2019. június 22., szombat

Virágok mindenhol











Vasfüggöny Múzeum, Felsőcsatár


AZ INTERNETEN TALÁLTAM, EZ VOLT A HÍVOGATÓ:

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm honlapomon!

Goják Sándor vagyok, a VASFÜGGÖNY MÚZEUM alapítója és tulajdonosa.
Engedjék meg, hogy pár mondatban megismertessem Önökkel a múzeumom előtörténetét.

Honnan is jött a múzeum megépítésének ötlete?
Az 1990-ben a felsőcsatári szőlőhegyen, azaz a Vashegyen nyitott éttermemhez, a SÁNDOR Borozó-Buschenschank-hoz  piros-fehér szalagokkal díszített fenyőágak vezették el a vendégeimet. Mivel a szőlőhegy egykoron a határövezet részét képezte, csak helyi lakosok, illetve határsáv-igazolvánnyal rendelkezők juthattak át a Pinka-hídon felállított katonai ellenőrző-ponton.  Idegeneknek számára megközelíthetetlen volt e hely, hiszen TILOS volt ide a belépés.
Ami tilos, az érdekes?
Hát persze!  Nem is kell hát csodálkozni, hogy vendégeim szerették volna pontosan tudni, hol is járnak valójában, így a helyismertetés mellett elkerülhetetlen volt egy kis történelmi kitekintő is. A sok-sok rajzolás, beszélgetés hatására született meg a szabadtéri múzeum ötlete, hogy az idelátogatók korhű képet kapjanak a Vasfüggöny időszakáról.

 Hogyan valósult meg a múzeum?
Az ötletet aztán szorgos, ám máig tartó gyűjtőmunka követte.  Kutattam és gyűjtögettem a korabeli vasfüggöny-maradványokat, különböző tárgyakat, hogy végül  a világon egyedülálló módon, elsőként építhessem meg azt az 1948-1989-ig az osztrák-magyar határ mentén tobb száz kilóméteren keresztül húzódó "nevezetesség" egy darabját, amit a nyugati világ VASFÜGGÖNY-ként ismert.
Van-e valóságalapja az általam elmondottaknak?
1965 és 1968 között jómagam is „részese” voltam a Vasfüggönynek: Kőszegen és Pornóapátiban szolgáltam sorállományú határőr szakaszvezetőként.  Ezenkívül a látogatásukkal megtisztelő egykori katonák, „határsértők”, illetve hozzátartozóik számtalan történetet osztottak meg velem, amit a múzeumot felkeresőknek szívesen elmesélek.
Mi is a célom a múzeummal?
Egyrészt az utókornak szeretném megmutatni a történelem egy kicsiny, de elrettentő időszakát: mi az, ami SOHA nem ismétlődhet meg!  Másrészt emléket szeretnék állítani mindazon személyeknek, akik életüket vesztették akár menekülőként, akár katonaként a nyugati határszélen.

ÉS AMIT TALÁLTAM:
Goják Sándor portája Felsőcsatáron, Szombathelytől 18 km-re található. Az eredeti szögesdrótokból, oszlopokból megépített emlékhely bemutatja Magyarország határvédelmi történetének 1948-től 1989-ig terjedő időszakát, a vasfüggöny korszakát. Lézeres imitált aknamezőn próbálhatnak szerencsét a „szökni” vágyók, katonai magasfigyelőre mászhatnak a „határfigyelők”.
Az építő-tulajdonos,   Goják Sándor éppen egy csoportnak tartott személyes ismertetőt, valamint a kiállított fotókon, emléktárgyakon keresztül bepillantást nyerhettünk a határmenti települések polgári és katonai mindennapjaiba.
A baltikumi Stettintől az Adriánál lévő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet Európa ősi államainak összes fővárosa.” - mondta Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédében.
A vasfüggöny építésének, telepítésének valamint felszedésének mintegy 41 évet felölelő 3 korszakát mutatja be a múzeum, melyben az egykori vasfüggöny eredeti darabjaival, alkatrészeivel és működő, 1:1-es modelljével is találkozhattunk.

