Darwin születése évfordulójára - 1809. február 12.

Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12.  Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója.

Apja Robert Waring Darwin (1766–1848) Shrewsbury köztiszteletben álló orvosa. Anyja Susannah Wedgwood (1765–1817). Ötödik gyermekként és második fiúként született.

A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása című művet John Murray 1859. november 24-én jelentette meg. A könyv természetesen nagy hatással volt nemcsak a tudományos közösségre, hanem a világ egészére.

Darwin a maga idejében még sok dolgot nem tudott kellően megmagyarázni, de a támadások nem feltétlenül emiatt érték. Az anglikán egyház hevesen elutasította e művét. Ez azonban megváltozott, mert mintegy kétszáz évvel Darwin születése után, 2008. szeptember 14-én kelt nyilatkozatában bocsánatot kért tőle az egyház.

Másik fő műve: Az ember származása és a nemi kiválasztás (1871)

(A képen a Darwinról készült sok gúnyrajz közül az egyik - 1866-ból)

És a ma humora az emberi fejlődésről:

A román európaiság 5/4

"Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum" címmel eddig három kötetes könyvet írtam. A negyedik kötetben "Az elszakított területeken maradt magyar kisebbség élete a szocialista világrendszer bukása után" c. fejezet "Romániában" alcím alatti részben fog az alábbi megdöbbentő történet bekerülni. A hosszúsága miatt több részletben olvashatjátok.

2018. január 12. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak tartotta Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómia-törekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a Románia területén élő magyar nemzeti közösség érdekében a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar–román kétoldalú kapcsolatokat, ami az éppen aktuális román kormányok tekintetében, hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult. Vitathatatlan, hogy Románia jelenlegi miniszterelnökének nyilatkozata, amikor "egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan, Európához, az európai értékekhez, a 21. századhoz teljes mértékben méltatlan". Éppen ezért evidensnek és vitán felül állónak gondolják, hogy Románia kormányának, miniszterelnökének ezt a helyzetet minél előbb rendeznie kell. Ezért január 12-én reggelre a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét, és a "miniszter-helyettes világossá tette számára" a magyar kormány álláspontját, a nagykövet pedig "bizonyos nyelvtani magyarázatot" próbált adni a kijelentésre. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor a magyar kormány ezt nem nyelvtani kérdésnek tekinti, hanem annál sokkal fontosabbnak. Magyarország célja továbbra is az, hogy Románia területén elő magyar nemzeti közösség érdekében kiegyensúlyozott, nyugodt, higgadt, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata legyen Romániával, de kétségtelen, hogy ez a nyilatkozat ebben a legkevésbé sem segít. Elvárják Románia miniszterelnökétől, Románia kormányától, hogy ezt a helyzetet sürgősen tisztázza. Szijjártó Péter azt is nyomatékosította: a kisebbségek jogairól szóló viták gyakoriak Európában, és mivel érzékeny kérdésről van szó, fontos a kulturáltság és egymás tisztelete, azonban a román kormányfő nyilatkozata ezt teljes mértékben nélkülözte. "Fizikailag megfenyegetni, kivégzéssel megfenyegetni mást, másokat, pláne egy egész közösséget és annak képviselőit, teljes mértékben elfogadhatatlan" – ismételte meg a tárcavezető, hozzátéve: annak érdekében, hogy a helyzet ne váljon tarthatatlanná, a román kormánynak, illetve a román miniszterelnöknek kell lépnie.

Arra a kérdésre, hogy bocsánatkérést várnak-e el a román kormányfőtől Szijjártó Péter azt mondta: ha valaki a 21. században egy ország miniszterelnökeként egy másik nemzeti közösséget bármilyen oknál fogva kivégzéssel fenyeget, az a minimum, hogy azért bocsánatot kér és világossá teszi, hogy nem arra gondolt. "Ha nem arra gondolt" - jegyezte meg. Szintén kérdésre elmondta: a román nagykövet nyelvtani magyarázatai a kifejezés erősségére vonatkoztak, hogy "a lebegni, szállni, lógni igék hogyan viszonyulnak egymáshoz". Megismételte: ez azonban nem irodalmi vagy nyelvtani, hanem alapvető biztonsági kérdés, hiszen abban, hogy egy nemzeti közösség biztonságban érezhesse magát egy ország területén, nem segít az, ha az ország miniszterelnöke lógással fenyeget.

