Batthyány Lajosné Zichy Antónia

A régi dunántúli főnemesi családból származó Zichy Antónia 1834-ben ment hozzá gróf Batthyány Lajoshoz, majd beköltöztek az ikervári Batthyány-kastélyba. Öt gyermekük született, de a felnőtt kort csak három érte meg: Emanuela, Ilona, Elemér. 

     Antóniát édesapja honszeretete igazi honleánnyá tette, és nagy hatással tudott lenni a férjére is. A szabadságharc kitörésekor Batthyány a Habsburg-hű horvátok ellen fegyvert fogva nemzetőrnek állt. 1848. június 13-án a Vas megyei nemzetőrség zászlaját Antónia avatta föl. Férjével tartott Pestre, amikor a közelgő Windischgracz csapatai ellen a nép sáncokat épített. Batthyány pályájának felfelé ívelő szakaszában ifjú felesége politikailag is segítőtársa lett, méltó képviselője ellenzéki elveinek. Látványosan tüntetett férje politikai nézetei mellett az országgyűléseken éppúgy, mint színházakban, bálokon. Pesti szalonja a társasági élet központja volt. Miniszterelnök feleségként is mindig méltóan viselkedett. 

     1849. január 9-én tartóztatták le koholt vádak alapján Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét. Antónia hetente kétszer látogatta a férjét. Eleinte amikor még tehette, gyermekeit is magával vitte. 1849 szeptemberében ítélték a volt miniszterelnököt kötél általi halálra. Október 5-én titokban bement Antónia a férjéhez, és előzetes kérésére egy papírvágó tőrt csempészett be hozzá, amellyel Batthyány megsebesítette magát, így nem tudták felakasztani, ehelyett főbe lőtték a lipótvárosi Újépület udvarán az aradi vértanúk kivégzésével egy napon 1849. október 6-án. Holttestét közvetlenül a kivégzése után kilopatta felesége, és a pesti ferences rendi templomba befalaztatta. 

     Batthyánynénak a kivégzés után el kellett hagynia Magyarországot, csak 10 év múlva térhetett haza, amikor részt vett a Batthyány Lajos emlékére az ifjúság által szervezett gyászmisén. Batthyányt hivatalosan méltó módon csak 1870-ben temették el. 

     Zichy Antónia soha sem tudott megbocsátani Ferenc Józsefnek, és nem tudta elfogadni a kiegyezést. Élete hátralévő részében sokat jótékonykodott. Damjanichnéval együtt hozták létre a Magyar Gazdaasszonyok Egyesületét az özvegyek, árvák támogatására. 1888. szeptember 29-én hunyt el. Kívánságára férje búcsúlevelét a szívére helyezték. 

Szigeti Márta

Nem éltem hiába! Ezt is megtudtam!

100 millió évvel fiatalabb lehet a Hold, mint hitték

            Egy új, holdkőzetek elemzésén alapuló tanulmány szerint a Hold 100 millió évvel fiatalabb lehet, mint ahogy eddig hitték.

            A legnépszerűbb elmélet szerint a Holdat egy titokzatos, Mars méretű vagy annál nagyobb bolygó Földnek csapódása hozhatta létre körülbelül 4,56 milliárd évvel ezelőtt, röviddel a Naprendszer keletkezése után. A holdkőzetek friss elemzése azonban arra utal, hogy a Hold – amely valószínűleg ennek a gigászi ütközésnek a törmelékéből állt össze – valójában csak 4,40-4,45 milliárd éves – adta hírül a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.

            A tudósok szerint, ha a Hold 100 millió évvel fiatalabb, mint eddig vélték, az átformálhatja a Földről és kísérőjéről való tudományos vélekedést. "Ha a Föld már a gigászi ütközés előtt kialakult, akkor vajon a becsapódás a bolygó legkorábban létrejött légkörét is elpusztította?" - vetették fel a kutatók.

            A tudósok 4,568 milliárd évesre teszik a Naprendszer korát. A viszonylag kicsi égitestek, például az aszteroidák keletkezésének idejét is pontosan meg tudják állapítani, ha megfigyelik, mikor játszódott le kőzeteik – részben a bolygók építőanyagának összeütközéséből származó hő okozta – nagyfokú olvadása.

            A technológia fejlődésével a tudósok mindenesetre egyre pontosabb becsléseket tudnak készíteni, és ezek a becslések a Hold létrejöttét egyre későbbre teszik. Úgy gondolják, drámai megszületése után égi kísérőnk olvadt kőzetek óceánja volt. Az ebből az "óceánból" képződött holdkövek a jelenleg legpontosabb kormeghatározás szerint 4,36 milliárd évesek. A Földön a tudósok több helyen találtak olyan jeleket, amelyek 4,45 milliárd évvel ezelőtti nagy kőzetolvadásra utalnak. Gyűlnek tehát a bizonyítékok – mondják a kutatók –, hogy a Holdat létrehozó és a Földet átalakító katasztrofális erejű ütközés bő 100 millió évvel később történhetett, mint ahogy azt eddig feltételezték.

            A Hold mint tulajdonnév a Föld bolygó egyetlen kísérőjének (holdjának) neve. A Földtől való átlagos távolsága 384 402 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után. 

(Forrás: Richpoi Hírek, 2013.)

VISSZAEMLÉKEZÉS - "Interaktív" Trianon-könyvbemutató Debrecenben - 2020. október 1.

A koronavírus második rohamára kissé megedződtünk. Rájöttünk, hogy van élet koronavírus idején is. Igaz, hogy maszkban, de dolgozunk, sőt rendezvényekre járunk. A debreceni könyvtárban is folytatódott az az előadássorozat, amelyen neves előadók tartanak előadást aktuális témáról a megjelenteknek, akik lassanként törzstagokká válnak. A koronavírus előtt hetente egyszer voltak előadások, most viszont hetente kétszer, mivel pótolják az elmaradt előadásokat is. Így került sor Batár Zsolt Botond történész júniusra tervezett könyvbemutatójára is október 1-jén, amikor a könyvtár családiasan berendezett előadói részében a komoly eső ellenére sokan gyűltek össze. (A képen a gyülekezés pillanataiból; szürke szoknyában Magyarné Ember Mária.)

A megjelenteket és az előadót, a Debreceni Egyetem egykori diákját, Kántor Béla nyugdíjas könyvtárvezető köszöntötte, utalva Batár Zsolt Botond egy évvel ezelőtti könyvbemutatójára, amelyben Trianonig tekintette át az eseményeket. Mostani remekívű előadása arról szólt, hogy mi történt Trianontól, 1920. június 4-től 1941-ig.

Az előadó könyvbemutatója elején külön köszöntötte a nézők között helyet foglaló Magyarné Ember Marikát, évfolyamtársát, aki egy évvel ezelőtt hívta fel Kántor Bélának  a sorozat nagyszerű szervezőjének, vezetőjének a figyelmét a Trianoni-trilógia szerzőjére.

Batár Zsolt Botond Debrecent a hazafiság városának nevezte, amely történelme során mindig magyar nemzeti érdekeket képviselt. Trianon legnagyobb tragédiáját abban látja, hogy kilátástalanná vált az ezeréves Történeti-Magyarország visszaállítása. Csodának nevezte, hogy egyáltalán megmaradtunk, hiszen hat ország szakított le belőlünk, és közülük például Románia nagyobb területet kapott, mint amennyi az anyaországnak megmaradt. Horthy Miklós kormányzónak és Bethlen István miniszterelnöknek elévülhetetlen érdeme, hogy vezetésükkel a nemzet ki tudta várni a megfelelő történelmi pillanatot. Az előadó tíz pontban sorolta fel, hogy mit tettek megmaradásuk érdekében a kivárás idején a magyarok. Ezek közé tartozott például a magyar védelmi liga megalakítása, az ún. Irredenta szoborcsoport felállítása, az elcsatolt településekről, folyókról, hegyekről közterületek elnevezése (pl. Nagyvárad tér Budapesten), trianoni emlékművek állítása, rövid, találó imádság (Magyar Hiszekegy), jelmondatok (Nem! Nem! Soha!) mindennapi használata.

A politikai elit ügyes politikájának eredményeként 1938–41 között visszakaptuk Kárpátalját, Észak-Erdélyt és a Partiumot, valamint a Délvidéket. Ezek mind magyarlakta területek voltak. 1941-ben egyetlen független államként léteztünk a Harmadik Német Birodalom és a Szovjet Birodalom között.

Az előadó hosszasan időzött Németországgal való kapcsolatunkról. Leszögezte, hogy nekünk nem a német náci ideológia tetszett, hiszen például a germán felsőbbrendűség eszméjét a magyar ember soha sem fogadta el. A zsidósággal is jó volt a kapcsolatunk, hiszen abban, hogy Trianon után talpra tudott állni az ország, a zsidó polgárságnak komoly szerepe volt. Nekünk a német szövetséget kényszerből kellett elfogadnunk, mert nem volt más választásunk, mivel onnan jött segítség az igazságtalan trianoni diktátum megváltoztatására. De ezzel kiszolgáltatottakká is váltunk a németeknek.

