2025. július 2., szerda

Gera Zsuzsi a Teleki Baráti Körben 2025. június 29-én nagy sikerrel szerepelt



Zsuzsi kiváló, érdekes előadást tartott, utána több hozzászólás, kérdés szinezte az eseményt.

Képek: Vinczéné Fricska Erika

Sziget Mártika jópárévvel ezelőtt írta Gera Zsuzsiról:

Országos első helyezés

Éppen egy hónappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy Gera Zsuzsanna, a Rákóczi iskola harmadik osztályos tanulója a ,,Lélektől lélekig” Vers- és Prózamondó Verseny területi fordulóján első helyezést ért el. Örömmel jelenthetjük, hogy azóta megtörtént az országos verseny, ahol saját kategóriájában Zsuzsi ugyancsak arany szintet ért el. A Siklósi Művészeti Iskolában tartott országos és nemzetközi versenyre szülei és kistestvére kísérték el Zsuzsit és beszélgetésünkkor, amikor az ott történteket elmesélték, ugyancsak jelen volt Zsuzsi édesanyja és kistestvére is. (A fotót viszont az édesapa készítette és ő küldte el lapunknak.)

Mint megtudtuk, az országos verseny március 26-án, szombaton reggel nyolc órakor kezdődött, úgyhogy már előtte este odautaztak, és Harkányban szálltak meg egy kis apartmanban. A köszöntés és rövid műsor után a versenyzők sorszámot húztak. Zsuzsinak a hetes szám jutott, ami mindenképpen szerencsésnek mondható, mivel nem a legelején van, a szereplés után pedig már gondtalanul hallgathatta a többieket. A versenyre nagyon sokan voltak kíváncsiak. Olyan sok szülő és felkészítő nevelő jelent meg, hogy az eredetileg tervezett könyvtárszoba helyett a tágas folyosót rendezték be dobogóval és székekkel a vendéglátók. Szerencsére az akusztika ott is kiváló. Csak néhány gyermeknek nem volt hallható a hangja, de ennek inkább helytelen hangképzésük volt az oka. Ahogyan Zsuzsi elmondta, most jobban izgult, mint a területi versenyen, sőt egy ,,iciripicirit” még akkor is félt, amikor elkezdte mondani a szöveget, de ahogyan beleélte magát, egyre inkább belejött, és a félelme lassanként elszállt. Már akkor is érezte, hogy még a területi versenynél is jobban sikerült a mondát elmondania. Ennek ellenére mégsem bízott az első helyezésben, mert a többiek között is voltak nagyon jók, és a Mátyás királyról szóló párbeszédes, vidám meséket színesen adták elő. - Némelyiken el is elcsodálkoztam, hogy milyen jól gesztikulál – mondta Zsuzsi – és artiku... egészítette ki húgocskája, aki az óvodások versmondó versenyén hamarosan szintén indul.

A verseny olyan szempontból is nagyon érdekes volt, hogy a határon túlról – Horvátországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából, Ukrajnából – érkezett versenyzők némelyikének a beszédén érezni lehetett, hogy nem Magyarországon él. Szép volt az is, hogy közülük többen népviseletben jelentek meg... Bár mindenki Mátyás királyról szóló mondát mondott, és így ismétlések is előfordultak, a Corvinákról - amelyekről Zsuzsi mesélt -, senki sem szólt. Talán ez is az egyik oka volt annak, hogy elnyerte a zsűri tetszését. A verseny reggel kilenctől egy szünet megszakítással délig tartott, és az eredményhirdetésre egy órakor került sor. Akkor már ott voltak a felső tagozatosak is, akik külön versenyeztek. A felsorolást a kicsikkel kezdték, és ahogyan az lenni szokott, először a bronz, ezüst, majd az arany fokozatosakat sorolták föl. Zsuzsi kategóriájában – a harmadik-negyedik osztályosok közül – a huszonkét gyermekből öten értek el arany fokozatot. Zsuzsi jutalmul egy aranyozott aranyoklevelet és egy Magyar mondák gyűjteménye című könyvet kapott. Az öröme határtalan volt. Azonnal értesítették az igazgató nénit, a tanító nénit és a nagymamát, aki mint Zsuzsi elmesélte, amikor megérkeztek, a nyakába ugrott, úgy gratulált örömében. A jó hírt az iskolában is mindenki örömmel fogadta. Zsuzsi azonban máris új feladatra készül, az azóta megtartott iskolai versenyről ő az egyik továbbjutó a hétfői városi Vers- és Prózamondó Versenyre.

