekedni kezdtünk...

Néhány napja megkérdeztem a feleségemet, hogy a házassági évfordulónkon hová mehetnénk. Azt felelte: -Valahová, ahol már rég nem voltam. Erre a konyhát ajánlottam. Ezután veszekedni kezdtünk...

Máglyarakás

 Hozzávalók egy 30 X 24 cm-es tepsihez:

• 12 zsemle
• 1 kg alma
• 6 tojás
• 5 dkg margarin
• 1 cs vaníliás cukor
• 2-3 tk őrölt fahéj
• 1 l tej
• 25 dkg porcukor
• 30 dkg sárgabarack lekvár

Elkészítése:
A zsemléket előző nap felszeleteljük kb 1 cm-es szeletekre és hagyjuk megszikkadni.
Az almákat nagylyukú reszelőn lereszeljük és a margarinon cukorral és fahéjjal ízesítve megpároljuk.
A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét hűtőbe tesszük, a sárgáját a cukorral, vaníliás cukorral habosra keverjük.
A tejet felforraljuk és a szikkadt zsemlékre öntjük. Hagyjuk egy kicsit hűlni, majd hozzákeverjük a tojások sárgáját.
A zsemlés massza felét a tepsibe terítjük, elosztjuk rajta a párolt almát, majd a maradék masszával betakarjuk. A tetejét megkenjük baracklekvárral és sütőben 160 fokon kb 40 percet sütjük.
Közben a tojások fehérjét cukorral és két evőkanál lekvárral kemény habbá verjük. Ha megsült, hagyjuk kicsit hűlni, majd rákenjük a fehérje habot és a sütőbe visszatéve még 15-20 percet sütjük.
Jó étvágyat kívánok hozzá!
(Forrás: Receptneked.hu Küldte: Kautz Jozsef)

Csontváry Kosztka Tivadar születésnapjára - 1853. július 5. (3/2)

A kedvenc magyar festőm előtt tisztelgek három részből álló sorozattal.

Csontváry Kosztka Tivadar (Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5.-Budapest/Krisztinaváros, 1919. június 20.) eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.

Festői pályájának kezdetei

Csontváry Kosztka Tivadar festői pályája különös módon kezdődött. Huszonhét éves koráig patikussegédként dolgozott, mindenki kissé különc, de csendes, szorgalmas embernek ismerte. 1880. október 13-án, egy meleg őszi délután egy percre leült a patika ajtaja elé pihenni (Vörös Kereszthez gyógyszertár, Gács), s szórakozottan lerajzolta egy vénycédula hátára a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán pedig „az idős, jólelkű” patikavezető így kiáltott fel: „Hisz maga festőnek született!”. Ekkor Csontváry – 1913-ban írt önéletrajza szerint – a feje fölött hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb ... festője, nagyobb Raffaelnél!”. Ezt a hangot pedig komolyan vette (a ... helyére később a napút szót illesztette, s kezdetben nem értette, hogy miért pont Raffaellonál kell nagyobbnak lennie). Külföldi utazásokra indult: járt a Vatikán képtáraiban, és többek közt Raffaello képeit tanulmányozta, de saját bevallása szerint nemigen bűvölte el a klasszikusok „idegen szellemet és nem a valóságot tükröző”, a „természettől elütő” festészete. Itt érlelődött meg végleg hivatástudata, és későbbi nagyobb utazásainak és munkái egy részének tervei. Hazaérve saját gyógyszertárat nyitott, és évekig dolgozott patikusként, hogy legyen pénze a nagy „Motívumot” kutató utazásokra. Csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni: 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt.

Utazások közül

1904-ben ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. Ekkor készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, melyen egyes kritikusok szerint már a lappangó skizofrénia jelei mutatkoznak. 1906-ban megfestette a fő művének érzett legnagyobb méretű vásznat, a Naptemplom Baalbekben-t, melyről Rockenbauer Pál így írt:

… és megfestette a világnak méreteiben egyik legnagyobb, saját, mindinkább befelé forduló értékítéletében pedig a világ legnagyobb festményét, melynek bizarrnak tetsző, addig sohasem látott színei annyi vitára és gúnyra adtak alkalmat itthon. Pedig ezek a színek ott vannak a Libanon rózsásba látszó hegyláncán, az alkonyat felé kocogó Napnak az égre varázsolt színjátékában.

