Zöldborsó főzelék - NEMZETEK KONYHÁJA (magyar)

 Farkas Orsolya (25 éves) elkészítette 

(Nagykőrös, 2021. november 27.)

Hozzávalók:1.2 kg zöldborsó, 3 ek vaj, 3 evőkanál finomliszt, só ízlés szerint, 0.5 ek cukor, 1 csokor petrezselyem, 2 dl tej 

 Elkészítése: A zöldborsót kifejtjük. a vajat megolvasztjuk, rádobjuk a zöldborsót, és kicsit pároljuk. Sózzuk, hozzáadjuk a cukrot, összekeverjük, rászórjuk a petrezselymet és a lisztet, leöntjük a tejjel, összekeverjük, és fedő alatt, gyakran kevergetve 20 perc alatt készre főzzük. Ha a tej kicsit tapadna, adhatunk hozzá fél-egy deci vizet is. 

Fasírttal, virslivel, tükörtojással tálaljuk.

Zöldborsó főzelék másképpen:

Hozzávalók: Főzelékalaphoz: 3 evőkanál étolaj , 450 g zöldborsó , 450 ml víz, 4 csapott evőkanál kristálycukor , 1 púpozott teáskanál só , 1 db leveskocka , ízlés szerint petrezselyemzöld 

Habaráshoz: 5 teáskanál búzaliszt (BL55) (5gramm/teáskanál) , 120 ml 2,8%-os tej 

 Elkészítése: Étolajat hevítünk egy lábasban. Mikor forró, ráöntjük a friss, vagy mirelit zöldborsót és kicsit pirítsuk meg, forgassuk át a forró olajon. Ez csak pár tíz másodperc. Ezután öntsük fel a vízzel, adjunk hozzá sót, cukrot, ételízesítőt. Most addig főzzük, míg a zöldborsó puha lesz. Közben elkészíthetjük a habarást. Egy tálban keverjük a lisztet a tejjel csomómentesre. Mikor a zöldborsót puhának érezzük, vékony sugárban, folyamatos keverés mellett hozzákeverjük a habarást. Hozzáadjuk a friss, vagy szárított petrezselymet és addig főzzük folyamatos keverés mellett a főzeléket, míg elég sűrű nem lesz. Friss kenyérrel, vagy főtt tojással a legfinomabb az elkészült zöldborsófőzelék! ;)

A feltét: pácolt manírozott fokhagymás mellfilé

(Nagyon finom volt együtt. 

A gasztronómiai könyvünk második kötetébe bekerül.)

Albánia függetlenségi napjára - november 28.

Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten Koszovó (112 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km. Albánia 2009 áprilisa óta tagja a NATO-nak. 

            Albániát Szkander bég (Kasztrióta György) negyedszázados ellenállásának köszönhetően csak 1501-ben hódította meg végleg az Oszmán Birodalom. Uralmuk alatt a lakosság nagy része iszlamizálódott, és a feudális viszonyok konzerválásával Európa sereghajtója lett. A 19. század végén feltámadt albán nemzeti mozgalmakat (például Prizreni Liga) a Porta sorra leverte, de az első Balkán-háború után, 1912.november 28-án Albánia függetlenné vált.

A Földgömb c. kiváló folyóiratban megjelent cikkemből részletek:

            Albánia és az albánok teljesen különböznek tőlünk. Igaz, a háromezer éves történelme az albán néppel ugyanolyan mostohán bánt, mint velünk az ezeregyszáz, de mégis másként formálta az embereket. A nagy angol költő, Lord Byron a XIX. század elején járt albán földön, és többek között – nagyon szubjektíven – így jellemezte őket: vad, kezdetleges emberek, a heves harcok hosszú eltűréséhez értenek, halált jelent haragjuk, a vezért követik rögtön, tűzön-vizen át. Manapság más problémák uralkodnak arrafelé, megdöbbenve olvassa az ember, hogy Albániában több mint ezer gyermek él önként vállalt szobafogságban a vérbosszútól való félelmében.