1941-re hét ország tűnt el a térképről, és négy új született. Területet vesztett hat ország és nyert nyolc. A második világháború végén a párizsi békediktátum (1947) és az azóta eltelt 73 év azonban újra átrendezte, ill. folyamatosan átrendezi Európa térképét. Ma a Történeti-Magyarország területéből tíz ország részesedik.

Azt mondjuk, hogy nem is magyar az, akinek Trianon nem fáj. Ez a Partium/Erdély ill. a Kárpátalja közeli Debrecenben élőkre fokozottan érvényes, hiszen többüknek élnek barátai, rokonai a mai határokon túl, és a határon túli magyarok életkörülményeit is jobban ismerik a Magyarország távolabbi részén élőkénél. Ezért az előadásba is jobban bekapcsolódtak, kérdeztek, kommentáltak, közbeszóltak, szinte interaktívvá téve az előadást. Sokan voltak olyanok is, akik az előző könyvbemutatón is jelen voltak, és többen őriztek nem is egy, de több könyvet is az előadótól, amelyet már a könyvbemutató elején, és utána is sokan dedikáltattak a szerzővel, aki jól sikerült előadása végén a következő könyve bemutatására máris meghívást kapott.

Szigeti Márta

NEMZETEK KONYHÁJA (magyar) - Töki pompos (kenyérlángos)

Hozzávalók:
tésztához:

40 dkg liszt

5 dkg élesztő

1 tk cukor

1 dl langyos tej

2 kk só

2 ek olaj

kb 1,5 dl langyos víz- amennyit felvesz a tészta

feltéthez:

tejföl( ízlés szerint)

bacon

sonka

szalonna

1 közepes vöröshagyma

Sajt

sütőforma kenéséhez:

zsír

Elkészítése:

            A langyos, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet tálba szitáljuk és a sóval elkeverjük. Ha az élesztő felfutott, hozzáadjuk a liszthez a vízzel, olajjal együtt. A tésztát jól kidolgozzuk, akár dagasztógép segítségével, majd egy konyharuhával letakarva kb. 1 órát kelesztjük langyos helyen.

            Ha szépen megkelt, átgyúrjuk, kézzel formázzuk, a sütőformába igazítjuk és megkenjük a tejföllel, megszórjuk a kockákra vágott szalonnával (illetve az ízlés szerint választott feltéttel) és a karikára vágott hagymával. Frissen őrölt borsot hinthetünk rá, és sajtot reszelünk a tetejére.

            Előmelegített (közepesen meleg) sütőben sütjük kb. 20 percet.

Tipp:

            A feltétet ízlésünk szerint változtathatjuk. 
(Forrás: Receptneked)

Fogyókúrás receptek

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Trosztyanec

Trosztyanec, falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.

Fekvése

Rahótól, Bilintől északra fekvő település a H09-es főút mellett.

Történetéből

Önálló településként a Magyar Királyság idejében még nem létezett, 1945 után alakult Tiszaborkút külterületéből.

A 723 méter tengerszint feletti magasságban, Kveszi fölött, a hasonló nevű patak mellett fekvő Trosztanec falucskának a 2001 évi népszámláláskor 377 lakosa volt. A Trosztanec patakon, Tiszaborkút (Kvaszi) közelében a közeljövőben épül meg aKárpátok első kis vízierőműve.

Nevezetességei

Kedves szobor.

Pravoszláv templom

Trosztyanec és Kőrösmező között egy út melletti patak és turistaút kezdő pontja

A dolgok nevében élő városnevek

   Különös kirándulást tehetünk a történelembe, ha össze akarjuk számolni: mennyi város vagy falu neve lappang a fogalmak nevében! Érdekes volna egyenként megvizsgálni, kideríteni: mikor, melyik korban, milyen körülmények között alakultak így a dolgok. Mert vajon mindenki észrevette, hogy például a konyak Cognac francia várostól nyerte a nevét, a pisztoly Pistoia olasz városkától? Mindkét névadásnak megvan a maga története. Nyilván a Cognac-beli szőlősgazdák ügyességéhez fűződik ama borpárlat feltalálása, mely a híres ital ősi receptje; a Pistoia-beli fegyverkovácsok pedig elsőként készítettek pisztolyokat, még ha azok egyáltalán nem is hasonlítottak a mai lőfegyverekre!

   Ugyanilyen érdekes módon rejtőzik egy-egy város munkájukról híressé vált mesterembereinek műve a fajánsz nevében (Faenza olasz város), a zsörszé nevében (Jersey angol sziget nevét ejtik így). Azt sem túl nehéz felismerni, hogy a forint Firenze nevéből származik, mivel itt vertek először ilyen nevű pénzt.

Károly Róbert országa és arany Forintja:

      A könyvek végén közölni szokták, hogy hol, mikor, melyik nyomdában készült a munka, ezt kolofonnak nevezik, s a szokás Kolophon görög város nevét őrzi, tehát sokkal régebbi a könyvnyomtatásnál. Naponta eszünk parizert – helytelenül „parizel”-nek is mondjuk – anélkül, hogy rájönnénk, hogy a párizsi mészárosok találmánya lehetett eredetileg. Van aki „cselsztont” tud táncolni, nos ez a tánc Charleston amerikai városból indult hódító útjára. Rágyújt az ember egy havannára (Havannában gyártják a legjobb szivarokat) s a cukrászdában ott a csokoládé isler (Bad Ischl pedig Ausztriában van). Téli estéken Jamaica-rumot töltünk a teába (Jamaica szigete). A panama egy vászonfajta (Panama-csatorna), a másik finom vászonanyag a damaszt (Damaszkusz). A szmirna a szőnyegek között híres, Smirna pedig a török városok között. Közismert szín a bordó. (Bordeaux francia város nevét bordónak kell ejteni, híres bortermő vidék, vörösborának különös színe van: bordó!) Finom báránybőr az asztrahán (Asztrahany, Volga-parti város). Arról már ne is beszéljünk, hogy csak ennyit mondunk: kölni, bécsi, tokaji, jénai – és mindenki tudja, hogy mire gondolunk: kölnivízre, bécsiszeletre, tokaji borra és jénai tűzálló üvegtálra. S ez még messze nem minden!

(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Vécsey Károlyné Duffaud Karolina

A francia származású Duffaud Karolina első férje Hesse János zsombolyai földbirtokos volt, akitől egy lánya született, Gizella. Gróf Vécsey Károly 1849. július 9-én kérvényezte a vallás és közoktatásügyi minisztertől, hogy adjon engedélyt a házasság felbontására. Miután ezt megkapta, nyár végén, 1849 augusztusában, az utolsó pillanatban feleségül vette Duffaud Karolinát. 

     Az asszony a tábornokkal ott volt már a temesvári ütközetben is, és Aradon is rendszeresen látogatta a férjét. Vécsey október 5-én éjjel írott búcsúleveléből az derül ki, hogy október 5-én napközben is ott volt, amikor az ítélet már ismert volt. Vécseit, kinek lovassági tábornok apja a fiát megtagadta, és kérvényezte, hogy kamarási tisztségét vegyék el, utolsónak akasztották föl. Mivel már nem volt kitől búcsúznia, odament a közvetlenül előtte kivégzett Damjanich Jánoshoz – akivel hónapok óta nem volt beszélő viszonyban –, és megcsókolta mind a két kezét. Egy magyar gróf egy szerb félparaszt kezét…        Karolina egy barátnője segítségével a kivégzést követő éjjel megszereztette Vécsey Károly holttestét, titokban eltemette, és élete végéig gyászolta a férjét. 

      A kiegyezés után a magyar kormány csak hosszas perlekedés után 1899-ban adta vissza Vécsey birtokait. Vécseyné egy évvel később, 1900. október 18-án halt meg. 51 évvel élte túl a férjét. Szigeti Márta

Hibitat világnap - október első hétfője

          1986. október 6-án rendezték meg először világszerte, az ENSZ Emberi Települések Bizottságára, a Habitatra utalva. A Habitat 1976-ban alakult, fő célkitűzése a települések életkörülményeinek minőségi javítása. A Habitat világnap célja a figyelemfelkeltés annak érdekében, hogy a világon minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb jogot, a kellemes otthont és lakáskörülményeket. (Forrás: Neumann-ház– Irodalmi Szerkesztőség)

Szerintem valami ilyesmire gondoltak minden embernek:

Schweidel Józsefné Domicella Bilinska

A 4. huszárezredben szolgáló német származású Schweidel József Galíciában ismerkedett meg a lengyel származású Domicella Bilinskával, és vette feleségül 1827 februárjában. Az első gyermekük Adalbert (Béla) már a következő évben megszületett, és apja nyomdokait követve 14 évesen hadapródként lépett be a 4. huszárezredbe. Időközben még négy gyermeke született a Schweidel házaspárnak, akik közül három kislány maradt életben.             Schweidel a börtönben már nem láthatta feleségét, mert a gyerekekkel Pesten maradt. Néhányszor találkozhatott viszont a fiával, aki ugyancsak az aradi várbörtönben raboskodott, ahonnan később szerencsére amnesztiával szabadult. Schweidel a börtönben naplót vezetett, így a rabok mindennapjait leginkább az ő feljegyzéseiből ismerjük. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt, amit azonban Haynau elutasított.      

     Schweidel annyira bízott a felmentésében, hogy még az október 5-én írott levelében sem búcsúzott feleségétől, csak 6-án reggel… Schweidelnénak annyival volt nehezebb a helyzete a többi aradi özvegynél, hogy a házasságkötésükkor a férjével mindketten vagyontalanok voltak, utána pedig több mint húsz évig férje katonatiszti fizetéséből élt a nagy család. Ezért semmilyen megtakarított pénzük sem volt. Ezzel magyarázható, hogy legidősebb lányát, Marie-t szinte kényszerítette, hogy férjhez menjen egy jómódúnak vélt férfihoz. A kisebb lányok akkor még csak 13 illetve négy évesek voltak. Marie házassága botrányos válással végződött, és Domicella csak úgy tudta eltartani a lányait, hogy tejgazdaságot vezetett kemény munkával. Ráadásul a titkos rendőrség gyanúsnak találta, és az 1850-es években megfigyelte. Sok küzdelem árán, hatalmas akaraterővel sikerült végül Domicellának rendeznie az életüket, és rendesen férjhez adni a lányait. 

      49 évvel élte túl a férjét, de rengeteg gondja, baja között sem felejtett el soha sem misét mondatni a férjéért a halála évfordulóján. 

Szigeti Márta

Jugoszláv Királyság nevet vette fel a délszláv állam - 1929. október 3.

Ismét egy csemegével szolgálok a történelmet és a magyarság múltjával szívesen foglalkozó látogatóimnak.

Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Állam (SZHSZ) 1918. december 1-én született meg. Sándor király 1919 januári rendeletével az államot nyolc tartományra osztotta. A Magyarországtól elcsatolt Bácska (Bács-Bodrog vármegye), Bánát (Torontál és Temes vármegye) és Baranya (az ún. baranyai háromszög) Vajdaság néven az új állam egyik tartománya lett.

A délszlv állam alkotórészei minden lényeges szempontból – történelmi fejlődés, politikai kultúra, társadalmi fejlettség, gazdasági szint, nyelv, jogrendszer, vallás, kulturális szint és hagyományok – óriási különbségeket mutattak. Az állam számos olyan strukturális jellemzővel rendelkezett, melyek eleve megkérdőjelezték hosszú távú életképességét. Legsúlyosabb születési hiányossága az volt, hogy nem nemzetállamként, hanem több nemzetiségű államként jött létre. Etnikai heterogenitását jól mutatja, hogy a legnagyobb lélekszámú nemzet, a szerbek aránya mindössze 38–39%-os volt. A szerb politikai elit ezen probléma kezelésére két kísérletet tett:

Az első kísérlet az állam megalakulásától 1929-ig tartott. Ennek lényege három dologban fogható meg: 1. Megteremtették és hangoztatták a "szerb-horvát" politikai nemzet ideológiáját. 2. Erőteljes közigazgatási centralizációt folytattak és így próbálták elejét venni mindenféle föderációs és autonómista törekvésnek. 3. A szerb politikai elit minden politikai, közigazgatási és katonai pozíciót elfoglalt, sőt a gazdasági erőforrások birtoklásában is megpróbált saját maga javára arányeltolódást elérni.

Ezeket a törekvéseket a jugoszláv állam nem szerb lakói nem fogadták el. Például a horvátok mereven elutasították a "szerb-horvát nemzet" koncepcióját és a centralizációt, ehelyett a jugoszláv állam föderalizálása és ezen belül a horvát területek autonómiájának kivívására törekedtek.

