2019. március 22., péntek

Napi aktuális








Nagykőrösi képek

 Régebbi emlékek Nagykőrösön
A Városháza épülete és a híres erkély

A város központjában áll az ódon, tornyos, egyemeletes városháza, homlokzatával a főtérre fordulva, mely Nagykőrös egyik jelképe. Ezt a telket 1702-ben szerezte a város gróf Keglevich Zsigmondtól, 600 " rhénes " forintért, hogy városházát építsen rajta. A városháza föl is épült néhány évvel utóbb, de 1738-ban leégett, azonban újra fölépítették. A mai emeletes homlokzat a toronnyal 1811-ben készült. Mindkettő zsindelylyel volt fedve, melyet 1843-ban cseréppel váltottak föl. A gyönyörű tornyot napjainkban felújították, és a zsindelyes tető régi- új pompájában tündököl. A toronyban volt a tűzőrség, melyet később egy időre a ref. templom tornyába helyeztek át. 1847-ben a délkeleti földszintes szárnyat is emeletre vették. 1887-ben s később 1895-ben újabb földszintes szárnyakat ragasztottak hozzá, de még így is oly szűk volt, hogy a városi hivatalok mind nem fértek el benne, hanem azok egy részét a város bérházaiban kellett elhelyezni. A földszintes épületrészben működött hajdanán a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár, mely 1860-ban alakult s mint ilyen, első volt az országban. Ma ismét eredeti funkciójának megfeleően Városházaként múködik az épület, melyre a nagykőrösiek igen büszkék, azért óvják, védik a múlt egyik fontos szimbólumát.(Forrás: Nagykőrös város honlapja)
Nagykőrös központja, szemben a Városháza
A "Nagy tanári kar" szobra a Nagykőrös Múzeum előtt
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után "büntetésből" Nagykőrösön tanított a Magyar Tudományos Akadémia 7 kiemelkedő egyénisége. Őket örökítette meg a fenti szobor. Varga Imre alkotását 1996. augusztus 20-án avatták fel. (Saját képeim)

A Kos jegy szülötte és az utazás - március 21.-április 20.

          Az asztrológia szerint viselkedésünket, életvezetésünket befolyásolják a csillagok, különösen az, hogy melyik jegyben születtünk. Nincs ez másképp akkor sem, ha útra kelünk. Más elképzelései vannak a vakáció eltöltéséről egy Kosnak, mint egy Bikának vagy egy Ráknak.
            A tüzes jegyben született Kosokat a forró, napos vidékek vonzzák. A szervezett társasutazások kötöttségeihez azonban túlságosan önfejű és szabadságvágyó, így nekik elsősorban az egyéni utakat javasoljuk, de természetesen nem egyedül, hanem maga választotta társasággal. Úttörő hajlamait akár egy hátizsákos túrán is kiélheti. Egy vérbeli Kos a szabadsága alatt is mindig "akcióban" van. Energikus alkat, nem képes nyugton maradni. Minden alkalmat megragad a mozgásra, legyen az gyalogtúra, hegymászás, kerékpártúra, kirándulás vagy bármiféle sportolás. Ritkán marad egy helyben hosszabb ideig, mindig új úticélok bűvöletében él. Ha útitársad Kos, jobb ha felkészülsz arra, hogy néhány nap alatt éveket kell fiatalodnod, hogy felvedd az ő tempóját. Sőt este a táncparkettem is ő a legkitartóbb. Szereti diktálni az iramot és az irányt is, ráadásul megerőltető lehet igazodni hirtelen ötleteihez. Erőssége a lazaság, a spontaneitás, a határozottság és a vakmerőség. Arra is mérget vehetsz, hogy mellette nem lesz unalmas a nyaralás.
            A Kos jegyhez tartozó országok: Németország, Anglia, Dánia, Franciaország, Szíria, Palesztina, Japán, Jordánia, Bali, Mexikó, Hongkong
            A Kos jegyhez tartozó városok: Nápoly, Verona, Firenze, Velence, Padova, Marseille, Krakkó, Utrecht, Birmingham, Amszterdam, Rio de Janeiro (astronet.hu )
Firenze - Santa Maria del Fiore

Székely Mihály emlékezete halála napján - 1963. március 22.

            Székely Mihály Jászberényben született 1901. május 8-án. Apja, aki aranyműves-kereskedő volt, nevét Spagatnerről Székelyre magyarosította. Szülei és négy testvére is zenerajongó. Magánúton tanult énekelni. A középiskolát Budapesten végezte. Első fellépésére 1920-ban került sor: népdalokat énekelt az Orpheum színpadán. Géza Lászlónál folytatta tanulmányait. Huszonkét évesen szerződtette a budapesti Operaház, ahol több mint 1300 alkalommal lépett színpadra. Titta Ruffo híres olasz bariton, amikor meghallgatta Sparafucile szerepében, úgy vélekedett, hogy „sohasem hallott ilyen szép hangot”.
            Külföldön is sikeres volt, elsősorban Olaszországban és Bécsben. Egyik legfontosabb szerepének A kékszakállú herceg vára bizonyult. Bartók Béla állítólag Székely Mihály hangjához igazította operájának főszerepét.
            A nyilas terror alatt egy pap barátjánál bújt meg. A második világháború után Doráti Antal meghívta Dallasba énekelni, de az út során fellépő nehézségek miatt későn érkezett meg a próbákra, így helyét egy fiatal amerikai basszus, George London vette át. 1946 januárjában leszerződött a New York-i Metropolitan operaházhoz, ahol 1947-1950 között 47-szer lépett színpadra, elsősorban Richard Wagner operáiban (Fafner, Hermann őrgróf, Marke király, Hunding).
            1947–1949 között Otto Klemperer meghívására visszatért a budapesti Operaházba. Ezek után a szocialista vezetés korlátozta nyugati utazásait, de bejárta a Szovjetuniót és eljutott több európai országba is. 1956 évi holland fesztiválon énekelte egyik legnagyobb alakítását, Bartók kékszakállú hercegét. 1957–61 között évről évre szerepelt a glyndebourne-i fesztiválon, főképpen Mozart dalműveiben.
            Korának egyik legjelentősebb operaénekeseként tartották számon. Alakításai közül figyelemreméltóak Mozart basszus szerepei. G. Kennedy a La Follia zenei folyóirat 2002. áprilisi számában Rudolf Binget idézte: „Székely Mihály nem csak az évszázadnak egyik legszebb mély basszus hangja volt, de a hatalmas színpadi tehetségével és műsorának felfogadásával sikerült a kollégái elbűvölni és a publikumát hipnotizálni.”
            1963. március 22-én halt meg Budapesten. Emlékezetére 1964-ben Székely Mihály-emlékérmet létesítettek. Székely Mihály sírja Budapesten. Farkasréti temetőben (Kovács Ferenc alkotása) (Forrás: Wikipedia)

2019. március 21., csütörtök

Alvás világnapjára - március 21.












A rasszizmus elleni világnap (alulnézetben) - március 21.

Példának bemutatom, hogy ilyen hülye vicceket nem kellene kitalálni!








Horvátország magyar emlékeiből - Laskó és Kórógy nevezetességeiből

       Néhány nevezetesség Laskó és Kórógy községekből. Mindenkit bíztatok, hogy ne csak a horvát tengerpartot látogassa, hanem egy-két napos kirándulásra ránduljon át a déli határ másik oldalára is. Nem fog csalódni - ahogy az én bejegyzéseimből is láthatta.
 Laskó: Utcakép és Sztárai Mihály táblája

 Kórógy: Hagyományőrző falusi tájház
(Saját képeim)