            Albániának alig van vasútja, szegényesek a települések, a szomszéd országokkal – elsősorban az albán nemzeti kisebbséget ért atrocitások miatt – a kapcsolat rossz, mely megmutatkozik a kevés határátkelőn is, ugyanakkor óriási az építkezési láz, mindenfelé házak és mecsetek épülnek. (Ez utóbbira azért van szükség, mert Albánia volt eddig a világ egyetlen állama, amely – még nem is olyan régen – alkotmányában is deklarálta az ateistaságát, ennek megfelelően sok mecsetet lebontottak.) Most Albánia világban elfoglalt helye – úgy tűnik – eléggé periférikus, pedig valamikor fontos terület volt. Csak néhány példa: hosszú ideig és sikeresen verték vissza a Római Birodalom hódító törekvéseit, majd amikor a birodalom kettészakadt Dyrrachium (ma Durrës) kikötővárosból indult a Via Egnatias, a Nyugat Római Birodalmat Bizánccal összekötő hadiút. Átvonultak itt a keresztesek, területet birtokoltak az Anjouk, a Velencei Köztársaság, a nagyszerb birodalom, majd elfoglalták a törökök. Az albán nép életerejét bizonyítja, hogy a török birodalomnak számtalan pasát (pl. az utolsó budai pasát, Abdullrahmant is), és 27 nagyvezírt (miniszterelnököt) adott, az akkori világ legjobb katonáinak, a janicsároknak a többsége is a náluk szedett gyermekadóból került ki. Most pedig mindenképpen szeretnének túllenni Enver Hodzsa második világháború után kezdődött és negyven évig tartó posztkommunista uralmának maradványain.

            Albániáról az átlag magyar keveset tud. Delhusa Johntól hallotta legföljebb, hogy milyen szép, csodálatos ország Albánia, ahol a buzuki hangja szól. Ez a tudatlanság onnan is eredhet, hogy a távolságok miatt a két nép érdekköre sohasem keresztezte egymást, szövetséget is csak ritkán kötött. Az első kapcsolat Nagy Lajos királyunk idejében történt, akinek fontos szövetségese volt a nagyhatalmú albán főnemes, Thopia Károly, aki magát Albánia hercegének, és Durres őrgrófjának neveztette. A Velence elleni közös győztes harcuk eredményeként az 1381-ben aláírt torinói békeszerződésben Lajos Magyarországhoz csatolta Dalmáciát, Károly pedig az albániai hercegséghez Kruját és Albasant. Nem hozott területi gyarapodást, de hosszabban tartott és mélyebb volt Hunyadi János és Szkander bég (eredeti nevén Gjergj Kastrioti) közös fellépése az egyre hatalmasabb és mindinkább terjeszkedő török birodalom ellen. Példaként az 1456-os évet említhetem, amikor Szkander követei útján harmincezer katonát ígért Hunyadinak segítségül. De nem ért el a Dunához, mert a Magyarország ellen felvonuló török hadseregből kivált jelentős erők feltartóztatták. Ez azonban így is nagy segítség volt Hunyadinak, mert ezek a csapatok ugyancsak hiányoztak a szultánnak Nándorfehérvárnál!

            Még egyszer találkozott a két nép történelme. Az albánok ötszáz évi török elnyomás után (bennünket a százötven év is visszavetett az európai fejlődéstől, a mai napig nem tudjuk behozni!) 1912. november 28-án nyerték el független államiságukat

            Ahmed Zogut 1928. szeptember 1-én királlyá koronázták. Legényember lévén több mennyasszony-jelöltje is szóba került. Az 1938-as tiranai évadnyitó bál egyik legfontosabb meghívottja Apponyi Geraldine volt. Így írt erről később az akkori grófkisasszony: „Azután találkoztam a királlyal…, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valóban egy pillanat műve volt. Tudom, furcsán hangzik, de tényleg percek alatt megszerettük egymást, és az, ami számításon alapuló házasságnak indult, valódi szerelmi házasság lett.” Az áprilisi fényes esküvő után a magyar sajtó tele volt ilyen címekkel: Magyar királyné Albánia trónján. Amikor azonban 1939 áprilisában Mussolini katonái lerohanták Albániát, a királyi pár a kétnapos Leka nevű kisfiukkal Görögországba, majd Angliába menekült. Egyesek tudni vélték, hogy a száznál több bőröndben és csomagban a család magával vitte a hatalmas magánvagyonát és az albán aranykincs jelentős részét. A magyar diplomácia egyébként fellépett olasz szövetségesénél a magyar királyné érdekében. Az akció megkezdése előtt Ciano olasz külügyminiszter biztosította Villani római magyar követet, hogy Zogu királynak és magyar feleségének védelmet biztosítanak.

