Az órát át kell állítani!

          Ma, vasárnap hajnalban kell 3 óráról 2 órára visszaállítani az órákat – az Európai Unió szabályozása alapján a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapján ér véget.

Lagzi Lajcsi sem tudta, hogy a víz, a gáz és a villany órákat nem szabad átállítani.  Csak a karóráját!

Görögország nemzeti ünnepére - Görögországi nosztalgia

Görögország egy történelemmel meglehetősen sokat foglalkozó ember számára eleve nagy élmény. Egy időben még útikalauzt is szándékoztam Görögországról írni, de erről mára idő hiánya miatt letettem. A debreceni egyetem történelem szakán az első vizsgám az ókori Görögország története volt. Az első vizsgára mindenki száz százalékosan fel szokott készülni, én is. Hogy mi volt a tétel címe, arra már nem emlékszem, de az ötös jegy az indexemben bizonyítja, hogy tudtam.

Görögországban mindössze kétszer voltam. Először mintegy 20 évvel ezelőtt. Ekkor egy általam szervezett körúton sikerült részt venni a család tagjaival.

Másodszor tíz évvel ezelőtt kocsival tettünk egy felfedező körutat Albániába. Ekkor Albánia déli részéből átautóztunk Janina (görögül: Ioánnina) várához és Korfu-szigetre. Meglátogattuk a nekem nagyon szimpatikus történelmi hős, Ali, janinai pasa székvárosát, aki évekig függetlenítette magát a hatalmas Török Birodalomtól. Erzsébet királyné emlékei meg azért kedvesek, mert szerette a magyarokat, és a Habsburg-magyar kiegyezésben vállalt szerepe elévülhetetlen.

Egy görög körút mindenki számára felejthetetlen élmény, nekem is az volt: Marathon, Athén, Korinthoszi-csatorna, Thermopüle, a kolostorok.

Néhány nevezetesség kimaradt a körúton, ezért még vissza kell térnem oda. Vár az Olimposz, Olimpia, Spárta.

Görögország nemzeti ünnepére - Görög és római filozófusok gondolataiból

Éljen a SÖR

A húsleves - az ízületi betegségek és a rák összefüggése

Nálatok is családi hagyomány a húsleves? A statisztikákat tekintve Magyarország meglehetősen "leveses" nemzet. A levesnek nagyon sok haszna van, hiszen mivel nem csak laktatós, könnyen emészthető táplálék, de ugyanakkor folyadék forrás egyszerre. Főleg Magyarországon rengeteg ilyen "egytálétel" van, hiszen egy jó tányér babgulyás mellé kinek kell rántott hús, nem igaz?

Viszont, ha nem jól készíted ezeket a húsos leveseket, akkor bizony komoly árnyoldalai vannak, aminek nem ma, hanem 10-20 év múlva fogod "meginni a levét", viszont az már nem lesz annyira finom...

Bármilyen húst is főzöl, tudnod kell, hogy főzés közben a hús különböző vegyületeket (Pl.: az állattenyésztés során használt vegyszerek, gyógyszerek, húgysav, stb) ereszt. Ezekre az anyagokra a szervezetnek nemhogy nincs szüksége, de inkább káros. Terhelik a májat, a vesét és savasítja a testet, ezért hosszútávon egyenes út az ízületi, derék, váll és különböző más fájdalmak, bőrproblémák vagy a daganatos megbetegedések kialakulásához.

A probléma ott kezdődik, hogy a húst, és az összes összetevőt együtt főzöd meg, benne az összes tápanyaggal ugyan, de a káros vegyületekkel együtt.

Mit tegyél?

A legegyszerűbb, ha megfőzöd a húst, majd annak leöntöd a levét, és újra odateszel egy fazék tiszta vizet a hátralévő összetevőknek, mintha csak egy zöldséglevest készítenél. Ha az elkészült, akkor a korábban megfőtt hússal együtt fogyasszátok!

Sokan azt mondják, hogy "de hát attól olyan finom, hogy összefő". Ezzel nem tudok vitatkozni, viszont táplálkozáskor azt is érdemes figyelembe venni, hogy mi ami, a testünknek is kedvez.

Érdekes, hogy számtalan kultúra van (pl.: Közel-Keleten), ahol alapvető, hogy a főtt hús levél leöntik, hiszen tudják, hogy káros, és most már Te is tudod.

Óvd családod egészséget, és a holnapi húsleves, már egészségesen készüljön!

Budai Péter – természetgyógyász HillVital

Magyarország királyai. Erdély fejedelmei.

IV. Károly, Magyarország utolsó királya

Kazinczy Ferenc születésnapjára - 1759. október 27.

        Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

Születése, iskolái

        Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fiaként született. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett, ahol hét éves koráig magyar szón kívül egyéb élő nyelvet nem hallott. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. Igen művelt és felvilágosult szellemű apja ritka fogékonyságot tapasztalván fiában, maga is örömest foglalkozott vele, társalogva és tanítgatva. Kazinczy 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta előkészítő osztályban

        1769. szeptember 11-étől tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba. Decemberben az iskolai küldöttség élén gróf Beleznai Miklós tábornokot neve napján annak bugyi birtokán üdvözölte, ezen az útján látta először Pestet.

        1775-től a főiskolán a korábban már felvett jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául tanult.

        Nagy befolyással volt fejlődésére az 1777. év, amikor Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Kazinczy ekkor járt először a császárvárosban, amelynek nagyszerű gyűjteményei, különösen képei egészen elragadták. Ritka műérzéke itt olyan kielégítésre lelt, amit addig nélkülöznie kellett. Sárospatakra visszatérve pedig, a magyar irodalom két új tüneménye fogadta. Egyik Baróti Szabó Dávidnak új mértékre vett versei, melyek a klasszikus költészet versformáit kívánták behozni költészetünkbe, a másik Báróczi Sándor testőr-írónak művészi prózában készült Marmontel-fordítása. Kazinczyra mind a versújító, mind a stílusújító kezdemény nagy hatást tett, végleg elhatározta, hogy író lesz, és a Báróczi koszorúja után fog törekedni.

Fogságban

        Már-már az egész irodalmi élet vezetése kezében volt, amikor a Martinovics-féle összeesküvés miatt 1794. december 14-én éjjel a felvidéki Regmecen, anyja házában elfogták, majd Budára szállították és perbe fogták. Először december 29-én lépett bírái elé, akik azzal vádolták, hogy a Hajnóczy által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. 1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet három héttel később a király várfogságra enyhítette.

        Szeptember 27-éig Budán tartották fogva, utána Brünnbe (Brno, Csehország), a spielbergi várbörtönbe szállították, ahová október 7-én érkezett meg. Nedves, föld alatti börtönbe került, ahol annyira beteg lett, hogy már nem tudott felkelni a szalmazsákjáról. Olykor írószereit is elszedték, és ő rozsda-festékkel, néha vérével és ablak-ónból gyúrt vesszővel jegyezgetett. Mikor meg volt engedve a toll és tinta használata, reggeltől estig asztalnál ült, és javítgatta régebbi fordításait vagy újakon dolgozott.

        Később sora jobbra fordult: József főherceg utasítására december 21-én egy emeleti szobába helyezték át, ahol saját költségén élhetett, illetve használhatta könyveit is. 1796. január 6-án átszállították a Brünn melletti obroviczi börtönbe, innen 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein (Ausztria) várába. A francia hadak közeledtével 1800. június 30-án továbbszállították Pozsonyon (Trianon óta: Bratislava; többször volt Csehszlovákia, valamint Szlovákia része, ma Szlovákiában található) és Pesten át Munkácsra (Trianon után Csehszlovákiában, a visszatérés után Magyarországon, a II. világháború után a Szovjetunióban, ma Ukrajnában kell keresni). 1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól. 2387 napot töltött fogságban. Életének ezt a szakaszát legteljesebben Fogságom naplója című művében dolgozta fel.

"Állati" kajafigurák