2018. október 17., szerda

Nyers reszelt alma télire

            Egyszerű megőrzési módja az almának. Először a foltokat, hibákat ki kell vágni, majd meg kell hámozni. Mivel ez nem megy egy-két perc alatt, a már elkészült darabokat citromos vízbe kell tenni – nem annyi vízbe, hogy ússzanak, csak egy kevésbe, hogy lehessen forgatni.    Ezután le kell szűrni a citromos lét, majd le kell reszelni az almát a nagyobb lyukú reszelőn, és hozzákeverni kilónként egy csapott mokkáskanál tartósítószert (nátrium-benzoátot), és üvegekbe tenni. Jó szorosan érdemes, hogy lehetőleg ne maradjon levegő közte. (Nem érdemes kicsavarni, de az üvegbe nyomkodáskor mégis a lé egy része megmarad, ezt meg lehet inni, legjobb egy kissé vízzel hígítva.) Érdemes az üveg csavaros teteje alá fóliát tenni, hogy az alma savassága ne marja meg a tetőt.
            Így is elkerülhetetlenül megbarnul egy kicsit, de nem vészes. Akár több, mint egy évig is megmaradhat így az alma, az íze akkor is teljesen olyan lesz, mintha frissen reszelték volna.
            Hámozatlanul mérve kb. egy kiló alma fér egy üvegbe. Így eltéve nemcsak süteményhez, hanem sós ételhez is fel lehet használni, hiszen nincs benne cukor.
            Megjegyzés: Én nem hiszem, hogy ez a minimális mennyiségű tartósítószer nagyon ártalmas lenne, de ezt mindenki magának dönti el. Ha a hagyományos módon, cukorral, megpárolva tartósítjuk, akkor meg a cukor ártalmaira is lehet gondolni, valamint a párolással lecsökkentett vitamin-tartalomra.

Deák Ferenc születésnapjára - - - - - 1803. október 17.

Deák Ferenc (Söjtör, 1803. október 17.  Budapest, 1876. január 28.) államférfi, politikus, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”.
Tekintélyes régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Válicka-patak menti Söjtör községben, ahol akkor a család egyik komoly birtokának a központja volt. (A másik központ a 19. század elején Kehida és környéke.)
Családja Zsitkócról (ma: Szlovéniában található) származott. Édesanyja, Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe. Mivel az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemő Zalatárnokra nagybátyjához, Deák Józsefhez került. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalatárnoki család is épp ez idő tájt várt gyereket, és a szolgálónép között is akadt egy szoptatós dajka. 1808-ban édesapja, id. Deák Ferenc is meghalt. Az árvát ezután testvérei – Antal, Jozefa és Klára – vették magukhoz.
Személyisége
Árva gyerekként rajongó szeretettel kötődött testvéreihez. A kötődést erősítette agglegény volta is. Testes, nehézkes fiú és férfi volt. Saját véleménye szerint „a szenvedély nálam az, amit úri társaságban kényelmességnek neveznek, amit a keresztyén anyaszentegyház a hét főbűnök közé sorolt, aminek valóságos magyar neve: restség.”. Kitűnt nagy testi erejével: a pozsonyi diétán csak Wesselényi Miklós báró volt erősebb.
Kedvenc időtöltése az olvasás, séta, faragás volt. Írása nehézkes, rendetlen volt, amit azonban kivételes emlékezőképessége ellensúlyozott. Jó humorú társalgó, ízes adomáit, történeteit kiválóan adta elő, nevetésre fakasztva hallgatóságát. Maga ritkán nevetett hangosan. Pulszky Ferenc így emlékezett a Deákkal való első találkozásra: „...hidegnek találtam, láttam ugyan, hogy ő az ellenzék feje, de Kölcsey volt annak a szíve.”
Elszakíthatatlan barátság fűzte Vörösmarty Mihályhoz, akit a legnagyobb magyar költőnek tartott. A reformkor több nagy alakjához képest nem volt világlátott ember, de provinciális sem: olvasmányélményei révén ismerkedett meg a tágabb világgal. Latinul és németül tudott.
Öregkorában sok örömet okozott neki Vörösmarty árvája, Anna (akit ő nevelt fel), valamint az állatkertben egy Kristóf nevű medve. Szívbaja mindjobban kifejlődött, élete vége felé már a nyarakat is kénytelen volt Pesten tölteni. Hosszú szenvedés után,1876. január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát. Holtteste fölé mauzóleumot állított a nemzeti kegyelet, a Duna partján pedig 1887-ben szobrot emeltek emlékének. Az országban nagyon sok szobor, tér-, utcanév, közintézmény, civil szervezet viseli a nevét.
Érdekességek róla
Vörösmarty Mihály halála előtt Deákot kérte fel gyermekei, Béla, Ilona és Erzsébet gyámjának. Deák közadakozást szervezett az árvák számára, de miután a cenzúra megtiltotta a felhívás közzétételét, 800 magánlevelet írt, és így néhány hónap alatt százezer forintnál is többet gyűjtött össze, ami akkor tekintélyes összegnek számított. Ilona barátja fiához, Széll Kálmán későbbi miniszterelnökhöz ment feleségül.
Deák naponta öt forintot osztogatott szét a város koldusai közt, az egy forintos bankjegyeket sétái előtt zsebébe hajtogatta.
Nem fogaton, hanem a korabeli tömegközlekedéssel, az omnibusszal utazott a városban. (Forrás: Wikipedia; Miskolci szobrát Gárdos Aladár alkotta)

Még hidegebb napok - október 17.

Kulturált európai ésszel felfoghatatlan, hogy az 1944. október 17-én kezdődött népirtás a 20. század legkevésbé ismert eseményei közé tartozik. Az Európai Unióba törekvő Szerbia végre bocsánatot kért a mintegy negyvenezer magyar áldozatot követelő délvidéki népirtásért, s rehabilitálta a pusztán nemzetiségi alapon háborús bűnösnek nyilvánított, vagyonuktól megfosztott magyarokat.
A szovjet Vörös Hadsereg 1944. október elején fokozatosan vette birtokba a bánsági, bácskai, drávaszögi, szerémségi területeket. Nyomába vonultak a titói kommunista partizán alakulatok. Tito rendeletére 1944. október 17. és 1945. február vége között e területeken bevezették a katonai közigazgatást. Ez idő alatt zajlott le a magyar- és németírtás nagy része Ivan Rukovina tábornok felügyelete alatt. E likvidálásban és kínzásban a hivatalos partizánalakulatok mellett a civil szerb lakosság is részt vett. A mintegy negyvenezer magyar mellett hatvanezer német és valamennyi horvát lakost is megöltek. Csurogon, Zsabján, Mozsoron gyakorlatilag kiirtották a magyar férfi lakosságot.
Körülbelül hatvan tömegsírról tudnak, feltárás eddig alig-alig történt. Néhány példa a tömegsírok keletkezéséről. Csurogon a brutálisan megölt magyarok holttestét a dögtemetőben földelték el. Az 50-es években a tetemeket enyvgyárba vitték, és ott feldolgozták. Péterrévnél leszakadt a Tisza partfala, és amikor a földművesek mentek hazafelé, látták, hogy koponya- meg lábszárcsontok lógnak ki a falból. Kanizsán kóbor kutyák ásták ki a tetemeket.
A szerb partizánok hírhedtek voltak bestiális kínzási, kivégzési módszereikről. Embereket kettéfűrészeltek, karóba húztak, mindössze annyi bűnért, hogy magyarnak vagy németnek születtek, vagy például egy plébánosnak addig ugráltak a hasára egy asztalról, ameddig ki nem jöttek a belei.
Ezek mellett mintegy 200 ezer magyart és németet vittek a 63 Délvidéken felállított gyűjtőtáborba. E táborok abban különböztek más kommunista országok lágereitől, hogy ide elsősorban nemzetiségi alapon zárták be – többnyire családostól – az embereket. Így lett háborús bűnös a két hónapos csecsemő is!
Titóék magyarázata szerint 1944-ben csupán megtorolták az 1942. januári délvidéli razziát. De szó sem volt megtorlásról. A szerbek nemzetiségű alapú népirtást végeztek. A magyar razziában azokat próbálták felelősségre vonni, megbüntetni, akik részt vettek a partizánmozgalomban, és robbantgattak, gyilkoltak, több száz csendőrt és magyar katonát megöltek. A körülbelül 3500 – főként szerb és zsidó – halott közül becslések szerint 80 %-a  – mai szóhasználattal – terrorista volt. Közülük sokan fegyveres harcban estek el, miután a magyar katonák, csendőrök tűzharcban védekeztek a rájuk támadókkal szemben. Néhány jellemző eset: A bevonuló magyar csapatokat egy nő virággal köszöntötte. Amikor egy katona át akarta venni, akkor a nő lelőtte. Elszállásolt katonákat, csendőröket éjszaka a szerb családfő (a felesége, a gyereki segédletével) vasvillával ledöfte.
Lényeges különbség a két rémtett között, hogy Magyarországon – példátlan módon – a második világháború kellős közepén felelősségre vonták a razzia irányítóit. Majd 1945 után Reis István szociáldemokrata igazságügyi-miniszter intézkedésére – a kormány és a parlament tudta nélkül – sok magyar főtisztet, tisztet kiadtak Jugoszláviának, ahol 1946-ban elítélték és kivégezték őket. Magyarország a Hideg napok c. nagyszabású filmben is elismerte a felelősségét, és emléket állított az 1942-es razzia áldozatainak.
          Ezzel szemben szerb részről a kínzások, mészárlások kiötlői, végrehajtói nemzeti hősök lettek, kitüntetéseket kaptak, amiket a mai napig sem vontak vissza.
            2009-ben Sólyom László magyar és Tadics szerb elnök megállapodott, hogy a két ország történészbizottságokat hoz létre az 1944–45 vérengzések kivizsgálására. Kiváló példa Katyn, ahol Sztálin parancsára jóval kevesebb lengyel katonát és civilt öltek meg a szovjet belügyisek, mint ahány ártatlan magyart, németet, horvátot a szerbek, mégis az a nemzetközi emlékezet része lett.

