2018. július 17., kedd

Visszatért a Délvidék - Elemér

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

  Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 100. éves évfordulójára (2020. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Elemér (1899-ig Német-Elemér és Szerb-Elemér, szerbül Елемир / Elemir, németül Elemer) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. 1899-ig két község, Alsó- (vagy Német-) és Felső- (vagy Szerb-) Elemér volt. Ma közigazgatásilag Nagybecskerekhez tartozik.

Nevének eredete

A középkorban Ilemér, a török korban Elemirje, majd 1888-ig Elemir, a település kettéválásával Alsóelemér (vagy Német-) és Felsőelemér (vagy Szerb-), végül újraegyesülésével Elemér.

Fekvése

Nagybecskerektől 10 km-re északnyugatra fekszik, a Tisza bal partjának közelében.

Története

Első lakói Bácskából idemenekült szerbek voltak, akik a török kincstári földön, az el-emírjén telepedtek le, innen a falu Elemirje neve.
 A templom és a falán lévő emléktábla.

1796-ban németek telepedtek le, akik a szerbekkel nem fértek össze, és kettéválasztották a községet Felső- és Alsóelemérre. Egykori birtokosa Kiss Ernő honvéd tábornok aradi vértanú, akinek testét az általa 1846-ban építtetett templom kriptájában helyezték el. Többször kifosztották, a templom raktárként szolgált, de 2016 július 17-én nagy munkában találtam néhány embert. Felújítják a templom belsejét.
 Tovább nem engedtek. Az alsó kép a templomajtón belépés utána jobbra lévő állapotokat rögzítette.

A Kiss család kastélyát 1936-ban bontották le a szerb hatóságok!!!!! (Ahelyett, hogy múzeumot rendeztek volna el benne! - teszem hozzá én.)
1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt. A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. 2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 93 magyar volt.
Elemér ma egyike azoknak a helységeknek, amelyeket az úgynevezett petróleum korszak jövedelme és a mezőgazdaság tart életben. Itt futnak össze a szerbiai kőolajvállalat vezetékei, és innen továbbítódik a pancsovai illetve az újvidéki finomítókhoz a bácskai és bánsági lelőhelyeken kibányászott "fekete arany", azaz kőolaj. A mai fogyasztási arányok mellett az itt nyert kőolaj még a hazai szükségleteket sem elégíti ki, ám a lelőhelyek - Szerbia egyedüli kőolajforrásaként - továbbra is jelentősek.

Népesség

§                    1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt
§                    1948: 4656
§                    1953: 4757
§                    1961: 4886
§                    1971: 5001
§                    1981: 4998
§                    1991-ben 4724 lakosából 4074 szerb, 209 cigány, 197 jugoszláv, 115 magyar, 3 német
§                    2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 181 cigány, 93 magyar, 54 jugoszláv., 1 német


Híres emberek

·                    A katolikus templom családi kriptájában helyezték nyugalomra Kiss Ernő honvéd altábornagy, aradi vértanú hamvait.
·                    Itt hunyt el 1862. január 17-én báró Piret de Bihain Lajos altábornagy, császári és királyi kamarás
·                    Itt hunyt el 1879. július 18-án Balás Frigyes, író.

·                Itt született 1921. szeptember 1-jén Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége alapítója.
(A szöveg fő forrása: Wikipedia; a képeket 2016. július 17-én készítettem)

Rakott káposzta (savanyúkáposztából)

Hozzávalók:
-         1 kg. savanyúkáposzta 
- 60 dkg. darálthús 
- 2 fej vöröshagyma (kisebb) 
- 2 gerezd fokhagyma 
- 25 dkg. rizs 
- 1 szál füstölt kolbász 
- 15 dkg. füstölt szalonna 
- 2 doboz tejföl 
- Só, bors, olaj/zsír