(Rockenbauer Pál: Szívességből a mediterránban; 130. old.)

Élete utolsó éveiben festette azokat a képeket, amelyek nekem a legkedvesebbek: a Magányos cédrust, a Zarándoklás a cédrusfához, a Mária kútja Názáretben c. kompozícióját, a Marokkói embert, a Sétalovaglás a tengerparton címűt.

Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, magát a „Napút festők” közé sorolta

Sokszínűségére utal, hogy 1912-től filozófiai töltetű írásműveket ír, röpiratait; előadásokat tart, brosúrákat jelentet meg.

Mária kútjából iszom 2019. májusában

Csontváry Kosztka Tivadar születésnapjára - 1853. július 5. (3/1)

Önarcképe (1900 körül)
          Kedvenc magyar festőm előtt tisztelgek három részből álló sorozattal.

           Csontváry 1853. július 5-én született Kisszebenben (ma: Sabinov, Szlovákia), egy évben Van Gogh-gal, de igazából mégsem tekinthetők kortársnak, mivel Van Gogh már halott volt, amikor Csontváry festői korszaka indult. Édesapja, dr. Kosztka László gyógyszerész, aki a helyi közösség igen megbecsült tagjaként szakmája mellett különféle rendészeti-közigazgatási jellegű (rendőrkapitányi és postai) feladatokat is ellátott. Különcségei már neki is voltak: az akkori magyar közállapotoktól meglehetősen idegen módon kerülte a szesz és a dohány minden formáját, szabadidejében pedig pirotechnikai kísérleteket folytatott, petárdákkal és minirakétákkal; tehát afféle amatőr tudós volt, amilyen „külföldön” egyébként sem volt ritka a nagy háborúk előtt. Édesanyja az Ung megyei származású daróci Heizelmayer Franciska volt.

Csontváry elemi iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, a magyar nyelv tökéletes elsajátítására szülei alföldi rokonokhoz küldték. 1862-től a kisszebeni kegyesrendiek algimnáziumába járt. Sokat kerülte az iskolát, inkább a természetben gyönyörködött, különféle rovarokkal, lepkékkel, dongókkal, méhekkel játszott. Egy 1863-as tűzvész következményeként leégett a város jelentős hányada. Míg apja tűzoltással foglalatoskodott, Bella nővére a tűz áldozatává vált. Az apa a forradalomban vállalt császárpárti szerepe miatt családjával együtt 1865-ben Kisszeben elhagyására kényszerült. Felesége rokonaihoz, Szerednyére költöztek, ahol a családfő földműveléssel és vadászattal kezdett foglalkozni. A gyerekek az ungvári kegyesrendi főgimnáziumba jártak.

1873-ban elhagyta a római katolikus hitet.

Tíz évi munka után a Szentföldre és Olaszországba utazott, ahol a tájat – ebben ma már a kritikusok egyetértenek – értő szemmel és tehetséges kézzel festette le. Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképe c. művét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, A taorminai görög színház romjai c. több négyzetméteres tájképeit.

Pudingos meggyes

Kárpátalja nevezetességeiből

Beregszászon Petőfinek nagy kultusza van: szobra, emléktáblája

Munkács városa feletti várhegyen szépen rendbeszedték a Rákóczi-várat. Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc szobra a külső bástyán áll.

Az uzsoki pravoszláv Szent Mihály-templom a világörökség része. A fatemplom a bojk építészeti stílus egyik legérdekesebb építménye. 1745-ben szentelték fel.

Sóslak fatemploma 1703-ban épült, ma ortodox templom.

Alsókalocsa: Árpád-vonal Múzeum előtt kirakott második világháborús magyar tankakadályok.

Alsókalocsa Öregfalu Múzeum és Skanzen az alsókalocsai építészetet és életet mutatja be.

Szolyvai Emlékpark: 1944-45-ben itt szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több, mint tízezer magyar és német nemzetiségű kárpátaljai 18-50 év közötti férfi halt meg.

Felsőgereben Árpád-vonal Bunker Múzeum: A bunkerrendszer 1943-44-ben épült. A labirintus termeiben ma korabeli tárgyakat láthattunk.

Szépen felújjították, látogathatóvá tették.

Csontos: falukép a hegyek között.

A Vereckei-hágó emlékművénél koszorúzok 2017 szeptember 5-én. A honfoglaló magyarság többsége ezen a hágón keresztül érkezett 895-ben a Kárpát-medencébe.

(A képeket 2017. szeptember 3-8 között készítettük.)

A rózsa - a virágok királynője

Nincs a Földön olyan emberlakta hely, ahol ne találnánk meg a házak körüli kertekben, parkokban a virágok királynőjét, a rózsát. Gyönyörű szirmaival, színével, illatával elbűvöli, el bódítja az embert, és szeretettel, melegséggel tölti meg a szívét. Ezer meg ezer mese, legenda szövődik köréje. Akár egyetlen szála is üzenetet visz, vallomást ad át. Lovagrendeket alapítottak a nevével, véres csatákat vívtak a jelképe alatt. Kitüntetéseket neveztek el róla: aranyrózsa-rend, ezüstrózsa-rend… – bizonyítva ezzel is, mennyire megbecsült virág. A rómaiak gyógyító hatással ruházták fel. Valóban az is: a beteg szívek gyógyítója. De különösen nagy tiszteletben állt és áll a rózsa a törököknél, amint azt Gülbaba legendája is bizonyítja.

A törökök egyébként azt tartják, hogy a rózsának lelke van: az illata. Nem is hagyták elillanni. Kis-Ázsia népei, aztán a görögök, bolgárok nagy kitartással igyekeztek üvegbe zárni ezt a lelket. Ma különösen a bolgárok művelik a rózsaillat begyűjtését. Ott a rózsákat úgy termesztik, mint nálunk a szőlőt. Virágzás idején felejthetetlen élményt nyújtanak ezek a rózsaszőlősök. Rózsaolaj csak a szirmokban van, ezeket szüretelik le. Bizony rengeteg rózsa kell, akár egyetlen cseppért is. Egyetlen kiló rózsaolaj előállításához harminc mázsa rózsaszirmot használnak fel. Így nem is csoda, hogy a rózsaolaj az aranynál is drágább. Európai hódító útjára a rózsát tulajdonképpen Napóleon császár első felesége, Joséphine indította el. Ő tette divatossá új fajtákkal, új színekkel. Ma már sok-sok ezer fajta pompázik világszerte, s egyre újabb és újabb fajták is születnek.

El se hinné az ember, hogy ennek a pompás virágnak az őse az egyszerű, szerény vadrózsa, amelyet ott találunk az erdő szélén, sziklás, köves helyeken, bozótként. Ebből alakították évszázadokon keresztül határtalan kitartással, szeretettel, sok-sok munkával. Hogy mikor kezdődött a rózsák nemesítése, ki tudná megmondani! Valószínű egyidős az ember földművessé válásával.

Felénk sokáig a damaszkuszi rózsák voltak a legelterjedtebbek, de évente csak egyszer virágzanak. A sárga rózsát a törökök hozták. A kúszó vagy futórózsák (Crimsonok) Kínából, Koreából származnak. A rómaiak állították elő a többször virágzó Remontana rózsákat. De ma a legszebbek, királynők a rózsák között, a tearózsák és ezek keresztezései, hibridjei. Bimbóik karcsúak, szirmaik leheletfinoman visszatűrődnek, illatuk pompás. Olyan finomak, olyan szépek, hogy az ember minden pillanatban várja, hogy megszólalnak halk muzsikáló hangon. Ezeket a légfinom virágokat a kínai kertészek állították elő, onnan terjedtek el az egész világon. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány. A képeket én készítettem a balatonfüredi Jókai Villa kertjében 2012. augusztusában.)