2018. szeptember 29., szombat

Bundáskenyér - másképpen


Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Vidráspatak

Vidráspatak (ukránul: Видричка / Vidricska) falu Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában. Korábban Tiszabogdányhoz tartozott.
Fekvése
Rahótól keletre, Tiszabogdánytól északra fekvő település.

Története

Vidráspataknak a 2003-as adatok szerint 2336 lakosa volt.

Közlekedés

Az út kátyús

Nevezetessége


Pravoszláv templom






A Stirlitz c. NDK film egy epizódjából (paródia) 1916-ban

1942-ben egy reggel Stirlitz, az SS főtisztje beköszön Müllerhez, az SS főnökéhez, akinek az arca nem sok jót ígér: 
- Herr Gruppenführer, történt valami? Csak nem Berlin elővárosában vannak a szovjetek? 
- Ugyan, hagyja már ezeket az ostoba vicceket! Borzasztó álmom volt! Láttam, mi lesz a III. Birodalommal 2016-ban! 
 Na ne, annyira rossznak látszott? 
- Szavakat alig találok rá Stirlitz! Képzelje el, hogy a mi Németországunkban egy asszony a kancellár, egy másik asszony a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter pedig egy homokos, a Daimler-Benz gyárban törökök dolgoznak. Németország fizeti a görögök és a spanyolok adósságait. Katonás, fáklyás felvonulások helyett szivárványos melegparádék vannak, pénzt fizetünk a zsidóknak, és Amerikából egy fekete bőrű elnök parancsait teljesítjük. Oroszország háborúzik Ukrajnával, Németország meg - képzelje el Stirlitz -, NÉMETORSZÁG (!!!!) arról győzködi Oroszországot, hogy ne háborúzzon!!! 
- És képzelje, Stirlitz, Ausztria külön ország megint, és ott szakállas nők énekelnek, az egyik megnyeri az európai fesztivált! 
- Stirlitz elgondolkodik: A főnököm azt is megálmodta, hogy Lengyelország, Norvégia, Franciaország, Jugoszlávia, Görögország megszállása után legyőzzük Angliát és a Szovjetuniót, és mi leszünk Európa urai. De ha ilyen vadakat álmodik 2016-ról, akkor ezek szerint ebből a győzelemből sem lesz semmi!!!
(Az interneten találtam, kissé kipofoztam.)

A pákozdi csata emlékére - - - - - - - - 1848. szeptember 29.