Elkészítés:
            A vöröshagymát apróra vágjuk és kevés zsíron vagy olajon - kissé megsózva - megdinszteljük. Hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymát, picit pirítjuk; vigyázva, hogy meg ne égjen; majd belekeverjük a darált húst. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és saját levében; ha szükséges egy kis vízzel pótolva – puhára pároljuk. A káposztát levétől kinyomkodjuk; ha túl savanyúnak találjuk, egy kicsit átmossuk, és kevés olajon - a kicsavart káposztalé szükség szerinti hozzáadásával – puhára pároljuk. A rizst megmossuk és sós vízben készre főzzük. Összekeverjük a megpárolt hússal, ha még szükséges lehet sózni és borsozni. A füstölt kolbászt karikára szeleteljük. Egy tepsit, vagy jénait olajjal/zsírral kikenünk, meghintjük zsemlemorzsával. Beterítjük a párolt káposzta egy részéve l, erre egy sor rizses hús kerül, melyre kolbászkarikákat helyezünk, és meglocsoljuk tejföllel. Ismét a káposzta, majd a rizseshús, kolbász és tejföl következik. Végül rárakjuk a maradék káposztát, meglocsoljuk tejföllel, és a tetejére helyezzük a szeletekre vágott és bevagdosott füstölt szalonnát. Sütőben szép pirosra sütjük. Tejföllel és friss kenyérrel tálaljuk. (Forrás: 109. hu receptek)

A Carpathiát megtorpedózta az U-55 - 1918. július 17.

A Carpathia gőzös a Cunard Line hajózási társaság személyszállító hajója, amely 1903-tól 1918-as elsüllyesztéséig az Atlanti-óceánon személyszállítási feladatokat végzett. A Titanic 1912. április 15-i elsüllyedésekor mentési feladatokat látott el.

Története 

A Cunard Line hajóstársaság 1901. szeptember 10-én adott megbízást a Carpathiagőzös megépítésére. A hajó vízre bocsátására 1902. augusztus 6-án került sor. Ezután történt meg a hajózási felszerelésekkel való ellátása. 1903. május 5-én indult el első útjára. Ez Liverpoolból  Queenstownon keresztül – New Yorkba vezetett.
1903/1904-ben, a téli hónapokban (novembertől májusig) a Trieszt (akkoriban a Magyar-Osztrák Monarchiához tartozott, ma Olaszországhoz) – New York, majd májustól ismét a Liverpool – New York útvonalat járta. A Carpathia a továbbiakban a nyári hónapokban az észak-atlanti úton, a téli hónapokban a New York – Földközi-tenger útvonalon járt.
1905-ben a hajót átépítették. Az átépítés előtt a maximális utaslétszám 1700 fő volt a II. és III. osztályon. Az átépítés után a harmadik osztályon 2550 főt lehetett elhelyezni. A III. osztály átépítésére az volt az utasítás, hogy a kis kajütök (kabinok) helyett egy nagy helyiséget alakítsanak ki, ami hálóhelyként fukcionált.
1909-től 1915-ig válogatott utasokkal a Földközi-tengerről utazott New Yorkba. 1915 és 1917 között a Carpathia ismét az észak-atlanti úton hajózott.

Pusztulása

Szállítóhajóként szolgált az I. világháborúban és 1918. július 17-én az U 55-ös német tengeralattjáró megtorpedózta a La Manche-csatornán. Két és fél óra alatt elsüllyedt.

