Bolhapiacok Floridában (USA)

           Az újságok megírják, hogy a hétvégén hol találhatóak bolhapiacok. Az emberek abból indulnak ki, lehet, hogy nekem már nem kell, de lehet, hogy más meg örülne neki. A kísérőm például felfedezett a pohárkészletéhez 3 darabot, én pedig megtaláltam a rólam szóló pólót, melynek felirata: A legjobb nagypapa. 

          Többféle formában létezik, egyénileg adom el a magam hasznára, vagy valamely közösségnek felajánlott dolgokat értékesítenek társadalmi aktivák (pl. templomok), vagy valamely közösségnek ajánlja fel az illető, és a bevételből közös összejövetelt tartanak (pl. lakópark). A helyszín lehet egy lakóközösség klubházának a belseje, a klubház környéke, saját garázs, saját épület környéke stb. De egyben azonosak, fillérekért lehet szinte mindenhez hozzájutni (kivétel egy-két kuriózum)! Mi ezen a szombaton hetet látogattunk meg viszonylag kis körzetben, közülük tipikusokat mutotok be:

 Ez a német rohamsisak golyó ütötte lukkal együtt 1200 Dollár volt (258.000,- Ft)

(A képeket 2013-ban készítettem)

A citrusfélék egészségmegőrzése

           A citrom a népi gyógyászatban is fontos alapanyaga a megfázás kezelésének, bár a hársfa-, és bodzatea, sőt a gyömbérből készült forró ital is hatásosak. Sokan nem veszik a fáradságot, hogy drogériákba menjenek értük (mások pedig egyszerűen szkeptikusak, és a gyógyszerek mellett teszik le voksukat), a citrom viszont mindenhol kapható, mindenki ismeri, tehát könnyen hozzáférhető segítség. A citrom titka a C-vitamin, vagyis az L-aszkorbinsav, mely a szervezet immunrendszerének erősítésében jeleskedik, így harcolva a téli nyavaják ellen.

A citrom egyébként nem rendelkezik kiugró C-vitamin tartalommal, jócskán beelőzi azt a csipkebogyó, a petrezselyem, a káposzta, de még a barack is, bár utóbbi mostanában nyilván hiánycikk. A citrom mellett főleg az szól, hogy olcsó, beépült a köztudatba, fogyasztása teában roppant egyszerű, íze pedig kellemes. Az ágyban nyögő beteg érthetően nem káposztát akar rágcsálni.

Természetesen magát a gyümölcsöt lehet inkább ajánlani, mintsem a különböző citromleveket, és az is fontos, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten hamar lebomlik, így ne a forró, hanem a kicsit már kihűlt (de persze még meleg) teába tegyük, különben nem sokat ér. A megfázás okozta kellemetlen tünetek enyhítésében már maga a meleg ital is segít, ám ha a citromot olyan teába tesszük, mely egyébként is gyógyhatású, máris megkettőztük a hatást. A fentebb említett bodza és hárs mellett a jó öreg kamilla, a kakukkfű, a lándzsás útifű, a csipkebogyó, és a galagonyalevél is kiválóak, és persze a mézes édesítésről se feledkezzünk meg!

A citromra visszatérve, ez a fanyar, sárga gyümölcs nem csupán megfázás és teaízesítés esetén jöhet jól, hanem házikedvencként is, ugyanis a mi klímánkon is termeszthető, persze nevelése több macerával jár, mintha eredeti élőhelyén, valamely mediterrán országban próbálkoznánk vele. Az alábbi videóban a citrom tartásához kedvet kapó hobbikertészek hasznos alapinformációkhoz juthatnak, és kis szerencsével egyszer majd saját termésből facsarhatnak a teájukba belőle.

A mandarin Kínából származik. Magas vitamin és tápanyagtartalmának köszönhetően erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterinszintet, illetve segít megelőzni a rákos megbetegedéseket. Közkedvelt diétás gyümölcs, mivel alacsony a kalóriatartalma. Megakadályozza a szív és érrendszeri betegségek kialakulását, ráadásul még baktériumölő és idegnyugtató hatással is rendelkezik. A mandarin a C-vitamin mellett, tartalmaz még A és B vitamint is.