Arra a kérdésre, nem gondolják-e hogy az autonómiát elutasító román állásponttal szemben teljesen reménytelen a fellépés, Szijjártó Péter azt mondta: az autonómiáról szóló vita legitim, ezt a kezdeményezést a Románia területén törvényesen működő pártok tették meg, és ezt a vitát le lehet folytatni kulturáltan. Hangsúlyozta ugyanakkor: az, hogy ezzel kapcsolatban egy ország miniszterelnöke lógással, felakasztással fenyegessen egy nemzeti közösséget, elfogadhatatlan, ezt a két dolgot nem szabad összemosni, a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági következményekkel járhat, ha a román miniszterelnök nem kér elnézést a szavaiért, a külügyminiszter úgy reagált: várjuk ki mi lesz a román politikai vezetés álláspontja és a viselkedése. Jelezte: folyamatosan konzultál a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel az ügyben.

Ugyanakkor arra is a felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban "bárhogy is ugrált a román–magyar politikai együttműködés bizalmi szintje", a gazdasági, kereskedelmi együttműködés ettől függetlenül dinamikusan növekedett. Reméljük, hogy az ilyen kulturálatlan megnyilvánulások az élet mindennapi szintjén nem fognak problémákat okozni - tette hozzá.

2018. január 12. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Radio France Internationale-nak nyilatkozott: „nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnöknek az a szerda esti kijelentése, amikor egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez." Az RMDSZ elnöke szerint a miniszterelnök bocsánatkéréssel tartozik, és vissza kell vonnia a kijelentését, emellett azt is sérelmezte, hogy a román politikai pártok nem határolódtak el Mihai Tudose kijelentésétől. „Ilyen körülmények között azt is hihetnénk, egyetértenek Mihai Tudose miniszterelnökkel, ez pedig nagy baj". Semmi új nincs abban, amit az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen elfogadott állásfoglalásban hétfőn megfogalmaztak. Az autonómiaformák elérésének célja évtizedek óta része az RMDSZ programjának.

          Az erdélyi magyar lapok és portálok arra világítottak rá, hogy nem lehet biztosan tudni, milyen zászlóállítási kísérletre és kikre utalt a miniszterelnök a magyar közösségben rendkívüli felháborodást kiváltó kijelentésében.

          A Krónika internetes oldalán közölte a miniszterelnök nyilatkozatának a hangfelvételét, és arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök nem említette a székely zászlót és a székelyeket nyilatkozatában. A Krónika szerint a román miniszterelnök sokkal inkább a karhatalmi erők helyi vezetőit figyelmeztette, hogy ne engedjék a magyar vagy székely zászló kitűzését.

          A Főtér.ro portál valószínűsíti, hogy a miniszterelnök a magyar országzászló tavaly novemberi kitűzésének a meghiúsult sepsiszentgyörgyi kísérletére utalt. Ekkor az MPP egy történelmi kiállítás keretében állította fel a város központjában 75 évvel korábban avatott országzászló emlékműnek a makettjét. A szervezők a karhatalmi erők felszólítására végül elálltak attól, hogy a makett zászlórúdjára felvonják az országzászlót. A végül csak  meglengetett lobogón piros-fehér-zöld alapon két angyal tartja a magyar Szent Korona országainak a címerét.

 Nagybánya főterén 2017 szeptemberében

Szilárd Leó születésnapjára - - - 1898. február 11. Történetek, emlékezete

Szilárd Leóval kapcsolatos történetek

         Szilárd sokat segített másokon. Huga elmondása szerint nem volt igazán jó testvér, de amikor a férje megbetegedett, a világ másik végéről utazott oda és anyagilag segített rajtuk, de fennen hangoztatta, hogy ezt nem a sógoráért, hanem egyszerűen egy emberért teszi.

 Szilárd Leó-karikatura (David Levine)

            Egy másik eset D. Hawkins professzorral történt, mikor az politikai nézetei miatt anyagi nehézségekkel küszködött. Szilárd vitatta Hawkins igazát, és megpróbálta meggyőzni, de amikor ez nem sikerült, titokban komoly pénzösszeget hagyott egy közös barátjuknál, arra az esetre, ha Hawkins komolyan megszorulna.

            Francis Crick, a DNS szerkezetének és szerepének Nobel-díjas megfejtője jegyezte fel: Enrico Fermit sok minden érdekelte, így ez élet eredete is. Egyszer baráti társaságban ezt mondta: A Tejútrendszerben van legalább százmilliárd csillag, többé-kevésbé olyanok, mint a Nap. Sokuk körül bolygók keringenek, egyeseken folyékony víz is előfordul. A vízben a csillagfény hatására kémiai vegyületek szintézise indul meg, az óceánból langyos tápláló leves válik. Ebből az erőlevesből önreprodukáló struktúrák táplálkoznak. A természetes kiválasztódás belőlük mind fejlettebb, komplexebb lényeket hoz létre. Civilizációk kelnek életre, velük tudomány és technika. Újabb és újabb bolygókat keresnek fel ezek az értelmes lények, bejárva az egész Tejútrendszert. Ezeknek a rendkívül okos lényeknek a figyelmét aligha kerülheti el egy olyan szép bolygó, mint a Föld. De hát akkor hol vannak?" A kérdésre a jelenlévő Szilárd Leó rögtön válaszolt: "Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat."

Emlékezete (a teljesség igénye nélkül)

–Emléktáblája Budapesten, a szülőházán (Bajza u. 20.)

-Az 1999. október 24-én két magyar csillagász (Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula) által felfedezett kisbolygót Szilárd Leóról nevezték el (38442 Szilárd).

-Országos Szilárd Leó Fizikaverseny (minden évben az 1986/87-es tanévtől)

–Szobra a Paksi Atomerőmű Látogatóközpontja előtti parkban (Farkas Pál, 1995.)

–Szilár Leóról park elnevezve Pécs-Uránvárosban

–Szilárd utca Budapesten a 17. kerületben

Georg Klein: Szilárd Leó tízparancsolata (a Corvina Tudóstár sorozatban jelent meg)









A demotiválós kép az irodákból jól ismert motivációs poszterek legtöbbször vicces, szarkasztikus változata:

A román európaiság 5/3

Nagybánya - Városfal

"Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum" címmel eddig három kötetes könyvet írtam. A negyedik kötetben "Az elszakított területeken maradt magyar kisebbség élete a szocialista világrendszer bukása után" c. fejezet "Romániában" alcím alatti részben fog az alábbi megdöbbentő történet bekerülni. A hosszúsága miatt több részletben olvashatjátok.

–Magyarországon nemzeti egység alakult ki:

A Fidesz közleménye szerint Mihai Tudose akasztással fenyegette meg azokat az erdélyi magyarokat, akik a szülőföldjükön székely zászlót tűznek ki és kiállnak magyarságukért. Hangsúlyozta: ez a kijelentés a 20. század legsötétebb, legbarbárabb időszakait idézi, és olyan agresszivitásról tanúskodik, amely egy magát európainak tekintő állam kormányfőjétől megengedhetetlen. Mihai  Tudose szavai "túlmennek minden határon, példátlanok az európai politikában és végérvényesen belevésődnek minden magyar lelkébe és emlékezetébe". A kommunikációs igazgató szerint a román miniszterelnök azonnali bocsánatkérése a minimumot jelenti.  A Fidesz–KDNP mindent megtesz azért, hogy megvédje az erdélyi magyarokat akár Románia "primitív" kormányfője ellen is.

