2018. október 20., szombat

Kajafigurák

     













Szlovének demonstráltak, hogy a Vendvidék Magyarország része maradjon - 1919. október 20.

        A Magyar Királyság délnyugati csücske, a Muravidék is áldozatául esett a trianoni diktátum könyörtelenségének Az ezer éves határunk itt sem számított, hanem ezt a részt a szerbek által szorgalmazott délszláv államhoz csatolták. Ausztria régi határai megmaradtak, mert az osztrák területen a győztesek megengedték a népszavazást, és a lakosok Ausztriát választották. Becsülendő, hogy a szlovénok egy része 1919. október 20-án demonstrációt tartott, és kinyilvánította, hogy nem a szerbekhez, hanem Magyarországhoz kíván tartozni. Sajnos ezt Párizsban nem vették figyelembe, de még a népszavazást sem fogadták el. Pedig ez volt az egyetlen terület az egész Történeti-Magyarország területén, ahol a határmegállapító bizottság változást javasolt a trianoni kényszerszerződés előírásaitól. A Vend-vidéken 26 községet Magyarországhoz tartózónak ítélt. A Népszövetség azonban nem döntött, 1922. november 15-én a Nagykövetek Tanácsa úgy határozott, hogy a határokat a trianoni békediktátum szerint kell meghúzni. Így az ideiglenes határ véglegessé vált. 
Jugoszlávia 1941. évi felbomlása után a szlovén területek északi részét a náci Németország, a délit a fasiszta Olaszország szállta meg. A Muravidékre – a Történelmi-Magyarország területére – a magyar katonák vonultak be, és helyreállították az évezredes rendet. A helyi lakosság örömmel vette tudomásul, hogy nem német vagy olasz megszállás alá kerültek.

Szlovénia történelméből

          Az 1990 áprilisi többpárti választás és a decemberi népszavazás eredményére támaszkodva Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta Jugoszláviából való kiválását, amit a helyi fegyveres alakulatok, valamint a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követett. Július 7-ére elhallgattak a fegyverek, az idegen csapatokat kivonták, véget ért a szlovéniai tíznapos háborúA három hónapos moratórium után 1991. okt. 8-án életbe lépett a függetlenségi deklaráció. A független államot 1992 januárjában nemzetközileg is elismerik
            A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-jétől pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró. Az ország 2008. január 1-jétől az Európai Unió soros elnöke volt fél évig, elsőként töltötte be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.
            Viszonylag jelentős politikai tényező utoljára i. sz. 1000 körül volt, amikor a Német-Római Birodalom keleti határőrvidékeként fennálló Karantánia hercegség fennhatósága Karintia mellett Kraina és Stájerország, sőt rövid ideig Verona őrgrófságra is kiterjedt.
            A szlovének lakta terület a 13. sz. közepén lett Habsburg-birtok.
            Az I. világháború végén – az antant ösztönzésére – a Szlovén Nemzeti Tanács csatlakozott a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (SHS). Az új állam vitatott északi (osztrák) és nyugati (olasz) határa közül Karintiában - apró határmódosításoktól eltekintve - népszavazás döntött Ausztria javára. Az I. világháborúban győztes Olaszország referendum nélkül kapott területéből, jelentős szlovén etnikumhoz jutva. Az SHS belső átszervezése után az új nevet felvett Jugoszlávia keretében 1929-től a Szávai bánságot alkotta, tényleges autonómia nélkül.
            Jugoszlávia 1941-es szétbomlásakor Szlovénia északi részét Németország, a délit Olaszország megszállta, a Muravidéket Magyarország visszakapta. Olaszország 1943-as kapitulációja után a déli rész is német fennhatóság alá került. A II. világháború után a Jugoszlávia keretébe visszaerőszakolt Szlovénia területe növekedett, nyugati határát északon a Monarchia egykori határáig tolják ki, délen pedig tengeri kijáratot kapott.
            A szlovén nacionalista igények az olasz és osztrák határ menti etnikai területekre ma is érvényesek, ezek nemzetiségi háttere azonban rohamosan gyengül.

2018. október 19., péntek

Kányádi Sándor: Még süt a nap...

Még süt a nap, még sütöget,
csak reggelente van hideg,
csak estelente kéldegél
újra és újra föl a szél.
Csak az éjszakák, csak azok
hűvösek, mint a csillagok.
Napközben meleg van, meleg.
Sütkéreznek a verebek.
Duruzsolnak a darazsak.

Napfényben fürdik a patak.
Gúnárok, gácsérok, tojók
élvezik még az úsztatót.
De a reggeli hideget
feledni többé nem lehet,
sem az esték, sem a sötét
éjszakák csillag-hűvösét;
tudják mindezt a levelek,
s a fáknak búcsút intenek.

Ki az igazi maffiózó?

Elutazik az ukrán maffiavezér az olaszhoz tapasztalatcserére. Fekete limuzin várja a repülőtéren Rómában.
   A villa kertjében beszélgetnek. Dicsekszik az olasz: nekem a dédapám még csak egy egyszerű maffiózó volt, de a nagyapám már kis csoportot vezetett, az apámé volt már az egész város, én meg már 70 év múlva az egész tartomány maffiavezére vagyok. Nálatok hogy volt ez?
-A kommunizmusban nem tűrték az alvilágot, maguk a kommunisták csinálták államilag. Mi csak 25 éve kezdtük, majd a dédunokám nekem is dicsekedhet a nagy múltjával.
Kérdezi az olasz az ukránt:
- Van négyemeletes házad?
- Nincs!
- Akkor te még nem is vagy igazi maffiózó, majd 35 év múlva lesz!
Koccintanak!
Ismét érdeklődik az olasz:
- Van fekete limuzinod?
- Nincs!
- Akkor te még tényleg nem is vagy igazi maffiózó, majd 35 év múlva ez is lesz!
Újra koccintanak!
Jön az újabb kérdés:
- És van ujjnyi vastag arany nyakláncod, mint nekem itt a nyakamban?
- Az sincs! - jön a válasz.
- Akkor neked még tényleg fejlődnöd kell, hogy igazi maffiózó legyél! - mondja lekicsinylően az olasz.
          Visszarepül az ukrán, a vezérkar várja Kijevben a repülőtéren. Hazaérnek, körbeülik az asztalt, koccintanak. - Mit tanult főnök Rómában? - kérdi az alvezér
A vezér feláll és dörgő hangon kiadja a parancsokat:
- A hat emeletből kettőt lerobbantani, a helikoptereket eladni, helyettük két limuzint venni, a kutyáról meg vegyétek le azt a négy méteres arany láncot, mától én fogom hordani!

Megszívlelendő mondások












Szlovákiában lopnak legtöbbet az üzleti alkalmazottak az Unióban

          Az Európai Unió tagországai közül a Szlovákiában működő üzletek alkalmazottai lopnak a leginkább - tavaly közölte egy felmérésre hivatkozva a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap. Az okok állítóĺag a szocializmusban gyökereznek. Még mindig sokan tartják magukat az akkori mondáshoz: Aki nem lop, saját családját károsítja meg.
          Az Euler Hermes hitelbiztosító és a Pracodawci lengyel munkáltatói szövetség közös tanulmányából kiderül, hogy a szlovák alkalmazottak évről évre előbbre kerülnek e téren, az "enyveskezűség" listáján csupán Oroszország előzi meg Szlovákiát, az EU-ban viszont ebből adódóan az első helyen állnak.
         A tanulmány szerint a kiskereskedelmi forgalomban ellopott áru legnagyobb részéért (az összérték 36,7 százalékát) Oroszországban felelősek az alkalmazottak. Az aktuális adatok szerint a második helyen Szlovákia áll, itt az összes kár 36,5 százalékáért felelősek az alkalmazottak, egy év alatt 64 millió euró értékű áru tapadt a kezükhöz.
         A felmérés megállapításai szerint az EU tagországai közül legkevésbé (23 százalék) Ausztriában lopnak a bolti alkalmazottak.
          A szlovákiai boltosok szerint a tanulmány a valóságot tükrözi, sőt a statisztikai hibahatár miatt szerintük akár első is lehet Szlovákia ebben az összehasonlításban, a Terno szövetkezeti üzlethálózat elnöke, Adam Ďurček szerint. A felmérésben az okot is megnevezik, amiért ez a helyzet: a trend a szocializmusban gyökerezik, amikor gyakorlatilag íratlan szabály volt, hogy a munkaadót meglopni valójában nem is számít lopásnak. (Forrás: vilagszam.hu 1915-ből)

        Eszembe jutott egy pozsonyi (Trianon óta: Bratislava) vicc: Veszélyes környéken lakom. Ahányszor becsukom az ablakot, mindig odacsukom valaki kezét.
Bajmóc vára a Felvidéken

Teréz anya boldoggá avatása napja Albánia nemzeti ünnepe - október 19.

