Fekete humor 3/2

VISSZATEKINTÉS - Németh József Pál kiállítása Nagykőrösön - 2020. október 28-tól

Németh József Pál ,,Különös utazás” című jubileumi kiállításának megnyitójára hívogatta a nézőket a nagykőrösi Arany János Kulturális Központ 2020. október 28-án. Az évtizedek óta Nagykőrösön élő városszerte ismert és megbecsült 70. születésnapját ünneplő festőművész kiállítására sokan voltak kíváncsiak. A Rácz József Galériát megtöltötték az egymástól másfél méteres távolságban ülő maszkos érdeklődők.

Juhász Nándor igazgató köszöntése után a kiállítást dr. Kriskó János nyugalmazott

főiskolai docens nyitotta meg, aki előre megírt beszédét félretéve, azon benyomása alapján beszélt a kiállított képekről, amelyeket a megnyitás előtti órában érzékelt. Hatalmas változást, új festői látásmódot tapasztalt ugyanis Németh József Pál művészi munkásságában. A művésznek, aki eddig sem másolta naturalista módon a látványt, hiszen képei a fantasztikum és a realitás határán mozogtak, mostani képfelületei sokkal zaklatottabbak lettek. A formák között több az absztrahált elem, és a képek üzenetei az apokalipszis, a rendetlenség, a körülöttünk lévő világ zavarodottságának a leképezései.

Ez az életérzés a terem baloldalán kiállított képeket jellemzi, a jobboldaliak a megtalált (vagy elveszett?) édent, harmóniát, megnyugvást sugallják, köztük több családtagot ábrázoló szép portréval. Ilyen módon a galériában látható műalkotások két egymással ellentétes életérzésről tanúskodnak.

Újdonság az is, hogy a tárlatokon az eddig festményeivel szereplő művész kiállított művei között sok a komoly grafikai munka, amely ezidáig nem szerepelt Németh József Pál munkásságában, bár az alapos rajztudása eddig is megvolt hozzá.

Különleges még a kiállított képek narratív támogatottsága. Különösen a grafikák mellett, de néhány festmény mellett is olvashatunk szép verseket, amelyek legtöbbször valamilyen asszociációt indítanak el.

Az érdekes, szép kiállítás hétköznapokon 10–18 óra között tekinthető meg Nagykőrösön a Rácz József Galériában.

Szigeti Márta

A művész jótékonysági árverésre bocsátott Nagykőröst ábrázoló kiváló festménye. Lehet rá licitálni.

A barátságról

Eredeti görögsaláta receptje - NEMZETEK KONYHÁJA

Hozzávalók 6 főre

4 db paradicsom

1 db kígyóuborka 

4 kis fej lilahagyma

2 nagy marék olívabogyó

125 g feta sajt

Öntet

4 ek olívaolaj

1,5 tk citromlé

1 púpos tk bazsalikom

Elkészítése

            Először az öntetet készítjük el. Egy tálkában összekeverjük az olívaolajat, a citromlevet és a bazsalikomot. Egy órára a hűtőbe tesszük, hogy jól összeérjenek az ízek.

            A paradicsomot, uborkát és a hagymát apró kockákra vágjuk. Kimagozzuk az olívabogyót, ha szükséges, és a többi zöldséghez keverjük. Kis kockákra vágjuk a feta sajtot, és azt is hozzáadjuk.

            Kivesszük az öntetet a hűtőből, és a salátára öntjük. Óvatosan, a kezünkkel keverjük meg, nehogy összetörjön.

            Egy-két órára hűtőbe tesszük, majd magában vagy hús mellé tálaljuk. Díszíthetjük friss bazsalikomlevéllel.

Meteora

Görögország nemzeti ünnepére - október 28.

Oxi (ejtsd: ohi), a NEM napja

            Görögország, a görögség egyik legfontosabb nemzeti ünnepe. Egy évforduló, jelképe a görög nemzeti öntudatnak, a bátorságnak, a kitartásnak.

            1940-ben javában dúlt a második világháború. A III. Német Birodalom sikert sikerre halmozva több európai országot elfoglalt. Az olasz csapatok is elfoglalták Abesszíniát, Albániát.  Az olaszok sikeresen küzdenek a németekkel az afrikai fronton, ám Mussolini mégis irigykedve tekint a német sikerekre. Fejébe veszi, hogy Olaszország befolyását növeli a Balkánon.

            1940. augusztus 15-én Tinos sziget kikötőjében torpedótalálat érte az Elli cirkálót, amely Szűz Mária szent ikonját szállította Nagyboldogasszony ünnepére. Bár az akkori hírek úgy szóltak, hogy ismeretlen tengeralattjáró támadott, a görögök mégis tudták, hogy olaszok követték el. Megtalálták ugyanis a torpedó egy darabját, amelyen tisztán látszott, hogy olasz gyártmány. Ekkor a két ország között még nem tört ki a háború, de ez jelzés volt a görögök számára a felkészülésre.

            Az olasz vezérkar megtervezte a görögországi támadást, amely gyors, meglepetésszerű támadásra alapozta a sikert. Október 15-e körül már felsorakozott az olasz haderő a görög albán határ közelében

            1940. október 28-én, hajnali 3 óra körül Emanuelle Grazi görögországi olasz diplomata átadta Ioannis Metaxas miniszterelnöknek az olasz diktátumot. Ebben követelik az olasz csapatok szabad átvonulása Görögországon keresztül, valamint a stratégiai pontok olasz kézre adását.

            Október 28. a NEM napja, Metaxas csak egy NEM-et mondott az olasz ultimátumra, és ezzel kezdetét vette a görög-olasz háború. Pár órával ezután a görög albán határnál megszólaltak az olasz ágyúk – a német szövetségesek meglepetésére is!!! Epirusz tartományban több irányban is támadtak, Igumenitsa felé is. Kalpaki közelében a görögök megállították a támadó erőket, majd november 13-án a görögök elérték az albán határt, és a görög ellentámadás albán területen folytatódott tovább.

            A görögök legyőzték az olasz sereget, ezzel véghez vitték azt, ami eddig senkinek sem sikerült, övék volt az első szövetséges győzelem Európában, az ami erőt adott a további kitartásra a többi nemzetnek is.

            Az olaszok teljesen összeomlottak, mert a legjobb csapataik Észak-Afrikában harcoltak, Franciaországban és Abesszíniában teljesítettek megszálló feladatokat. Német részről azonban fontos volt a Balkán biztosítása a Szovjetunió elleni támadás előtt, ezért 1941 április 6-án megindultak a német csapatok Bulgárián és Jugoszlávián át, megkerülve a görög védvonalat. 

A túlerő előtt április 24-én Görögország kapitulált. Ezután 4 év megszállás következett. A háború győzteseinek területi osztogatásából a görögök sem maradtak ki, mivel megkapták az addig Olaszországhoz tartozott Dodekanesosi szigetvilágot.

Meteorák

Megnyitották a Nyugati pályaudvart - 1877. október 28.

   A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta 1891-ben.

            A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.

            Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását, és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal

            Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. A Kandó-mozdonyok próbáit a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.

            1981-ben érte el a 3-as metróvonal a Nyugati teret, (akkoriban Marx tér) ami alá aluljáró rendszert építettek, és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci úti áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. 1998-ban újult meg a Nagykörút felüli homlokzat.

            2006 körül tervek születtek a leromlott állapotú vasúti terület beépítéséről és esetleges funkcióváltásáról. Hivatali, kormányzati központot kívánnak a pályaudvarra – vagy annak helyére – építeni. Egyes tervek szerint kiköltözne a vasúti forgalom Rákosrendező állomásra. Mások szerint csak a csarnokból bontanák el a vágányokat. A tervből végül ismét semmi sem lett. Körülbelül 2005-ben bontották le a Lehel tér felőli raktárakat, annak helyén fizető parkoló létesült. 2006-ban – az akkor még tervezett Kormányzati Negyed építése miatt – bontották le Podmaniczky utcai oldalon a dízelszínt továbbá a 17. vágány melletti vágányokat és épületeket. Az Állatkert közelsége miatt a pesti szleng tréfásan hamar el is nevezte a tervezett projektet „államkertnek”.
A csarnok épülete napjainkra rossz állapotba került. Omladozik és beázik. Felújításra vár.

• Vágányok száma: 17 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására, (9 a Váci út felől + 4 a középcsarnokban + 4 a Podmaniczky utca felől), 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
• Csarnok hossza: 146 m
• Középcsarnok szélessége: 42 m
• Középcsarnok legnagyobb magassága: 25 m
•  (Forrás: Wikipedia)

Fekete humor 3/1