Magyarországon a középhegységek zárt erdővel borított részeinek kivételével bárhol megtelepedhet. Kedveli a meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat. Néhány évtizeddel ezelőtt elsősorban a nagyobb folyók partfalaiban költött. Ugyanebben az időszakban csak néhány nagyobb telepe volt ismert. Az utóbbi két évtizedben az igazán nagy – 50 pár feletti – telepei ritkává váltak, viszont fészkelésre alkalmas partfalak esetén egy-két pár megtelepedésére bárhol számíthatunk. Újabban a lakott területeken is megtelepedett néhány pár meszesgödrök vagy pincének kiásott mélyedések falában, enyhe leejtésű pusztagyepeken, útpadkában, stb. helyeken.
E madárfaj hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, csak a legmelegebb hónapokra jön költeni Magyarországra. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Speciális étrendje és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti, így a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, vadászat, illetve a méhészetek közelében működő telepek megrongálása, mivel hűvös időben előfordul, hogy a madarak méhet zsákmányolnak.
A hazai gyurgyalagállomány az 1998 óta végzett célzott felmérések adatai alapján 20–30 ezer párra tehető, és mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Régebben az állományt sokkal kisebbre– néhány ezer párra – becsülték, de jellemzőek voltak akár több száz páros nagyobb költőtelepei is. Ma az állomány legnagyobb része 20 pár alatti telepeken költ. a faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése