2018. február 25., vasárnap

Pozsaróc (Pozsarevác - Passzarovici)

A trianoni békediktátum 100. éves évfordulóján (2020. június 4.) fog megjelenni összefoglalóan az Országhatártúra útikalauz, amely ismertetni fogja a 2017-es túra tapasztalatait is, hogy a történeti és a mai országhatárokat bárki könnyen bejárhassa. Információ: www.orszaghatartura.hu
Pozsaróc/Pozsarevác/Passzarovici (szerbül Пожаревац / Požarevac, törökül Pasarofça, németül Passarowitz, régi magyar nevén: Passaróc vagy Pozsaróc) város Szerbiában, a Branicsevói járás központja. Belgrádtól 80 km-re délkeletre található.
Lakosainak száma: 47 000 (2003).

Nevének eredete

Nevének jelentése: „tűzváros”.

Története

Első említése 1476-ból való.
Itt kötötték meg a pozsareváci békét 1718. július 21-én, amelynek következtében a Történeti Magyarország területén megszűnt a török uralom.
Miloš Obrenović herceg 1819-ben itt élt.
1842-ben a helyi színházban mutatták be a Balkánon először a Romeó és Júliát, William Shakespeare művét.

Ismert emberek

Itt született Slobodan Milošević volt szerb elnök.
(Elsődleges forrás: Wikipedia)

A passzarovici (pozsareváci) béke története
1718. július 21-én kötötte meg az Oszmán Birodalom a Habsburgokkal és a Velencei Köztársasággal a pozsareváci békét, mely egyezmény a Serenissimával négyéves, Béccsel pedig kétesztendős háborút zárt le. A szerződés értelmében Magyarország egésze felszabadult a török uralom alól.
Az 1699-es karlócai békét megelőző háborúban a Szent Liga döntő győzelmet aratott az oszmánok felett. Ennek köszönhetően a Habsburgok uralmuk alá vonták Magyarország és Erdély területét, a Velencei Köztársaság pedig a Peloponnészoszi-félszigetet hódította meg. Az Oszmán Birodalom azonban nem mondott le az elvesztett területek visszaszerzéséről, és miután 1710-11-ben kedvező eredménnyel háborúzott Nagy Péter cár (ur. 1682-1725) ellen, III. Ahmed szultán (ur. 1703-1730) utasítást adott egy Velence elleni háborúra. Az időpont alkalmas volt, Ausztria, az egykori Szent Liga egyik legerősebb tagja ugyanis kellőképpen kimerült az 1701 óta zajló spanyol örökösödési háborúban.
A Damat Ali nagyvezír által vezetett 70 000 főnyi oszmán sereg 1714 decemberében elözönlötte a félszigetet, és alig száz nap alatt bevette a velenceiek összes erődjét. Mivel a Serenissima sem szárazföldön, sem tengeren nem tudott hatásosan védekezni, a törökök előbb a Johann Matthias van der Schulenburg által védett Korfu, majd Dalmácia partjai ellen indultak, de a szigetnél és Senj váránál egyaránt vereséget szenvedtek. Az oszmán kudarcok ellenére a Habsburg Birodalom szomszédságában zajló hadműveletek nyugtalanították Bécset, ezért III. Károly (ur. 1711–1740) 1716 áprilisában – Velence oldalán, XI. Kelemen pápa támogatásával – belépett a háborúba.
A fővezéri posztot a korábbi török és spanyol örökösödési háborúban kiemelkedő teljesítményt nyújtó hadvezér, Savoyai Jenő kapta meg, aki már a hadműveletek elején szembekerült Damat Ali pasa mintegy 120 000 fős hadseregével. A Habsburg tábornok gyakorlatilag az első összecsapás során megvívta a háború döntő ütközetét, ugyanis 1716. augusztus 5-én, Pétervárad mellett megsemmisítő vereséget mért a nagyvezírre. Miután Damat Ali elesett a csatamezőn, Savoyai Jenő a kaotikus állapotba került hódoltsági területek ellen vonult, októberben elfoglalta a Bánság központját, Temesvárt, majd 1717 első hónapjaiban bevette Belgrádot is. A császári erők mélyen benyomultak Szerbiába, és az Olt folyóig megszállták Havasalföldet is, a központi területeken erősödő török ellenállás, és az európai egyensúlyt féltő nyugati hangok azonban megállásra késztették az uralkodót.
A három háborúzó hatalom követei 1718. július 21-én, az Észak-Szerbiában fekvő Pozsaróc (szerbül: Pozsarevác, németül Passarowitz) városában kötöttek békét, mely nagyrészt a harctéren elért eredményeket tükrözte. Velence katonai vereségei folytán elveszítette az 1699 után megszállt Moreát, egyedül azokat az erődöket tarthatta meg, melyeket Damat Ali annak idején nem tudott elfoglalni. Ezzel szemben a Habsburg Birodalom abszolút győztesként köthetett békét, és megszerezte a felszabadított Bánságot, Szerbia északi részét, valamint a középkori Szörényi Bánság területét.
A pozsareváci békét követően úgy tűnt, a Török Birodalom hamarosan végleg kiszorul majd a Duna-medencéből, „Európa beteg embere” azonban még korántsem volt olyan állapotban, hogy a nagyhatalmak könnyűszerrel elbánjanak vele. Ilyen szempontból maga III. Károly is alábecsülte az oszmánokat, amikor 1737-ben Oroszország oldalán újabb háborút indított a Porta ellen. A király személyes vezetésével vívott kétéves háborúban végül a Pozsarevácnál megszerzett területek többsége elveszett; kivételt egyedül a Temesi Bánság jelentett. Magyarország számára ugyanakkor sem a pozsareváci, sem az 1739-es belgrádi béke nem hozott pozitívumot, a Bánát ugyanis nem került magyar közigazgatás alá, hanem – állandó német betelepítések mellett – nagyrészt katonai határőrvidékként szolgálta a birodalom biztonságát. 
(Forrás: Wikipedia, Szerző: Tarján M. Tamás)
A képeket 2017-ben készítettem