A Szentszék Teréz anya halálát (1910augusztus 26.  Kalkutta (India) követően elindította a boldoggá avatási eljárást, amely az első lépés a szentté avatás felé. Az avatás feltétele, hogy olyan csodákat ismerjen el, melyek bizonyítottan Teréz anya közbenjárására történtek. Ilyen volt az indiai Monica Besra esete, akinek hasi daganata volt és csodás gyógyulását Teréz anyának szóló imáinak köszönte. Ez idő tájt szerte Indiában még több hasonló eset is történt. Teréz anyát II. János Pál pápa a missziós világnapon, 2003. október 19-én Rómában csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta. Az eseményen 27 ország képviseltette magát kormányszinten, de megjelentek a nagy világvallások, a misszionáriusok és a szegények képviselői is, akikért Teréz anya életében annyit tett.

Idézetek Teréz anyától
A béke mosollyal kezdődik.

Ha nincs békénk, az azért van, mert elfelejtettük, hogy egymásnak tartozunk.

Mindannyiunknak egy élete van! Miért nehezítjük meg egymásnak?

Ha néha a szegényeink éhen halnak, az nem azért van, mert Isten nem gondoskodott róluk, hanem mert Ön és én nem adtunk, mert nem voltunk a szeretet eszköze Isten kezében, mert nem ismertük fel Őt, Krisztust, amikor eljött újból rongyos álruhában az elhagyatott emberben.

Az élet kihívás - fogadd el!

A szenvedés, ha együtt fogadják, ha együtt viselik, akkor öröm.

Nem vagyok biztos abban, milyen lesz a mennyben, de egyet biztosan tudok. Ha meghalunk és eljön az idő, hogy az Úr ítéljen fölöttünk, nem azt kérdezi majd: mennyi jót tettünk életünkben, hanem mennyi szeretettel tettük.

Ráleltem egy paradoxonra: ha addig szeretsz, hogy az már fáj, akkor nem marad fájdalom, csak szeretet.

Az élet játék, játszd. Az élet túl értékes, ne tedd tönkre.

A csend gyümölcse az ima. Az imádság gyümölcse a hit. A hit gyümölcse a szeretet.
A szeretet gyümölcse a szolgálat.

Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte.
(Forrás: Citátum)

2018. október 18., csütörtök

Csirkés palacsinta

Hozzávalók
-    -12 sós palacsinta 
- -1 kg csirkemellfilé 
- -3 dkg vaj 
- -1 fej vöröshagyma 
- -1,5 dl húsleves (leveskockából) 
- -1 dl fehérbor 
- -2 tojássárgája, -2 dl tejföl 
- -2 evőkanál finomra vágott petrezselyem 
- -3 dkg reszelt parmezán sajt 
  -őrölt bors, -só

Elkészítés
            A vajat felolvasztjuk, és megfonnyasztjuk benne a finomra vágott hagymát. Beletesszük a csirkehúst, sózzuk, borsozzuk. Megpirítjuk a húst, felöntjük a húslevessel meg a borral, befedjük, és puhára főzzük. A húst kiszedjük, amikor kihűlt, kis kockákra vágjuk, visszatesszük a főzőlébe, és felmelegítjük. Közben a tojássárgákat a tejföllel egy lábasban összekeverjük, adunk hozzá egy keveset a főzőléből, és állandóan kevergetve, kislángon besűrítjük. A mártásból másfél decit félreteszünk, a maradékot összekeverjük a petrezselyemmel és a csirkehússal. A palacsintákra rákenjük a csirkés tölteléket, majd feltekerjük, és kivajazott sütőtálba tesszük. A félretett mártással befedjük, meghintjük reszelt sajttal, és 30 percre közepesen meleg sütőbe toljuk. Petrezselyemmel meghintve tálaljuk.

Hadüzenet nélkül a II. világháborúban

(Forrás: BBC History; 2013/1.

2018. október 17., szerda

Nyers reszelt alma télire

            Egyszerű megőrzési módja az almának. Először a foltokat, hibákat ki kell vágni, majd meg kell hámozni. Mivel ez nem megy egy-két perc alatt, a már elkészült darabokat citromos vízbe kell tenni – nem annyi vízbe, hogy ússzanak, csak egy kevésbe, hogy lehessen forgatni.    Ezután le kell szűrni a citromos lét, majd le kell reszelni az almát a nagyobb lyukú reszelőn, és hozzákeverni kilónként egy csapott mokkáskanál tartósítószert (nátrium-benzoátot), és üvegekbe tenni. Jó szorosan érdemes, hogy lehetőleg ne maradjon levegő közte. (Nem érdemes kicsavarni, de az üvegbe nyomkodáskor mégis a lé egy része megmarad, ezt meg lehet inni, legjobb egy kissé vízzel hígítva.) Érdemes az üveg csavaros teteje alá fóliát tenni, hogy az alma savassága ne marja meg a tetőt.
            Így is elkerülhetetlenül megbarnul egy kicsit, de nem vészes. Akár több, mint egy évig is megmaradhat így az alma, az íze akkor is teljesen olyan lesz, mintha frissen reszelték volna.
            Hámozatlanul mérve kb. egy kiló alma fér egy üvegbe. Így eltéve nemcsak süteményhez, hanem sós ételhez is fel lehet használni, hiszen nincs benne cukor.
            Megjegyzés: Én nem hiszem, hogy ez a minimális mennyiségű tartósítószer nagyon ártalmas lenne, de ezt mindenki magának dönti el. Ha a hagyományos módon, cukorral, megpárolva tartósítjuk, akkor meg a cukor ártalmaira is lehet gondolni, valamint a párolással lecsökkentett vitamin-tartalomra.

Deák Ferenc születésnapjára - - - - - 1803. október 17.

Deák Ferenc (Söjtör, 1803. október 17.  Budapest, 1876. január 28.) államférfi, politikus, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”.
Tekintélyes régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Válicka-patak menti Söjtör községben, ahol akkor a család egyik komoly birtokának a központja volt. (A másik központ a 19. század elején Kehida és környéke.)
Családja Zsitkócról (ma: Szlovéniában található) származott. Édesanyja, Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe. Mivel az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemő Zalatárnokra nagybátyjához, Deák Józsefhez került. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalatárnoki család is épp ez idő tájt várt gyereket, és a szolgálónép között is akadt egy szoptatós dajka. 1808-ban édesapja, id. Deák Ferenc is meghalt. Az árvát ezután testvérei – Antal, Jozefa és Klára – vették magukhoz.
Személyisége
Árva gyerekként rajongó szeretettel kötődött testvéreihez. A kötődést erősítette agglegény volta is. Testes, nehézkes fiú és férfi volt. Saját véleménye szerint „a szenvedély nálam az, amit úri társaságban kényelmességnek neveznek, amit a keresztyén anyaszentegyház a hét főbűnök közé sorolt, aminek valóságos magyar neve: restség.”. Kitűnt nagy testi erejével: a pozsonyi diétán csak Wesselényi Miklós báró volt erősebb.
Kedvenc időtöltése az olvasás, séta, faragás volt. Írása nehézkes, rendetlen volt, amit azonban kivételes emlékezőképessége ellensúlyozott. Jó humorú társalgó, ízes adomáit, történeteit kiválóan adta elő, nevetésre fakasztva hallgatóságát. Maga ritkán nevetett hangosan. Pulszky Ferenc így emlékezett a Deákkal való első találkozásra: „...hidegnek találtam, láttam ugyan, hogy ő az ellenzék feje, de Kölcsey volt annak a szíve.”
Elszakíthatatlan barátság fűzte Vörösmarty Mihályhoz, akit a legnagyobb magyar költőnek tartott. A reformkor több nagy alakjához képest nem volt világlátott ember, de provinciális sem: olvasmányélményei révén ismerkedett meg a tágabb világgal. Latinul és németül tudott.
Öregkorában sok örömet okozott neki Vörösmarty árvája, Anna (akit ő nevelt fel), valamint az állatkertben egy Kristóf nevű medve. Szívbaja mindjobban kifejlődött, élete vége felé már a nyarakat is kénytelen volt Pesten tölteni. Hosszú szenvedés után,1876. január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát. Holtteste fölé mauzóleumot állított a nemzeti kegyelet, a Duna partján pedig 1887-ben szobrot emeltek emlékének. Az országban nagyon sok szobor, tér-, utcanév, közintézmény, civil szervezet viseli a nevét.
Érdekességek róla
Vörösmarty Mihály halála előtt Deákot kérte fel gyermekei, Béla, Ilona és Erzsébet gyámjának. Deák közadakozást szervezett az árvák számára, de miután a cenzúra megtiltotta a felhívás közzétételét, 800 magánlevelet írt, és így néhány hónap alatt százezer forintnál is többet gyűjtött össze, ami akkor tekintélyes összegnek számított. Ilona barátja fiához, Széll Kálmán későbbi miniszterelnökhöz ment feleségül.
Deák naponta öt forintot osztogatott szét a város koldusai közt, az egy forintos bankjegyeket sétái előtt zsebébe hajtogatta.
Nem fogaton, hanem a korabeli tömegközlekedéssel, az omnibusszal utazott a városban. (Forrás: Wikipedia; Miskolci szobrát Gárdos Aladár alkotta)

Még hidegebb napok - október 17.

Kulturált európai ésszel felfoghatatlan, hogy az 1944. október 17-én kezdődött népirtás a 20. század legkevésbé ismert eseményei közé tartozik. Az Európai Unióba törekvő Szerbia végre bocsánatot kért a mintegy negyvenezer magyar áldozatot követelő délvidéki népirtásért, s rehabilitálta a pusztán nemzetiségi alapon háborús bűnösnek nyilvánított, vagyonuktól megfosztott magyarokat.
A szovjet Vörös Hadsereg 1944. október elején fokozatosan vette birtokba a bánsági, bácskai, drávaszögi, szerémségi területeket. Nyomába vonultak a titói kommunista partizán alakulatok. Tito rendeletére 1944. október 17. és 1945. február vége között e területeken bevezették a katonai közigazgatást. Ez idő alatt zajlott le a magyar- és németírtás nagy része Ivan Rukovina tábornok felügyelete alatt. E likvidálásban és kínzásban a hivatalos partizánalakulatok mellett a civil szerb lakosság is részt vett. A mintegy negyvenezer magyar mellett hatvanezer német és valamennyi horvát lakost is megöltek. Csurogon, Zsabján, Mozsoron gyakorlatilag kiirtották a magyar férfi lakosságot.
Körülbelül hatvan tömegsírról tudnak, feltárás eddig alig-alig történt. Néhány példa a tömegsírok keletkezéséről. Csurogon a brutálisan megölt magyarok holttestét a dögtemetőben földelték el. Az 50-es években a tetemeket enyvgyárba vitték, és ott feldolgozták. Péterrévnél leszakadt a Tisza partfala, és amikor a földművesek mentek hazafelé, látták, hogy koponya- meg lábszárcsontok lógnak ki a falból. Kanizsán kóbor kutyák ásták ki a tetemeket.
A szerb partizánok hírhedtek voltak bestiális kínzási, kivégzési módszereikről. Embereket kettéfűrészeltek, karóba húztak, mindössze annyi bűnért, hogy magyarnak vagy németnek születtek, vagy például egy plébánosnak addig ugráltak a hasára egy asztalról, ameddig ki nem jöttek a belei.
Ezek mellett mintegy 200 ezer magyart és németet vittek a 63 Délvidéken felállított gyűjtőtáborba. E táborok abban különböztek más kommunista országok lágereitől, hogy ide elsősorban nemzetiségi alapon zárták be – többnyire családostól – az embereket. Így lett háborús bűnös a két hónapos csecsemő is!
Titóék magyarázata szerint 1944-ben csupán megtorolták az 1942. januári délvidéli razziát. De szó sem volt megtorlásról. A szerbek nemzetiségű alapú népirtást végeztek. A magyar razziában azokat próbálták felelősségre vonni, megbüntetni, akik részt vettek a partizánmozgalomban, és robbantgattak, gyilkoltak, több száz csendőrt és magyar katonát megöltek. A körülbelül 3500 – főként szerb és zsidó – halott közül becslések szerint 80 %-a  – mai szóhasználattal – terrorista volt. Közülük sokan fegyveres harcban estek el, miután a magyar katonák, csendőrök tűzharcban védekeztek a rájuk támadókkal szemben. Néhány jellemző eset: A bevonuló magyar csapatokat egy nő virággal köszöntötte. Amikor egy katona át akarta venni, akkor a nő lelőtte. Elszállásolt katonákat, csendőröket éjszaka a szerb családfő (a felesége, a gyereki segédletével) vasvillával ledöfte.
Lényeges különbség a két rémtett között, hogy Magyarországon – példátlan módon – a második világháború kellős közepén felelősségre vonták a razzia irányítóit. Majd 1945 után Reis István szociáldemokrata igazságügyi-miniszter intézkedésére – a kormány és a parlament tudta nélkül – sok magyar főtisztet, tisztet kiadtak Jugoszláviának, ahol 1946-ban elítélték és kivégezték őket. Magyarország a Hideg napok c. nagyszabású filmben is elismerte a felelősségét, és emléket állított az 1942-es razzia áldozatainak.
          Ezzel szemben szerb részről a kínzások, mészárlások kiötlői, végrehajtói nemzeti hősök lettek, kitüntetéseket kaptak, amiket a mai napig sem vontak vissza.
            2009-ben Sólyom László magyar és Tadics szerb elnök megállapodott, hogy a két ország történészbizottságokat hoz létre az 1944–45 vérengzések kivizsgálására. Kiváló példa Katyn, ahol Sztálin parancsára jóval kevesebb lengyel katonát és civilt öltek meg a szovjet belügyisek, mint ahány ártatlan magyart, németet, horvátot a szerbek, mégis az a nemzetközi emlékezet része lett.