            A királyné idejében megjelent számos cikknek ma nincs folytatása, manapság szinte semmit sem hallunk Albániáról. Az egyetlen vékony szál Delhusa John, aki mindig büszkén vallotta, hogy albán származású és több slágerének a szövegből és a dallamból tudhatunk meg valamit Albániáról, a dallamkincséről. Még innen is bíztatta az albánokat: „Ébredj Albániám, egyszer csak eljövök hozzád, Te büszke sas-madár!” Ezt a kultúra-terjesztést, a helytállást Albániában a rendszerváltás után magas kitüntetéssel ismerték el. (Bejegyzés készült: 2013-ban)

Fantáziadús étkezéshez

Késő őszi séta Magyarhomorogon (Csonka-Bihar vármegye) az arborétumban (2/2)

A vendéglátó Karcsi barátom

(A képeket 2014-ben készítettem)

A véradók napja Magyarországon - november 27.

          A Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól legyen a véradók napja november 27-e, emlékezve arra, hogy először 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak.

A biztonságos hazai vérellátáshoz évente 430 ezer egység vérre van szükség.. Nincs vérhiány, de fontos a folyamatos segítségnyújtás. A hazai legnagyobb humanitárius szervezet, a Magyar Vöröskereszt a véradó napok szervezését a heti egyenletes vérellátás biztosításának figyelembevételével végzi. Évente kb. 11 ezer véradóeseményt szerveznek, ezeken közel félmillió véradó jelenik meg. Évente mintegy 50 000 új véradó jelentkezik.

Véradáskor az is kiderül, ki milyen vércsoporthoz tartozik. Magyarországon az A vércsoport a leggyakoribb - a lakosság 44 százaléka -, ezt követi a 0-s és a B vércsoport, a legkevesebb - 8 százalék - AB vércsoportból van. A vércsoportok megkülönböztetése azért fontos, mert nem mindenki adhat és nem mindenki kaphat mindenkitől vért. Pontosabban a 0-s csoportba tartózók általános véradóknak tekinthetők, mivel mindenkinek adhatnak vért, viszont csak "saját" csoport társaik segíthetnek nekik, ha baj van.

A "legszerencsésebbek" az AB csoportba tartozók, hiszen ők mindenkitől kaphatnak, viszont csak AB csoportúaknak adhatnak vért. Az A és B csoportba tartozók a saját és az AB csoportúaknak adhatnak vért, kapniuk pedig csak a saját és a 0-s vércsoportúaktól szabad. Ezenkívül megkülönböztetünk még - többek között - Rh negatív és Rh pozitív csoportot is, amit szintén figyelembe kell venni véradás esetén.

Véradó az lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, testsúlya pedig meghaladja az 50 kg-ot. A nők évente háromszor-négyszer, a férfiak évente ötször adhatnak vért. Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie. Maximum 45 percet vesz igénybe a vérvétel, az adatfelvétellel és a laboratóriumi és egyéb kivizsgálással együtt. Az adatnyilvántartás után egy tesztet kell kitölteni, amelyben az egészségügyi állapotunkról kérdezősködnek. A véradás alkalmával steril vérvételi zsákba, egyszer használatos tű segítségével 4,5 deciliter teljes vért vesznek le (ez egy egységnek felel meg), valamint a vizsgálathoz is levesznek egy kisebb adagot. A vérvétel után fontos a pihenés, illetve az étkezés, megterhelő lehet a szervezet számára a vérveszteség.
Mire figyeljünk?

