NOSZTALGIA - HAT ÉVE TÖRTÉNT Atatürk tér névadó ünnepségéről - Kispest, 2012. szeptember 29.

          A gyülekezőket fúvós zene fogadta a Fő utca Üllői úti végén található pihenőparkban, majd a két ország himnuszával kezdetét vette a névadási ünnepség. Az Orchidea Két-tannyelvű Általános Iskola diákjai verssel, énekkel és néptánccal szórakoztatták a megjelenteket.

          Dr. Tarnai Richárd országgyűlési képviselő, a névadás kezdeményezője köszöntötte a jelen lévőket, majd a karakteres nemzetek együttműködését méltatta. Kifejtette, hogy ő nem az Internacionáléban is megénekelt nemzetköziségnek, hanem a szivárvány sokszínűségének a híve. Személyes élményein keresztül példázta, hogy egy-egy történelmi személyiséget nem mindenki ítél meg azonosan, mindenkinek van jó és rossz tulajdonsága. Az emberi kapcsolatokat kell kiépíteni, a barátság is arról szól, hogy segítjük egymást. És ennek a barátságnak a gesztusa ez az elnevezés is.
          Salih Kenan Sahim Isztambul Pendik városrészének a polgármestere azzal kezdte, hogy ő nem szokott ideges lenni közéleti szerepléskor, de most az. És a mai nap nagy büszkeség neki! Megköszönte mindenkinek, akinek része volt a névadásban. Nem véletlen ez a park, a közös török-magyar gyökerek az alapja. Atatürkről elmondta, hogy a békéért sokat tett, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben barátságban fognak élni a Törökországban lakó népek. Befejezése is méltó volt, Atatürktől idézte: "Béke a hazának, béke a Világnak!".

          Az ajándékba kapott szobrot Kenan Sahin és Gajda Péter, a XIX. (Kispest) polgármestere leplezte le. Majd a két polgármester egy-egy törökmogyorófát ültetett el a névadás emlékére.

Fenti képen: A két hivatalos delegáció tagjai.
Lenti képen: A török delegáció családtagokkal, és a középen látható Dr. Tarnai Richárd, a kerület egyénileg megválasztott fideszes, valamint a jobboldalon álló Dr. Burány Sándor listás szocialista képviselővel.

Az ünneplő törökök is csináltak emlékfotót:

              

   Mustafa Kemal Atatürk (Selânik, Oszmán Birodalom, ma: Theszaloniki, Görögország, 1881. március 12. – Isztambul, Törökország, 1938. november 10.) 1934. november 24-éig Gazi Mustafa Kemal Paşa (a gazi szó jelentése: hős) török katona és államférfi, a török függetlenségi háború hőse (ezért kapta a Gazi nevet), a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki vezetéknevét, melynek jelentése: a törökök atyja.

       Vámhivatalnok fiaként született. Pályafutását katonaként kezdte, az ő nevéhez fűződik a törökök Gallipolinál aratott győzelme, valamint az aleppói 7. hadsereg sikere az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségeseként az első világháborúban. A háború után erősen ellenezte a törökökre kényszerített  sèvres-i békeszerződés aláírását 1920. augusztus 10-én, mely csupán Anatólia egyes területeit hagyta volna meg a törökök számára (a török Trianon). A nemzeti ellenállás élére állt, és - vezetésével - a török függetlenségi háború alatt fokozatosan kiszorították az országból a görög, olasz, francia és brit csapatokat, felszámolták a lázadásokat, és eltörölték 1922. november 1-én a szultánságot. A győzelmekkel el tudták érni, hogy a már aláírt diktátumot felülbírálják a győztes antant hatalmak, és Lausenne-ban igazságosabb békét kössenek.  Ennek aláírása után, 1923. október 29-én vezetésével kikiáltották a köztársaságot.

            Kemal pasa óriási népszerűségét kihasználva drasztikus politikai, gazdasági, jogi, oktatási, kulturális és szociális reformokat vezetett be. Ő volt az ország egyetlen politikai pártjának, a Köztársasági Néppártnak az elnöke, a parlament első házelnöke, az első köztársasági elnök és az első miniszterelnök is. A törökök történelmi szerencséjére olyan vezetőjük lett, aki az elmaradott, feudális, középkori országból (Európa beteg emberének nevezték) egy világi, Nyugat-orientált, modern európai államot teremtett, amely ma is a térség meghatározó középhatalma.

            Atatürköt Ankarában, a számára épített, monumentális mauzóleumban (Anıtkabirban) helyezték végső nyugalomra