2013. december 30., hétfő

Szilveszter előtt a Vörösmarty téren 2013. december 28. 3/3.

 Minden, ami szem-szájnak ingere!



Az Országkonyha elnevezés nagy ötlet
 Magyaros (???) választékát mutatom a pirosba (magyarosba???) öltözött unatkozó eladók mellett. Sajnos itt sem tolonganak a magas árak miatt.

Messziről látszik, hogy ez az időjárási viszonyokhoz gyengén öltözött úr egyáltalán nem a deli magyar néphez tartozik.De nekem tetszik ez a kép, mely jellegzetes volt: elsősorban külföldiek sétálgattak, néha még fogyasztottak is. Pedig az árakat nekik kalkulálták!

Szilveszteri előzetes

Egy fiatal vállalkozó fényűző irodát bérel, berendezi luxusbútorokkal, és beül a hatalmas íróasztal mögé. Egyszer belép az irodába egy férfi táskával a kezében. A vállalkozó hirtelen felkapja a telefont és hangosan beszélni kezd. Repkednek a számok, a milliárdok, majd kisvártatva leteszi a kagylót és a férfihez fordul:
- Miben segíthetek? - kérdi.
Mire a másik: - Jöttem bekötni a telefont.
........................................**....
Egy házaspár elmegy egy csodakúthoz. Először az asszony hajol be a kútba, és elsuttogja a kívánságát. Aztán a férj következik, de túl mélyen behajol és beleesik a kútba.
Mire az asszony felkiált: - Nahát, ez működik!
.........................................**....
Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének: – Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
Pár nap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt mondja a barátnő: – Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé!?
- Ó, barátném, én mindig engedelmeskedtem az uramnak. Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...
....................................****
A háztartási alkalmazott fizetésemelést kér. Az asszony nem örül a kérésnek és megkérdezi:
- Maris, miért kellene felemelnem a fizetésedet?
- Asszonyom, három oka van. Az első: én szebben vasalok, mint maga.
- Ki mondta neked, hogy szebben vasalsz nálam?
- A maga férje mondta. - Ó!!!
- A második ok az, hogy én jobban főzök, mint maga.
- Ez tiszta hazugság, ki mondta neked, hogy jobban főzöl nálam?
- Ezt is a maga férje mondta. - A fenébe!!!
- A harmadik ok az, hogy én jobb vagyok az ágyban, mint maga.
Az asszony felháborodik.
- Ezt is a férjem mondta neked?!
- Nem, asszonyom, ezt a kertész mondta.
.........................................**....
A kutya tényleg az ember legjobb barátja. Ha nem hiszed el, próbáld ki a következőt:
Zárd be a kutyádat és a feleségedet a kocsid csomagtartójába. Egy óra múlva nyisd ki! Ki örül neked jobban, amikor meglát?!

Hol, mikor koccintanak Szilveszterkor?

            A Föld gömbölyűségénél fogva nem egyszerre ünnepeljük a szilvesztert, mert például Szentpétervárott akkor csendülnek össze a poharak, amikor mi még a tévé szilveszteri műsorát nézzük. A Történelmi-Magyarországon Erdély és a Partium kétszeri Romániához csatolásával két időzóna jött létre. A szomszédos erdélyieknek így egy óra előnyük lett, akárcsak a közel-keleti országok vagy Dél-Afrika lakóinak. Ugyanakkor mi már javában „másnaposak” vagyunk, amikor Brazíliában, Kanadában és az Egyesült Államokban megérkezik az új év.
            Több millió embernek azonban ez az éjszaka is csak egy a sok közül. Ők máskor köszöntik az új évet. Az iszlám, a zsidó hitűek addigra már túlesnek rajta, Ázsiában pedig a holdújév ad alkalmat az ünneplésre. Európában is csak a múlt században történt meg az egységesítés. A régi Rómában eleinte a „tavasz igazi érkezését”, a március elsejét tekintették az új év első napjának, de még a köztársaság korában, i. e. 153-ban áttértek a január 1-jére. A kereszténység megszületésekor január 6-a, majd a negyedik
században december 25-e lett az év első napja. XI. Ince pápa (uralkodott: 1676. szeptember 21. – 1689. augusztus 12.) rendelte el a polgári év január elsejével történő kezdését. Ez vált aztán általánossá, s ezt vette át a ma is használt Gergely-naptár. Az egyházi év azonban adventtől adventig tart. Angliában pedig 1751-benszavazta meg a parlament, hogy a következő évtől január elseje legyen az új esztendő első napja. Addig ugyanis március 25-én kezdődött náluk az új esztendő.
            December 31-e, az év utolsó napja I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe (a Szilveszter nevű pápákról a december 31-i bejegyzésemben írok), aki Nagy Konstantin császár idejében (uralkodott: 314–335) élt. Ebben az időben vált az egyház az állam első intézményévé. A pápa életét és csodás tetteit számos legenda övezi.
            Bármikor tartották is az évváltást, mindig fényesen megünnepelték az emberek. A mai szilveszteri szokások szinte egytől egyig a múltban gyökereznek, bár a tájegységként és népenként kialakult ősi szokásoknak mára csak halvány másolatai maradtak fenn.
(A Veszprémi 7 Napban 1997. november 18-án megjelent cikkem alapján.)

2013. december 29., vasárnap

Szilveszter előtt a Vörösmarty téren 2013. december 28. 2/3.


 Tócsni 1100,- Ft! Csabai-Zsirka Lajos miskolci költő barátom felesége ennél finomabbat süt 150 Ft-ból. Kár, hogy ő nem árul a Vörösmarty téren. Lovasrendőrök kellenének a rend fenntartásához.

 Nem messze a Kálvin téri aluljáróban egy kürtős kalács 300,- Ft. Itt 1500,- Ft! Lehet választani!




Nagy sikere volt a poharak zenészének.

Csodálatos választék! De kiknek?

Óévbúcsúztató népszokások

            Bőséges a magyarság szilveszteri szokásainak tárháza, változott formájában jó néhány még a mai nap is tovább él. Ilyen volt az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása, az óév kiharangozása. Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakolóztak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után. A néprajzkutatók szerint régi szokás volt, hogy az éjféli óraütés előtt a családfők – kezükben pénzt szorongatva – asztalra álltak, ahonnan pontosan éjfélkor a földre ugrottak, így biztosítva, hogy a következő évben ne legyenek szűkiben a pénznek. Az év végi trombitálás, kerepelés, zajcsinálás eredeti célja a gonosz elűzése volt, de a következő év termésének megóvását is biztosítva látták így. Ma a pestiek zajongó utcai felvonulása, zajongása idézi ezt a hangulatot.
            Mongóliában régen február másodikán, a hold hónapján volt az óévbúcsúztató karnevál. Ekkor rendezték az íjász- a lovas és a birkózóversenyeket. Bulgáriában január 14-én sütötték hajdan a banicát. Tésztájába somfarügyeket és pénzérméket tettek. Az újévi sütemény fogyasztói – a hiedelmek szerint – így bepillantást nyertek a jövőbe. Mára annyi maradt ebből, hogy január elsején somfaágakkal és úgynevezett szurvácskákkal díszítik fel a házakat, s a gyerekek ünnepi mondókákat mondanak. Dániában az emberek újév napján igyekeznek minél nagyobb lármát csapni. Régebben a tűzijáték, a patronok, a petárdák robbanása olyan méreteket öltött, hogy rendeletileg korlátozni kellett az ilyen szórakozást. A hűvös angoloknál nem számít munkaszüneti napnak az új év első napja, a skótok viszont ünneplik. Ősrégi hiedelem Skóciában, hogy szerencsét hoz a házra, ha éjfél után elsőként fekete hajú ember lépi át a küszöböt. A szőkék ilyenkor nem szívesen látott vendégek.
            Japánban a házak bejáratát bambusznáddal, fenyőfákkal, páfránylevelekkel, naranccsal. Szalmakötegekkel díszítik fel. Minden dísznek szimbolikus jelentése van: jókívánságok jelképei az új évre, amely akkor kezdődik, amikor a szentélyek gongjain elhal a 108. kongatás hangja. Hagyomány, hogy a nők a legszebb kimonóikba bújnak, a férfiak a hiakuni-nisshu nevű kártyajátékot játsszák, míg a gyerekek ezen a napon kezdenek ismerkedni a betűvetéssel.
            Amikor trombitával, síppal, petárdával búcsúztatjuk majd az óesztendőt, nem gondolunk arra, hogy ilyen ősi gondűző, bőségvarázsló mágikus eljárásoknak az emlékei élnek ezekben a szokásokban is.
(A Balatonfüredi Napló, 1997. december 18-i számába írtam.)

2013. december 28., szombat

Szilveszter előtt a Vörösmarty téren 2013. december 28. 1/3.

2013. december 28-án, szombaton kíváncsi voltam, milyen a karácsony utáni, Szilveszter előtti hangulat a Vörösmarty téren. Az óra is mutatja, nem régen múlt fél négy!


Nem vittem magammal aranypénzt, így nem vettem gesztenyét




Az olasz fiú emléket rajzoltat magáról, Tóth Alexandra (Budapest) pedig a gyerekeknek kedveskedik.
Új szó született: HUNDOG. Megkérdeztem, mennyiben más ez mint a HOTDOG? 
Ebben kolbász van - jött a válasz.

2013. december 21., szombat

A kereszténység államvallássá válása

Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt
      A római államhatalom mindaddig türelmes volt az idegen kultuszokkal, amíg azok nem sértették az érdekeit. A keresztények azonban megtagadták a császárok istennek tekintését, mivel csak a saját istenüket tisztelhették. Ezért heves ellenállásba ütközött a Krisztus-hívők körében a császárkultusz. És elképzeléseiket még széles körben terjesztették is! Így Jézus útjában állt mind a helyi hatalomnak, mind a rómaiaknak. Júdea helytartója, Pontius Pilatus (Kr. u. 26–36) – a zsidó főpapok kérésére – keresztre feszíttette őt. Jézus Krisztus kereszthalálával tanításai nem haltak meg. Hívei őt tekintették a Megváltónak. A föltámadásba vetett hit értelmet adott az istenfélő életnek, tanai követésének. Várták közeli második eljövetelét. Az új hitet vallók – akik majd csak később nevezik magukat keresztényeknek (Krisztus-követők) – tovább folytatták mesterük munkáját.
Ugyanakkor megindultak a keresztényüldözések is, és egyre sokasodtak a keresztény mártírok, akiket hol vadállatok elé vetettek, hol keresztre feszítettek vagy elevenen elégettek. Ez azonban nem tiporta el a hitet, hanem megerősítette azt, így a kereszténység térhódítása nem lassult le. A Kr. u. 3. századra a lakosság tetemes része keresztény lett, és az üldözések miatt a rokonszenv is egyre nőtt irányukba.
A császárok hamarosan felismerték, hogy a gyengülő államhatalomnak támaszt nyújthat az új vallás, hiszen elfogadja a világi hatalmat és a társadalmi különbségeket. Nagy Konstantin és Licinius Kr. u. 313-ban, a milánói ediktumban (rendelet) szabad vallásgyakorlatot biztosított a keresztényeknek és minden más kultusznak, amellyel ezek egyenrangúvá váltak a római államvallással. Így a kereszténységnek teljes vallás- és kultuszszabadságot biztosított, azaz engedélyezett vallás lett. Ezzel a keresztényüldözés megszűnt. Az Egyház visszakapta az elkobzott vagyonát is. A kereszténység ekkorra már eljutott Örményországba, Perzsiába, Egyiptomba és valószínűleg India déli részére is.
A keresztény vallás hamarosan a birodalom fő összekötő kapcsává vált. A császárnak a birodalom kormányozhatósága érdekében egységre volt szüksége. Konstantin császár – hogy enyhítse a keresztény egyházon belüli feszültségeket a hitelvek és szertartások kérdésében – Kr. u. 325-ben összehívta az első egyetemes zsinatot Niceaban. Mivel a császár nem volt keresztény, a gyűlést, mint pontifex maximus (a birodalom vallási vezetője) hívta össze. Itt érvényesült a császár akarata: mindenkire kötelező elveket fogadtak el.
A zsinaton dogmaként (hitelv, melynek igazsága nem vitatható) Jézust isteni személynek ismerték el, és elfogadták a Szentháromság tanát (Atya, Fiú és Szentlélek azonosak, egylényegűek Istennel – homoiusion). A zsinat rendelkezéseit megtagadókat eretnekeknek nyilvánították, s az államhatalom erejével is igyekeztek őket visszaszorítani.
Az első eretnekek Arius (alexandriai presbiter) hívei, az ariánusok voltak, akik szerint Jézus Isten legkiválóbb teremtménye, de nem azonos Istennel (homusion). A következő nagy fordulat a kereszténység történetében az egységes Római Birodalom utolsó császára, Theodosius uralkodása alatt következett be, aki Kr. u. 391-ben államvallássá tette a kereszténységet és elrendelte a többi kultusz üldözését.
Egyre jobban kezdett kialakulni az egyházszervezet. A 2. század végére érvényesült az egyházi hierarchia, és ez időben emelkedett ki a püspökök közül a római pápa. A püspökségeket az érsek által vezetett érsekségek foglalták egységbe. A hívekkel közvetlen kapcsolatot a plébánosok tartották. A világi papság mellett megjelentek a szerzetesrendek; tagjaik eleinte a világtól elvonultan imádkozással töltötték az idejüket.
Giotto: Jézus mennybemenetele (Padova, Scrovegni-kápolna)

2013. december 19., csütörtök

Kálvin téri karácsonyi vásár - 2013


           10.000,- Ft 1 kg csemege! Javasoltam az eladónak, hogy miért nem adják például a feléért, hátha akkor többen vásárolnának. Azt felelte, az neki nem érné meg. Javaslom az adóhatóságnak, hogy álljanak ott lesben, és aki ebből vásárol, annak az adóbevallását azonnal kezdjék meg már az utcán vizsgálni!

 Itt sem álltak sorban

Az egész teret uralta a tárogatószó, a kurucok kedvence!



De legalább normális adagok lennének!