A Jobbik azonnali távozásra szólította fel Mihai Tudose-t, a magyar kormánytól pedig azt kéri, hogy az elvárható konzekvenciák levonásáig rendelje haza a bukaresti nagykövetet. Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője pénteken – kezében székely zászlóval, nyakában kötéllel – tartott sajtótájékoztatót Románia budapesti nagykövetsége előtt, tiltakozva az ellen, hogy a román kormányfő "gyakorlatilag halállal fenyegette meg Erdély azon magyarjait, akik a székely autonómiáért küzdenek". Ez az eset bebizonyította, hogy Románia a legsötétebb, a legprimitívebb soviniszta propagandával készül 1918. december 1, Erdély elszakításának 100. évfordulójára.. A politikus üdvözölte, hogy nemrég három erdélyi magyar párt egyeztetett az autonómiakoncepciók összehangolásáról, azt ugyanakkor bírálta, hogy ezt követően "barbár versenyfutás" kezdődött a román pártok és politikusok között, hogy ki tudja az eseményt minél hangosabban elítélni. A "balkáni versenyt" maga a miniszterelnök nyerte meg azzal a nyilatkozattal, miszerint a "székely zászló mellé azokat is ki kell akasztani, akik annak kitételét fontosnak tartják". Szávay István szerint ez jól beleillik az elmúlt évek magyarellenes támadássorozatába. Ezek közé sorolta egyebek mellett Tőkés László és Kelemen Hunor kitüntetésének elvételét, a kétnyelvű helyiség- és utcanévtáblák akadályozását, a magyar nyelvű oktatás ellen indított támadásokat és polgármestereket ért hatósági vegzálásokat. Ezzel együtt kétarcúnak nevezte, hogy Calin Popescu-Tariceanu, a román szenátus elnöke a kisebbségi jogok betartásának pozitív példájaként hirdeti Romániát a nemzetközi kommunikációjában. A Jobbik képviselője szerint ilyen esetekben az Európai Unió sem hallgathat, egy uniós tagállamnak pedig nem lehet olyan miniszterelnöke, aki halállal fenyegeti egy békés szabadságmozgalom aktivistáit. Kitért arra is, hogy Mihai Tudose a Szocialista Internacionálé alelnöke is egyben, ezért szerinte az MSZP-nek is fel kellene emelnie szavát abban a szervezetben, amelynek tagja.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint felelős politikus nem beszélhet Európában kisebbségek fellógatásáról következmények nélkül, s Mihai Tudose román miniszterelnöknek nincs helye többé az európai közéletben. Molnár Gyula, az ellenzéki párt elnöke szerint Magyarország és Románia is ugyanannak a közösségnek, az Európai Uniónak a tagja, amely többek között azért jött létre, hogy a Mihai Tudose hátat fordított a közös értékeinknek és szavai minden magyart, minden európait megsértettek.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint nehéz szavakat találni Mihai Tudose román miniszterelnök kijelentésére, felháborító és rendkívül szomorú, hogy egy európai ország vezetője ilyen felelőtlenül és minősíthetetlen stílusban nyilatkozik. A KDNP közleménye szerint, ha nem marad más hátra, akkor EP-képviselőjükön keresztül uniós szinten is szeretnék az esetre ráirányítani a figyelmet, és igyekeznek elérni, hogy a román kormányfő a lehető leghamarabb bocsánatot kérjen a megsértett emberektől.

Az LMP közölte: Tudose nemcsak az erdélyi magyarságot támadta, hanem a teljes magyarságot és az alapvető európai értékeket. A párt álláspontja szerint 2018-ban megengedhetetlen egy ilyen nyilatkozat. Felszólították a külgazdasági és külügyminisztert, hogy szóbeli jegyzék formájában azonnal tiltakozzon Románia budapesti nagyköveténél, és vegyen igénybe minden diplomáciai eszközt azért, hogy a román miniszterelnök haladéktalanul bocsánatot kérjen. (2018-ban írtam.)

Nagybányán

A román európaiság 5/2.

"Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum" címmel eddig három kötetes könyvet írtam. A negyedik kötetben "Az elszakított területeken maradt magyar kisebbség élete a szocialista világrendszer bukása után" c. fejezet "Romániában" alcím alatti részben fog az alábbi megdöbbentő történet bekerülni. A hosszúsága miatt több részletben olvashatjátok.

2018. január 9. A román lapok többsége Liviu Dragneának, a kormányzó Szociáldemokrata Párt  elnökének reagálását idézi, aki az autonómiát olyan elfogadhatatlan és alkotmányellenes követelésnek nevezte, amely nem lehet alku tárgya.

          Tág teret kapott a sajtóban a román jobbközép ellenzék legerősebb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban elutasító nyilatkozata is, aki szerint a kezdeményezés gyakorlatba ültetése teljességgel esélytelen. A pártvezető – a Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó alaptörvényre utalva – emlékeztetett: bizonyos alkotmányos előírásokat nem is lehet módosítani. A helyi autonómia elvét tartalmazza ugyan az alkotmány, de azt nem lehet etnikai feltételekhez kötni, ami pedig a területi autonómiát illeti, Ludovic Orban szerint "ez a fogalom nem létezik a demokráciákban".  

          Volt olyan román politikus is, aki "felesleges feszültséget szító durva provokációnak" nevezte a magyar pártvezetők közös nyilatkozatát.

