Életképek

Karácsonyi diós linzer

Hozzávalók

- 1 citrom reszelt héja 
- 2 csomag vaníliás cukor 
- 15 dkg porcukor 
- 75 dkg darált dió 
- 50 dkg liszt 
- 30 dkg vaj 
- 3 evõkanál tej

Elkészítés

A hozzávalókból linzertésztát készítünk. lisztezett deszkán 3-4 mm vastagságúra kinyújtjuk, különböző alakú formákkal kiszaggatjuk, forró sütőben kisütjük. 2-2 lapocskát lekvárral megkenve összeragasztunk.

Karácsony ünnepére - dec. 25-26. Ünnepi menü takarékosan

Ünnepi menü takarékosan

            Akár kevés pénzből sem kell lemondanunk az ünnepi asztal több fogásáról. Íme pulyka alsó- vagy felsőcombból egy viszonylag olcsó ételsor:

            A pulykahúsból főzzünk levest jó sok zöldséggel. Amíg lassan forr a levesnek való, készítsük el a szokásos húsba való tölteléket. (Ha van otthon néhány szem gesztenye, darálhatunk bele azt is.) Amikor a hús már majdnem megpuhult, vegyük ki a levesből, kissé hűtsük le, és távolítsuk el az inakat. Ezután a gombóccá formált tölteléket rakjuk körbe a főtt hússal, majd az egészet takarjuk be hajszálvékony füstölt szalonna szeletekkel, és hogy ne essen szét, kötözzük össze, mint a füstölt sonkát szokás. Tegyük felmelegített olajba vagy zsírba, és pirítsuk a sütőben addig, amíg a szalonna szép barnás színt nem kap. Köretként készíthetünk hozzá rizst vagy pirított burgonyát. Ez utóbbit például úgy, hogy a hasábba vágott, félig megfőtt burgonyát készre sütjük a zsiradékban, amiben a hús pirult.

            Savanyúság helyett főzhetünk mellé befőttet: 7 deci vízhez tegyünk 6–8 szem szegfűszeget, késhegynyi őrölt fahéjat, egy evőkanál citromlevet és ízlésünknek megfelelő mennyiségű cukrot vagy édesítőszert. Főzzük pár percig, majd tegyük bele a meghámozott, gerezdekre vágott jonatán almát. Mikor újra felforr, azonnal vegyük le a lángról, s ha kissé kihűlt, ízesítsük citromlével, esetleg néhány vékonyra szelt citromkarikával. Jól lehűtve nagyon finom.

            A leveszöldséget aprítsuk kis kockákra, tegyünk hozzá egy héjában megfőtt, apróra vágott krumplit egy kis ugyancsak felkockázott almát. Keverjük össze tejföllel vegyített majonézzel vagy kevés mustárral, őrölt borssal ízesített kefirrel.

            Desszertnek süssünk lekváros lepényt: 25 dkg porcukrot 3 vagy 4 egész tojással verjük sűrű habbá, keverjünk hozzá 10 dkg felolvasztott, de nem meleg margarint, 1 deci tejfölt, 3 kanál barack- vagy málnalekvárt, végül egy egész sütőporral elkevert 35 dkg lisztet. Kivajazott, lisztezett vagy sütőpapírral kibélelt tepsiben kell megsütni.

Karácsony ünnepére - dec. 25-26. - - - A kereszténység kialakulásának előzményei

A keresztény vallás kialakulásának helyszíne a zsidók lakta Palesztina, amely Jézus Krisztus idejében római fennhatóság alatt állt. Az idegen elnyomás miatt sok zsidó költözött el szülőföldjéről, és szóródott szét a Római Birodalom területén. Így alakult ki az úgynevezett zsidó diaszpóra, melynek jelentése „szétszóratás”. A Palesztinán kívüli zsidó közösségek részben eltávolodtak hagyományaiktól és átvették a hellenisztikus kultúra egyes elemeit. A Biblia görög fordítása megismertettette a hellenisztikus világot a zsidó vallással, illetve az egyetlen, mindenható Isten létezésének gondolatával. A görög filozófia hatására az Ószövetség tanításait jelképesen kezdték értelmezni, ami szélesebb körben is elfogadhatóvá tette azokat. Mindez a későbbiekben nagy szerepet játszott a zsidó vallásban gyökeredző kereszténység gyors terjedésében.