 „Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába’,
Megrémülve fut a magyar hadtól;
Magyar hadban egy vén zászlótartó.”
(Petőfi Sándor: A vén zászlótartó)
1848. szeptember 29-én vívták Pákozd mellett Jellasics horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek az 1848-49-es magyar szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és képzettebb hadait, az összecsapás nyomán azonban bizonyossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusában a fegyverek mondják majd ki a végső szót.
Bár a Bécsben, Pesten, Velencében és Prágában kirobbanó forradalmak hatása alatt a birodalmat – és V. Ferdinándot (uralkodott: 1835-1848) – irányító kamarilla az áprilisi törvények szentesítésével hajlandó volt teljesíteni a magyar követeléseket, egyúttal annak a reményét sem adta fel, hogy megfelelő pillanatban minden engedményt visszavon majd. A Habsburgok birodalmukban az „oszd meg és uralkodj” ősi elve alapján jártak el akkor, amikor az elszakadni vágyó Velence és a gyengének tűnő Prága ellen erővel léptek fel, a különleges jogi státust élvező Magyarországnak viszont felelős kormány alakítását engedélyezték; ezzel egy időben a Szent Korona országaiban is hasonló taktikát alkalmaztak, hiszen sikeresen szembefordították a pesti kormánnyal a kulturális, esetleg teljes autonómiára vágyó nemzetiségeket. Nem véletlen, hogy a szabadságharc fegyveres konfliktusa nem a császári hadsereg, hanem a horvát bán, Jellasics támadása miatt robbant ki, aki egyfelől a Habsburg-dinasztia megmentőjének képében tetszelgett, másfelől viszont a kamarilla támogatását is élvezte. Miközben a szerb felkelők titokban fegyvereket kaptak a császári igazgatás alatt álló határőrvidékről – melynek horvátországi főparancsnoka éppen a bán volt –, és Erdélyben Puchner Antal Habsburg generális lázította a románokat, Horvátországban elegendő volt Jellasics, aki már 1848 tavaszán megtagadott mindennemű együttműködést a pesti kormánnyal. Bécs kétarcú politikáját jól mutatja, hogy a bán személyében – a háttérből – olyan méltóságot támogatott, aki tavasszal még csak a törvényes magyar kormány, június 10-i lemondatása után azonban már V. Ferdinánd ellen is fellázadt.
Jellasics, aki a Batthyány-kormány minden tiltakozása ellenére pozíciójában maradhatott, 1848 augusztusának végén fegyveres provokációt kezdeményezett Magyarország ellen: először megszállta Fiumét, majd szeptember 11-én átlépte a Drávát, hogy – az uralkodó állítólagos parancsára hivatkozva – „rendet tegyen” Pesten. Az országban ezzel a támadással teljes lett a zűrzavar: egyfelől. Jellasics betörésével egy napon – éppen a Béccsel való viszony kiéleződése miatt – lemondott Batthyány Lajos kormánya, másfelől pedig a támadás közjogi szempontból is káoszt okozott. Furcsa háború volt ez, hiszen az egyik oldalon a király által kinevezett – majd leváltott – bán, és a Ferdinándra felesküdött határőrsereg, míg a másik oldalon ugyancsak a király által kinevezett magyar kormány, és – az áprilisi törvények értelmében – szintén Ferdinándra felesküdött honvédsereg állt. A zűrzavarban a tisztek és katonák jelentős része – esküje miatt – úgy döntött, kimarad a küzdelemből, sokan pedig később érzelmeiktől függően csatlakoztak egyik vagy másik táborhoz. A fenti okok miatt a Teleki Ádám vezette honvédsereg a lehető legtovább el akarta kerülni az összecsapást, azonban a magyar oldalon álló császári-királyi tisztek közül sokan – például Ottinger Ferenc, a Drávánál állomásozó haderő előző parancsnoka – ez idő alatt átszöktek Jellasicshoz. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Batthyány Lajos javaslatára hamarosan Habsburg István nádor kapta meg a fővezéri szerepkört, aki először tárgyalásos úton megpróbálta rendezni a horvát–magyar konfliktust, szeptember 23-án pedig – V. Ferdinánd utasítására – Bécsbe utazott, és soha többet nem tért vissza. A honvédsereg tehát teljes zűrzavarban várta Jellasics érkezését, miközben mindenki tisztában volt azzal, hogy a magyaroknak két lehetőségük van: vagy legyőzik a horvátokat, vagy ellenkező esetben a bán bevonul Pestre, és megsemmisíti az eddigi vívmányokat.
Az, hogy Pákozd mellett végül az első forgatókönyv valósult meg, a szeptember 16-án megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány érdeme volt, mely a dunántúli visszavonulással egy időben – Kossuth Lajos vezetésével – toborzásba kezdett az Alföldön, és szeptember 28-áig megközelítőleg 16 000 újoncot mozgósított. Ezen a napon Jellasics már Székesfehérvárt is elfoglalta, a királyok városától északra azonban felsorakozott a magyar sereg, mely körülbelül 27 000 főt és 80 ágyút tudott harcba küldeni. A szeptember 28-i haditanácson a magyar oldalon harcoló császári és királyi tisztek Móga János személyében megválasztották a küszöbön álló csata főparancsnokát, az altábornagy utasítására pedig a honvédek a Pátka-Sukoró-Velence vonalon még aznap elfoglalták állásaikat. Mivel Jellasics mind létszámban, mind a csapatok képzettségét tekintve fölényben volt, Móga nem vállalta a támadás kockázatát, de a bán esetleges támadása esetén – ami szeptember 29-én reggel be is következett – hajlandó volt megvívni az ütközetet.
Jellasics pákozdi haditerve a következőképpen épült fel: a bán a Pátka mellett állomásozó magyar jobbszárny visszaszorítása után frontális támadást akart indítani a honvédek centruma ellen, majd – egy bekerítő hadművelet segítségével – később a Velencei-tóba szorította volna Móga seregét. Az ütközet kezdetben Jellasics várakozása szerint alakult, ugyanis a Kempen vezette balszárny sikeresen kiűzte Guyon Richárd egységeit Pátkáról, ám a döntő roham két alkalommal sem hozott eredményt. Jellasics seregei megtorpanását látva úgy határozott, kockáztat, ezért megindította a frontális támadást a magyar centrum ellen, de a honvédek tűzereje nyomán az offenzíva újra és újra kudarcba fulladt. Bár közelharcra ezen a szakaszon nem került sor, a horvát bán a délutáni órákban – Kempen tábornok sürgetésére – úgy döntött, visszavonul, ezért fegyverszünetet kért Mógától. A magyar honvéd tábornok teljesítette ellenfele kérését, így aztán Jellasics hamarosan megkezdte Petőfi Sándor által megénekelt híres futását, mely a valóságban inkább rendezett visszavonulás volt. Az ütközet a császári oldalon 200, a magyar oldalon pedig mindössze 7 áldozatot követelt, és bebizonyosodott, hogy a magyarok jóval nagyobb katonai potenciállal rendelkeznek, mint azt előzetesen Jellasics gondolta.
A töténelemben a magyar hadsereg egyik legfényesebb győzelmének számít, mely méltó nyitánya volt a magyar szabadságért folytatott heroikus küzdelemnek.
(RUBICONLINE; Tarján Tamás írása alapján)

Mihály napjára - szeptember 29.

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan. Mihály arkangyal kíséri a halott lelkét a túlvilágra, és ő teszi mérlegre az elhunyt jó és rossz cselekedeteit. Ezzel függ össze a hordozható ravatal, "Szent Mihály lova" elnevezése. Mivel Mihály neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat neveztek el róla. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe.
            Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el. Egyes helyeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a templom körül gyülekeztek. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.
A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. Erről szól az alábbi csallóközi énekszöveg:
„Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták, csak főtt krumplival táplálják.”
Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél" – tartotta a népi jövendölés.
E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig mángorol, vagy ruhát tereget, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!" – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
Kezdődött viszont a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög.
A délvidéki (ma: Szerbia) Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”.
(A képet magyarországi festő készítette 1686 körül. Található Pannonhalmán az apátsági templom "katakombájának" oltárán. (Olaj, vászon, 70x52 cm)
 (Forrás: Szoboszló képeskönyv, Wikipedia)

2018. szeptember 28., péntek

Cukorbetegeknek, fogyózóknak receptek


Tökfőzelék (4 adag)
Elkészítési idő: 30 perc



Burgonyasaláta (4 adag)
Elkészítési idő: 10 perc




Grapefruit kehely (4 adag)
Elkészítési idő: 20 perc




Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Nyilas

Nyilas (ukránul Розтоки (Roztoki)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban. A Fehér-Tisza völgyének kapuja.

Fekvése

Rahótól keletre 7 km-re, a Fehér-Tisza völgyében fekszik.

Nevének eredete

A Rosztoka helységnév ruszin víznévi eredetű. A pataknév a ruszin-ukrán „pостока~pозтока” két ágra oszló vagy két ág egyesüléséből keletkező vízfolyás, elágazás, útelágazás főnévből származik. A magyar Nyilas a helységnévrendezés során, 1904-ben jött létre hivatalos úton, a szláv névvel nincs kapcsolatban (nyilas: „a közös szántóföldekből nyíl szerinti osztással (nyílhúzással, nyílvetéssel) egy-egy gazdára jutó földdarab, osztályrész”). A hivatalos ukrán Розтоки többes számú forma.