2018. október 16., kedd

KÉT ÉVE TÖRTÉNT - Azoknak ajánlom, akik távol maradtak a migrációs szavazástól









A koffeinfogyasztás lassítja az agyat

            A koffeinfogyasztással kapcsolatos hiedelmet cáfolja egy tudományos kutatás, mely szerint a kávé és az energiaitalok károsítják a fiatalok agyát.
            Általános hiedelem, hogy aki fel akarja frissíteni az agyát vagy próbál kicsit "észhez térni", annak koffeint kell bevinni a szervezetébe. Ez többnyire kávé formájában jut be, ám a mai fiatalok körében a feketénél jóval elterjedtebb az energiaital fogyasztása. Azt már számos kísérlet bebizonyította, hogy ezek túlzott fogyasztása káros hatással van az emberi szervezetre, érrendszeri betegségeket, végső esetben pedig akár maradandó kárt is okozhat a szívünkben. Most azonban egy svájci kutatócsoport arra világított rá, hogy a koffein mértékletes fogyasztása is végzetes hatásokkal járhat.
            Köztudomású, hogy az emlősöknél a nemi éréskor igen nagy szerepe van az alvásnak. Azt is tudjuk, hogy az agy ebben az életszakaszban fejlődik a leggyorsabban. Egy patkányokkal végzett kísérlet pedig azt is kimutatta, hogy ha ebben az időszakban koffeint juttatunk az agyba, akkor a fejlődési folyamatok lelassulnak – számol be az eredményekről a Science Daily.
            A gyerekek és a fiatalok átlagos koffeinfogyasztása az elmúlt 30 év során 70 százalékkal nőtt. És nem is tűnik úgy, hogy ez az emelkedés a közeljövőben megállna, ugyanis az üdítőitalokat gyártó cégek egyik legprosperálóbb üzletága a koffeintartalmú energiaitalok forgalmazása. Ennek a fejlődésnek azonban nem örül mindenki, vannak, akik az energiaital-fogyasztás káros egészségügyi hatásaitól tartanak. A Reto Huber vezette zürichi kutatócsoport patkányokon kísérletezve kimutatta, hogy a nemi érés fázisában levő rágcsálók agyába juttatott, az embernél napi 3-4 csésze kávénak megfelelő koffein mennyisége megzavarja a mély alvást, és megkésett agyfejlődést okoz. Az energiaitalokkal szemben tehát nem árt az óvatosság.
            Az embernél – akárcsak a patkányoknál – a pubertáskor az az időszak, amikor a mély alvás intenzitása és időtartama eléri a csúcspontját, és ezzel párhuzamosan az agyban megerősödő szinapszisok (idegsejtkapcsolatok) is ekkor érik el a legmagasabb szintet. „A gyerekek agya elképesztően rugalmas még annak köszönhetően, hogy rengeteg idegsejtkapcsolat van benne” – magyarázza Huber. „Majd amikor a pubertáskorban az elkezd átalakulni, nagyon sok kapcsolat megszűnik, mások pedig megerősödnek. Ezt tekinthetjük a tanulás idegrendszeri megfelelőjének. Így válik az agy egyre hatékonyabbá és erősebbé. Ez az átalakulás leginkább a mély alvás közben történik.”
            Huber és munkatársai 30 napos patkányoknak különböző mennyiségű koffeint adagoltak öt napon át, majd az agyuk elektromos aktivitását rögzítették. A csupán vizet ivó patkányokhoz képest a koffeint kapó állatok agyában messze több idegsejtkapcsolatot találtak a kísérlet végén. Ez azt jelenti, hogy ezek a patkányok lassabban fejlődtek; a változás azonban nemcsak az agyuk szerkezetét érintette, a viselkedésük is megváltozott. A kutatók azt vették észre, hogy a koffeint fogyasztó patkányok - szemben társaikkal, akik ebben az életkorban a legérdeklődőbbek - félénkek és óvatosak maradtak
            Kamaszkorban az agy nagyon fontos változásokon megy keresztül. Ezért például ebben az időszakban derülhet ki számos mentális betegség. És ugyan az emberi agy sokban különbözik a rágcsálókétól, mégis számos folyamat párhuzamos az agy érése során. Huber és munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyermek- és fiatalkori koffeinfogyasztás akár ártalmas is lehet.
(Forrás: Richpoi Hírek)

NOSZTALGIA - 1956 - Szabadnak lenni jó! című kiállításról, október 16. - nov. 10.

            Formabontó történelemórával egybekötött fotókiállítás nyílt az MTVA és a Terror Háza Múzeum együttműködésének köszönhetően a Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumban október 16-án, 11 órakor (1088 Budapest, Pollack Mihály tér 8-10).
            A kiállítás képanyaga szakít az eddigi hagyományokkal és az 56-os események sodrából a szabadság után vágyódó forradalmárok és hétköznapi emberek kezdeti bizakodását, lelkesedését és ujjongását mutatja be.
            Az MTVA 2011-ben nyitotta meg Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumát, ahol immáron második alkalommal tisztelegnek 1956 emléke előtt. Az idei kiállítás képanyagát az MTVA fotóarchívumából származó közel 1000 képből kiválasztott 56 db fotó alkotja. A válogatást a közmédia szakmai partnere, a Terror Háza Múzeum végezte. A képekben megidézett eseménysorozat ezúttal a nemzet szabadságvágyára, a megtorlás előtti időszak remény- és örömteli pillanataira fókuszál.
            A múzeumnak helyet adó épület egyben a forradalmi események egyik meghatározó helyszíne is volt, ezért a fotókiállítás mellett az érdeklődők megismerhették a Rádióhoz kapcsolódó pontos történéseket.
            A tárlaton megtekinthető az 56-os parlamenti stúdió élethű mása, valamint a kor technikai vívmányaival – lemezjátszóval, rádióval, magnetofonnal – felszerelt, hangban és képekben is a kor hangulatát idéző helyszínek is.


            A Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum 1956 – Szabadnak lenni jó! című kiállítását Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója nyitotta meg. November 10-éig tekinthető meg. Ajánlom mindenki figyelmébe. (Szöveg: MTVA, fotó: saját)

2018. október 15., hétfő

Fehér bot világnapja - október 15.

Az ENSZ ezt a napot 1969. óta a Vakok Világnapjává nyilvánította.

Szokásomhoz híven humorral oldom fel: