Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Fehér-Tisza forrása

A Fehér-Tisza mészkőhegyek között ered, ezért egy-egy hevesebb esőzéskor fehér meszessé válik a vize.

Legegyszerűbb saját járművel megközelíteni, de voltak, akik Ungvárról menetrendszerinti busszal utaztak Rahóig. Ott Popovics Péter, az Európa Hotel igazgatója – ráadásul szakavatott helyi túravezető – egy kisbuszt biztosított számunkra (természetesen megfelelő anyagi térítés ellenében), amellyel először Tiszabogdányig mentek, ahol engedélyt kellett kérnünk a helyi határőrsön.

Ezután továbbutaztak Láposmező felé, ahol a Hoverla és a Fehér-Tisza összefolyásánál jobbra fordultak. Később áthaladtak a helyi erdészet sorompóján, amihez szintén engedély kellett volna, avagy ugyanezt meg lehet úszni némi pénzösszeggel. Ők valamiért ingyen úszták meg. A busz elvitte őket még egy-két kilométert, s olyan helyen szálltak ki, ahol balkézre, a hegy tövében hamisítatlan, enyhén szénsavas, igazi Luzsanszki ásványvíz fakad!

A Fehér-Tisza forrása nem a forgalomban lévő térképeken feltüntetett helyen, azaz az Asztag (Sztih)-csúcs tövében van! A szegedi geológusok által 1999–2000-ben behatárolt forrás attól nyugatabbra, a Holló- (Kurbuly-)csúcs felé eső részen található. A mellékelt térképrészleten a zöld kocka közepén. A hozzá vezető utat, ami inkább egy pásztorösvény, pirossal jelölték.

Szeged, Kárpátalja – szegedi geológus vezette expedíció emberfeletti teljesítménnyel írta át a térképeket. Felfedezték, hogy Kárpátalján a  "szőke" Tisza két forrásból ered. Nem csak az eddig ismert Fekete-Tisza, hanem a Fehér-Tisza is belefut.

Akinek nagy tervei vannak, de nincs hatalmas vagyona, hogy valóra váltsa, annak legyen mérhetetlen ereje, kitartása és sok barátja, tanítványa, mint a szegedi Tóth Imrének. A nyugdíjas egyetemi földtanoktató ugyanis a maga 74 esztendejével és 153 centiméterével már huszadik éve motorja a Geo-Environ Környezetvédő Egyesületnek. Azt vette a fejébe, hogy folyók, patakok, erek forrását térképezi fel. Eddig 1800-at sikerült.

Tizenegy éve járnak ki Ukrajnába, hogy a Kárpátaljai Nemzeti Parkban megtalálják és tisztázzák a Tisza forrásvidékeit. Vidékeit, merthogy előtte csak egyetlen egyet ismerünk. A Fekete-Tiszát a magyar tudósok 120 éve térképre tették a Rahói járásban, Kőrösmező falu határában, de az is romjába dőlt, elfelejtették. Ahhoz, hogy a magyar kutatók megint rábukkanjanak, nem volt elég a környezetvédelmi minisztérium támogatása és a tagok saját pénze, még az elemekkel is meg kellett küzdeniük. Ez ugyanis a Keleti-Kárpátok legcsapadékosabb területe 1250 méter magasan. 

Tóth Imréék a falutól 23 kilométerre verekedték át magukat a rengetegen ott, ahol a 2001-es árvíz nyolc hidat elsöpört, és abból csak kettőt építettek újjá. Geológusok, földrajz tanárok, erdészek és műkedvelő természetjárók bérelt dzsippel hatoltak át a járhatatlan erdőségen, de az utolsó két kilométeren gyalog kapaszkodtak fel esőben, sárban és – mialatt itthon dühöng a kánikula – 8–10 fokban. Őrházban laktak és pallót vágtak, követ hordtak, hogy helyrehozzák az utat, a forráshoz útjelzéseket festettek, szeméttárolót és illemhelyet alakítottak ki. Elkészült a kitisztított forrás sziklafoglalata is, ami korábban 3 liter vizet adott percenként, most 12 liter folyik belőle.

(A Fekete-Tisza forrásából iszom 2016. szeptemberében.)

Tóth Imréék felfedezték, hogy létezik 1400 méter magasan egy másik forrása is a Tiszának, a Fehér-Tisza. Azt is bebizonyították a magyar földtanászok, hogy bár ilyen néven emlegettek korábban egy másik, Bélij nevű patakot, annak semmi köze a Tisza eredetéhez. Az igazi Fehér-Tiszát és forrását Láposmező falutól 17 kilométerre találták meg. Addig a patakot Sztohovec néven ismerték. A kikutatása még a Fekete-Tiszáénál is vadregényesebbre sikerült, mert a kezdetéhez se híd, se út nem vezet. Két és fél óra „dzsungelbeli" hegymászás árán érték el.
– Sajnos az a forrás jó ideig nehezen lesz látogatható, mivel 100 méterre van a román határtól, ráadásul nemsokára a még szigorúbban ellenőrzött schengeni határ a romániai. Engem a határzónában háromszor tartóztattak le fegyveres határőrök a tanítványaimmal – idézte fel Tóth Imre.

A folyó fekete és fehér elnevezése is a színére utal, mint lejjebb a szőke. Sötétre homokkő és pala festi, fehérre a világos kőzetek. Mindkét Tisza 35–40 kilométert tesz meg, mire belefut a „szőke” Tiszába. (Itt, a két patak találkozásánál szedek kavicsot 2016. szeptemberében.)

Honnan tudják, melyik forrás tekinthető a folyó nullapontjának? Ez a földtan tudománya: a vízhozamból következtetik, GPS-szel mérik és mobillaborral elemzik. Végül 5–6 eret összeterelnek, hogy a sziklakifolyásnál foglalattal megjelölhessék a hivatalos forrást. Milyen hosszú a Tisza? Hivatalosan 592 kilométer, de pontosan még senki nem mérte le végig, és emiatt nem erősíti meg a szegedi kutató sem a rengeteg kanyarulata miatt.

(Az interneten talált írásokból raktam össze.)