Blama a Vasfüggöny túraút mentén (4/4.) - A Vasfüggöny túraút Fertőrákos határában

          Az Európai Parlament 2005-ben döntött arról, hogy a volt keleti blokkot Nyugat-Európától elválasztó vasfüggöny nyomvonalán létesüljön túraút a Balti-tengertől egészen a Fekete tengerig. A 6.800 kilométeres leendő vándorút egyik szakasza Magyarországot érinti az egykori műszaki határzár helyén.

Fertőrákos határában különleges látnivaló található: egy Mithrasz szentély. Pontosan itt hózódik a magyar-osztrák határ. A leírások szerint a teljes magyar-osztrák határon kiépült a Vasfüggöny túraút. Itt a határkő és a kerítés között kellene húzódnia. De nincs itt! 

(Készült: 2017-ben)

Csetneki Juhász Balázs: Irgalom

A fájdalom

Ha meg akar ölni

Lesz-e akkor irgalom?

Ha a magány rám szakad,

Lesz-e aki rám talál a rom alatt?

Ha elmegyek, lesz aki csak emleget,

Lesz aki visszasír, és lesz aki elfelejt.

De ha mégis maradok, lesz-e akkor irgalom?

VISSZATEKINTÉS - Blama a Vasfüggöny túraút mentén (4/3.) - Fertőrákosi Vasfüggöny Múzeum

Nagy várakozással készültünk megtekinteni a Vasfüggöny Múzeumot, mivel a kiváló propagandája sok érdekességet ígért. 2017 június 17-én, szombaton 16.15 órakor becsengettünk a múzeum kapuján. Többszöri csengetés után egy hölgy nyitott ajtót két hatalmas kutya társaságában. Mondta: édesapám nemrégen ment el itthonról, így nem tudom megmutatni a múzeumot. Válaszom: Meg szeretnénk nézni, nem kell nekünk szakmai kíséret. Nem engedhetem be magukat, akárkik lehetnek. Hiába mondtam, hogy Budapestről jöttünk, nem nyílt ki szélesebbre az ajtó, a két kutya keményen nézett ránk. Így nem tudom nektek se bemutatni.

Az országút mentén

Az épület:

A bejáratnál találtuk:

(Készült: 2017-ben)

Tihany nevezetességeiből - Bencés apátság

Kéttornyú templomáról messziről felismerhető a vulkanikus eredetű, mélyen a tóba nyúló, csaknem ezer éve lakott, 5 km hosszú, 3,5 km széles Tihanyi-félsziget.

Tihany jelképe az 1055-ben alapított bencés apátság, amelyet méltán tartanak az ország egyik legismertebb és leglátogatottabb idegenforgalmi célpontjának. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.

          A bencés apátsági templomból mára csak az  I. András király sírját őrző altemplom – a magyar építészet egyik legbecsesebb emléke – és az apátság alapítólevele, az első magyar nyelvemlékünk maradt fenn. Az altemplomra emelt, XVIII. századi barokk, értékes fafaragásokkal díszített templom kolostorában, a Bencés Apátsági Múzeumban találjuk a templom-történeti kiállítást, az utolsó magyar király, IV. Károly (1916–18) emlékszobáját, a római- és középkori kőtárat. Az apátsági templom nyaranta orgonahangversenyek színhelye. Mindenhonnan látszik az apátsági templom:

(Saját képek 2013-ból)

Tihany nevezetességeiből - Visszhang

Kéttornyú templomáról messziről felismerhető a vulkanikus eredetű, mélyen a tóba nyúló, csaknem ezer éve lakott, növény- és állatritkaságokban bővelkedő, 5 km hosszú, 3,5 km széles Tihanyi-félsziget.0

            A Tihanyi-félszigetnek már a 18. századtól turistacsalogató szenzációja volt a visszhang és a kecskeköröm – ebben pedig alighanem jelentős szerepe volt Garay János költőnek, aki meseszerű regét írt keletkezésük történetéről.

          A Visszhang-dombon levő echókőről elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, kb. 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. A visszhang optimális esetben hétszer verődött vissza a tihanyi templom oldaláról. A domboldalra állítottak egy kis oszlopot, melyet echókőnek neveztek: innen kellett a templom felé kiáltani. A beépítések, az idegenforgalom és a fák miatt ma már kevésbé hallható.

VISSZATEKINTÉS - Blama a Vasfüggöny túraút mentén (4/2.) - Vasfüggöny Túraút Lágogatóközpont, Velem

          A trianoni békediktátum 100. éves évfordulójáig (2020. június 4.) kiadvány, film és kiállítás formájában fel kívánjuk dolgozni a Történeti Magyarország területén az utolsó száz évben bekövetkezett határváltozásokat, és ezek helyszíni bejárásának lehetőségeit.
          Országhatártúra (OHT) címmel mozgalmat indítottunk, aminek keretében elhatároztuk, hogy például a nagysikerű Országos Kéktúra (1938-ban avatták fel), vagy például a második világháborús Árpád-vonal felderítésének mintájára fel kell fedeznünk, a közlekedési lehetőségeket fel kell mérnünk, és ki kell alakítanunk az Országhatártúrát.

         A feldolgozás 2016-ban megindult a Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken is. Ez évben kívánjuk indítani a nyugati határvonalak feldolgozását. Ezért megörültem, amikor olvastam az interneten, hogy kilendszer is meghírdették a Vasfüggöny túraút Sopron környéki bejárását. Mi családilag kétnapos bejárást dolgoztunk ki, pénteken délelőtt megnézzük Felsőcsatráron a Vasfüggöny működését szemléltető múzeumot, délután pedig tanulmányozzuk a Velemben létrehozott Vasfüggöny látogatóközpontot. Szombati programként pedig végigjárjuk, végigfényképezzük Sopron környékén a Vasfüggöny túrautat.

         A velemi látogatóközpont meglátogatásához és anyagának tanulmányozásához az alábbi cikk adta az ihletet: Vasfüggöny Nemzetközi Túraútvonal-avató Velemben
2010. 05. 02.

Ha az időjárást és küszöbönálló túrázási és kirándulási szezont nézzük, jobban időzíteni semmiképpen nem lehetett a velemi új túraútvonal átadását, melyhez napfény, egy államtitkár és egy látogatóközpont-avató is dukált.

A hosszúra a nyúlt, szürke, hűvös és szeles tél sehol sem öröm, a városban aztán végképp nem.

Így aztán örömmel tettünk eleget a meghívásnak, mely Velembe, a Vasfüggöny Nemzetközi Túraútvonal második, 400 kilométeres szakaszának, illetve a hozzátartozó látogatóközpontnak a megnyitására invitált.

Valószínűleg nem tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy nemcsak mi voltunk azok, akik roppantul élvezték a tavasz talán első komoly támadását, a szemnek oly kellemes velemi táj zöldjét, az alkotóház sugallta nyugalmat és a patakcsörgést mint háttérzajt.

Az avatón többek között megjelent és beszéded mondott Rauch Edit államtitkár és Majthényi László, a Vas megyei közgyűlés alelnöke is.

Megtudtuk, hogy repülőről nézve az egykori vasfüggöny helyén még mindig jól látszik a sok ezer kilométeres zöld sáv. Ez látvány adta ötletet ahhoz, hogy az egykori, Európa keleti és nyugati oldalát elválasztó létesítmény használható lenne arra is, hogy összekössön bennünket.

Az illetékesek abban bíznak, hogy a túraútvonal nyomán az érintett települések érezhetően népszerűbbek lesznek idegenforgalmilag.

Ami az alkotóházban létrehozott látogatóközpontot illeti, nem kell valamiféle grandiózus múzeumban vagy hasonlóban gondolkodni. A meglehetősen szűkös helyen kialakított létesítmény valójában két részből áll. A falakon egyrészt információs táblák, fotók, térképek és hasonlók segítségével idézik fel a vasfüggöny egykori világát, illetve tájékoztatnak a most létesült túraútvonalról. Másrészt itt került elhelyezésre az az érintőképernyős számítógép, melynek segítségével virtuálisan áttekinthetjük az útvonalat, illetve mindazt, ami ide tartozik.

Ragozhatnánk még hosszan a túraútvonal történetét, nevezetes pontjait és az érintett településeket, de egyszerűbb, ha az olvasó átkattint az útvonal hivatalos weboldalára, ahol kisebb szakaszokra lebontott, fotókkal megtámogatott, bőséges információ áll az érdeklődők számára, és ahol kapásból választhatunk magunknak kirándulási ötleteket az elkövetkezendő hetekre, hónapokra, évekre.

(Forrás: ALON Region-csoport honlapja)

2017. június 17-én, pénteken ezt találtuk (kommentár nélkül):

(Készült: 2017-ben)

Lépcsőn, pallón hazafelé