Az idegenvezetők világnapja alkalmából - A Világ madártávlatból

Párizs

 Barcelona

 New York, Central Park

 Amsterdam

Niagara-vízesés (Kanada)


Alaszka

Budapest

Dubai

Miskolc- Diósgyőr

Egyiptom

Óvd az agyad, élj tovább! - angol szemmel

            Mivel a jelen állás szerint a britek élettartama 2030-ra valószínűleg eléri a 87 évet, az orvosi szakértők szerint 20 év múlva minden ötödik ember Alzheimer-kórban vagy elmezavarban fog szenvedni. Védd meg az elmédet a leépüléstől! Tedd meg ma a szükséges lépéseket, hogy tovább és jobban élhess!
Étel az agynak
            Veszély: Az egészséges test alapját képezik a tápanyagok, de a szürkeállomány karbantartásában is fontos szerepet játszanak. A játékszabályok egyszerűek: fogd vissza a cukrot és tartsd az ételt frissen. „A feldolgozott élelmiszerek szinte mérgezik az agyat” – mondják tápanyag szakértők. A Rhode Island Hospital tanulmányai szerint a feldolgozott ételekben található nitritek és a „fehér” ételekben (kenyér, tészta) található cukor riasztóan megemelheti az elmezavar veszélyeit.
            Mit kell tenned: Tedd le a Big Mac-et, és vegyél magadhoz annyi B-vitamint és antioxidánst, amennyit csak tudsz. Ezek segítenek a testedből kiszűrni a homociszteint, egy olyan neurotoxint, ami szorosan kapcsolódik az elmebajhoz. A B12-ben gazdag kagylók segítenek az agyad fitten tartásában.
A stressz hatásai
            Veszély: Naponta háromszor eszel az asztalodnál ülve? Ideje kilépni az irodából. Ha hetente 55 órát dolgozol, lassabban fog az agyad, hajlamosabb vagy a depresszióra és az alkoholizmusra. „A krónikus stressz nagy hatással van a szervezetre”, mondja Colson. A stressz elárasztja a testedet kortizollal, ami egy bizonyos idő után összezsugoríthatja az agyat és memóriazavart kelthet, valamint az izmokat is legyengítheti.
            Mit kell tenned: Hagyd ott az asztalt, irány az edzőterem! A közepes ismétlésszámú, magas intenzitású edzések megemelik a tesztoszteron termelését, és megakadályozzák a kortizolét, amitől erősebb és stresszmentes leszel.
Tudod mit? Irány a bár!
            Veszély: Ha többet beszélsz Sirivel, mint a barátaiddal, az nagyban növelheti az Alzheimer-kór kockázatát. „Az emberek társasági lények. Az agyunk úgy fejlődött, hogy keresse a szociális kapcsolatokat, tanulmányok pedig bebizonyították, hogy az aktív társasági élet távol tartja a memóriazavart.”
            Mit kell tenned: Esténként találkozz a haverokkal a bárban! De ne csak a focit bámuljátok – az igazi beszélgetés véd legjobban az elmezavarok ellen. Duplázd meg az agyadat érintő impulzust, és kapcsolódj be egy kvízjátékba – amerikai kutatók szerint a memóriát és érvelést igénybe vevő játékok javítják a kognitív képességeinket az öregkorban is. Csak próbálj meg távol maradni a nitrátban gazdag chipstől és disznóhús-falatkáktól. Na meg persze a Jägermeistertől.
Kicsit, de gyakran!
            Veszély: Ha az ajánlott 21 heti alkoholmennyiséget egyetlen éjszaka alatt döntöd magadba, az senkinek sem tesz jót. Azok, akik havonta több mint két alkalommal rúgnak ki a hámból, megduplázzák az agyi leépülés kockázatát. Úgyhogy inkább rakd le azt a korsó sört.
