A Gyermekek világnapja alkalmából

Két kisgyerek beszélget:

–Ti szoktatok imádkozni ebéd előtt?

–Nem, az én anyukám jól főz.

Szójátékok magyaroknak 2/1.

Kedves szójátékok, csak magyaroknak (vannak benne régiek is!)! Más nyelvre lefordíthatatlan. 

Hogyan kerülhető el a másnaposság?

Részegnek kell maradni.

Mi a szabadesés ?

Ahogy esik, úgy puffan.

Kik laknak az üveg alján?

Buborék.

Hogyan segít a jó férj a házimunkában?

Felemeli a lábát, hogy az asszony alatta is ki tudjon porszívózni.

Ki követi el a legtöbb összeadási hibát?

Az anyakönyvvezető.

Meddig beszélgetnek a süketnémák?

Lámpaoltásig.

Mit lehet enni az üzemi konyhán?

Üzemi koszt.

Mit mond a kannibál leánykéréskor?

Légy az eleségem !

Mit eszik a vegetáriánus kannibál?

Zöldségest.

Miért keverik az ausztrálok balra, az amerikaiak jobbra a kávét?

Hogy elolvadjon a cukor.

Miért megy a párna orvoshoz?

Mert huzatot kapott.

Mi az: drót végén van és fekete?

Kezdő villanyszerelő.

Mi van a villanyszerelő sírjára írva?

Jó vezető volt.

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Rahó 7/2.

Rahó történetéből

• 895-1920 – Magyarország része
• 1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
• 1938/1939-1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

550 éves város.1447-ben Rahow néven említi először oklevél.

A legenda szerint ezen a tájon gyülekeztek egykor a betyárlegények, itt számolták össze a gazdagoktól elvett kincseket, hogy aztán a szegények között szétosszák azokat.

A régészeti ásatások bizonyítják, hogy már jóval korábban lakott volt ez a vidék. A város közelében ugyanis késő bronzkori, tehát az időszámításunk előtti II. évezred végéből származó leletekre bukkantak.

Lakossága a legrégibb időktől kezdve állattenyésztéssel (főleg juhászattal), halászattal, vadászattal foglalkozott. Termékeiket messze földön, többek között Bulgáriában értékesítették.

Rahó megsínylette a tatár-mongol hódítást, különösen 1241-ben, amikor Batu kán hatvanezres hordája a Kárpátokon át Magyarország ellen vonult. A tatárok a föld színével tették egyenlővé a városokat és falvakat, lakosságuk nagy részét legyilkolták vagy rabságba vetették. A mohácsi csata után 1526-ban a magyar állam szétesett, Kárpátalja nagyobbik része török megszállás alá került. De nemcsak a tatárok, törökök támadásai tették tönkre Rahót és vidékét, hanem az erdélyi fejedelem és a Habsburg császár-király közötti háborúk is.

A XVI. század elején Rahó vidéke a Forintvery és a Drágffy családok birtokába jutott, melyeknek azonban nem sikerült teljes mértékben jobbágyi sorsba juttatni népét, 1526-tól pedig a nagybocskói kincstári uradalomhoz tartozott. 1572-es években az egész vidéket Büdi Mihálynak, később Károlyi Lászlónak zálogosították el. 1600-ban 14 jobbágyudvart számlált. A jobbágyok tizedet fizettek a juhtenyészés jövedelméből.

A Mária Terézia által kiadott úrbéri rendelettel 120 rahói udvar kapott földet, ezért évente összesen 1 180 napot igás, 3 760 napot gyalogos robotként voltak kötelesek ledolgozni, ezen kívül a termés kilencedeként évi 153 forintot fizettek be a kincstár javára.

A XVII. században a huszti domíniumhoz csatolták Rahót és vidékét, az akkor talált, és kitermelt sót a Tiszán Nagybocskóra szállították. A sóbányászokat felmentették a domíniumnak járó tized fizetése alól. Egyre több fát is szállítottak a Tiszán, 1720-ban például 94 tutaj indult útnak Rahóról az Alföld felé. 1724-ben megnyílt a városban az első fafeldolgozó üzem.

A XVIII. század végén - a XIX. század elején Rahó gyors fejlődésnek indult.

Az első Tiszán átvezető fahíd 1782-ben épült, ettől kezdve a város a Felső-Tiszavölgy fontos gazdasági, kereskedelmi, politikai és kulturális központjává vált.

1792-ben és 1828-ban épültek görög katolikus templomai.

Az 1848-1849-es magyar forradalom véget vetett ugyan a jobbágyrendszernek, a földreform azonban nem juttatta elegendő földhöz a földműveseket, ami jogos elégedetlenséget szült körükben. Panaszaikban követelték a föld újra elosztását, halászati és vadászati jogaik visszaállítását.

Az 1900. évi népszámlálási adatok szerint Rahó lakosainak száma 5 873 fő volt, ebből 4 157 ruszinnak, 896 magyarnak, 772 németnek, 23 románnak vallotta magát. Első állami elemi iskolája 1895-ben nyílt meg, az 1908/1909-es tanévben hat tanítója 242 gyereket oktatott.

1910-ben 6577 lakosából 4432 ruszin, 1177 magyar és 917 német volt.

Súlyos megpróbáltatások jutottak osztályrészül a rahóiaknak az első világháborúban. 1914. szeptember 10-én az orosz csapatok támadást indítottak a vidék ellen és súlyos harcok után októberben elfoglalták a várost, 1915 elején azonban az osztrák-magyar csapatok visszafoglalták azt. 1919-ben pedig román csapatok hatoltak be Rahóba, melyeket 1920 tavaszán cseh-szlovák megszálló csapatok váltottak fel. A trianoni békediktátum (1920. június 4.) Rahót is, akárcsak egész Kárpátalját, Csehszlovákiának adta. Neve Rachov lett.

A Kárpátalja visszatérésekor Rahóra 1939 márciusában vonultak be a magyar katonák. 

1941. június 26-án 12.10-kor (a kassai bombázás részeként) Tiszaborkút és Rahó között mélyrepüléssel géppuskatámadás ért egy Budapest felé haladó gyorsvonatot. A támadás eltérő források szerint egy, két vagy három embert ölt meg, három súlyos és hat könnyebb sebesülést okozott. A gépeket ekkor a jól látható felségjelek alapján szovjetként azonosították. (A kép rekonstrukció.)

A Vörös Hadsereg - miután súlyos harcokat vívott a Tatár-hágón, majd Kőrösmezőnél a magyar honvédséggel, annak szervezett visszavonulása után - 1944 október 16-án foglalta el a várost, neve újra Rahovra módosult. A szovjetek 93 magyar és német férfit és nőt hurcoltak el innét koncentrációs táborokba, 32-en sohasem tértek haza.

1958-ban kapta városi rangját.

A 2001-es napszámlálási adatok szerint Rahónak 14 969 lakosa van, ebből 1 037-en vallották magukat magyarnak.

A szovjet érában tovább folytatódott a város iparosítása. Rahó legnagyobb iparvállalata a kartonpapírgyár fénykorában a múlt század nyolcvanas éveiben több száz főt foglalkoztatott. Hasonló számú munkaerővel rendelkezett a faipari kombinát és igen sokan dolgoztak az iparművészeti termékeket előállító vállalatnál.

Ukrajna függetlenné válásával hivatalos neve Rahivra módosult. A jelentkező mély gazdasági válság igencsak hátrányosan érintette az itteni üzemeket és gyárakat, munkások százai váltak munkanélkülivé. Ők a határon túl kerestek megélhetést önmaguk és családjuk számára. Bár a helyzet a múlt század kilencvenes évei óta sokat javult, a munkaképes férfiak egy része még mindig a külhonban dolgozik, többnyire az ottani nagyobb építkezéseken. Jelenleg a kondenzátorgyár, a már említett kartonpapírgyár és a faipari kombinát foglalkoztatja a legtöbb munkást.

A KMKSZ rahói alapszervezete 1989-ben alakult 63 taggal. Az érdekvédelmi szervezettel szinte egyidőben jött létre a Petőfi Sándor Anyanyelvi és Művelődési Kör. Vezetője Bilics Éva.

Már az 1991/92-es tanévben a Rahói Általános Iskolában 24 tanuló önálló tantárgyként a Rahói 1. Sz. Középiskolában 114 tanuló pedig fakultációs foglalkozások keretében kezdte tanulni a magyar nyelvet. Rahón rendszeresen szerveznek anyanyelvi vetélkedőket a városban és a környező falvakban szórványban élő magyarok számára. (Legfontosabb forrás: Wikipedia)

Különleges foglalkozások

          Ki hallott már olyat, hogy valaki pénzért rendszámtáblák előtt álldogál, vagy biciklikre veti ki hálóját? Pedig ezek mind létező foglalkozások.

