Ilyen az igazi tél

Melyik magyar város ez?

Skót viccek

Bemegy a skót a vendéglőbe, sorra eszi a legjobb ételeket, majd szól a pincérnek:

–Főúr, kérem! Kinek kell fizetni?

A pincér magától értetődő könnyedséggel: –Hát nekem!

–Huh! – sóhajt fel a skót megkönnyebbülve, már azt hittem, nekem!

A skót bemegy az orvoshoz, és azt mondja: –Doktor úr, szálka ment a nyelvembe.

–Az meg hogy történhetett?

–Hát, az úgy kezdődött, hogy kiborult a whiskym a padlóra ...

Hogyan oszlatja fel leghamarabb a skót rendőr a tüntető tömeget?
–Leveszi a sapkáját, és kéregetni kezd.

Mi a különbség az angol és a skót között, miután levágták a hajukat kopaszra?
- Az angol dicsekszik az új frizurájával, a skót meg eladja a fésűjét.

A skót azt kérdi a haverjától:
- Mondd csak, hogyan tudtál leszokni a dadogásról?
- Tudod, egyszer háromszoros áron kellett Glasgow-ból Londonba telefonálnom...

Két skót fogad, hogy melyikük ússza meg olcsóbban a vasárnapi templomi adománygyűjtést. A gyűjtés alkalmával az egyikük gyorsan egy pennyt dob a perselybe, mire a másik megszólal:
- Ezt ketten adtuk.

A skót családban az anya aggódva szól férjéhez:
- Drágám, a kisfiunk, már két napja ugyanazt a cukorkát szopogatja.
- Nem baj, legalább spórol.
- Jó, jó, de azért már tényleg ki kéne csomagolni!

Bemegy a skót az önkormányzathoz, hogy nevet szeretne változtatni. Megkérdi tőle a tisztviselő:
- Miért szeretné megváltoztatni a nevét?
- Találtam egy doboz névjegyet.

Burgonyás tésztába csomagolt főtt tojás

Hozzávalók:
· 10 főtt tojás
· 50 dkg megtisztított burgonya
· 20 dkg liszt
· 1 tojás
· 1 teáskanálnyi őrölt fokhagymapor
· 2 evőkanál olaj
· 1 evőkanál tejföl
· só, bors
· 3 evőkanál zsemlemorzsa

Elkészítése:
A 10 tojást megfőzzük, majd félretesszük. Közben a megtisztított burgonyát is megfőzzük, összetörjük és hagyjuk kihűlni. Hozzákeverjük a lisztet, a nyers tojást, a tejfölt, az olajat és a fűszereket, majd jól összedolgozzuk. 10 adagra osszuk a tésztát és mindegyik közepébe egy meghámozott főtt tojást teszünk. Ha kisebb golyókat akarunk készíteni, a tojásokat ketté is vághatjuk, de ebben az esetben a tésztát már 20 adagra kell osztanunk. Mikor a golyókat megformáltuk, ha szükséges egy kevés olajjal átkenjük őket és beleforgatjuk a zsemlemorzsába. Majd forró olajban kisütjük, papírtörlőre tesszük, hogy lecsöpögjön a zsiradék és már kínálhatjuk is.

A házias ízek szerelmeseinek ajánlom ezt a könnyen elkészíthető finomságot.

Farsang - az ördög ünnepe

 A naptár hosszúra vagy „kurtára szabta ki a farsang idejét” – bizony mi aligha tudnánk úgy kiszámolni, mint a víg poéta, Csokonai a nevezetes 1799. évben. Egy biztos, a jó kedélyű embereknek mindig rövidnek tűnik.

            A karnevál az egyik legérdekesebb és sok-sok évszázados hagyomány. Szerte Európában otthonos volt a falvak utcáin éppúgy, mint a királyi paloták tükrös termeiben. Sokan üldözték, még többen szerették. Országonként, koronként, társadalmi osztályonként más-más formában jelent meg, de az évszázadok alatt lényegében ugyanaz maradt: a móka, a vidámság, a játék ünnepe.

            Őhazája Itália. A régi római Saturnalia-ünnepekből származik. A nálunk kevésbé használatos latin eredetű „karnevál” szó egyes kutatók szerint a karneválon felvonuló tengeri hajót ábrázoló „cerrus navalis”-ból, más kutatók szerint a „carne vale” azaz „hús, isten veled” szójátékból keletkezett.

            Köznyelvünk „farsang” szava német jövevény, a Fasching szóból ered. Valószínű, a hazai német polgárságtól vettük át. A legtöbb országban – így hazánkban is – az ún. epifánia-ünneptől (vízkereszttől) a húsvét előtti negyvennapos böjtig, hamvazószerdáig tart a farsang. A szezon legjelentősebb napja a húshagyó kedd. Ez a népies elnevezés a szigorú előírások szerint azt takarja, hogy a katolikus hívők húsvétig ekkor ehetnek utoljára húst.