Szigeti Márta


Filozófiai gondolatok humorral vegyítve













Sajtos hagymalepény

Kárpátalja nevezetességeiből

Huszt vára és a Kölcsey-tábla - 1329-ben Huszth alakban említik. Várát 1090-ben Szent László építtette a kunok ellen. A tatárjárás után 1318 körül állították helyre. A település 1329-ben kiváltságokat kapott. 1458-ban ide záratta Mátyás a lázadó Szilágyi Mihályt. 1514-ben a helyi parasztok elfoglalták. 1526-ban Erdély része lett. 1546-ban Ferdinánd serege foglalta el, 1594-ben a települést a tatárok elpusztították, de a várat nem tudták bevenni. 1644-ben I. Rákóczi György, 1657-ben a lengyelek, 1661-62-ben a török és tatár seregek ostromolták. Huszt várában hunyt el 1667. május 13-án gr. Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Máramaros vármegye főispánja. A kurucok előtt a vár 1703. augusztus 17-én kapitulált, akik itt kiáltották ki Erdély függetlenségét a Habsburg uralom alól. 1711-ben a labancok vették be, utolsóként a magyar várak közül. A megrongálódott várat 1766. július 3-án villám sújtotta és leégett, majd 1798-ban egy újabb vihar a tornyát is ledöntötte, azóta rom. A trianoni békediktárumig Máramaros vármegye Huszti járásának székhelye volt. 1939 március 14-én, Csehszlovákia szétesése után itt jelentette be államfőként Avgusztin Volosin páter a maradék Kárpátalja függetlenségét. Az új állam fővárosa Huszt lett, ám a várost másnap elérték a magyar katonák, az egy napos állam vezetői zömmel Romániába menekültek. Huszt ezt követően 1944-ig ismét Magyarország része, a Máramarosi közigazgatási kirendeltség székhelye. 1944. október 24-én foglalták el a szovjet csapatok, és Szovjet-Ukrajnához csatolták. Kölcsey Ferenc: HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Cseke, 1831. december 29.

Látkép a várból a közel 30 ezer lakosú Husztra.

Huszt - Református templom. A római katolikus egyházközség építtette a 14. század végén; Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A város lakossága azonban már 1524-ben áttért a református hitre, létrehozva ezzel Magyarország egyik legrégebbi református egyházközösségét.


Toronyai-hágó. A Keleti-Kárpátokban 931 m magasságban található. Az ezer éves magyar határ túloldalán az egykori Galícia terül el. Az I. világháborúban itt súlyos harcok voltak, melynek emlékét egy emlékmű maradványa és egy közös temető őriz.

Amiért a Kárpátokat szeretjük a történelmi múltunk mellett, a sok zúgó patak.

Alsókalocsai skanzen - A csehszlovák és a magyar elnyomás szemléletes bemutatása a két ország zászlajával és a hivatalnokkal. Lépten-nyomon látszik az ukrán nacionalizmus, még egy skanzenben is.

Majdanka - Háborús és felszabadulási emlékmű itt is található, mint sokfelé Kárpátalján. Ezek a szovjet idők maradványai, de nem távolították el, mert ők a győztes jogával legitimizálják Kárpátalja bekebelezését.
Ha alaposan megnézzük, rájövünk, hogy sok jót nem jelent nekik ez a Magyarországból a Szovjetunióba kerülés, mert az emlékmű máladozik, és csak a vasbeton és a fém nem megy tönkre.

Visa-kártya hirdetés az út mellett - magyarul is.

Técső - Megkoszorúzom Kossuth Lajos szobrát.
(A képeket 2017. szeptember 3-8 között készítettük.)

2025. július 1., kedd

A július és a pénz

          
    














Építészet, épületek - Az építészeti világnapon

         Július első napját az Építészek Világszövetsége nyilvánította ÉPÍTÉSZETI VILÁGNAPpá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először.