            Az amerikai Thrillist.cominternetes portál összeállításában olyan munkákról olvashatunk, amikről nagyon nehezen hisszük el, hogy léteznek. Van, aki pénzért ölelget embereket, vagy kiscsibék altestét vizsgálgatja, netán elefántot öltöztet. Csak egy pár olyan szakma, amivel aligha találkoztál eddig.

1. Az elektrosokk eladó
Mexikóban cipős doboz méretű szerkentyűkkel járják a városokat ezek az árusok. Ebben elemmel működő elektromos töltetű végződések vannak, és ha egyikhez valaki hozzáér, megcsípi. Népszerű kocsmák és bárok környékén, az ügyfelek józanító hatást tulajdonítanak neki. 

2. Az embereket a vonatra tuszkolók
Amíg nem utaztál valamilyen japán reggeli járaton, nem tudhatod, mi a tömegnyomor. Annyian vannak egy-egy járaton, hogy külön tuszkoló emberekre van szükség, akik a lehető legtöbb embert rakják fel a reggeli vonatokra. 

3. Bér-bújós barátok
Ugyancsak Japánban külön efféle kávézókban ölelő társat lehet bérelni. Hús-vér nőket, akik körülbelül 250 forintos óradíjjal megölelnek. Le is dőlhetsz melléjük, fekhettek összebújva. Egyéb szolgáltatás nem vásárolható tőlük, mielőtt valaki rosszra gondolna. 

4. Panda-pároztatók
Mivel a pandák aggasztóan kevesen vannak, a gondozóiknak különösen nagy figyelmet kell fordítania arra, hogy párosodjanak. Ehhez gyakran be kell avatkozniuk a szexuális folyamatokba azért, hogy mindenképp megtörténjen az utódnemzés.

5. A hivatásos gyászolók
Afrikában, Kínában és a Közel-Keleten a hivatásos gyászolók azért kapnak pénzt, hogy könnyeikkel, jajszavaikkal és zokogásukkal szomorúbb és gyászosabb hangulatot teremtsenek.

6. A Surfers Paradise parkolóőrei
Ausztráliában a Surfers Paradise nevű szórakoztató és turisztikai központ parkolójában tulajdonképpen nincs szükség parkoló őrökre. Régebben az óráknál szükség volt váltó lánykákra, akik a parkoló motorosok érméit váltották apróra, hogy be tudjanak dobni az órába. Ma már nincs nagyon funkciójuk, de mivel arany bikinijük és csinos alakjuk igazi látványosság, a cég továbbra is foglalkoztatja őket. 

7. Biciklihalászok
Amszterdamban szinte mindenki biciklivel közlekedik, sőt állítólag jóval több a bicikli, mint a lakos. A nagy számok törvénye alapján így nem csoda, hogy néhány kerékpár valamelyik kanálisban végzi. Ezeket pedig időről-időre kikanalazzák onnan hatalmas gépekkel, ők a bicikli halászok. 

8. Rendszám-blokkolók
Teheránban nem minden nap lehet autóba ülni. A szabályozás rendszám alapján történik: egyik nap a páros, másik nap a páratlanok hajthatnak. Ezért sokan rendszám blokkoló embereket bérelnek fel, akik az ellenőrzéseknél a rendszám elé állnak, ott sétálnak. 

9. Csibe-nem meghatározók
Őket azért fizetik, hogy meghatározzák a napos csibék nemét, és szortírozzák őket. Nem tűnik túl bonyolultnak, pedig az.

10. Strucc bébiszitter 
A bébiszittereknek annyit kell tenniük, hogy rajta tartják a szemüket az újszülött madarakon. Nem szabad hagyniuk, hogy megcsipkedjék egymást, vagy ürüléket egyenek. 

11. Az autóőrzők
Brazíliában, Costa Ricán ők figyelnek az autódra, ha leparkolsz. Olyanok, mint nálunk a bevásárlókocsi visszatolók: megcsinálják, ha kapnak pénzt, ha nem. De van olyan is, aki jó előre bemondja a tarifát, és elkéri előre a fele összeget.

12. Nemi egyenlőség konzultáns
Svédországban különösképpen ügyelnek arra, hogy semmiféle nemi megkülönböztetés ne érhesse polgáraikat. Az óvodákban, napközikben nemi egyenlőség konzultánsokat alkalmaznak, akik felügyelik a gyerekek egészséges fejlődését és ellenőrzik, nem erőltetik-e rá a fiatalkorúakra a nemi sztereotípiák szerinti elvárt viselkedésformát.

13. A Stanley Kupa őrzője
A Stanley Kupa a szezon utáni nyáron vándorol az észak-amerikai NHL győztes csapatának tagjai között. Olyan értékes, hogy mindig kell valaki, aki megy vele és vigyáz rá. 

14. Profi fültisztító
Indiában apáról fiúra száll a fültisztítás mestersége, igazi művészet. Egy hosszú vaskos tű végére kicsi vattát tesznek, és azzal piszkálják ki az utcán leszólított ügyfeleik füléből a koszt. Ezen kívül egy csipeszt is használnak, úgy segítenek rá az idegen anyagok, a fülzsír eltávolítására. 

15. Hivatásos elefánt öltöztető
Indiában, Kínában, Sri Lankán és Dél-Koreában létezik az a foglalkozás, hogy elefánt-öltöztető. Ez különleges állás, igazi megtiszteltetés. Ők felelnek az elefántok mindenkori ruhájáért, amiben fesztiválokon és rendezvényeken vonulnak fel.

 (Forrás: pénzcentrum, 2014. május 4.)

NOSZTALGIA - HAT ÉVE TÖRTÉNT Badacsonyi szüreti fesztiválról (tizenegyedik rész) - 2012. szept. 9.

Fonográf Emlékzenekar koncertjéről

A Fonográf Emlékzenekar honlapján találtam:

Kedves fórumozók és zeneszeretők.

Ezen az oldalon keresztül szeretném röviden bemutatni zenekarunkat. 2011 szeptemberében alakultunk azzal a szándékkal, hogy a Fonográf zenekar hatalmas zenei hagyatékát ápoljuk és megismertessük a mai fiatalsággal is. Székhelyünk Tapolcán található. Az együttes 5 tagból áll. :Őri Sándor: billentyű, ének, Végh Zoltán: basszusgitár Tóth Árpád András: dob, ének. Juhász Miklós: gitár, ének, Csatári Márió: gitár, 

Reméljük, hogy sok koncerten találkozunk majd veletek és kellemes perceket tölthetünk együtt.
Üdvözlettel: Tóth Árpád András zenekarvezető

Az eredeti Fonográf Zenekar 1973 szilveszterén alakult. Nevét egy újság címéről kapta, melyet Bródy János szerkesztett. A csapat tagjai korábban az Illés, illetve a Tolcsvayék és a Trió együttesben játszottak. Műfajuk a country és a rock közötti átmenet, de számos más műfajban is kipróbálták magukat. A zenekar hivatalosan soha nem oszlott fel, noha 1984-ben megtartották a búcsúkoncertjeiket. Erre jó példa az, hogy még Bródy János 1989-es lemezét is a Fonográf rögzítette. Halász Judit 1991-es albumánál minden tag közreműködött, még Szörényi Levente is szerzett rá zenét Csoóri Sándor "Pap-vihánc" című versére. Az együttes összetétele fennállása alatt nem változott:

§                    Szörényi Levente – gitár, mandolin, hegedű, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, basszusgitár, ének, zeneszerzés, szövegírás

§                    Bródy János – pedál steel gitár, furulya, gitár, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, zeneszerzés, szövegírás

§                    Tolcsvay László – billentyűs hangszerek, gitár, bendzsó, szájharmonika, furulya, ütőhangszerek, dob, ének, zeneszerzés, szövegírás

§                    Móricz Mihály – gitárok, mandolin, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, ének, zeneszerzés, szövegírás

§                    Szörényi Szabolcs – basszusgitár, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, ének, zeneszerzés, szövegírás

§                    Németh Oszkár – dob, ütőhangszerek, ének, zeneszerzés, szövegírás

Közreműködtek Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, és Halász Judit lemezein. Bejárták Európát, Ázsia-t és Kubába is eljutottak.

A Fonográf Emlékzenekar badacsonyi fellépéséről:

A kezdő dal jól sikerült, mivel mindenki dúdolgatta: „Ne vágj ki minden fát!”. Ezután megbeszélték a rájuk kitartóan váró közönséggel: „Mondd, hogy nem haragszol rám!”. Ez igaz is volt, mert a majdnem három órás csúszásért senki sem őket okolta. A következő számban sokan sajnálták Szörényiéket, az Emlékzenekar tagjait, saját magukat, mert bárkivel előfordulhatott, hogy „Az elsősorban ült” lány a koncert után eltűnt. És hogy továbbra is szomorkodjunk, Elvis Presley halálára írt nagyszerű szám következett. De még mindig nem gyorsítottak be, mert a ”Köszönöm doktor úr” egy nagyon kellemes táncos szám - sok idősebb ember ki is használta a lehetőséget. Szörényi-Bródy „Viktóriá”-ja Szabadiba utazott, majd megtudtuk, hogy „A széllel szembe jár”-ni nem is olyan nagy baj. (A színes reflektorok most kezdtek el villogni.). A köztudottan hölgytisztelő Bródy szövege és Szörényi csodálatos dallama, ritmusa nagyon szépen szólt, és már mi is úgy láttuk, ahogy annakidején ők látták (Dal az ártatlanságról). Aztán rákapcsolt a zenekar.   Edison 1911-ben átutazott az óceánon, és eljött Magyarországra is. Nagyon sokra becsülte a magyarokat, mert több kiváló munkatársa volt hazánk fia. És ő mondta, hogy „Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki, és nem is akarja megtanulni”. Utólag visszagondolva, ekkor, a kilencedik számnál érte el a koncert a csúcspontját. Zeneileg, szövegileg tökéletes nóta, a zenekar is a csúcson volt, a táncolók óriási kedvvel ropták. És ez a jókedv töretlenül folytatódott a „No mi újság Wágner úr”-nál is, és világgá is kiáltották „Bár most már jól érzem magam” (Levél a távolból). A Tolcsvay László – Bródy „Hunyd le a szemed!” felszólításra tényleg ezt kellett tenni, olyan szépen szólt a gitár.

Majd hirtelen váltottak, és a jókedvet újra a csúcsra emelték Szörényi Szabolcs halhatatlan dalával, a „Lökd ide a sör”-rel.

De hát ezzel a számmal nem lehetett abbahagyni, ezt mindenki érezte, a rafinált kérdésre, hogy játsszunk még – meg is jött a kívánt választ. És a két ráadás számmal még egy nagyot táncoltak a jelen lévők, egekbe csapott a jókedv, de egyúttal le is engedtek, mivel sokan magukra ismerhettek, hogy „Jöjj kedvesem, mond mit érzel, lesznek még szép napjaink”, valamint a voltak már fent, voltak már lent, de a legjobb valahol „Útközben”.

            Igazi ünnepe volt ez a koncert a „Magyar dal napjá”-nak. Munkakörömnél fogva magam is rendeztem Fonográf koncertet, személyesen is beszélgettem a tagjaival, és láttam őket más koncerteken is. Ez akkor nagy élmény volt. A mostani koncert is, gratulálok a tapolcai fiúknak, mert „méltóképp ápolják a zenekar hatalmas hagyatékát”.

Bevándorlókról érdekességek - egy éve történt

          A magyar határt ostromlókat hangosbeszélőn vezényelték angol és arab nyelven. Utána megkérdezték tőlük, honnan szereztek hangosbeszélőt. Azt mondták, Szíriából hozták magukkal.
          Tehát ezek a fiúk nem élelmiszert, vizet, ruhát, hálózsákot, iratokat hoztak magukkal a 10 ezer kilométeres útra, hanem hangosbeszélőt!

          Afgán csoport eltévedt, és elkapták őket a román rendőrök. Amikor megtudták, hogy Romániában vannak, könyörögtek, hogy toloncolják vissza őket Szerbiába, mert ők nem akarnak Romániában lenni, ők Magyarországra tartottak.

      Román embercsempész cigányok zseniális találmánya:  cigány népviseletbe öltöztették az arab "menekülteket" a déli határunk mentén, és vitték Ausztriába. A magyar rendőrök ha ellenőrizték őket, megrémültek a cigány népviselet láttán. (Nehogy romaüldözéssel vádolják őket.) Semmilyen igazolványt nem kértek, hanem intettek, hogy mehetnek tovább. Az arabok Ausztriában szépen összehajtogatták a jelmezt, betették a csomagtartóba, kivették a saját ruhájukat, felvették - és eltűntek a bécsi forgatagban. A romániai cigány zseni emberek pedig mentek vissza Drávaszabolcsra. Ott már várták őket, mert mobilon leadták a szöveget az arab menekültek az ismerőseiknek - a legbiztosabb út velük közlekedni, kerül amibe kerül.

És 2016-os viccek:

Az élet nagy kérdésiből néhány