Híressé válásának okai

A Titanic hajó katasztrófájának bekövetkezte után (összeütközött egy jégheggyel), riasztották a hajó rádiósait, és azok segélykérő üzeneteket küldtek a környező hajóknak (Amerika, Baltic, Californian, Caronia és a Carpathia). A legközelebbi hajó, a Californian nem vette a vészjelzést, mint ahogy először a Carpathia sem, mert a rádióstisztje éppen nem volt szolgálatban. Lefekvés előtt azonban eszébe jutott, hogy megkérdezi a Titanicot, nem hallottak-e az ottani jéghegyekről? Értesülve a balesetről, a hajó parancsnoka Arthur Henry Rostron kapitány, a Titanic felé fordítatta a hajóját, és a szolgálati sebesség helyett maximális sebességgel (14 csomó/25,5 km/óra helyett 17 csomóval) közeledett felé. Ekkor a két hajó távolsága 93 km volt. A bajbajutott óceánjáró utolérése 3,5 órába került. Hajnali 4 órára érkezett a helyszínre. Ekkorra már a Titanic elsüllyedt. A Carpathia fedélzetére 705 utast és tengerészt vett fel.
            A hajó magyar származású orvosa, Dr. Lengyel Árpád irányította a túlélők ellátását. Rengeteg sebesült szorult azonnali orvosi segítségre, és nem csupán ahipotermia miatt: sokan vetették kétségbeesésükben vízbe magukat a süllyedő Titanicról. Hamar megtelt a Carpathia kórterme törést és zúzódást szenvedett emberekkel, akiket kollégáival együtt fáradhatatlanul ápoltak New York-ig. Hősies helytállásáért számos elismerést kapott.
            1912. április 18-án este, zuhogó esőben, a Titanicról megmentett emberekkel érkezett a gőzös New York kikötőjébe. Több ezer ember várta őket a Battery Parkban és a Cunard kikötőstégjénél. Nemsokára a legénység minden tagját, és a tiszteket, mindenhol (minden kikötőben) hősnek tekintették.

Utóélete

A Carpathiát 1918. július 17-én reggel 9 óra 15 körül az ír partoktól délre tengeralattjáró-támadás érte. A hajó összesen három találatot kapott. Az első két találat valószínűleg nem lett volna végzetes. A hajó 11 óra körül elsüllyedt, de addigra 215 személy már a mentőcsónakokban volt. A gépházban 5 fő a második torpedó után életét vesztette, mindenki más megmenekült. Dél körül egy hadihajó mentette ki a szerencsétlenül járt hajó személyzetét és utasait. A hajóroncsot 1999-ben 200 méteres mélységben megtalálták.
 (Forrás: Wikipedia)

2018. július 16., hétfő

Visszatért a Délvidék - Csúrog

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 
  Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 100. éves évfordulójára (2020. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.
Csúrog (korábban Csurog, szerbül Чуруг / Čurug) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a Zsablyai járásban.

Fekvése

Zsablyától 10 km-re északra, Bácsföldvártól 8 km-re délre, a Tisza jobb partja mellett, a Sajkásvidék északi részén fekszik.

Története

Csúrog Árpád-kori település. Nevét már 1238-ban Churlach (Csurlak) néven említette egy oklevél, IV. Béla ekkor adományozta a fehérvári kereszteseknek a szaracénok által lakott falut vásárjövedelmeivel és Becsének tiszai révével együtt.
1254-ben Csurug néven volt említve és ekkor Henrik comesé lett, aki aztán1289-ben András zathai várnagynak adta cserébe, ennek valkómegyei, Szilmező nevű birtokáért.
1325-ben Gerechi Gotthard özvegye a bácsi káptalan előtt Chorug, Bekuskereki és Dal nevű birtokait örökre átengedte vejének, Torhusi Miklósnak.
1332-1337. között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Churuk, majd1338-1342. között Charug néven.
1363-ban Gerechi Gotthard Margit és Klára nevű leányai osztoztak meg Csurog, Bekuskereki és Dal nevű birtokaikon.
A karlócai béke után a település a határőrvidék része kisebb módosulásokkal1873-ig.
1910-ben 10 196 lakosából 6685 szerb, 2490 magyar és 228 német volt.
A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásához tartozott.
1918 novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. Az 1942-es „hideg napoknak” kb. 800 szerb áldozata volt, jó részük magyar katonákra lövöldöző terrorista..
1944. végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek megtorlása több mint 60.000 magyar, német és horvát áldozatot követelt. Az életben hagyottakat (nők, gyerekek, öregek) a járeki táborba terelték, ahol tovább folytatódott a népirtás. Házaikba 1945 után boszniai kolonistákat (telepeseket) telepítettek. Ebben az évben a római katolikus templomot is lerombolták.
A túlélő hozzátartozók minden évben összegyűlnek a helyi egykori sintértelepnél ahova elföldelték a 3000 szerencsétlen ártatlant, hogy elhelyezzék a megemlékezés virágait, amit aztán másnapra szétdobálnak, széttaposnak, jelezve, hogy a magyaroknak még sírjukban sincs nyugtuk.
A II. világháború utáni párizsi békediktátummal (1947. február 10.) a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.
2014-ben született meg az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A rendeletre mintegy hetven évet kellett várnia a helyieknek. A magyar kormány üdvözölte a döntést, amelyet a szerb-magyar megbékélés fontos állomásának nevezett. 
A falu központjában levő park. Helyén a Szent Lajos katolikus templom állt 1948-ig
(Forrás alapja: Wikipedia)

Emberek és állatok












A kapor

A kapor ismert kerti zöldfűszer, de talán nem tudunk róla annyit, amennyit megérdemelne, és a kelleténél ritkábban is használjuk, pedig különleges, finom íze mellett jótékonyan hat szervezetünkre is.
A kapor őshazáját valahová a Földközi-tenger környékére, talán a Közel-Keletre teszik, innen terjedt el az egész világon. Az biztos, hogy már az ókorban ismert volt Európában, hiszen a görögök és a rómaiak egyik kedvenc fűszere volt, ráadásul fejfájás és gyomorpanaszok ellen is használták gyógynövényként. Népies nevét, az uborkafüvet azért kapta, mert a savanyúságok elengedhetetlen hozzávalója, hiszen nemcsak jellegzetes íze van, de tartósító hatása is ismert. Egyes népek (például az oroszok vagy az olaszok) ma is sok kaprot fogyasztanak levesekhez, töltelékekhez. A növény egy-másfél méter magasra is megnő, a kiskertekben elszóródó magokból ültetés nélkül is sok kapor kel ki.
            Érdemes belőle felaprítva télire is fagyasztani, így bármikor használhatjuk. Két-három vajas doboznyi kapor egész télen elég lehet a családnak. Főzelékek, húsételek, sütemények ízesítésére használhatjuk. Érdemes gyakrabban használni, hiszen jó hatással van emésztésünkre, továbbá étvágygerjesztő hatása is van – kisgyerekeknek különösen jót tesz. A kapor Spanyolország és Portugália partjaitól a Földközi-tenger vidékén át egészen Dél-Oroszországig őshonos, és vadon jelenleg is megterem. Egy svájci, tóparti település régészeti feltárása során bizonyítást nyert, hogy termesztése az újkőkorban kezdődött, de ókori egyiptomi írások is említik, valamint kedvelt volt a görögök és a rómaiak körében is. Utóbbiaknál egyrészt a tehetősség jelképe volt, másrészt, mint egészséges fűszernövényt is nagyra tartották. Hippokratész a fehérborban megfőzött, mézzel édesített kapormag-készítményt szájöblögetésre javasolta, harci sebesülésekre, a sebek begyógyítására pedig pirított kapormag-töretet alkalmaztak. A középkorban a kaprot bájitalok készítéséhez, gonosz varázslatok kivédése ellen használták, az 1570-es években azonban már, mint közönséges kerti fűszernövényt említik a leírások.
Napjainkban a kapor elsősorban Észak-Afrika, Oroszország és Skandinávia konyhájában kap fontos szerepet. A kapor legismertebb tulajdonsága nyugtató hatása. Illóolaja ellazítja az izmokat, különösen az emésztőrendszer izmait. Évszázadok óta használják gyomorrontás, puffadás, bélgörcsök, hányinger kezelésére, kisgyermekek hascsikarásának enyhítésére. Csökkenti a gyomor és a belek puffadását, de serkenti a tejelválasztást is. Az ásványi anyagok közül igen sokat tartalmaz vasból, mangánból és kalciumból. Enyhíti a csontritkulás és reumatikus ízületi gyulladás tüneteit. Három evőkanálnyi kapormag több kalciumot tartalmaz, mint egy jó pohár tej, vitaminjai közül pedig a C-vitamin a legfontosabb. Említésre méltó még élelmi rosttartalma, amellyel hozzájárul az emésztőrendszer kielégítő működéséhez. A kapor illóolajai megállítják a káros baktériumok termelődését - antibakteriális hatása megközelíti a fokhagymáét.
Antioxidáns vegyületei semlegesítik a szervezetbe jutott szabadgyököket és más, rákkeltő hatású anyagokat. A friss kapor íze és illóolajtartalma mindenképpen felülmúlja a szárítottét; ezért ha lehet, frisset válasszunk. Mivel szedés után igen hamar fonnyadásnak indul, a csak kissé fonnyadtat bátran megvásárolhatjuk. A sárgásra fakult, laposra aszalódott kapor viszont már régi szedésű; keressünk inkább szárítottat helyette. A friss kaprot mindig tegyük be a hűtőszekrénybe. Lazán tekerjük nedvesített konyharuhába, vagy állítsuk vízbe.  
          A kapor jellegzetes ízét illóolajainak köszönheti, amelyet a növény minden része termel. Ezek védelme érdekében csak egy-két perccel tálalás elõtt adjuk az ételhez. A levél kellemes, friss ízt kölcsönöz leveseknek, salátáknak, halételeknek. Próbáljuk ki sajtételekhez, sajtos tésztaféleségekhez, tojásos salátákhoz. Igen jól harmonizál burgonyával. Segítségével remek fűszervaj készíthető. Húsokhoz és zöldséges ragukhoz is remek. A skandináv konyhában a kapor halételek gyakran kizárólagos fűszere. A magokat savanyított zöldségek készítéséhez, húsok pácolásához, raguk és zöldségételek ízesítéséhez használhatjuk. Próbáljuk ki rizottókhoz, süssük kenyérbe, ízesítsünk vele gyökérzöldségekből készült kását. A teljesen kiszárított, ledarált magokkal sót helyettesíthetünk. A kinyílt virágtányér kiváló ízt ad olajnak, ecetnek. Sajnos a kapor két-három napnál tovább nem tartható el. A friss szárat és leveleket érdemes ollóval gyorsan felvagdalni, majd kisebb-nagyobb adagokban lefagyasztani. Ez a fajta tartósítás szinte változatlan formában őrzi meg a növény íz világát. A vastag szárak és magok inkább szárításra alkalmasak.
          Frissítő ízű mártogatóst kapunk, ha az összevágott leveleket reszelt uborkával natúr joghurtba keverjük. Lazac és pisztráng elkészítésekor használjuk bátran a kaprot. E halféleségek és a kapor íze remekül összeillik. Tegyük szendvicsbe saláta mellé vagy helyette. A kapormag emésztést elősegítő hatása közismert. Nagyobb vendégség alkalmával, nehéz ételek mellé helyezzünk az asztalra kis tálkában belőle. Gyomrunk működésének serkentése mellett friss leheletet is biztosít.
Dr. Biró Józsefné Erika

NOSZTALGIA - ÖT ÉVE TÖRTÉNT Tegnap megnyílt Amrita (Dalma) Sérgil kiállítása Balatonfüreden

Tegnap ünnepélyesen megnyílt a Vasary Villa Galériában Amrita (Dalma) Sérgil kiállítása. Az eseményt megtisztelte jelenlétével és beszédével Salman Khurshid az Indiai Köztársaság külügyminisztere is, aki egy fát is elültetett a Tagore sétány mellett kialakított parkban.
Falusi jelenet, 1938 körül
Amrita Sérgil (nyugaton gyakran: Amrita Sher-Gil; Budapest, I. Szilágyi Dezső tér 4. 1913. január 30.Lahor, 1941. december 5.) Az Amrita nevet a pandzsábi Amritszárról, a halhatatlanság helyéről és a szikhek szent városáról kapta. Magyar keresztneve Dalma volt. Hazánkban életművét kevésbé ismerik, de Indiában a 20. század egyik legnagyobb modern festőjeként tartják számon, aki Indiában új festészeti irányzatokat hozott létre.
Amrita élete első nyolc évét Magyarországon töltötte. Festőművészi hajlamai korán megmutatkoztak, már ötéves korában akvarelleket festett az édesanyja biztatására. A kisgyermekre nagy hatást gyakoroltak az édesanyjától hallott népdalok és népmesék, a népviseletek és a magyar táj. Dalma gyermekkora gondtalan és örömteli volt, édesanyja hullámzó kedélyállapota ellenére is, aki depresszióban szenvedett, gyakran fenyegetőzött öngyilkossággal, vagy tört ki hisztérikus rohamokban. Iskolába nem járt, házitanítójuk tanította meg – húgával együtt – írni és olvasni magyarul, ebben az időben csak magyarul beszéltek

Elefánt sétáltatása, 1940.
1921-ben a család Indiába utazott. A Csandígarhtól északra fekvő Szimla városában, Himácsal Prades fővárosában, a Himalája tövénél telepedtek le. Élt Párizsban is egy időben.
A posztimpresszionizmus követői közé tartozott, példaképeinek Paul Cézanne-t, Paul Gauguint és Amedeo Modiglianit tartotta. Fiatal lányok (Young girls) című festménye 1933-ban elnyerte a párizsi Szalon aranyérmét (Grand Salon, Gold Medal), Amrita Sérgil lett az egyetlen ázsiai és a legfiatalabb festő, akit a Szalon tagjává választottak. 2000-ben a 20. század legjelentősebb 100 indiai személyisége közé választotta egy tudósokból álló társaság.      Művészetére nagyban hatottak gyermekkori magyar élményei (ezek nyomán született a Falusi piac című képe), valamint az ázsiai miniatúrafestészet. A régi és a modern ötvözete Indiában egy addig ismeretlen kifejezésformaként jelent meg Amrita művészete által. 2006 márciusában az 1938-ban festett Falusi piac (Village Scene) című képét 69 millió rúpiáért vásárolta meg egy indiai üzletember Nand Khemka, ezzel a kép India legdrágább festményei közé került. Hegyvidéki nők (Hill Women) című képe 1978-ban postabélyegen jelent meg Indiában.
Szieszta, 1937
Halála után festményeit Indiában nemzeti kincsekké nyilvánították. Nagy hatást gyakorolt a kortársakra, új stílusirányzatot teremtett. Mivel felháborította a szigorú kasztrendszer és a nők kiközösítése a társadalmi életből, elsőként festette meg a nincsteleneket, páriákat, ami nagyon merész tettnek számított. Ebben az időszakban fő műfaja az életkép volt. Festészete összeköti a posztimresszionista stílust India hagyományos művészetével. Képei megihlették a fiatal nemzedéket, számos követője közül többen kiemelkedtek. Nagy szerepet játszott a nők emancipálásában is: művészetével kiharcolta, hogy a nők iskolába járhassanak és alkothassanak, ami korábban a férfiak kiváltsága volt.
Amrita Sérgil életművének nagy részét a delhi Modern Művészetek Galériája (National Gallery of Modern Art) őrzi. (Szöveg Wikipedia segítségével; lenti képen Prof. Rajeev Lochan, a National Gallery of Modern Art, New Delhi igazgatója megnyitó beszédét mondja; a képeket az eseményen készítettem.)