          A Digi24 hírtelevízió által megszólaltatott Cristian Pirvulescu politológus, a bukaresti politikatudományi kar tanára úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok legitim követelése az autonómia, amelyre az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet is kaptak a románoktól. Csakhogy azokat az ígéreteket már az 1923-as román alkotmány hatálytalanította, egységes államként határozva meg Romániát, tehát ez az állami berendezkedés, amely megvalósíthatatlanná tesz minden autonómiaigényt, távolról sem "kommunista örökség" – érvelt a politológus.

2018. január 10. Mihai Tudose román miniszterelnök a Realitatea TV-nek adott interjúban beszélt a romániai magyar pártok autonómia elképzeléseinek összehangolásáról szóló találkozójáról: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”. Tudose arról is beszélt, hogy nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani annak, hogy az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös állásfoglalást írt alá az erdélyi magyar autonómia-elképzelések összehangolásáról.

„Egy zászlókitűzési kísérlet, hogy mi rájuk vessük magunkat, hogy nekik aztán legyen okuk ránk vetni magukat". Szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar pártok felvetését, alábecsülni sem kell, de túlságosan nagy jelentőséget sem kell tulajdonítani neki, mert a célja az, hogy marakodással teljen el az Erdély és Románia egyesülésének kinyilvánításának centenáriumi éve. Hozzátette, hogy szerinte a magyar pártok nem képviselnek jelentős politikai erőt Romániában.

Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke a nyilatkozat visszavonására, és bocsánatkérésre szólította fel a miniszterelnököt. Porcsalmi a Twitteren és a Facebookon is kirakott nyilatkozatában felelőtlennek és a miniszterelnöki tisztséghez méltatlannak minősítette a román kormányfő szerdán késő este tett nyilatkozatát. Szerinte „a primitív és középkori viszonyokra jellemző" szavaival a miniszterelnök „leplezetlenül megfenyegette a székelyföldi magyar közösséget". A miniszterelnök egyetérthet, vagy sem egy politikai nyilatkozattal vagy projekttel, de „nem küldheti akasztófára azokat, akikkel nem ért egyet." Szerinte vagy félretájékoztatták, vagy semmit nem értett meg az RMDSZ javaslatából, hogy kezdődjön őszinte párbeszéd a románokkal az autonómiáról.

2018. január 11. Délután Tudose Facebook-oldalán pontosította előző esti nyilatkozatát. Bejegyzésében közölte: románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról. Úgy vélte: az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát.

Erre reagált Borboly Csaba, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke, a székelyföldi Hargita megye önkormányzatát vezetője, aki az alkotmány 6. cikkelyét idézte. Eszerint az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez. „Márpedig a székely zászló identitásunk kifejezésének egyik fő eleme, amelyről nem mondunk le".

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444-nek adott nyilatkozatában vérlázító dolognak, fölháborítónak nevezte Tudose szavait. Azt mondta: „Minden erdélyi magyar embertől bocsánatot kell kérnie. Ez a stílus, ez a tónus az Európai Unióban és az európai politikában megengedhetetlen."

2018. január 12. Magyarország kapja be! valamint Székelyföld nem létezik! – feliratokat fújtak fel több csíkszeredai épület falára. Az egyik feliratot a városi távhőszolgáltató épületére graffitizték. A vállalat vezetője nyilatkozta: a feliratot letakarítják a falról, a városházával pedig egyeztetnek, hogy tegyenek-e feljelentést az ügyben. A város több pontján olvashatóak a narancssárga feliratok, a Nagy István utcában például a Ţinutul Secuiesc nu există (Székelyföld nem létezik) román nyelvű felirat látható, alatta pedig Victor Ponta román politikus neve vehető ki, aki a kijelentés egyik korábbi megfogalmazója. A Hargita megyei rendőrség szóvivője az MTI kérdésére elmondta: eddig senki nem tett panaszt a falfeliratok miatt a rendőrségen, ennek ellenére megvizsgálják az ügyet. Hozzátette, a sértő szövegek esetében a rendőrség panasz nélkül is eljár, megpróbálja azonosítani és felelősségre vonni az elkövetőket, de szerinte a megkárosított épülettulajdonosoknak is panaszt kell tenniük.

Máramarosszigeten

(2018-ban írtam)

A román európaiság 5/1

"Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum" címmel eddig három kötetes könyvet írtam. A negyedik kötetben "Az elszakított területeken maradt magyar kisebbség élete a szocialista világrendszer bukása után" c. fejezet "Romániában" alcím alatti részben fog az alábbi megdöbbentő történet bekerülni. A hosszúsága miatt több részletben olvashatjátok.

2018. január 8. Közös állásfoglalást írt alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hétfőn Kolozsváron. Ebben területi autonómiát kérnek Székelyföldnek, sajátos jogállást Partiumnak és kulturális autonómiát a romániai magyarság egészének. A közösségi autonómiák megteremtéséhez az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román többség támogatását kérték.

          "Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani – ehhez ajánlunk partnerséget, és kérünk tiszteletet" – írták.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közös sajtótájékoztatóján elmondta, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulója után szerették volna megerősíteni a magyar közösség autonómiaigényét. 

Kelemen Hunor szerint az Erdély és Románia egyesülését kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről. "Az autonómia a megoldás kulcsa. Amiképpen az autonómia megoldást jelent Európa számos országában, megoldást kell jelentenie Romániában is." Az RMDSZ elnök szerint az autonómia kérdése csak látszólag választotta el az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar politikai szervezeteket, az alapelvek tekintetében nem volt különbség az álláspontok között. Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömbben élő magyarokat területi autonómia, az elszigetelt magyar többségű településeket önkormányzati autonómia, a vegyes lakosságú területeken élő magyarokat pedig kulturális autonómia illesse meg. 

Biró Zsolt MPP-elnök biztatónak találta, hogy az erdélyi magyar pártok 25 évvel a kolozsvári nyilatkozat elfogadása után egy asztalhoz tudtak ülni, és meg tudták erősíteni a közösség 1992-ben kinyilvánított autonómiaigényét. 

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök elmondta: az aláírt hárompárti megállapodás kidolgozásába a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is bekapcsolódott. Szilágyi szerint ezek a szervezetek az autonómiatörekvések törvénybe foglalásának igazi műhelyei. Végül az a döntés született, hogy csak a pártok írják alá a megállapodást. Az EMNP elnöke szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amelyet a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért.

Az aláíró felek szerint nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében.

A megállapodás szövege szerint a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt.

A pártok Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.

A magyar kormány üdvözölte a törekvést. A közleményük szerint a lépés korszakhatárt jelent az erdélyi politikában azzal, hogy az erdélyi magyar pártok egységesen állnak ki a magyarság szülőföldön való boldogulását biztosító autonómiáért. 

 (Írtam: 2018-ban)

Lengyelország Kárpátok-menti határa az utolsó száz évben (5/5) - Lengyelország déli határa 1945-től napjainkig

5. Lengyelország visszakapta azon területeit, amit a Történeti-Magyarország területéből 1920-24 között megszerzett (1945-47.)

1945. június 21. A II. világháborúból Lengyelország győztesként került ki. A szovjet döntőbíráskodással létrejött csehszlovák–lengyel határszerződés a tescheni és orava/spiši körzetben az 1919–24-es állapotot állította helyre. Az 1938-ban okkupált területekről azonban le kellett mondania.

1947. március 10. Lengyel–csehszlovák barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása. Ebben mindkét fél ismét lemondott az általa a másiktól erőszakkal elfoglalt területekről. Ezzel visszaállt a Történeti-Magyarországtól az I. világháború után az antant döntése értelmében elcsatolt területek határa (Kárpátalja kivételével) a II. világháború győztesei által újra összetákolt Csehszlovákia, valamint Lengyelország között.
Ez megegyezik a mai lengyel–szlovák államhatárral.

6. Lengyelország a II. világháború után, 1945-ben új déli szomszédot is kapott

           Lengyelország keleten az eddigi több ország helyett csak a Szovjetunióval lett határos, úgy, hogy a Szovjetunió javára elveszített 181 ezer km²-t 10 millió lakossal.
           Ettől délre a Vörös Hadsereg 1944 októberében elfoglalta az akkor Magyarországhoz tartozott Kárpátalját. Kárpátalja megszállt lakosságából néhány szovjet kollaboráns november 26-án deklarálta „újraegyesülését” az ukránokkal, arra hivatkozva, hogy a magyarok bejövetele előtt, a X. században ez a terület a Kijevi Ruszhoz tartozott (!!!). Ezt az 1945. június 29-i szovjet–csehszlovák egyezmény szentesítette. (A különös az volt, hogy Kárpátalja nem is Csehszlovákia része volt a Vörös Hadsereg megjelenésekor, hanem Magyarországé.) Így Lengyelország és a Történeti-Magyarország valamikori egységes határa megoszlott, nagyobb részben Csehszlovákia, jóval kisebb részben a Szovjetunió között.

