Okos gondolatok

Rovarűző növény is a levendula

A lakásba berepülő rovarok ellen nem csak vegyszerekkel vagy esztétikusnak éppen nem mondható szúnyoghálóval védekezhetünk. Vannak ezeknél sokkal hatásosabb természetes módszerek is, amelyek ráadásul a balkont is üde zöldbe és színesbe borítják!

Gyakorta tesznek szárított levendulacsokrot a szekrénybe molyok ellen, de a cserépben vagy virágládában tartott szépség más rovarok, többek között a legyek és szúnyogok ellen is hatásos. Kifejezetten igénytelen növény. Állja a meleget, a hideget, a szárazságot, nem különösebben tápanyagigényes virág. A cserepében tocsogó víz azonban nem tesz jót neki, ezért csak akkor kell öntözni, ha már szikkadni kezdett a földje.

A levendula (Lavandula angustifolia) az árvacsalánfélék családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó félcserje. Virágai kékeslilák vagy mélylilák, a növény felső részén virulnak. Elég csak megfogni őket, és kezünk egész nap illatos marad.

A levendula illata átható, tiszta és üde, egyszerre élénkít és nyugtat. Tartalomanyagai: illóolaj (1-3%), fő összetevői a linalol (20-25%) és linalil-acetát (30-40%), cserzőanyagok, rozmaringsav, kumarinok, flavonoidok. 
Étkezéshez felhasználása: provance fűszerkeverék, gyros egyik alapfűszere

Idegerősítő, ezért alkotórésze olyan nyugtató gyógyteakeverékeknek, melyek még nem erős idegnyugtatók, hanem csak segítenek áthangolni a pozitív működésre. Bazsalikom, rozmaring és szurokfű hozzáadásával fokozni lehet a hatását. Egyszerű vízgőzdesztillációval nyert illóolaja oldja a szélgörcsöket, fertőtleníti a beleket, akadályozza a rothadási és erjedési folyamatokat.

Pipacskavalkád

Jobb-e a jobb, mint a bal?

„Bal lábbal kelt fel” – mondjuk arra az ismerősünkre, aki zsémbesen, rosszkedvűen viselkedik. „Balszerencse” ért bennünket, szoktuk mondani, ha tervünk nem sikerül, óvatosan kell közlekednünk, nehogy „bal”-esetet szenvedjünk, s elég egy „bal”-lépés ahhoz, hogy „bal”-sikerünk legyen. Ekkor se veszítsük el azonban reményünket, mert lehet, hogy sorsunk „jobb”-ra fordul.

            Íme egy csokor a „bal”-hiedelmekből, amelyek szinte olyan régiek, mint maga az emberiség. Már az ókori népeknél is ügyeltek arra, hogy páratlan számú lépcsők vezessenek fel az épületekbe, hogy ha a jobb lábukat tették az első lépcsőfokra, akkor jobb lábbal léphessék át a küszöböt.

            Honnan ered ez a sok „bal”-hit? Nyilván onnan származik, hogy a jobb kezünk, jobb lábunk általában fejlettebb és ügyesebb. A legrégibb emberkészítette eszközök arról tanúskodnak, hogy őseink között még egyenlő arányban voltak a jobb-és balkezesek. Az egészen kicsi gyermekeknek rendszerint mindkét kezük egyformán ügyes és csak később válik a jobb kezük ügyesebbé, mivel szüleik állandóan ügyelnek arra, hogy a „szép kezükkel” nyúljanak a tárgyak után és fogják meg azokat.

            Vannak azonban született balkezesek is, ami nem jelenti azt, hogy ügyetlenebbek volnának társaiknál. Gondoljunk csak a különböző sportágakra: vívásra, teniszezésre, futballozásra, ahol a balkezesség nem hogy hátrány, hanem vitathatatlan előny. Sok híres ember – Leonardo da Vinci, Michelangolo, Beethoven, Goethe, Benjamin Franklin – balkezes volt. Hiba volna tehát arra kényszeríteni a született balkezeseket, hogy a jobb kezüket használják. Ez éppen olyan nehezükre esne, mintha a jobbkezesektől megkövetelték volna, hogy bal kézzel írjanak.

            Érdekes, hogy nem csak az emberek, hanem az állatok között is szép számmal akadnak balkezesek, illetve balmancsosok. Az emberszabású majmok egyenlő arányban jobb-, illetve balkezesek. Vannak ballábas lovak is, s a siker szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy a versenypálya jobbra, vagy balra kanyarodik-e. A jobblábas lovak vágtában a jobb mellső lábuk érinti először a talajt. Néhány híres versenyló balra kanyarodó pályán mindig gyengébb eredménytért el, kiderült róluk később, hogy ballábasok.

            S mi a helyzet a közúti forgalommal? Miért haladnak a járművek az út jobb oldalán? Lehet, hogy azért, mert olvasáskor megszoktuk, hogy balról jobbra kövessük a sorokat.

            Feltételezik azt is, hogy a szemünk előbb érzékeli a velünk szemben közlekedő járművet, ha bal felől érkezik. Régen számos országban baloldali volt a közúti közlekedés (pl. Magyarországon is) – Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Indiában, Új-Zélandon és nagyon sok országban ma is. A baloldali közlekedésnek viszont a kerékpárosok látták a hasznát, mert – miért, miért nem – az emberek többsége baloldalról száll fel és le a bicikliről, s így baloldali forgalom esetén kevesebb veszélynek van kitéve.

Magyar figyelmeztetés a határ után

Humordömping

Sült csirke zöldségraguval

Hozzávalók:

- egy 1,5 kg-os csirke 
- 12 dkg vaj 
- 50 dkg paradicsom 
- 20 dkg burgonya 
- 1 mk. fahéj 
- 1 mk. fehér bors 
- 10 dkg gomba 
- 10 dkg sárgarépa 
- 10 dkg tök 
- só 
- 1 l forró víz

Elkészítése:

            A csirkét megtisztítjuk, majd a combokat rajtahagyva szétszedjük. A vajat felhevítjük, majd megpirítjuk benne. Utána kiszedjük, és a vajra rátesszük a felkockázott burgonyát és a többi zöldséget. Megfuttatjuk rajta, majd a húshoz adjuk. sóval, borssal és fahéjjal ízesítjük, majd rátesszük a felszeletelt paradicsomot. Felengedjük a vízzel, és felfõzzük. Utána közepes hõmérsékleten, lefedve készre fõzzük. 

           A csirkét a raguval és egy kis fõzõlével meglocsolva tálaljuk.

A breznai kiáltvány - 1703. május 12.

            A breznai kiáltvány, vagy brezáni pátens^, vagy brezáni kiáltvány a legnevezetesebb okirat a II. Rákóczi Ferenc által kiadott pátensek (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt) sorában.

            1703. május 6-án kuruc felkelők, Esze Tamás tarpai jobbágy a felkelő parasztok vezetője, és az ott bujdosó Rákóczi és Bercsényi személyesen találkozott a lengyelországi Brezán (Brezna, Bržezan, régi magyar nevén Brezán, lengyel nevén Brzeżany) várában.

                1703. május 12. keltezéssel II. Rákóczi Ferenc herceg és Bercsényi Miklós gróf kiadta a "nemes és nemtelen" országlakosokat hadba hívó " Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós.…" kezdetű „breznai kiáltványt”. Ennek a fegyverbe szólító pátensnek három magyar nyelvű példánya, a szabadságharc publicisztikajának első emléke, Bercsényi kézírásában maradt fenn, melyeket Thaly Kálmán fedezett föl

Szövegéből:

Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós. Minden igaz magyar, hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthon lakós igaz magyaroknak Istentől minden jót kívánunk. Nem lehet oly magyar, hogy az eddig Magyarországon törvénytelenül, Isten és igazság ellen hatalmaskodó és minden rendet képtelenül sanyargató idegen nemzetnek kegyetlenkedését, portiózó s képtelen adóztató zaklatásait, szabados törvényeinknek szakgatásit, nemzetünknek és szabadságunknak megvetését és már láb alá vetetteknek csúfolásit elégségesen nem érzette s nem értette volna…

(…)

Azt mindazonáltal előre is nagy tilalommal tilalmazzuk, hogy Istennek áldása rajtunk maradhasson s az országnak minden rendi irtózás nélkül való bizodalmat vehessenek és az szegénységnek teljes nyomorúságinak megváltása, nem változása következzék: senki, sem külön, sem csoporttal, sem sereggel, akármeily vallású egyházi személyt, templomot, cintermeket, klastromokat, nemesi lakos személyeket, nemesi házokat, kastélyokat, útonjárókat, kereskedőket ne háborgasson, falut, várost, malmot ne égessen, prédáljon; hanem az előljáróknak eleikben adott s vélek közlett mód szerént keresvén az ellenséget, mindenekben csendes istenes egyértelemmel legyenek, magok s hazájok javára.

Költ Lengyelországban Brzezán várában, 12. May 1703"

Emberi bolondságok