            A farsang az első időkben nagy népünnepély volt, jelmezes, álarcos utcai felvonulásokkal, mulatozásokkal, de belevitték a természet megújulásának köszöntését is. Ez utóbbiakból eredtek a vidám népi jelenetek. Később otthonos lett a báltermekben is.

            A farsangi mulatságokon a társadalmi osztályok elkülönülése nem volt olyan merev, mint egyébként. Velencében például a XIII. század végétől hivatalos ünnep volt a húshagyó kedd, melynek rendezvényein minden rendű és rangú lakos részt vett. Máshol is gyakran megtisztelték alattvalóik mulatságát jelenlétükkel még a királyok, uralkodó hercegek is. A keresztény egyházak a középkorban a farsang megítélésében egy véleményen voltak, az ördög ünnepének tartották.

            A farsangi mulatságokkal kapcsolatban a gáncsoskodók haragja főként a jelmezek és álarcok ellen irányult. A legtöbb történet a dominójelmezhez fűződik. Például Frigyes Vilmost trónörökös korában az 1822. évi farsangi bálon meg akarták mérgezni. A leendő király helyett tévedésből a szintén dominónak öltözött lakájnak nyújtották át a halált hozó italt.

            Gyakori volt a két nem ruhacseréje, melyet évszázadokon át felháborodás kísért. A törvény vas keze azonban többnyire csak a nőkre sújtott le. A gangerni zsinat egyházi átokkal büntette a férfinadrágba öltöző hölgyeket. Württembergben toronyba vagy bolondok házába zárták azokat a nőket, akinek eszébe jutott, hogy a férfiak viseletébe bújjanak.

Nagymama fasírtja - recept

Hozzávalók: 
50 dkg darált sertéshús, két szelet kenyér vagy zsemle, két gerezd fokhagyma, 2 tojás, 1 fej vöröshagyma, liszt, zsemlemorzsa, olaj, pirospaprika, só, bors

Elkészítés ideje: 35 perc.

Elkészítés menete: 
A szikkadt kenyeret vagy zsemlét áztasd be hideg vízbe. Ha megszívta magát, vedd ki, és alaposan csavard ki. A darált húst a tojásokkal és az áttört fokhagymával, valamint a megdinsztelt vöröshagymával dolgozd össze. Ízlésed szerint akár több hagymát is tehetsz bele. Sózd, borsozd meg, szórd meg kevés pirospaprikával, majd forgasd először tojásba, utána zsemlemorzsába. Hevítsd fel az olajat, és süsd ki a húspogácsákat.

Árpád-házi Szent Margit halála napjára - január 18.

Sík Sándor: Himnusz Szent Margitról

Mosogat a konyhán a királylány, Szívében az égi bárány.

Halat is tisztít, követ is súrol. Példát vesz a szelíd Úrtól.

Margit! Sápadtnak látszol, Sápadtan virágzol, Ugye, valaki vezet,

Valaki fogja a kezed, Szíved lánggal ég,

Jézus, Jézus a tiéd!

Kihalt a város, sötét a föld és messze még az ég.

De nem magányos, akinek Jézus fogja a kezét.

Oltár előtt térdel a királylány, Nézi őt az égi bárány.

Hazája bűnét egymaga bánja, Hajnalig tart az imája.

Szegény királylány, magyar hazádért égő áldozat.

A bárány lakomáján a mérhetetlen boldogság fogad!

             Nemzeti dinasztiánk egyik szentje, 1270. január 18-án halt meg. A katolikus egyház e napot tette ünnepnapjává.

            A tatárok elől a dalmát tengerpartra menekülő szülők – IV. Béla és felesége, Laszkárisz Mária bizánci királylány – fogadalmat tettek, hogy saját maguk és országuk szabadulása esetén születendő gyermeküket, ha az leány lesz, Istennek ajánlják fel. Margit Klisszában (ma: Klis; Horvátország) látta meg a napvilágot 1242. január 27-én. Amikor három és fél éves lett, a veszprémi domokos apácák zárdájába került. A rend ekkor még csak néhány évtizede létezik, női kolostoraik a belső, misztikus jámborság őrhelyei voltak. A veszprémi kolostor – Bertalan püspök alapítóleveléből kiolvasható – 1240-ben már készen állott, és lakott volt. A tényt az is bizonyítja, hogy a tatároktól elszenvedett muhi vereség után a királyi családdal Dalmáciába menekülők között öt veszprémi apáca is található. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a kislány Veszprémbe, a Séd völgyi zárdába került.

            Margit társnőitől semmiben sem akart különbözni. Ha jobb minőségű ruhát volt kénytelen magára venni, a konyhába sietett, hogy ott a kormos fazekak mosogatása és a felszálló por ruháját befeketítse. A hét veszprémi év alatt kezdte a cilíciumviselést (vezeklőöv) is.

            Tízéves korában átköltöztetik a főváros, Buda melletti Nyulak szigetére (ma: Margit sziget), hogy a családhoz közelebb legyen. Itt fokozottabban sanyargatta testét, lelkét. Példának idézek a 13. században íródott Legendáriumából: "Megfürödni pedig vagy az ő lábait megmosni bokáinak fölötte az ő szemérmességének, tiszta szüzességének miatta, ez őneki mindenestől idegen vala". A betegek ápolásában is kitűnt.

            Magyarország – a tatárdúlás ellenére is – nagyhatalomnak számított, így keresték barátságát. A szövetség megpecsételésének leggyakoribb módjának az uralkodóházak közötti házasságkötést tartották. Anjou Károly, IX. (Szent) Lajos francia király öccse, majd a lengyel király is jelentkezett Margit kezéért. Az ország és a család számára is legelőnyösebb kérőt, Ottokár cseh királyt – Európa akkori egyik hatalmának uralkodóját – Béla el is kísérte a zárdába. A tizennyolc éves hercegnő ekkor még nem tette le a végső, ünnepélyes fogadalmat, így a pápával kiváló kapcsolatokat ápoló uralkodónak könnyű lett volna megszereznie a Szentszék felmentését. A találkozón Ottokár kedveskedni akart Margitnak, így szépségét kezdte dicsérni. Erre ő azt válaszolta, hogy inkább levágatja az orrát, mintsem ilyen szemtelenségnek még egyszer kitegye magát. Néhány év múlva IV. (Kun) László a magyar hadsereggel Habsburg Rudolf mindössze ötszáz lovast számláló csapatának megsegítésére sietett. A morvamezei csatában maga Ottokár is elesett, a Habsburgok felemelkedése pedig elkezdődött. Örök talánya marad a történelemnek az a kérdés, mi lett volna a Habsburg-család, valamint Magyarország későbbi sorsa, ha Margit ebben az időben Prágában a Hradzsin úrnője?

           Margit elgyötört teste azonban huszonhét éves korában súlyos lázba esett, s tizenkét napi szenvedés után – 1270. január 18-án – elhunyt. Sírjánál a temetés után számos csoda történt, ezért bátyja, V. István király (uralkodott: 1270–72) felterjesztette szentté avatását. Ismeretlen okból azonban a kérés nem teljesült sem akkor, sem később, amikor Károly Róbert (uralkodott: 1310–42), Hunyadi (I.) Mátyás (uralkodott: 1458–90), III. Ferdinánd (uralkodott: 1637–57) is ugyanezzel a kívánsággal fordult Rómához. Végül 1789-ben hivatalosan is engedélyezték tiszteletét, majd 1943-ban XII. Pius pápa szentté avatta.

            Sírját mintegy 250 évig a zarándokok rendszeresen látogatták. A török 1541-ben elfoglalta Budát. Előtte az apácák elhagyták a kolostorukat, Margit földi maradványait előbb Nagyváradra, majd Nagyszombatba, végül Pozsonyba menekítették. 1615-től a pozsonyi klarisszák (női ferencesek) apácák őrizték Margit csontjait.  1782-től II. József német-római császár, magyar király csak a tanító és a betegápoló szerzetesrendeket engedélyezte. Ekkor a klarissza apácákat is elbocsátották. Ezután Margit évszázadokon keresztül gondosan őrzött földi maradványainak nyoma veszett. A Margit-szigeten lévő jelképes sír arra emlékeztet, hogy egykor itt helyezték „örök nyugalomra” a sokat szenvedett királylányt.

Ady Endre: Szent Margit legendája (részlet)

Vallott nekem a Nyulak-szigete

Regék halk éjén. Ime a titok:

Királyi atyja klastromba veté

Legendák szűzét, fehér Margitot.

Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.

Ájulva hullt egy durva szó miatt.

S robogtak a királyi udvaron

Hajrázó, vad, bozontos férfiak.

……….

És Jézusnak áldozzák Margitot,

Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén.

Képek:

–Városkapu dombormű, Abony (2000)

–Szent Margit szűz (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásból.)

–Margit-szigeti sírjára gyertyát teszek 2017 halottak napja előtt

–Molnár József: Árpád-házi Szent Margit halála (1857)

(Forrás: Részleteket felhasználtam a Veszprémi 7 Nap 1997. január 15-i számában megjelent cikkemből.)

Érdekes szobrok