I. Sándor király a nemzeti unitarizmus jegyében 1929. október 3-án királyi paranccsal átkeresztelte az addig Szerb-Horvát-Szlovén (SHS) Királyság néven az Antant által összetákolt államot Jugoszláv Királyságra, ezzel egyidőben feloszlatta a parlamentet, és betiltotta a politikai pártok működését.

A szerb hegemónia megteremtésére ez, a második kísérlet a királyi diktatúra keretei között bontakozott ki. Sándor és köre arra törekedett, hogy megteremtse az egységes jugoszláv nemzetet. Ennek a szándéknak a lényege két dologban fogható meg: 1. Ideológia szempontból: a szerbek, a horvátok és a szlovének, illetve az országban élő többi szláv nép egyetlen egységes nemzetet, a jugoszláv nemzetet alkotja. 2. Közigazgatási szempontból: a bánságok határainak olyanféleképpen történő meghúzása, hogy egyrészt a hagyományos történelmi egységeket feldarabolják, másrészt a lehető legtöbb bánságban biztosítsák a szerb többséget.

A két világháború közötti jugoszláv állam politikai szempontból tulajdonképpen centralizált, militarista nagyszerb állam volt. Az államszervező elv nem a nemzeti összetételhez igazodó föderalizmus, hanem a legerősebb nemzet, a szerb hatalmi törekvéseinek szolgálatába állított centralizmus lett.  Bár Sándor királyt 1934. október 9-én horvát usztasák Marseille-ben megölték, utóda némileg felpuhított formában továbbvitte ezt a politikai vonalat. Ennek megfelelően a harmincas években változatlan intenzitással folyt a föderalisták/autonomista tömörülés és a centristák küzdelme.

Ez az erőszakkal összerakott ország az első adandó alkalommal szétesett, majd a II. világháború után a győztes hatalmak ismét összeparancsolták. De amikor a történelem megint lehetőséget adott az ott élő népek szétválására, azonnal meg is tették, több helyen fegyveres harc árán. Ma nagyon sok nemzetállam található a helyén.

A trianoni diktátum következtében Magyarországtól az akkor kialakított délszláv államhoz csatolt területek adatai

Baranyai háromszög (Baranya vármegye egy része) Bácska (Bács-Bodrog vármegye) Bánát (Temes-Torontál vármegye) Murán inneni terület (másképpen Muravidék: Vas és Zala vármegye egy része) Muraköz (Zala vármegye egy része) Összesen

1 143,7 km2 8 150,5 km2 9 588,0 km2 968,7 km2 700,0 km2 20 551,0km2

Az 1921-ben Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak nevezett ország magyar lakossága területi megoszlásban

Bácska Vajdaság összesen   Bánát Baranya  Muraköz Vajdaságon kívül Murán innen  Horvátország  Egyéb helyeken Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban összesen

260 988 376 107 98 481 16 638 19 04 91 575 14 065 70 021 5 585 467 575

(Felhasználtam: A Vajdaság sorsa az első Jugoszláv Állam keretei között 1918-1941. Szerző: Gulyás László)

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság összerakása

Spalató (ma: Split)

Krumpli egytál

Burgonyakrokett

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Bilin

Bilin, ukránul: Білин (Bilin), falu Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában.

Fekvése

Rahótól 7 km-re északkeletre, a Fekete-Tisza völgyében fekszik.

Nevének eredete

A Bilin helységnév névátvitellel keletkezett annak a havasnak a nevéből, amelynek a lábánál települt (1726: Bilin). A hegynév a ruszin-ukrán бeлый ~ білий ’fehér’ melléknév -in képzős származéka.

Történetéből

• 895-1920. június 4. (trianoni békediktátum) – Magyarország része
• 1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
• 1938/1939-1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (Ukrán SZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

Nevét 1796-1799 között Bilen néven említették. Későbbi névváltozatai: 1804-ben Bjlen, 1828-ban Bilin, Bilen, 1838-ban Bilíny, 1851-ben Bilen, 1863-ban Бiлинъ, 1877-ben, 1892-ben és 1913-ban Bilin, 1925-ben Bilin nad Tisou, Bilina, 1930-ban Bělin, 1944-ben Bilin, Билинъ, 1983-ban Білин, Бeлин.

Bilin lakóinak száma a 2003 évi adatok szerint 1830 fő.

Az Erdészet 1929 óta működik, a település határában 6 ásványvíz-forrás található, valamint korábban volt egy piaztrángtenyésztő-telep is.

Nevezetességei

Görög katolikus templom

Pravoszláv templom

Rahó és Bilin közt a főút mellett látható kis vízesés