2015. április 18., szombat

Nagyszerűen sikerült az író-olvasó találkozóm Miskolcon - 2015. április 17. (3/1)


          Az Észak-Magyarország napilap hosszú interjút közölt velem az április 16-ai számában. Ennek részleteivel és a most készült képekkel számolok be az író-olvasó találkozómról.
       Milyen kapcsolata volt gyermek- és ifjúkorában Miskolccal?
    Általános iskolai tanulmányaimat Sárospatakon kezdtem, ahol szüleim tanárok voltak. Édesapám a Református Gimnáziumban, édesanyám Hercegkúton tanított. Édesapám kiváló eredményeket ért el az oktatásban, ezért meghívta a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem a matematika tanszékre tanítani. A tapolcai elágazásnál laktunk, így én a hejőcsabai általános iskolában folytattam a tanulmányaimat a második osztályban. Később a Népkert mellé költöztünk, a 7–8. osztályt már a Kossuth utcai Általános Iskolában végeztem. A Földes Ferenc Gimnáziumban ötven évvel ezelőtt, 1965-ben érettségiztem. A családi indíttatásomból egyenesen következett az életutam. Ehhez először el kellett végeznem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Bölcsészettudományi kara történelem–népművelés szakát.

Az egyetem után visszatért Miskolcra. Soha nem szakadt el máig kedvenc városától.
         Egyetemi éveim alatt rendszeresen tartottam klubesteket, vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat. 1968-ban a Gárdonyi Géza Művelődési Házban – az országban az elsők között – nyári gyermekfoglalkoztatást vezettem, 1968 őszétől pedig ugyanitt a Hélios Ifjúsági Klub irányítására kértek fel.
          Ötödéves koromban az Ady Endre Művelődési Házban végeztem a fél éves kötelező népművelési gyakorlatomat. Ennek vége felé Tok Miklós osztályvezető (aki előtte már a Földesben igazgatóm is volt) felhívott telefonon, és behívott a Városi Tanácsra beszélgetni, majd nagy meglepetésemre felkínálta a város művészeti főelőadói beosztását.
            A gyakorlati népműveléssel már tisztában voltam, 25 évesen elkezdtem megtanulni az irányítást is. Megszületett az első fiam, Zsolt, lakást pedig nem kaptam. Feleségem Berettyóújfaluba való volt, az ottani Járási Művelődési Központ igazgatójának pedig szolgálati lakást ajánlottak, így három év után elköltöztünk Miskolcról. 
            Életem folyamán könnyű volt népművelési tevékenységet végeznem, mert Demcsik Ivántól, Tóth Józsi bácsitól tanultam meg a gyakorlatot, Tok Miklóstól, Csótai Jánostól a vezetés, amit majd Berettyóújfaluban, Veszprémben és Szekszárdon művelődési központ igazgatóként kamatoztattam. Óraadó tanárként pedig szüleim, valamint kiváló nevelőim (pl. Hejőcsabán Iván Tiborné tanárom,
a Földesben Dr. Harsányi László magyar-német, Bándy Pál történelem tanárom) példáját követtem.
            Nyolc évvel ezelőtt, Budapesten, a Várban működő Magyar Kultúra Alapítvány határon túli magyarok művelődését segítő szakreferenseként mentem nyugdíjba.


Megkaptam az első gratulációt is Cséti Imrétől (2015. 04. 18. 05 órakor):
Kedves Zsolt! Gratulálok a tegnapi napodhoz – nagyszerű volt az előadásod! Üdvözlettel: Imre 
U.i.: kívánok sikeres 50 éves találkozót is Neked!
(Folytatom)

2015. április 17., péntek

Szeretettel várlak benneteket Alsóörsre

Csokoládés vaníliakocka

Hozzávalók
a tésztához:
8 tojás
10 evőkanál kristály cukor
10 evőkanál liszt
4 evőkanál cukrozatlan kakaópor
4 evőkanál hideg víz
1 csomag sütőpor

a krémhez:
2 tasak vaníliás pudingpor
6 dl tej
6 evőkanál cukor
3 tasak vaníliás cukor
4 dl habtejszín
4 tasak habfix

a tetejére:
2 dl habtejszín
5 dkg étcsokoládé

Elkészítése:
            A tojásokat kettéválasztjuk a fehérjéből kemény habot verünk. A sárgáját kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a lisztet, a sütőport, a kakaót és a vizet is, simára dolgozzuk. Ezt követően óvatosan beleforgatjuk a tojáshabot és 30–35 perc alatt, 24X36 cm-es tepsiben,  180 fokon készre sütjük.
            A pudingot a megszokott módon elkészítjük, csak kevesebb tejet használunk. Közben felverjük a habot és belekeverjük a habfixet, majd a vaníliás cukrot. A kihűtött pudinggal jól összedolgozzuk.
            Mikor a piskóta megsült, hagyjuk kihűlni és megkenjük a krémmel. Közben felverjük a habot és elsimítjuk a tetején, majd rászórjuk a csokoládéreszeléket. Két órára hűtőbe rakjuk és szeletelhetjük. (Küldte: pelclass)

2015. április 13., hétfő

A Felvidékről Kitelepített Magyarok Emléknapja rendezvényeiről - - - - - 2015. április 12.

A Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból elüldözött, Magyarországra telepített több mint százezer magyar emberre emlékezett a Rákóczi Szövetség április 12-én, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján.
A Rákóczi Szövetség az emléknap alkalmából Kárpát-medencei középiskolások és egyetemisták részére irodalmi- és történelmi pályázatot hirdetett, valamint a Parlamentben emlékműsorral, míg a Magyarság Házában (a Budai Várban) gálaműsorral emlékezett meg.
A parlamenti emlékműsor keretében közéleti személyek beszédei, felvidéki művészek, középiskolások alkotta kórus és néptáncosok műsora mellett dokumentumfilmmel, történelmi előadással emlékeztek a szülőföldjükről elűzöttekre.
            A Magyarság Háza és a Rákóczi Szövetség immár harmadik alkalommal közösen megrendezett  gálaműsoráról:
          Gondolatok a felvidéki magyarok kitelepítéséről című előadásában Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója saját kutatásaiból is idézve nagyszerűen foglalta össze a történteket A nagyszámú hallgatóság közül sokan fájdalmasan emlékezhettek a történelmi igazságtalanságra, a szlovák hatóságok embertelenségére. 

          Felvidéki történetek címmel részletek hangzottak el Szomolai Tibor „Felvidéki saga” c. regényéből, Dizseri András mély átéléssel előadott tolmácsolásában

          A felvidéki Kor-Zár együttes koncertje is igazi csemege volt. József Attila megzenésített versei mellett felvidéki költők megzenésített verseit hallhattuk. A versek kiválasztása lehetővé tette, hogy.a lágy dallamoktól a kemény, ütemes zenéig mindent bemutathatott a kiváló zenekar. Időnként egy-egy szólóval a zenészek nagyszerű egyéni hangszertudásukat is megcsillantották.