A narancsról azt gondolták, hogy egy sajátos almafajta, ezért úgy is nevezték, hogy a „kínai alma”. A 15.-16. században terjedt el. Rokonaihoz hasonlóan magas tápanyag és vitamin tartalommal rendelkezik, ezért segíti a szervezetet megóvni a különféle megfázásoktól. Számos antioxidánst tartalmaz, ezért fontos szerepet tölt be a rák elleni harcban. Nyugtatja az idegrendszert, előnyös hatással van a szívre és a vérkeringésre. A narancs C vitamint, B és A vitamint, nátriumot, káliumot, kálciumot, magnéziumot, vasat, foszfort, ként, klórt tartalmaz.

A grapefruitot (magyarul: citrancs) fanyar íze miatt sokan nem kedvelik. Igen magas a C -vitamin tartalma, már egy grapefruit elfogyasztása fedezi a napi szükséges C-vitamin bevitelt. Kiváló zsírégető, előnyös hatással van az emésztésre. Baktérium és vírusölő tulajdonságokkal is rendelkezik. C-vitamint, káliumot, foszfort és magnéziumot tartalmaz.

Munkácsy Mihály születésnapjára - február 20. Életműve 4/1.

            Lieb Mihályként született Kárpátalján, Munkácson (akkor Magyarország, Trianon után Csehszlovákia, 1941-1945 között Magyarország, 1945 után Szovjetunió, 1990 után Ukrajna) 1844. február 20-án. Szülőházát a városközpont rendezése miatt időközben lebontották. A Lieb nevet 1868-ig használta, majd 1880-ig Munkácsiként írta a nevét. Édesapja, a 18. század elején Magyarországra költözött bajor hivatalnokcsaládból származott Lieb Leó Mihály római katolikus vallású sótiszt volt Munkácson, édesanyja evangélikus vallású Reök Cecília. Keresztszülei Steiner József és neje, Reök Karolin. A család 1848 végén költözött Miskolcra. Édesanyja 1850. január 12-én, édesapja 1850. május 14-én elhunyt, így Békéscsabára került anyai nagybátyjához, Reök István ügyvédhez 1852 májusában, aki 1855. január 6-án Lángi Mihály csabai asztaloshoz adta inasnak. Miután keserves inasévei leteltek, 1858. május 2-án szabadult fel. Ugyanezév novemberében Aradra ment, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, s koplalás és nyomor között tengődött, így 1860 végén visszatért nagybátyjához.

            1861 februárjában Fischer rajztanárnál ismerkedett meg Szamossy Elek festővel, aki a gyulai Wenckheim kastélyban dolgozott. Márciustól már ő tanítgatta, majd vette magához Munkácsyt. 1862 januárjában együtt dolgoztak Aradon, Buziáson és Beodrán, majd ősszel Gerendásra ment, ahol megfestette Fonó nő és Levélolvasás c. olajképeit. 1863-ban Szamossy tanácsára képezni kezdte magát, májusban Pestre ment, onnan 1865 első felében Bécsbe, ahol a Képzőművészeti Akadémián tanult.

Júliusban visszatért Pestre, szeptembertő pedig újból Gerendáson és Békéscsabán tartózkodott fél évig, ahol megrendelésekre készített portrékat. Ekkor készítette az Estebéd pusztán és a Búsuló betyár című olajképeit. 

            1866. január 6-án a csabai nagyvendéglőben lépett fel Szigligeti: A mama című vígjátékában, melyben Berky Ákost alakította. Februárban szembetegség támadta meg, s bekerült a Rókus kórházba. Szeptemberben már újra Gerendáson találta a sors, majd októbertől a müncheni akadémián tanult festészetet Wagner Sándor műhelyében, tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Társulat támogatta. 1867-ben visszatért Pestre, hol Eötvös József miniszter 800 forint ösztöndíjban részesítette Munkácsyt. Augusztusban Aradon dolgozott, a dalárünnepélyen rajzolt, később pedig visszatért nagybátyjához. Októberben Münchenbe ment, s 1868 júliusáig ott is maradt, majd Pestre ment. Az illetékes minisztérium 1868. október 3-án kelt névmagyarosításra vonatkozó határozata engedélyezte a "Lieb" családnév "Munkácsy"-ra történő megváltoztatását.

Okos mondások

Wass Albert emlékezete halála napján - február 17.

RÉSZLETEK ÉLETŐBŐL: Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. - Astor, Florida, 1998. február 17.)  erdélyi magyar író és költő.

A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak 1744-ben, Máris Teréziától kaptak grófi címet.

Édesapja gróf szentegyedi és czegei Wass Endre (1886-1975), huszárszázados, édesanyja báró losonczi Bánffy Ilona (1883-1960) volt. Apai nagyszülei, szentegyedi és czegei gróf Wass Béla (1853-1938) Szolnok-Doboka vármegye főispánja, a széki református egyházmegye főgondnoka, országgyűlési képviselő, az Erdélyi bank alelnöke, és losonczi báró Bánffy Rachel (1859-1936) voltak.

  Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé. Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert. (Szöveg: Wikipedia)

IDÉZETEK TŐLE:

SOLTVADKERTBEN

Horváth János hihetetlen története

Horváth János hihetetlen élettörténete. János vitéz és Iluska igaz története

A mű keletkezése: Petőfi Sándor 6 nap és 6 éjszaka alatt írta Vahot Imrénél – szállásadójánál és munkaadójánál – 1844-ben, majd 1845. március 6-án jelent meg a Pesti Divatlapban.  Eredeti címe Kukoricza Jancsi volt, s csak addig tartott, amíg Jancsi a francia udvarból hazaérkezik.  A barátok ösztönzésére folytatta tovább a művet, s az olvasók tanácsára változtatta meg a mű címét a ma is ismert címre.

Buda alatt a ráckevei régi temetőben járva egy különös útjelző táblán akad meg a tekintet: JÁNOS vitéz sírja felé mutat a nyíl. A nyíl irányába haladva egy félbetört oszlopú síremlék áll. Rajta a felirat: Itt nyugszik Horváth Nepomuki János (rangjai és kitüntetései felsorolva) aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse: János vitéz.

Minden legendának van valóság magva, amit nem szabad hagyni feledésbe merülni.

De hát ki is volt Ő valójában?  A legenda már valóságos élettörténetté alakul át, korabeli ráckevei dokumentumokra támaszkodva. Borovsky Samu már 1910-ben megjelent Pest-Pilis-Solt vármegye Műemlékei” című monográfiájában említi meg a ráckevei műemlékek között Horváth N. János síremlékét „A jobbágyból lett világlátott huszárkapitányról” írva.

1774. május 10-én született Ráckevén. Az anyakönyv tanúsága szerint Piringer Jánosként látta meg a napvilágot. Apja Piringer Pál, édesanyja Gáspár Magdolna. A ráckevei nádfedeles házból hamarosan az égiek mezejére távozott az édesapa, akiről a kis Jánoskának nem is maradt emléke. A megözvegyült édesanya – hogy a kisfiú apa mellett nőhessen fel – a gyászév letelte után férjhez ment nemes Horváth János megyei perceptorhoz. Az édesanya kikötése volt, hogy a házasságkötéssel egyidejűleg a kis Jánost adoptálja a férje. Így lett Piringer Jánosból Horváth Nepomuki János.

Az új házasság sem volt hosszú életű, az édesanya hamarosan meghalt egy következő gyerekszülésben. A kis Jánost rövid ideig mostohaapja nevelte, aki italozó lett, elverte csekélyke vagyonát is, és az árvát magára hagyva Ráckevéről elköltözött. Ekkor a gyermeket atyai nagybátyja, Piringer György vízimolnár vette magához. A molnárnak azonban volt már egy kislánya – Juliska. A két gyerek, Jancsi és Juliska együtt nevelkedett Piringer György házában. Jancsi gyerek Ráckevén járt iskolába, majd Szőnyi Pál szabómesternél lett inas, később segéd.

Fordulatot az 1793-as esztendő hozott életében. Európa háborúba ájult. A francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen katonai koalíció szerveződött. I. Ferenc császárnak katonára volt szüksége, ezért elrendelték az újoncozást. Ráckevének három lovas huszárt kellett kiállítania teljes felszereléssel a város költségén. A szabó céh javaslata alapján került Horváth N. János az I. huszárezredbe, 12 éves szolgálatot vállalva a városért. Amikor a fejébe nyomták a díszes csákót, a 19 éves fiatalember egyedül Juliskát sajnálta itthagyni, akihez már gyengéd szálak fűzték. Minderről az 1845-ben írt végrendelete árulkodik.

Ezredével szolgálati helyére, Észak-Itáliába (Taljánországba) került. Itt kiválóan megtanult németül, olaszul és – mert többször jártak francia területen – franciául is. A kemény kiképzés után gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1794-ben káplárrá (tizedessé) léptették elő.

Közben Franciaországban nagy változások mentek végbe. Napóleon magához ragadta a hatalmat, és európai hegemóniára tört. 1799-től véget ért a viszonylag nyugalmas garnizoni élet, és véres csaták sorozata következett. 1798-ban Horváth N. Jánost áthelyezték az 5. (Radeczky) ezredhez. Az első marengói csatában súlyosan megsebesült, amikor testével védte Alvinczy tábornokot. Hősiességéért megkapta az Ezüst Vitézségi Érmet.

A második marengói ütközetben ismét hősies bátorságot tanúsított, aminek eredményeként megkapta a strázsamesteri rangot, majd alhadnaggyá léptették elő. A franciák sikeres előnyomulása feltartóztathatatlan. 1809 májusban bevonultak Bécsbe, két nappal később magyar földre léptek. Horváth N. János ezrede ott verekedett június 14-én a vesztes győri csatában.

1808-tól kiéleződött Napóleon viszonya a pápával is, a franciák megszállták Rómát, 1809-ben májusban megszüntették az egyházi államot, mire VII. Pius pápa kiközösítette Napóleont. 1810-ben szenátusi határozattal kimondták, hogy a Francia Birodalom második fővárosa Róma, és római király címmel Napóleon fiát ültették a trónra, a pápát Svájcba száműzték. A francia betolakodókkal szemben Horváth N. János ott harcolt Rivoli hídjánál és a Piave partján. 1812-től Napóleon csillaga hanyatlani kezdett, 1813-tól már francia földön zajlott a háború. Napóleon hatalmas vereséget szenvedett a lipcsei csatában. Az újabb hadjáratban Horváth N. János már kapitányként vett részt, önálló lovasszázad élén. Katonai érdemeiért ekkor kapta meg az Armadia Keresztje kitüntetést.

1814 márciusban nemzetközi nyomásra Napóleon visszahelyezte a pápát jogaiba. A francia követ előzetesen jelezte, hogy a pápát napokon belül átadják a határ mellett szolgáló Radeczky ezred „fiók strázsájának”. Ez a „fiók strázsa” Horváth N. János lovasszázada volt. A század két nap alatt kelt át az Alpokon a pápát kisérve. A 72 éves pápa az Alpokon átvezető havas útszakaszon dideregve fázott, ekkor Horváth N. János saját köpönyegét és mentéjét terítette az alvó pápára. Ezt a jelenetet a vatikáni könyvtár folyosóján ma is látható falfestmény örökíti meg, melyen a hintóban alvó VII. Pius fehér huszárköpennyel van letakarva. Körülötte mentében lévő huszárok lovagolnak, csak egyikőjükön nincs dolmány és mente.