Nagyon fontos a véradás előtti folyadékbevitel, ez segít a levett plazma pótlásában. Ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben, az erek teltebbek, a véna jobban látható, gyorsabb a vérvétel. Ezért szoktak adni a véradás előtt folyadékot - teát vagy vizet - a jelentkezőnek.

Véradásra célszerű étkezést követően menni. Minden esetben megkérdezik a jelentkezőt, hogy mikor evett és mennyit. Ügyeljünk azonban arra, hogy a véradás előtt ne fogyasszunk túl zsíros ételeket, mert a levett vér magas zsírsavtartalma előnytelen lehet a feldolgozás szempontjából. A véradáshoz vigye magával a személyi igazolványát, a lakcím és TAJ kártyáját. Külföldi állampolgár esetén útlevél és magyar TAJ kártya szükséges. (Forrás: RICHPOI)

Nagyon jól néz ki Eger

NOSZTALGIA - Késő őszi séta Magyarhomorogon (Csonka-Bihar vármegye) az arborétumban (2/1)

A Tóth család birtokában lévő faiskolát 1991-ben alapították 2500 m2-en, miután lehetővé vált a korábbi fenyőfa és gyümölcstermesztés helyett a díszfaiskola létrehozása. Mára már 50.000 m2-en kertészkednek, ahol 1998-ban a díszkert is helyet kapott.

Az mai 2 ha-os arborétum eredetileg üzemi törzsültetvénynek indult. A Magyarországon magántulajdonban lévő törzsültetvények között ebben van a legtöbb faj és fajta a ma szaporításban, valamint alkalmazásban lévő faiskolai dísznövényekből. 2006-ban a hivatalosan regisztrált taxonok száma 490, ami 5000 db kiültetett növényben jelenik meg

A kert kedvező életteret jelent az állatvilágnak is.

Az arborétum különlegességét az adja, hogy a környéken jellemző vízállásos, repedező réti agyagtalajra települt. A család célja, hogy olyan díszfákat, cserjéket, örökzöldeket szaporítsanak és neveljenek szabadföldi kiültetésre, amelyek az itt uralkodó éghajlati viszonyok között teljesen télállónak bizonyulnak, de jól tűrik a nagy nyári hőmérséklet-kiugrásokat és az időnként fellépő légköri aszályt is. Döntően magyar alanyra oltott vagy szemzett idegen dísznövények különleges kombinációjával próbálják megtalálni a térségre alkalmas növényeket.

(Készült 2014-ben)

A szőke nő és a kakukk - - - igazságtalan humor

A szőke nő túl van a húszmilliós kérdésen a televízióban a Vágó István által vezetett vetélkedő műsorban. Vágóról ömlik a veríték, reszket a boldogságtól, öt éve nem volt senki, aki megnyerte volna a főnyereményt. Remegő hangon megkérdezi: –"Hát akkor megyünk a negyven millióért, kisasszony?"

–"Persze, hogy megyünk!" –válaszol a csajszi.

Vágó felteszi a negyven milliós kérdést: –"Az alábbi négy madár közül melyik nem lakik fészekbe: "gólya, kakukk, fecske, veréb"?

Erősen gondolkodik a szőke csaj, majd megszólal: –"Vágó úr, nekem van még egy telefonos lehetőségem, azt kihasználnám!" Majd felhívja szintén szőke barátnőjét, Julit.

-"Te Juli" – kérdi. Itt vagyok a Vágó műsorában és a főnyereményért hajtok. A kérdés a következő: –„A négy madár közül melyik nem lakik fészekbe: gólya, kakukk, fecske, veréb"?

Néhány másodperc sem telik el, mire Juli már vágja is a választ: –"A kakukk! Mondd be nyugodtan, hogy a kakukk!".

–"Biztos?"
–"Biztos!"
Kitör a nyertesnek kijáró óriási ováció, Vágó elájul, megvan a negyven milla!
A pénz átvétele után a szőke nő azonnal hívja a barátnőjét egy presszóba, majd kávézás közben megkérdi: –"Honnan tudtad ennyire biztosan, hogy a kakukk?"

–"Gondold csak végig", válaszol a barátnő, "hát a négy közül a kakukk az egyetlen, amelyik az órában lakik!"