A rideg és hátborzongató tények a nyugati határszélre vonatkozóan: 350 km kétsoros tüskésdrót kerítés, és 800.000 db taposóakna. Az aknatelepítési munkák során többen meghaltak, vagy súlyos sérüléseket szenvedtek. A szökési kísérletek során arányaiban ezer emberből mindössze öt-tíz juthatott át az aknamezőn. A későbbiekben már az aknazár sem bizonyult megfelelő védelemnek, „pszichikai visszatartó ereje” ellenére sem. Így új, minden mozgást észlelő jelzőrendszert építettek fel. Az építkezés során véglegesen el kellett távolítani az aknákat, melyek újabb halálos áldozatokat, vagy csonkolásos baleseteket követeltek. Nagy kiterjedésben kiirtották az erdőket, és vadfogó kerítéseket építettek, hiszen a jelzőrendszer nemcsak emberi mozgásra, hanem időjárási változásokra, és vadak okozta jelzésekre is reagált. 
Goják Sándor részletesen meséli a történeteket, melyek a sokszor halálos kimenetelű szökési kísérletekről szólnak. Szemléletes bemutatásra is sor kerül a vasfüggöny egykori „díszletei” között.
A "kukorica" akna
A képletes aknamezőn sétálva ki lehet próbálni, hogy vajon átjutottunk, vagy felrobbantunk volna a határzáron? Ha aknára lépünk, detonáció, kigyulladó reflektorok, és sziréna hangja figyelmeztet. „Ön aknára lépett. Felrobbant!” – villan a felirat.
A szökési kísérletek helyszíneit és módozatait is testközelből lehet érezni, például az egyik szögesdrót alatti gödörnél, ahol két fiú ásta át magát a jobb élet reményében, vagy a létránál, ahol a Stern Magazin szerkesztője próbált kiszökni az országból kislányával együtt.



A Vasfüggöny Múzeumban bárki áthaladhat azon az őrbódéval őrzött kapun, ahol azt akkoriban a gazdák tették, ha metszeni, szüretelni, vagy éppen bort fejteni igyekeztek a saját kis birtokukra. Az áthaladáskor le kellett adniuk a személyi igazolványt a katonáknak, akik felírták az adataikat, és egy személytelen, számmal ellátott bilétát adtak, azzal a kikötéssel, hogy sötétedéskor vissza kell térniük. Ha nem, kíméletlenül megindult utánuk a hajtóvadászat.

A Vasfüggöny Múzeum fölött, a domboldalon az 1700-as években épült kis Mária-kápolnát találtuk. Építtetője a közelmúltban boldoggá avatott gróf Batthyány-Strattmann László családja volt.
A varázslatos völgyben látható Felsőcsatár. 

A 2015-ben felállított kerítés és "Nátó-drót" sem hiányzott a kollekcióból.

(A képeket 2017. június 16-án, pénteken készítettem.)

HAT ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/5)

                          A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, nagyívű megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel színesített ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.
Kelemen Csaba színművész II. Rákóczi Ferenc zászlóbontáskor elhangzott beszédét adta elő mély átéléssel. Annyira beleélte magát a fejedelem szerepébe, hogy a felvonulás alatt is lelkesítő beszédeket tartott az út két oldalán állóknak. Nagyon örültem, hogy a II. Rákóczi Ferencről írt könyvemet ismerte.


Sasvári Sándor lovon ülve nagy sikerrel énekelt a „Kárpátok fölött”.

Dr. Gaudi Nagy Tamás országgyűlési képviselő felvetette, hogy kell egy Rákóczi-szabadságharc emléknap. Június 16-át javasolja már három éve, azt a napot, amikor a vezérlő fejedelem átlépte a magyar-lengyel határt.







Vesztegrám Miklós tárogatóművész a kurucok hangszerén idézte fel a kort.








Mészáros István az Új Magyar Gárda főkapitánya a hazáról, a szabadságharcról beszélt, II. Rákóczi Ferencet állította példaképnek. Hosszan éltette Rákóczi szabadságvágyát, és az igazi nemzeti virtust. Majd fogadkozott, hogy „soha nem adjuk fel szabadságunkat”.

(A képeket a helyszínen készítettem. Az ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel folytatom a beszámolót.)