A Palesztinában maradt zsidóknak egyistenhívő vallásuk nagy segítséget jelentett az idegen uralom elviselésében. A papok egy része, a farizeusok („írástudók”) egyre inkább az ősi hitelvekhez, törvényekhez való visszatérést, a vallási hagyományokhoz, külsőségekhez való ragaszkodást kezdték hirdetni. A farizeusok tanítása szerint nem a jeruzsálemi templomhoz kötődő kultusz, hanem a kis közösségek zsinagógákban („gyülekezeti ház”) történő vallásgyakorlata a lényegesebb, ahol rabbik („tanítók”) magyarázzák és értelmezik az Ószövetséget, illetve vezetik a szertartásokat. Ennek az elképzelésnek nagy szerepe volt a zsidó vallás továbbélésében, illetve a kereszténység megerősödésében a jeruzsálemi templom lerombolása után is. (A templomot a júdeai felkelés leverése után, a későbbi Titus császár romboltatta le Kr. u. 70-ben.)

A római uralom idején Palesztinában több vallási szekta (zárt csoport) is megjelent, melyek némelyike később a keresztény vallás tanításaira is nagy hatást gyakorolt. Ilyenek voltak az esszénusok, akik szigorú vallási és erkölcsi szabályok szerint, vagyonközösségben éltek a Kumrán magaslat barlangjaiban. Szent irataik, az úgynevezett holt-tengeri tekercsek tanúsága szerint magukat az Istennel kötött „új szövetség” közösségének tekintették.

A zsidó vallás egyik jellegzetessége, a megváltóvárás Palesztina római megszállása idején különösen megerősödött. A megváltótól nem kevesebbet vártak, minthogy megszabadítja az országot az elnyomóktól és a szenvedéstől. Személyére nézve különböző utalások, jövendölések találhatók az Ószövetségben. Ebben az időszakban különböző igehirdetők jelentek meg Palesztinában, akik a megváló közeli eljövetelét jósolták. A legnagyobb hatású igehirdető Keresztelő János volt, aki bűnbánatot és megtisztulást hirdetett, melyet a Jordán folyóban való megkeresztelkedés szertartásával pecsételhettek meg a hívők. Keresztelő János zsidók tömegeire gyakorolt hatást, így politikailag is veszélyessé vált. Palesztina királya, Herodes Antipasz kivégeztette.

János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. "Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt" (Máté 3,4) és gyakran böjtölt. (Máté 9,14 ; Máté 11,18-19). Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá. Jézus azonban ezt mondta neki: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” (Máté 3,15) Heródes király – a betlehemi gyermekgyilkosságot megparancsoló Heródes fia – bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek tartotta (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy a testvére feleségét, Heródiást vette el. Heródiás manipulációi következtében a király lefejeztette Jánost. A Biblia szerint mikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát, az anyja pedig utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.

 (Bekezdés: Wikipwdiából)

Gulácsy Lajos: Salome (1908–9, vegyes technika, papír, 23x32,5 cm):

Karácsonyi csillag elkészítése

Hozzávalók

- 22 dkg cukor 
- 50 dkg liszt 
- 12 dkg vaj 
- 2 tojás 
- 1 csomag vaníliás cukor 
- 1 csomag sütõpor 
- fél citrom 
- 10 dkg vegyes dzsem 
- 1 tojás a kenéshez

Elkészítés

A lisztet egy gyúródeszkára halmozzuk, majd a közepére tesszük a vajat, a sütõport, a tojásokat, a cukrot, a reszelt citromhéjat és a vaníliás cukrot. Az egészet alaposan összegyúrjuk, majd kinyújtjuk, és csillag formával kiszaggatjuk. Minden csillagot megkenünk a felvert tojással, majd tepsibe tesszük, és készre sütjük. Miután kihűltek, minden második csillagra lekvárt kenünk, majd a lekvár nélküli csillagot rátesszük, és már kínálhatjuk is. 
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! ( Forrás: 109.hu)

Karácsonyi herbárium - A fehér fagyöngy

Karácsonykor nem csak fenyőfákat, gallyakat, hanem egyéb növényeket is felhasználhatunk lakásunk díszítésére. Ilyen növény például a fehér fagyöngy (Viscum album). Ágait csokorba kötve – gyakorta bearanyozva – lehet megvásárolni a virágüzletekben, a piacon. Legtöbbször a csillárra vagy a lámpaernyőre kötik fel, de vázába is szokták helyezni.

            Ősidőktől fogva bűvös tulajdonságokkal ruházták fel az emberek. Az angol családokban máig is a szerencse és a békesség jelképe. A kelták varázslatosnak és gyógyhatásúnak tudták, mérgezések ellen használták. Az ég ajándékának tartották, mivel a fák koronájában nő. Az ókori görögök mondáiban szintén előfordul. Zeusz főisten lánya fagyöngy-ágacskával nyitotta ki az alvilág kapuját. Aenas, a mondabeli hős szintén vitt magával egy ilyen ágacskát alvilági útjára. A régi csehek fagyönggyel bájoltak, a franciák a 17. században azt hitték, hogy nyakba akasztva megvéd a pestis ellen.

            Népi nevei: gyimbor, madárlép. Lombos fákon, esetleg tűlevelű fák ágain élősködő, gömb alakú, örökzöld növény. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa. Levelei átellenesen állók, zöldek vagy zöldessárgák, bőrneműek, áttelelők. Termése borsónyi, éretten fehér színű ragadós bogyó. Az énekes madarak fogyasztják.

            Ma már a varázslatokban kevesen hisznek. A tudomány azonban bebizonyította gyógyító hatását. Szárítmánya vérnyomáscsökkentő, szívnyugtató, görcsoldó és belső vérzéseket csillapító anyagokat tartalmaz. Magában vagy teakeverékben használják. Az ipar gyógyszereket készít belőle.

(A Veszprémi 7 Nap 1997. december 18-i számában írtam.)

Karácsony ünnepére - december 25-26. Jézus élete és tanításai

Jézus (Józsua) Krisztus (Khrisztosz/Messiás = „felkent”) élete és tanításai:

     A názáreti Jézus életének eseményeit – melyeket a halála után jegyeztek le – az evangéliumokban („örömhír”) követhetjük nyomon. A keresztény egyház Máté, Márk, Lukács és János evangéliumait ismerte el hitelesnek. Ezekből áll az Újszövetség. Jézus tanítványaival, az apostolokkal járta Júdea városait, hirdette a végítéltet, a megbocsátást és az üdvösség reményét, és azt, hogy csak az Istenbe vetett hit és egymás szeretete számít.  Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot. Egész életével példát mutatott, megtestesítette azt a magatartást, amit Isten vár a híveitől. Ezek a tanítások alig egy év alatt új alapokra helyezték a zsidó hitet. De ugyanakkor összeütközéseket is szült valamennyi zsidó vallási irányzattal. Kereszthalála megváltotta az embereket a szenvedéstől, föltámadása: értelmet adott az istenfélőknek a követéséhez. Nézeteit képszerűen, példabeszédeken keresztül fejtette ki, és saját életével is példát mutatott. Híveinek száma rohamosan nőtt, így – Keresztelő Jánoshoz hasonlóan – veszélyessé vált a helyi hatalom és a megszálló rómaiak számára is. A zsidó főpapok kérésére Júdea helytartója, Pontius Pilatus keresztre feszíttette.

Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427, tempera, fa, 242x177 cm, Esztergom, Keresztény Múzeum, oltár Garamszentbenedekről
bal szárny, felül: Az olajfák hegye, 90x67 cm
bal szárny, alul: Keresztvitel, 87x68,5 cm
jobb szárny, felül: Mennybemenetel, 90x71,5 cm
jobb szárny, alul: Feltámadás, 87x68,5 cm