7. Lengyelország déli szomszédjai megváltoztak (1993-ban)

      1990-es évek elején a Szovjetunió felbomlott. Lengyelországnak a szomszédja észak-keleten Oroszország, keleten Litvánia, Fehér-Oroszország (Beloruszia) és Ukrajna lett, mely „örökölte” a Szovjetuniótól Kárpátalján a valamikori Lengyelország–Történeti-Magyarország határának e szakaszát.

1992 végén Csehszlovákia újból felbomlott, s 1993. elejétől Szlovákia ismét független állam lett. Lengyelország és az új állam, Szlovákia határa az 1945. június 21-én elfogadott lengyel–csehszlovák határ Szlovákiára eső része lett, nagyrészt megegyezik a Történeti-Magyarország–Lengyelország 900 éves határával.

Lengyelország Kárpátok-menti határa az utolsó száz évben (5/4) - Lengyelország minden területét elveszítette, amit a Történeti-Magyarország területéből addig megszerzett 1938-ban

4. Lengyelország minden területét elveszítette, amit a Történeti-Magyarország területéből addig megszerzett (1939)

          1939. július 24. Gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök Hitlerhez és Mussolinihoz írt levelében kifejtette, általános konfliktus esetén Magyarország a tengelyhatalmakhoz igazítja politikáját, de Lengyelország ellen nem lép semmit. 1938. augusztus 8-án gróf Csáky István külügyminiszter berchtesgadeni látogatásán Adolf Hitler közölte, Lengyelország elleni hadműveletekben nem számít Magyarországra, egyúttal sajnálkozását fejezte ki, hogy nincs mód a magyar revíziós igények további támogatására.
           1939. augusztus 23. A szovjet–német megnemtámadási szerződés titkos záradékában a Lengyelországra vonatkozó rész így szólt: „A lengyel államhoz tartozó térség területi és politikai átalakulása esetén Németország és a Szovjetunió befolyási övezeteit hozzávetőlegesen a Narew, a Visztula és a San folyók vonala határozza meg. Azt a kérdést, hogy vajon mindkét fél érdekei kívánatossá teszik-e egy független lengyel állam fenntartását, és hogy az ilyen állam milyen határok között állna fenn, csak a további politikai fejlemények során lehet végérvényesen meghatározni. Mindenesetre a kérdést mindkét kormány  baráti megállapodással fogja megoldani.” 
          1939. szeptember 1. Magyarország nem kapcsolódott be a lengyelek elleni háborúba, és mind a német, mind a szlovák követelést visszautasította, hogy Magyarország felvonulási terület legyen a lengyelek elleni támadásukhoz.