2019. június 21., péntek

Útmutató a rák (június 22-július 22.) jegyű férfiakhoz

Ha egy ügy mellett elkötelezi magát, makacskitartással képes céljáért küzdeni. Jól alkalmazkodik, és viszonylag könnyen beilleszkedik bárhova. Egész lényét az érzelem, az érzések uralják. Rendkívül kreatív, ösztönösen merész dolgokat, rendszerint helyes döntéseket hoz, mégis a halogatás nagymesterének nevezhető.
Hogyan szeret? Családszerető alaptermészete ellenére a Rák férfi akár több házasságot is köthet. Nem képes szeretni, szeretkezni, ha nincs olyan hangulatban. Nemi energiája változó erősségű. A Rák férfinak olyan társra van szüksége, aki sokoldalú, érzékeny, rá tud hangolódni változékony ványaira. Ideális és hosszú távra szóló a kapcsolat, ha olyan nőt választ, aki valamilyen módon hasonlít az anyjára, vagy annak pont az ellenkezője. Gyengéje még a félénk, visszahúzódó intelligens nő, akinek fontosa tradíció. Rendszerint hosszú ideig kitart egy párkapcsolatban, még akkor is, ha az már kihűlőben van, és már több benne a rossz, minta jó.
Mit szeret? Szeret parancsolni, de ezt oly módon teszi, hogy mégsem tűnik annak, akinek mondja, az lelkesen követi őt. Imádja, ha tanácsot kérnek tőle, mert akkor érzi, hogy szükség van rá.Szereti a sportot, főként a vízi sportokat részesíti előnyben, de a foci vagy a kerékpártúra is igazi élvezetet jelent számára, pláne, ha barátokkal vagy a családdal teheti. És persze szeret enni meg főzni is, főként anyuci receptje szerint.
Mit nem szeret? –Önzetlen barát, de ha ezzel visszaélnek, a lelkét mélyen megsebzik, éls akkor keményen visszavág. –Nem feledkezik meg szerettei fontos évfordulójától, ám ha az övét felejtik el, azzal megsértik, és sokáig nem békél meg. –A kritikára érzékeny, ezért csak finoman, dicséretbe bújtatva mondjunk véleményt a teljesítményéről, vagy akár az öltözködéséről.
Milyen főnök? Lelkiismeretes, dolgos, és ugyanezt várja el másoktól is. Hármas célkitűzés vezérli: pénz, pénz, pénz. A Rák főnök mindent pontosan kiszámít, agyában mindenről precíz könyvelést vezet, amiben bámulatos emlékezete segíti.
Hogyan kérjünk tőle fizetésemelést? A kérésnél hivatkozzunk arra, hogy a megemelt fizetésnek milyen pozitív hatásai lennének a családunkra – mivel a Rák szociálisan érzékeny –, ez meglágyítja a szívét. Egyébként magától is ad, ha úgy látja, megérdemeljük.
(Forrás: Nők Lapja)

Jópofi a Mórickából









Édes ízek cukor nélkül

Az emberek táplálkozásában mindig nagy szerepe volt az édes íznek. Kezdetben növényekből nyertek édesítőanyagokat, később a mézet használták édesítésre, majd az V–VII. század körül beindult a cukorgyártás és elterjedtté vált a cukor használata.
Az étkezési cukor mellett cukorpótlók vagy cukorhelyettesítők jelentek meg a XX. században, ezeknek közel azonos az energiaértéke, de lassabban szívódnak fel, alacsonyabb a vércukorszint-emelő hatásuk. Egyik ilyen természetes édesítő a fruktóz, melyet gyümölcsökből állítanak elő, ezért gyümölcscukornak is nevezik. A másik cukorhelyettesítő anyagot, a szorbitot erjesztéssel állítják elő gabonából.

A dél-amerikai gyógynövény

A természetes eredetű édesítők közül újabban előtérbe került egy Közép- és Dél-Amerikában már évszázadok óta őshonos növény, a Stevia Rebaudiana leveléből készített stevia-kivonat, amely magyar neve jázminpakóca, de sztíviának, szteviának vagy steviának is neveznek. Több százszor édesebb a kristálycukornál, így nagyon kis mennyiségre van belőle szükség az édes íz eléréséhez, emellett lassú a felszívódása, igen kedvezően alacsony a glikémiás indexe. Hátránya a keserű utóíz, de ez csak nem megfelelő adagolásánál jelentkezhet. Kalória- és szénhidrátmentes. A sztívia por, tabletta, oldat, kivonat és őrlemény formájában kiválóan alkalmas édesítésre, a szárított sztívialevelet elsősorban teakészítésre használják. Számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, különösen a cukorbetegek diétájában használható jól

A nyírfából nyert cukor

Egy másik természetes édesítő a xilit, amelyet a nyírfa rostjaiban található xilánból állítanak elő, ezért nevezik nyírfacukornak is. A kalóriatartalma 40%-kal, szénhidráttartalma 70 százalékkal alacsonyabb a cukorénál, glikémiás indexe alacsony, lassan szívódik fel, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják, de a szénhidrátbevitelbe be kell számítani.

Egyéb édesítők

            Természetes úton képződő cukoralkohol az erytritol, a cukornál kevésbé édes, de grammonként mindössze 0,2 kalóriát tartalmaz, glikémiás indexe igen alacsony.
            Egy mexikói kaktuszból állítják elő az agavészirupot, mely döntően fruktózt tartalmaz, magas ásványi anyag tartalma mellett, kalóriatartalma elég magas, 100 gramm 300 kcal-t tartalmaz. Egy teáskanál nektárban 16 gramm fruktóz van. Miután az íze intenzívebb a cukornál, kevesebb is elég belőle, ezért módjával felhasználható diétás étrendben is.
(Forrás: Dr. Pados Gyula, Táplálkozási Fórum, Szerző: HáziPatika.com, Partner: Ízek és Érzések)

Köszöntöm A zene világnapját - - - június 21. (1982 óta)