Az egyházi vezetők és Róma lakossága hálás tisztelettel fogadta a magyar huszárokat. A pápa díszlakomát adott tiszteletükre. Őszentsége az ezrednek zászlót adományozott, Ferenc császár az ujjászervezendő pápai hadseregnek száz magyar csikóval, száz lovas fegyverzettel és kétezer gyalogsági felszereléssel fejezte ki elismerését. Horváth N. János pápát kísérő küldetése a nemzetközi nagypolitika részévé vált.

Megkapta az ezüst sarkantyús csizmát, majd Nápolyban a királytól átvehette a Szicíliai Arany-Kereszt kitüntetést. 1845-ben íródott végrendeletében az ezüstsarkantyús csizmát hajdani Juliskája fiának hagyományozta, a kitüntetésekkel kapcsolatban pedig úgy rendelkezett, hogy síremlékére véssék fel a Krisztus Keresztet, a Szicíliai Keresztet és az Ármádia Keresztjének másolatát.

1814 júliusban az ezredet visszarendelték az osztrák–francia határ térségébe. A távozó ezred tisztjeit a pápa audiencián fogadta, Horváth N. Jánost pedig a Krisztus-Rend Gyémánt csillag rendjellel tüntette ki, ez a pápa által személyesen adományozható legmagasabb kitüntetés. Így lett Horváth N. János a Krisztus-rend és a Szent György-rend lovagja.

Ez a rendjel 1815-ben Milanóban készült, rajta arcképe felismerhető. Halála után a Krisztus-rend csillagát Juliska örökölte. Juliska halála után a ráckevei katolikus templomba került, ahol az áldoztató kehelyre forrasztották. 1937-ben letétként a székesfehérvári Egyháztörténeti Gyűjteménybe helyezték el, ma is ott őrzik. /Ktsz.99,/

Napóleon bukása után Európa fellélegzett. Jánosunk is megelégelte már a 22 évi katonai szolgálatot és nyugdíjazását kérte. Ekkor mindössze 41 éves volt. Milanóban még megfestette saját portréját, majd hintón visszament szülővárosába Ráckevére. Elsőként Juliskát kereste, aki az elmúlt 22 évben férjhezment Gáspár János vízimolnárhoz és szeretettel nevelte szintén János névre hallgató egyszem fiacskáját. A kapitány eltemette lelkében a régi szerelmet, de életük hátralévő része végig szoros barátsággá vált, amit 1845-ben írott végrendelete is tükröz. „Gáspár Jánosnénak született Piringer Juliannának hagyom….a kapitányi portrémat a fekete rámában, s ……minden fenn maradó pénzemet s a Krisztus és Armádia Keresztem. ”Ezüst sarkantyús csizmáját pedig Juliska fiára hagyta. (Az arckép a Gáspár családtól a ráckevei Árpád Múzeum tulajdonába került Ltsz.66.432.1)

Ráckevén házat, földet vásárolt, de 1824-ben ismét uniformist öltött a császár hívására és főkapitányi rangban a testőrségben vállalt szolgálatot. A gárdánál tizenegy évet szolgált, majd hatvanegy éves korában végleg búcsút mondott a katonaéletnek. Letelepedhetett volna bárhol, de a szíve hazahúzta Ráckevére. Ettől kezdve már csak emlékeinek élt. 73 évet adott számára a sors. 1847 február 7-én halt meg Ráckevén.

De hogyan lett a legenda valóság magvából János vitéz? Egyáltalán, Petőfi hogyan tudhatott az árva gyerekből lett legendás huszárkapitányról?

Petőfi a János vitézt 1844-ben írta. Dömsödön egy évvel később tartózkodott, így tehát korábban kellett hírt hallania a vitézről! Petőfi pedig Ráckevén sohasem járt, akkor honnan az információ? Magyarázat erre is van. A kulcsot Ács Károly személye jelenti, aki ugyancsak 1823-ban született Ráckevén, jogi tanulmányait Kecskeméten végezte. A jogot tanuló Jókai 1842 őszén egészségi okokból Pápáról Kecskemétre iratkozott át, aki Ács Károllyal közeli barátságba került. 1843-ban Kecskemétre érkezett Petőfi is. Korábban Jókai és Petőfi együtt diákoskodtak Pápán. Jókai hozta össze Petőfivel Ács Károlyt. A többhónapos együttlét során mesélhetett a ráckevei Ács Károly a neves huszárkapitányról. Barátságuknak köszönhetjük Petőfi Sándor örökéletű szépséges „János vitéz” –ét.

Ráckeve város lakossága János vitéz díszkutat állított emlékére a Szent István téren. A dokumentumok az Árpád Múzeumban megtekinthetők.

Lajtha László emlékére halála évfordulóján - 1963. február 16.

Élete (röviden)

          Budapest, 1892. június 30. – Budapest, 1963. február 16.) magyar zeneszerző, népzenekutató.

          A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Herzfeld Viktor és Szendy Árpád növendéke volt. Zenei tanulmányait Lipcsében (1910), Genfben (1911), majd több alkalommal Párizsban folytatta, ahol Vincent d’lndy tanítványa volt. 1913-ban a budapesti Tudományegyetemen közgazdasági doktorátust szerzett, ugyanez évben a Magyar Nemzeti Múzeum hangszertárának őre lett. Népzenegyűjtő tevékenységét az 1910-es évek elején kezdte meg, együttműködve Bartókkal és Kodállyal. Egy ideig a Néprajzi Múzeum igazgatója is volt. 1919-től a Nemzeti Zenede tanára volt, 1945—49-ig pedig igazgatója. Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található. (Ohman Béla alkotása)

            A XX. század első felének Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa – általában így határozzák meg Lajtha László zenetörténeti helyét. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb, hiszen zongoraművész volt, karmester, egyházzenész, hangversenyszerkesztő és zenei ismeretterjesztő, hangszertörténeti szakember, a nemzetközi kultúrdiplomácia kiemelkedő alakja, hazai és európai tudományszervező… Életének sok-sok szála összetéveszthetetlenül egyedi szövedéket alkot. S bár munkássága sok tekintetben valóban rokon a nála egy évtizeddel idősebb Bartókéval és Kodályéval, legalább ugyanannyira különbözik is az övékétől.  Máig tartó mellőzöttsége, meg nem értettsége nagyrészt éppen annak köszönhető, hogy egészen egyéni utat járt be. 

Elismerések, díjak

1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, de nem zeneszerzőként, hanem népzene gyűjtésért. A díjjal járó összeget a még szegényebben élő zenészek közt osztotta szét. 1955-ben a Francia Akadémia levelező tagjává választotta.

Emlékezete (a teljesség igénye nélkül)

Iskolát neveztek el róla Budapest-Csepelen, Budapest-Pesterzsébeten, Jánoshalmán, Szentesen

Utca őrzi a nevét: Budapest 18. és 20. kerületében.  

Sztálin miből élt?

    Sztálin 1917 őszéig, amikor kinevezték a Lenin vezette első bolsevik kormány nemzetiségi népbiztosának, összesen 3 hónapig dolgozott fizetésért. 29 éven keresztül mindig más tartotta el! E három hónapi „dolgos időszak” története Kun Miklós leírásában: „1899 decemberében Sztálin mégis rákényszerült, hogy beálljon a tifliszi Fizikai Intézert mellett működő obszervatóriumba, ahol szerény fizetés mellett kvártély is járt a segédszemélyzetnek. Fennmaradt az obszervatórium dolgozóinak a munkaköri leírása. Eszerint Szoszónak főleg az időjárásra vonatkozó méréseket kellett elvégeznie. Ám elegendő személyzet híján olykor az udvar takarítása is feladatai közé tartozott, így télen a hólapátolás, nyáron a fojtogató por összeseprése. … 1900. március 28-án, be sem adva felmondását, kereket oldott. A tifliszi csendőrség emberei ugyanis megneszelték, hogy részt vesz illegális kiadványok terjesztésében, és távollétében házkutatást tartottak az obszervatóriumban.”

             „Időközben kiválóan megtanulta, hogyan lehet munka nélkül pénzt szerezni. Megható levelekkel bombázta ismerőseit, hogy küldjenek neki élelmiszercsomagot, használt ruhát.” A sok fennmaradt példa közül egy érdekes történet. 1904-ben egy grúz nemesi családból származó jómódú ügyvéd állítólag ötven rubelt, egy meleg bundát meg egy „nagyszerű, piros díszes, fehér nemez csizmát” juttatott be a börtönbe ülő földijének. Az adományt kísérő levélben felajánlotta, hogy máskor is szívesen kisegíti. Mire a fiatal Sztálin egy cédulát küldött neki: „Hálásan köszönöm! Nincs szükségem másra. Ajánlata nagyon meghatott”. Az 1930-es évek végén az akkor már nagyon idős és beteg jogász a gulág egyik koncentrációs táborában raboskodott. Halálos elkeseredésében kicsempészett egy levelet a beszélőn, kérve, juttassák el Sztálinnak. És mintha csak a régi Szoszelóhoz szólna, felszólította a címzettet, adja vissza a meleg holmit meg a pénzt. A Kreml ura – aki addigra már mozgalmi pályafutásának számos kellemetlen szemtanúját eltüntette az élők sorából – meglepő módon intézkedett: engedjék ki az öreget.

          Montefiore könyvében 552. o. „1947. december 9-én a Politbüro tízezer rubelben állapította meg a miniszter- és az államelnök évi fizetését, a helyettes kormányfők és a Kommunista Párt  Központi Bizottság titkárai pedig nyolcezer rubelt kaptak. Sztálin fizetéseként kapott pénzkötegei érintetlenül hevertek kuncevói íróasztala fiókjában.”

Források:

Kun Miklós: Oroszország válaszúton

Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin

Simon Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara.

Humor

Megveri a magyar fociválogatott a szovjet válogatottat.

A szovjet vezetés táviratban gratulál hozzá: –Gratulálunk a győzelemhez, STOP! Igazán kimagasló teljesítmény, STOP! Kőolaj STOP, földgáz STOP!

Sztálin szobra Budapesten

Rétesfánk farsangra

Így telelnek, laknak Clearwaterben a középosztálybeliek (USA - Florida)

Florida beceneve: Sunshine State (A napfény állama)
Területe: 140 266 km2
Legmagasabb pontja: Walton County 105,2 m

Állandó lakossága: 15 317 300
Fővárosa: Tallahassee
Legnagyobb városa: Jacksonvill

          Florida   az    USA    legdélebbi állama, északi részére szubtrópusi,    déli  részére trópusi éghajlat jellemző. Az állam fontos mezőgazdasági központ,    a    világ    egyik  legnagyobb    citrusféle    (narancs,    citrom, mandarin) termesztője. Amiben azonban első az USA-ban, az a turizmus   és az idegenforgalom. Floridában "télen" mintegy 45 millió ember (állandó és ideiglenes lakók együtt számolva) éldegél hónapokon keresztül,  hogy elbújjon a hideg elől, "nyáron" milliók jönnek, hogy    kipihenjék   fáradalmaikat a homokos tengerpartjain, és minden évszakban minden korosztály bőségesen kedvére szórakozhat, eszegethet, iszogathat, kirándulgathat.

          Én most két részben bemutatom, hogy a középosztály alsóbb rétegében élők milyen saját házakban élnek, ill. a középosztálybeli nyugdíjasok (USA északi részéből, Kanadából, Európából) hónapokon át miben nyaralnak (óriási többségüknek ez saját tulajdona). (A képeket 2013. február 1-11 között készítettem a 100 ezer állandó lakosú városban.)