1939. szeptember 2. Szlovákia hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot. Így nemcsak a német hadsereg egyik stratégiai felvonulási területe lett a Szlovák Köztársaság  Lengyelország elfoglalásában, hanem az egyetlen ország is, amely ilyen korán csatlakozott a nácik hadjáratához. Ezzel a nyugati hatalmaktól elszigetelődött, ugyanakkor Adolf Hitler kijelentette: a szlovák állam ezzel igazolta stabilitását és létjogosultságát.
1939. szeptember 9. Délután Ribbentrop német külügyminiszter felhívta Csáky István magyar külügyminisztert telefonon, és kérte a Kassa–Homonna–Luoków vasútvonalat csapatszállításokra. A magyar válasz elutasító volt, erre Ribbentrop azt kérte, hogy legalább hadianyagot szállíthassanak a megadott útvonalon. Ezt a magyar kormány azzal a feltétellel engedélyezte, hogy a szállítások zárt vagonokban és katonai kíséret nélkül történhetnek. A németek kérésük megtagadását azzal viszonozták, hogy leállították a Magyarországra irányuló hadianyag-exportjukat.
1939. szeptember 17. A szeptember 17-re virradó éjszaka a szovjet kormány jegyzéket adott át Grzybowski moszkvai lengyel nagykövetnek. Ebben kötelességének mondotta, hogy segítséget nyújtson a Lengyelországban élő ukránoknak és beloruszoknak. Néhány órával később a Vörös Hadsereg átlépte a határt.
Molotov jegyzéke Grzybowski moszkvai lengyel nagykövetnek:
Moszkva, 1939. szeptember 17.
Követ Úr!
A lengyel–német háború feltárta a lengyel állam belső összeomlását. A tíz napos hadművelet során Lengyelország elvesztette minden ipari területét és kulturális központját. Varsó nem létezik többé mint Lengyelország fővárosa. A lengyel kormány összeomlott és nem mutat semmilyen életjelet. Ez azt jelenti, hogy a lengyel állam és ennek kormánya ténylegesen megszűnt létezni. Ezáltal minden, a Szovjetunió és Lengyelország között megkötött szerződés elvesztette az érvényes erejét. Magára hagyatva és vezetőség nélkül Lengyelországot mindenféle olyan véletlenek és váratlan események játékterévé változtatták, amelyek fenyegetést jelenthetnek a Szovjetunióval szemben. A szovjet kormány, amely eddig semleges volt, ezért nem tud tovább semlegesen viszonyulni ezekhez a tényekhez
A szovjet kormány nem tud közömbösen viszonyulni ahhoz sem, hogy a fajrokon ukránok és fehéroroszok, akik Lengyelország területén élnek és a sorsukra vannak hagyatva, védelem nélkül maradnak.
Ezt a helyzetet figyelembe véve a szovjet kormány utasította a Vörös Hadsereg Főparancsnokságát, hogy adjon ki parancsot a csapatoknak a határ átlépésére és hogy vegye védelmébe Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Fehéroroszország lakosságának az életét és vagyonát.
Ugyanakkor a szovjet kormánynak szándékában áll, hogy minden intézkedést foganatosítson avégett, hogy megszabadítsa a lengyel népet a szerencsétlen háborútól, amiben az oktalan vezetői belevitték, valamint hogy megadja neki a lehetőséget, hogy békés életet éljen.” 

A Szovjetunió 700 ezer katonával indított támadást Lengyelország ellen. A szovjet–német megnemtámadási szerződéshez csatolt kiegészítő jegyzőkönyv értelmében a két állam érdekszférájának határa a Baltikumban Litvánia északi határa, Lengyelországban pedig a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala. A Kárpátok gerincén 150 kilométer hosszan létrejött a magyar–szovjet határ. Magyarortszág két birodalom közé szorult, nyugaton a német, keleten a szovjet.
Mintegy 130–140 000 lengyel – többségükben katona – talált menedéket hazánkban. A következő év júniusáig azután a jugoszláv határon keresztül közülük hozzávetőleg százezren elhagyták az országot. A hátramaradtak a későbbiekben is támogatásra, második hazára leltek. Gyermekeik számára lengyel tannyelvű gimnázium működött Balatonbogláron. (Ez volt egész Európában az egyetlen lengyel nyelvű gimnázium!
 londoni Times cikkéből: „A Szovjetunió magatartása a bűntett előtt és után bűntárssá teszi őt és kiteszi annak a megvetésnek, amit még a tolvaj is táplál az orgazda iránt, aki még csak a kockázatban sem vesz részt”.
A németek, a szlovákok és a szovjetek Lengyelország közös lerohanása után területét felosztották egymás közöt.
1939. október 21–28. Szlovákia bekebelezte az 1920–1924-ben az antant által Lengyelországnak ajándékozott, valamint az 1938-ban Lengyelország által annektált területeket. (Ismét a Történeti-Magyarország területén osztozkodnak az utódállamok – az éppen aktuális győztes jogán!) Így néhány évig a Kárpátokban a szlovák–lengyel határ megegyezett a Történeti-Magyarország–Történeti-Lengyelország határával, mivel a Hitler által felajánlott Zakopanét a szlovákok nem fogadták el.
Ezzel a határmódosítással a független Szlovák Köztársaság területe véglegessé vált, a felosztott Csehszlovákiából 26,9%, 37,3 ezer km² jutott, ehhez jött a felosztott Lengyelországból 0,9 ezer km².