            Mit kell tenned: Azért nem is kell rögtön beállni az antialkoholisták sorába. Ha naponta megiszol két egységnyi alkoholt (ez 4,5 dl sör, vagy egy kisebb pohár bor), akkor 23%-kal kisebb az esélyed, hogy a későbbiekben memóriazavartól fogsz szenvedni.
Az a mennyei koffein
            Veszély: Azt már tudod, hogy a reggeli kávé felpörget, de ez a pörgetés még az öregkorodig is kitarthat. Ha naponta megiszol 3-4 csésze kávét, az csökkenti a későbbi elmebaj esélyeit. Ezenkívül egy hawaii tanulmány összekapcsolta a koffeinfogyasztást a Parkinson-kór kisebb kockázatával.
            Mit kell tenned: Tartsd rendben a koffeinfogyasztó szokásaidat! Ha állandóan karamellás mocha lattét döntesz magadba, rosszat teszel a körvonaladnak és az agyadnak is. A helsinki Karolinska Institutet tanulmánya megállapította, hogy a túlsúlyos felnőtteknek négyszer nagyobb az esélyük az elmezavarra, úgyhogy inkább kérd a kávédat cukor nélkül.
(Forrás:)

Milyen volt Vorosilov, Magyarország helytartója?

Sztálin szobra Budapesten
          Sztálin mindenkit rettegésben tartott, még a barátainak nevezhető embereket is. Csak példának kiragadva az egyik hathatós módszere: Vorosilovnak, Sztálin legjobb barátjának és szövetségesének a gyerekét (Pjotrot), vagy például Mikojánék két fiát (Vanót és Szergót), vagy más szovjet vezetők kamasz gyerekeit állítólagos „ellenzéki viselkedésük” miatt hosszabb-rövid időre bebörtönöztette, ill. közép-ázsiai adminisztratív száműzetésre ítéltette. Sztálin láthatóan élvezte, hogy markában tartja a gyerekek szüleit, akik rettegtek és hallgattak. A diktátor ezzel jelezte még legjobb barátjának és szövetségesének, Vorosilovnak, valamint a külkereskedelmi miniszter és miniszterelnök-helyettesnek, Anasztaz Ivanovics Mikojannak (1895–1978) is, hogy a nyakukon tartja a kést.
            Mai ésszel egyszerűen hihetetlen, hogy milyen magas rangú, elismert emberekkel is meg lehetett ezt csinálni. A szemléletesség kedvéért példának nagyon röviden bemutatom Kliment Jefremovics Vorosilovot (1881. február 4.–1969. december 2.): Bár mindössze két évet (!) járt iskolába, 1917-ben a polgárháborúban – a pártban végzett kiváló munkája elismeréseként – hadseregcsoportot vezetett. Ezután is magas és felelősségteljes beosztásokat (pl. frontparancsnok, honvédelmi miniszter) látott el. Nem mindennapi elismerését jellemezte, hogy 1935-ben három várost is elneveztek róla: szülővárosát, Luhanszkot (Vorosilovgrádnak), az észak-kaukázusi Sztavropolt (Vorosilovszknak) és a távol-keleti Usszurijszket (Vorosilovnak). A magyar történelemben 1945 után meghatározó szerepet játszott! Fontosságát, megbecsülését legjobban a kitüntetései bizonyítják:
                              Szovjetunió Hőse (3x)
Szocialista Munka Hőse
 Lenin-rend (8x)
  Vörös Zászló érdemrend (6x) 
Szuvorov-rend
 Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem
 Szühebátor-rend
A forradalom díszfegyvere
            Vorosilov különleges státuszt vívott ki magának a szovjet közéletben. Egészen a 40-es évek elejéig ő számított Sztálin legjobb barátjának.
    
A moszkvai Nagy Színház fontosabb pénzügyi döntéseit az 1930-as években Vorosilov honvédelmi miniszter hagyta jóvá. Sztálinnal együtt beleszólt a repertoárba is. Sőt, általában a fontosabb szerepek, a díjak meg a prémiumok kiosztásában is.

          Vorosilov a terrort megfelelő eszköznek tartotta, és aki helyesnek találta az ellenzék likvidálását. Zinovjevet és Kamenyevet Sztálin letartóztatta. A tőlük kicsikart vallomásokat elolvasta (melyben többek között az is szerepelt, hogy a Politbüro összes tagját likvidálni akarták!), és ezt írta Sztálinnak: „…ezek a gonosz emberek kiváló példái a Trockij-arcú kis burzsoáknak. … Végük van. Semmi keresnivalójuk az országunkban, nincs helyük az anyaföldért bármikor életüket adni kész milliók között. A söpredéket teljesen likvidálni kell, … biztosnak kell lennünk abban, hogy a politikai rendőrség megfelelően hajtja végre a tisztogatást…” A tények azt bizonyítják, hogy Vorosilov meg lehetett elégedve, mert e söpredéket – akik többek között Lenin miniszterelnök-helyettesei voltak –  1936-ban főbe lőtték.
        A Nagy Terror idején Vorosilov kis cédulákon kérte Jazsovot, a politikai rendőrség vezetőjét, hogy minél több magas rangú tisztet tartóztasson le. Negyvenezer tisztje lemészárlásában asszisztált! (Ennek külön pikantériája, hogy egyébként ő volt a honvédelmi miniszter!!!)
       Vorosilov a II. világháború kitöréséig minden évben kétszer, május 1-én és november 7-én gyönyörű paripáján fogadta a katonai díszszemlét a Vörös téren.
            Kun Miklós rövid, velős jellemzése szerint: Választékos modorú, eleven, jó természetű, ostoba, irigykedő, brutális, két elemit végzett, kisvárosi lakatos.
           Magyarország helytartója volt egy időben. Bizalmas levelezésében „kispolgári náció”-ként jellemezte a magyarokat.
A képen: Vorosilov 1952. április 2-án megérkezett Budapestre.
Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkára, Klement Jefremovics Vorosilov marsall, szovjet miniszterelnök-helyettes, Gerő Ernő miniszterelnök-helyettes.
   
Vorosilov ünnepi beszédét tartja a magyar Országházban az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc centenáriumi rendezvényén.  A háttérben Nagy Imre.
(Források: Kun Miklós könyvei.)

Magyar humorral feloldva:
–Igazgató kartárs! Móricka az egész osztály előtt azt mondta, hogy én menjek a fenébe, az a büdöslábú igazgató meg fogja be a pofáját.
–Ki ennek a Mórickának a papája?
–Ő a városi rendőrkapitány.
–És a mamája?
–Ő a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke.
–Akkor tudja, mit? Én elmegyek lábat mosni, maga pedig, kartársnő, menjen a fenébe!

2018. február 24., szombat

Galambóc vára

A trianoni békediktátum 100. éves évfordulóján (2020. június 4.) fog megjelenni összefoglalóan az Országhatártúra útikalauz, amely ismertetni fogja a 2017-es túra tapasztalatait is, hogy a történeti és a mai országhatárokat bárki könnyen bejárhassa. Információ: www.orszaghatartura.hu
Galambóc (szerbül: Голубац/Golubac, németül: Taubenberg, törökül: Gögerdsinlik) falu és járás Szerbiában.

Földrajz

Újmoldovával átellenben, közvetlenül a Duna jobb partján, a Vaskapu-szorosnál fekszik. Galambóc járáshoz 24 falu tartozik.

Történelem

Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.

·                   Galambóc ostroma
Galambóc ostroma 1428 májusában zajlott, amikor a Zsigmond magyar király vezette magyar haderő - litván és havasalföldi segédcsapatokkal megerősítve - ostrom alá vette az 1427-ben török kézre került várat. Az ostromban - a magyar történelemben elsőként - nagy szerepet játszott a tüzérség, amelynek segítségével szinte be is vették a várat, de időközben megérkezett II. Murád szultán a vár felmentésére, ezzel eldöntve a csatát. A magyarok vereséget szenvedtek, Zsigmond is alig menekült meg. A csata eredményeként a törökök kezére került Szerbia és Bosznia nagy része.

Előzmények

Az Oszmán Birodalom a 14. század végére elérte a Magyar Királyság déli határait, miután leigázta a Balkán-félsziget nagy részét. Szerbia területének jelentős része is oszmán fennhatóság alá került, a megmaradt területek a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom állandó nyomásának voltak kitéve. Az oszmán hódítást megakadályozandó, Lazarevics István szerb despota szövetségre lépett Zsigmond magyar királlyal.
Zsigmond és Lázárevics István 1426-ban szerződést kötött, amelyben a szerb despota lemondott Nándorfehérvárról, Galambócról és még néhány kisebb várról a magyar király javára, cserébe unokaöccsének, Brankovics Györgynek despotaként való elismeréseként. Lázárevics István 1427. július 18-án meghalt, Zsigmond pedig kérte Brankovicstól a szerződés betartását, az új despota azonban megpróbált kibújni az egyezség alól, így Zsigmondnak fegyverhez kellett folyamodnia és erővel foglalta el Nándorfehérvárt, mire a többi vár is meghódolt, Galambóc kapitánya azonban egy, Lázárevics despotával kötött szerződésre hivatkozva nem akarta átadni a várat, hanem követelte Zsigmondtól a váltságdíj megfizetését, aki ezt megtagadta, így a kapitány II. Murád oszmán szultánhoz fordult, aki megfizette a kért 12 000 aranyat, így a vár a törökök kezére került.
Galambóc vára a Duna túloldaláról

Az ostrom

Zsigmond természetesen nem hagyta annyiban és hadjáratot tervezett a vár elfoglalására. Még a tél folyamán felépíttette Galambóccal szemben Lászlóvárát, amely a magyar hadjárat kiindulópontjául szolgált. Zsigmond 15 - 20 000 főnyi sereget toborzott össze, amelynek részét képezték a Cserni Száva vezette litván segédcsapatok, valamint II. Dan havasalföldi fejedelem 6000 katonája. Brankovics azonban nem volt hajlandó segítséget küldeni.
A vár ostroma 1428 április végén kezdődött. Ez volt első olyan magyar seregek által végrehajtott ostrom, amelyben nagy szerepet kapott a tüzérség. A magyarok hajókról bombázták a várat, valamint a szemben fekvő Lászlóvár tornyáról is állandóan lőtték, rongálták a falakat. A törökök keményen védekeztek, de a falak idővel annyira megrongálódtak, hogy már csak nehezen tudták védeni. A magyar seregek már döntő rohamra készültek, amikor II. Murád szultán nagy sereg élén megérkezett az ostromlott vár felmentésére, a túlerő láttán pedig Zsigmond jobbnak látta inkább fegyverszünetet kötni. Az egyezség értelmében Galambóc török kézen maradt, cserébe a magyar sereg szabad elvonulásának biztosításáért.
A magyar csapatok nemsokára megkezdték a Dunán való átkelést, de a törökök megszegték szavukat és támadásba lendültek a még át nem kelt csapatok ellen, akik közt ott volt Zsigmond is. A kialakult küzdelemben a király védelmét Rozgonyi István temesi főispán látta el, akinek a felesége, Szentgyörgyi Cecília (egyes források Rozgonyi Cicelle néven is emlegetik) - aki részt vett az ostromban is - hajókkal érkezett a király és férje segítségére, akiket sikerült is kimentenie. A visszavonuló magyarokat Cserni Száva fedezte litván csapataival, akik mind egy szálig elestek, de a magyar csapatok aránylag kevés veszteséget szenvedtek.