Története

Nevét 1898-ban Rosztik néven említették. Későbbi névváltozatai: 1907-ben, 1913-ban és 1918-ban Nyilas, 1925-ben Novoszelica, Roztoky, 1944-ben Nyilas, Ростокъ, 1983-ban Розтоки, Ростоки.
A falu régebben Rahó külterületi lakott helye volt.

Nevezetessége

Görög katolikus templom

Tíz alapillatot érez az ember

            Amerikai kutatók szerint az ember tíz alapillat észlelésére képes, például gyümölcsös, mentolos, maró vagy rothadt szagot - csoportosították statisztikai modell segítségével az aromákat amerikai tudósok. 
            Az érzéki benyomások többségének létezik pontos, tudományos leírása. A színek a fény meghatározott hullámhosszán keletkeznek, a hangok frekvenciájuk alapján csoportosíthatók, az ízek öt alapvető kategóriába sorolhatók: keserű, édes, sós, savanyú és umami, vagyis az ötödik íz, mely a húséhoz áll közel. Csak a szaglással kapcsolatban nem volt eddig ilyen osztályozás.
            A lewistoni Bates Egyetem kutatócsoportja számítógépes technikával csoportosította az illatokat tíz alaposztályba: "Az első kutatások azt mutatják, van egy kis számú alapillat, mellyel a szagok teljes palettája lefedhető". Tíz ilyen csoportot alkottak: illatos, fás-gyantás, gyümölcsös, vegyi, mentolos, édes, pattogatott kukoricás, citromos, szúrós és rothadó.
          A kutatók nem tartják tökéletesnek a rendszerüket, ahhoz kevés illatot elemeztek. "Ez a tíz csoport a világ fontos tulajdonságait, köztük a veszélyt vagy az élelem jelenlétét tükrözi. Továbbra sem bizonyos, hogy nincs több alaposztály, kutatásunk azonban alátámasztja azt az elméletet, hogy a szaglás világa néhány alapvető kategória szerint strukturálható" - írja a közlemény. 
(Forrás: Richpoi Hírek)
Raguzában (ma: Dubrovnik - Horvátország)

NOSZTALGIA - Romantikus Reformkor Balatonfüreden - 2011. szeptember 25.

          Amikor népművelőként dolgoztam, állandó izgalmat jelentettek a szabadtéri rendezvények. A kellemetlen időjárás a legjobb ötletet, a leggondosabb szervezést is áthúzhatta. A balatonfüredi szervezőknek óriási szerencséje volt az idén, hogy a Reformkort idéző, több napos rendezvénysorozatot a sors a kegyeibe fogadta, és igazi verőfényes nyári napokat varázsolt nekik és a szeptember végét meghazudtoló sok-sok résztvevőnek.
          Az Anna Bál és a Jókai Napok melletti kiemelkedő - a Reformkort idéző - rendezvénysorozatot az idén - szeptember 23-25. között - hatodik alkalommal rendezték. Óriási ötletnek tartom, hogy Balatonfüred lakói felismerték azt a lehetőséget, amit nekik Magyarország történetének egyik legdicsőbb időszaka adott. És ezt a hangulatot - Pozsony mellett - itt adhatják vissza egyedül. A változatos programok (műsorok, játszóházak, borverseny, kirakodóvását) közül kiemelve egy színpadképpel mutatom be a reformkori viseletek bemutatójának kezdetét (készült: 2011. szeptember 25-én vasárnap 13.10 órakor).
 NAGYON JÓ RÁ EMLÉKEZNEM!

ÖT ÉVE ÍRTAM - Tihanyi pillanatképek - Minden eladó

Vajon mennyibe kerülhet? Két szobás panell lakásért elcseréli-e?

