Híres emberek okos mondásaiból

A vízesések valamire emlékeztetnek

A Plitvicei-vízesésnél (2017)

És máshol a Világban

Hozzájárulásom az adóbevallások elkészítéséhez a humor segítségével

        Az apa bemegy egy étterembe a kisfiával, hogy a gyerek valamivel elfoglalja magát, és nyugton legyen, ad neki három százforintost játszani. Egyszer csak azt látja, hogy a gyerek fuldoklik, kékül az arca, rájön, hogy valószínűleg lenyelte a pénzt, ezért elkezdi ütögetni a hátát. A gyerek ki is köhög két darab százast, de tovább fuldoklik. Az apja kezd bepánikolni, és segítségért kiabál. Egy kosztümös, jól öltözött, mutatós, komoly kinézetű nő ül a kávés pult mellett újságot olvasva, és a kávéját szürcsölgetve. Hallva a ribilliót, felnéz, leteszi a kávéját meg az összehajtogatott újságot a pultra, és minden sietség nélkül odamegy a fiúhoz.

Kigombolja és lehúzza a nadrágját, és kézbe véve a fütyülőjét. Először finoman, majd egyre erőteljesebben kezdi szorongatni, csavargatni. Néhány másodperc után a fiú görcsösen összerándulva kiköhögi az utolsó százast, amit a nő ügyesen elkap a szabad kezével. Elengedve a fiú fütyijét, a százast odaadja az apának, és szó nélkül visszaül a helyére.

          Az apa mikor látja, hogy minden rendben van a gyerekkel, odamegy a nőhöz megköszönni a segítséget: –Igazán csodálatos volt, még sose láttam senkit, aki ilyet csinált! Maga orvos?

–Nem, én az adóhivatalban dolgozom.

Konyhai turpisságok a hússal

Ha a csirkemájat sütés előtt villával megszurkáljuk, nem "köpköd" sütés közben.

Fasírozott készítésekor a masszához tegyünk egy evőkanál étolajat, így nem ragad az edény aljához, és az olaj is kevésbé habosodik.

A sovány húsokat panírozás előtt kenjük meg olajjal, akkor sütés közben nem száradnak ki.

Fűszereket nem csak a húsokra tehetünk grillezéskor. Ha faszénparázsra babérlevelet, rozmaringot vagy más illatos fűszereket szórunk, a húsok átveszik az aromás illatokat.

A füstölt kolbászról úgy tudod a legkönnyebben eltávolítani a héját, ha előtte hideg vizet engedsz rá. Ezután pikk-pakk lejön a bőre!

A mikróban újramelegíteni kívánt rántott húst húzzuk el folyó csap víz alatt: nem lesz cipőtalp ha megmelegítjük.

Ugyanez igaz bármilyen ételre, amit mikróban melegítünk, víz vagy tej rácsöpögtetésével nem szárad ki.

A rántott hús sokkal finomabb, ha a panírozásnál a tojásba egy kis sört is öntünk.

Barlangok

Kodály Zoltán emlékezete halála napján - 1967. március 6.

A 20. századi magyar zene meghatározó egyénisége. Életcélja volt, hogy hazájában mindenkihez eljusson a letisztult ősi népművészet, és hogy Európa is megismerhesse nemzeti kultúránk valódi értékeit. Az általa meghirdetett jelszó, "A zene mindenkié" valóságos nemzeti programmá vált, és meghatározóan formálta a népművelés és az iskolarendszer felépítését. Élete első időszakából néhány fontosabb dátum:

1882. december 16-án született Kecskeméten. Szülei maguk is műkedvelő muzsikusok voltak, az édesapa hegedült, az édesanya zongorázott, énekelt. Ez a családi környezet keltette fel már kisgyermek korában zene iránti vonzódását.

            1884-ben az édesapját mint vasúti tisztviselőt Kecskemétről Galántára,

            1892-ben pedig Nagyszombatra helyezték. Így gyermekéveit Galántán töltötte, középiskolai tanulmányait pedig nagyszombaton végezte. Önerőből tanult zongorázni, hegedülni, brácsázni, gordonkázni. Játszott a gimnáziumi zenekarban, és énekelt a templomi kórusban is.

            1900-ban, 18 éves korában Budapestre került, s pályát választott. Szülei jogásznak szánták, végül mégis a Tudományegyetem bölcsészkara mellett döntött, de még ugyanabban az évben beiratkozott a Zeneakadémia zeneszerzési szakára is.

1905-ben megkapta magyar-német szakos tanári diplomáját, s

1906-ban Bölcsészdoktori címet szerzett "A magyar népdal strófaszerkezete" című munkájával.

            25 évesen elfoglalta tanári állását a Zeneakadémián, s így már ekkor hatalmas tudásanyaggal és tapasztalattal rendelkezett, melynek birtokában Bartókkal közösen kidolgozták zenepolitikai és nemzetnevelő programjukat.

            1910-ben feleségül vette Sándor Emmát, aki hűséges, méltó társa volt, s akivel boldog házasságban élt 49 évig, felesége haláláig.

            1920-as években már számos művét játszották itthon és külföldön, a hazai kritika azonban nem hozsannázott.

            1923-ban, első hatalmas sikerét Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára írt művével, a Psalmus Hungaricummal aratta.

            1926-ban a „Háry János” című műve újabb világsikert aratott, s e műve által a magyar népdal már nemcsak az iskolákban, hanem a színházakban és a hangversenytermekben is helyet kapott.

            1926 után évről évre egyre elismertebb zeneszerzővé vált. Nemzetnevelő munkájára is kezdett már fölfigyelni az ország. Zeneszerzői munkássága nyomán, amelynek alapjává a népdalt tette, újjászületett a magyar zene.

            1930-ban, New York-ban bemutatják a "Marosszéki táncok" című zenekari művet Toscanini vezényletével.

            1933-ban komponálta egyik legnépszerűbb zenekari kompozícióját, a "Galántai táncok"-at a Budapesti Filharmóniai Társaság alakulásának 80. évfordulójára.

            1931-ben – szerzői estjén – bemutatták a "Mátrai képek”, a Márta-vidéki népdalokból formált nagyszabású vegyes kari kompozíciót, melyben a népi életből vett jelenetek elevenednek meg.

Kodály Zoltán 1967. március 6-án halt meg. Halálával mind a magyar mind az egyetemes zenekultúrát pótolhatatlan veszteség érte. Hozzátartozók, jó barátok és tisztelők sokasága kísérte el utolsó útjára a Farkasréti temetőbe.

Okos gondolatok