Következmények

Az oszmán seregek Galambóc felmentése után végigpusztították egész Szerbiát, Brankovics György csak a magyar fennhatóság megtagadásával és évi adó fizetésével tudta a békét megvásárolni. Ezt követően Murád szultán seregei Bosznia ellen fordultak, ahol megverték II. Tvrtko bosnyák király seregeit és több fontos várat elfoglaltak.
Zsigmond egy esetleges török támadásra felkészülve megerősítette az ország déli határán álló várakat, főként Nándorfehérvárt, amelynek parancsnokául Tallóci Matkót nevezte ki, ezenkívül pedig a Szörényi bánság védelmére letelepítette a Német Lovagrendet.
Murád szultán azonban végül is nem támadta meg Magyarországot, hanem inkább fegyverszünetet kötött Zsigmonddal, ezzel néhány évre biztosítva a békét a két ország között.

Az esemény irodalmi feldolgozása

Arany János 1852-ben verset írt Zsigmond király megmentőjének, Szentgyörgyi Cecíliának tiszteletére, Rozgonyiné címmel.
A képeket 2017-ben készítettem

Elfelejthetjük a nyelvtanulást?

Pár év múlva talán mindegy lesz, hogy angolul, magyarul, finnül, afgánul tudunk csak beszélni. A Microsoft csodakészüléke eltünteti a nyelvi korlátokat. A technológia látszólag egyszerű: az ember például angolul magyaráz valamit, a beszédet a rendszer beazonosítja, felismeri az értelmét, lefordítja, a szórendet az adott nyelvhez igazítja, és kész. Pár pillanat eltolással olyan, mintha alanyunk nem angolul, hanem például magyarul vagy afgánul  beszélne. Ráadásul a saját hangján.
A Microsoft szerint a rendszer még korántsem tökéletes, egyelőre a beszélt nyelvnek csupán 86–88 százalékát ismeri fel. A kutatási igazgató reméli, hogy a most bemutatott technológiával néhány éven belül sikerült eltüntetni a nyelvek közötti akadályokat.
Egyesek szerint sok buktatója lehet: például kérdés, hogy a rendszer megérti-e a szlenget vagy a különböző popkulturális utalásokat. És mi van akkor, ha valaki beszédhibás? Azt nem fordítja-e félre?
A rendszer működése egyenlőre függ a nyelvtől is: ha például a Google fordítót vesszük alapul, az angol és német között egészen jól működik, de a magyarral már nehezen boldogul.

Jászai Mari születésnapjára - - - - - - 1850. február 24.

         Jászai Mari (eredeti neve: Krippel Mária)
         Idézet tőle, amit mindenkinek ajánlok a figyelmébe: „Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni. Nem az, hogy az embert szeretik, hanem az, hogy az ember szerethet! (...) Szeretni valakit, felolvadni benne, érte élni, vele élni, vágyódni, vágyódni utána: ez az élet értelme!”

Élete

            Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben). 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött. Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja. Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián is tanított. Férfifalónak tartották, bár saját szavai szerint kapcsolatait mélyen átélte. Válása után többé nem ment férjhez.

Jászai Mari Gertrudis szerepében az 1870-es években

Művészete

            Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Jokasztét és Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Utolsó szerepe Gloucester özvegye volt a III. Richárdban. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára.

Emléke (a teljesség igénye nélkül)

          Róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat. Nevét ezenkívül Budapesten és más városokban számos közterület viseli (Pl. tér az V. és a XIII. kerületben). A Vénuszon egy krátert neveztek el róla. Az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj. Budapest V. kerületében a Magyar utca 34. sz. alatti Színészotthont róla nevezték el, domborművel díszített emléktábla őrzi emlékezetét (Borbereki-Kovács Zoltán alkotása).
(Jászai Mari sírja
Budapesten, a Kerepesi temetőben (Seenger Béla, Miakits Károly, Szabó Jenő)