Ahol 10 gramm paprika 10 gramm aranyat ér

Minden olyan szép
Üres boltok, üres vendéglők (2012. szeptember 25-én)

ÖT ÉVE ÍRTAM - A világ legidősebb olimpiai bajnoka a 100 éves Tarics Sándor

            Századik születésnapja alkalmából Tarics Sándort, a világ legidősebb élő olimpiai bajnokát köszöntötte a Magyar Olimpiai Bizottság és a hazai vízilabda-szövetség, valamint levélben Orbán Viktor miniszterelnök.
            A kaliforniai otthonától alig néhány száz méterre rendezett – a MOB beszámolója szerint – családias hangulatú ünnepségen Szabó Bence főtitkár egykori "iskolatársként" – 50 évvel Tarics Sándor után ő is az Árpád Gimnáziumba járt –, olimpiai bajnoktársként és a MOB nevében méltatta az 1936-os berlini olimpia aranyérmesét. Elmondta, hogy a kint töltött néhány napban sokat tanult tőle, bölcsessége, kisugárzása mélyen megérintette és reméli, hogy barátjának tekintheti. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke levélben köszöntötte az 1949 óta San Franciscóban élő Tarics Sándort, aki - amint az a MOB-közleményben olvasható - könnyekig meghatódott, amikor felolvasták Borkai Zsolt gondolatait, jókívánságait.
            Orbán Viktor levelében azt is kiemelte, hogy az emberségnek és a jóságnak erre a magaslatára csak kevesek jutnak fel, majd azt írja: "Ön azonban, ez alatt a 100 év alatt más csúcsokat is meghódított: az olimpián, az építészetben lenyűgözte a világot. A magyar leleményesség példájaként megtalálta és kihasználta azokat a lehetőségeket, amiket mások észre sem vettek. Jobbkezesként bal kézzel dobott góljai ugyanúgy döntő fontosságúak voltak, mint az az ötlete, amellyel épületek százainak és emberek tízezreinek óvta meg épségét a földrengések alatt."
            Az elérzékenyülés csak fokozódott az ajándékok átadásakor. A nevével hímzett válogatott fürdőköpenyt, inget, egy üveg 1994-es, díjnyertes Tokaji bort és könyvet (Magyarok az olimpiai játékokon 1896-2012) kapott ajándékba, de az Árpád Gimnáziumból is kedveskedtek neki. Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökeként kiemelte: büszkék lehetnek arra, hogy magyar a világ legidősebb olimpiai bajnoka.
            "Sokak számára talán meglepetés, hogy egy olyan kis nemzet, mint a magyar tudhatja magáénak a legidősebb olimpiai bajnokot a földön. Az már kevésbé meglepő, hogy vízilabdázó, mert minden negyedik magyar olimpiai bajnok pólós" – tette hozzá a válogatott szakvezetőjeként korábban három olimpiai bajnoki címet begyűjtött sikerkapitány. Kemény Dénes szerint Tarics Sándor az igazi megtestesítője a tipikus magyar pólósnak, aki a sport mellett a tanulást is kiemelten fontosnak tartja és orvosként, jogászként vagy éppen építészként legalább annyira sikeres lesz, mint vízilabdázóként. Ajándéknak egy különleges, bekeretezett tablót nyújtott át, amelyen mind a kilenc magyar olimpiai vízilabdaarany megjelenik, középen Tarics Sándorral. Kemény Dénes meghívta az ünnepeltet a jövő évi, budapesti vízilabda Eb-re és a 2021-es vb-re.
(Bejegyeztem: 2013-ban)

2018. szeptember 27., csütörtök

Az internet világából














Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kiscserjés

Kiscserjés (Вільховиця), település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járásban.

Története

Kiscserjés, település a Rahói járásban. A településnek a 2008-as népszámlálási adatok szerint 1096 lakosa volt, melyből 1 vallotta magát magyarnak.

Nevezetességei

Fatemplomát a közeli Bistritca faluból 1910-ben költöztették jelenlegi helyére. A templom a 17. században épült, tölgyfa épület. Az épület archaikus formájú, hosszúkás hajójában lévő oltárral. A faragott ajtókeretű épület gyönyörűen díszített ősi jelképei a Nap - és a "Napraforgók".
Pravoszláv temploma  teljesen új.