Lieb Mihályként született Kárpátalján, Munkácson (akkor Magyarország, Trianon után Csehszlovákia, 1941-1945 között Magyarország, 1945 után Szovjetunió, 1990 után Ukrajna) 1844. február 20-án. Szülőházát a városközpont rendezése miatt időközben lebontották. A Lieb nevet 1868-ig használta, majd 1880-ig Munkácsiként írta a nevét. Édesapja, a 18. század elején Magyarországra költözött bajor hivatalnokcsaládból származott Lieb Leó Mihály római katolikus vallású sótiszt volt Munkácson, édesanyja evangélikus vallású Reök Cecília. Keresztszülei Steiner József és neje, Reök Karolin. A család 1848 végén költözött Miskolcra. Édesanyja 1850. január 12-én, édesapja 1850. május 14-én elhunyt, így Békéscsabára került anyai nagybátyjához, Reök István ügyvédhez 1852 májusában, aki 1855. január 6-án Lángi Mihály csabai asztaloshoz adta inasnak. Miután keserves inasévei leteltek, 1858. május 2-án szabadult fel. Ugyanezév novemberében Aradra ment, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, s koplalás és nyomor között tengődött, így 1860 végén visszatért nagybátyjához.
1861 februárjában Fischer rajztanárnál ismerkedett meg Szamossy Elek festővel, aki a gyulai Wenckheim kastélyban dolgozott. Márciustól már ő tanítgatta, majd vette magához Munkácsyt. 1862 januárjában együtt dolgoztak Aradon, Buziáson és Beodrán, majd ősszel Gerendásra ment, ahol megfestette Fonó nő és Levélolvasás c. olajképeit. 1863-ban Szamossy tanácsára képezni kezdte magát, májusban Pestre ment, onnan 1865 első felében Bécsbe, ahol a Képzőművészeti Akadémián tanult.
Júliusban visszatért Pestre, szeptembertő pedig újból Gerendáson és Békéscsabán tartózkodott fél évig, ahol megrendelésekre készített portrékat. Ekkor készítette az Estebéd pusztán és a Búsuló betyár című olajképeit. 
1866. január 6-án a csabai nagyvendéglőben lépett fel Szigligeti: A mama című vígjátékában, melyben Berky Ákost alakította. Februárban szembetegség támadta meg, s bekerült a Rókus kórházba. Szeptemberben már újra Gerendáson találta a sors, majd októbertől a müncheni akadémián tanult festészetet Wagner Sándor műhelyében, tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Társulat támogatta. 1867-ben visszatért Pestre, hol Eötvös József miniszter 800 forint ösztöndíjban részesítette Munkácsyt. Augusztusban Aradon dolgozott, a dalárünnepélyen rajzolt, később pedig visszatért nagybátyjához. Októberben Münchenbe ment, s 1868 júliusáig ott is maradt, majd Pestre ment. Az illetékes minisztérium 1868. október 3-án kelt névmagyarosításra vonatkozó határozata engedélyezte a "Lieb" családnév "Munkácsy"-ra történő megváltoztatását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése