Sztálin 1917 őszéig, amikor kinevezték a Lenin vezette első bolsevik kormány nemzetiségi népbiztosának, összesen 3 hónapig dolgozott fizetésért. 29 éven keresztül mindig más tartotta el! E három hónapi „dolgos időszak” története Kun Miklós leírásában: „1899 decemberében Sztálin mégis rákényszerült, hogy beálljon a tifliszi Fizikai Intézert mellett működő obszervatóriumba, ahol szerény fizetés mellett kvártély is járt a segédszemélyzetnek. Fennmaradt az obszervatórium dolgozóinak a munkaköri leírása. Eszerint Szoszónak főleg az időjárásra vonatkozó méréseket kellett elvégeznie. Ám elegendő személyzet híján olykor az udvar takarítása is feladatai közé tartozott, így télen a hólapátolás, nyáron a fojtogató por összeseprése. … 1900. március 28-án, be sem adva felmondását, kereket oldott. A tifliszi csendőrség emberei ugyanis megneszelték, hogy részt vesz illegális kiadványok terjesztésében, és távollétében házkutatást tartottak az obszervatóriumban.”
„Időközben kiválóan megtanulta, hogyan lehet munka nélkül pénzt szerezni. Megható levelekkel bombázta ismerőseit, hogy küldjenek neki élelmiszercsomagot, használt ruhát.” A sok fennmaradt példa közül egy érdekes történet. 1904-ben egy grúz nemesi családból származó jómódú ügyvéd állítólag ötven rubelt, egy meleg bundát meg egy „nagyszerű, piros díszes, fehér nemez csizmát” juttatott be a börtönbe ülő földijének. Az adományt kísérő levélben felajánlotta, hogy máskor is szívesen kisegíti. Mire a fiatal Sztálin egy cédulát küldött neki: „Hálásan köszönöm! Nincs szükségem másra. Ajánlata nagyon meghatott”. Az 1930-es évek végén az akkor már nagyon idős és beteg jogász a gulág egyik koncentrációs táborában raboskodott. Halálos elkeseredésében kicsempészett egy levelet a beszélőn, kérve, juttassák el Sztálinnak. És mintha csak a régi Szoszelóhoz szólna, felszólította a címzettet, adja vissza a meleg holmit meg a pénzt. A Kreml ura – aki addigra már mozgalmi pályafutásának számos kellemetlen szemtanúját eltüntette az élők sorából – meglepő módon intézkedett: engedjék ki az öreget.
Montefiore könyvében 552. o. „1947. december 9-én a Politbüro tízezer rubelben állapította meg a miniszter- és az államelnök évi fizetését, a helyettes kormányfők és a Kommunista Párt Központi Bizottság titkárai pedig nyolcezer rubelt kaptak. Sztálin fizetéseként kapott pénzkötegei érintetlenül hevertek kuncevói íróasztala fiókjában.”
Források:
Kun Miklós: Oroszország válaszúton
Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin
Simon Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara.
Humor
Megveri a magyar fociválogatott a szovjet válogatottat.
A szovjet vezetés táviratban gratulál hozzá: –Gratulálunk a győzelemhez, STOP! Igazán kimagasló teljesítmény, STOP! Kőolaj STOP, földgáz STOP!
Sztálin szobra Budapesten
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése