Esendő emberek vagyunk!

Sárgaborsós-almás csirkemáj

A természet fantáziája

A megunhatatlan cicák

Az űrhajózás napjára - humorgyűjtemény

Két asztronauta áll a Mars bolygón s felváltva bámul a Földre, az űrrakétára, a Marsra, egymásra, megint a Földre, a rakétára...
Az egyikük nem bírja tovább és felkiált:
- Ne rám bámulj, nem én vágtam rá a kulcsra az ajtót!

Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott arról, hogy a Szovjet tudománynak túl kell szárnyalnia az amerikait, ha az amik a Holdra szálltak, a Szojuz űrhajónak le kell szállnia a Napon. A vezérűrhajós azt mondta a főtitkárnak:
- De Brezsnyev elvtárs, ez fizikai képtelenség, hiszen minden űrhajósunk szénné ég!!!
Brezsnyev azonban eloszlatta a kételyeket: –Csak nyugalom, elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága e kérdésben is kijelölte a helyes utat: a leszállást éjszaka kell végrehajtani, amikor nem süt a Nap!

Fellövik az első magyar űrhajót. Legénysége két disznó és egy rendőr. Beállnak a föld-körüli pályára. A pesti irányítóállomásról megy a jel felfelé, beleszól egy tiszt: - Egyes számú legénységet kérném a mikrofonhoz!
- Röf-röf-röf, egyes számú disznó vagyok.
- Mondja el, mi a feladata!
Megszólal a disznó:
- Jelentem, van előttem negyven gomb, azoknak a kezelése, s a Jupiter bolygó megfigyelése.
- Rendben, küldje ide a kettes számú legénységet!
- Röf-röf-röf, kettes számú disznó vagyok.
- Mondja el, mi a feladata!
- Jelentem, van előttem ötven gomb, azoknak a kezelése, s a Mars bolygó megfigyelése.
- Köszönöm, küldje ide a következőt!
- Halló, Kovács kettő tizedes vagyok.
- Mondja el, mi a feladata!
- Jelentem, gombokhoz nem nyúlni, disznókat etetni.

Megkérdezik a magyart, az oroszt és az amerikait, mennyiért lövetnék ki magukat az űrbe.
- Én harmincezer dollárért!  – mondja az orosz.
- És mit kezdesz harmincezer dollárral?
- Először is adnék tízezret a gyereknek, tízet a feleségemnek, tízet pedig megtartanék.
- És te, amerikai, mennyiért lövetnéd ki magad az űrbe?
- Hatvanezer dollárért.
- És mit kezdenél hatvanezer dollárral?
- Először is adnék húszat a gyereknek, húszat a feleségemnek, húszat pedig megtartanék.
- Hát te, magyar, mennyiért lövetnéd ki magad az űrbe?
- Kilencvenezer dollárért!
- És mit kezdesz kilencvenezer dollárral?
- Adnék neked harmincat, mert te szerezted az üzletet, harmincat megtartanék, harmincért meg kilőnénk a Vologyát!

A Marson járt űrhajós élménybeszámolót tart a barátainak. Egyikük azt kérdezi:
- Találkoztál marslakókkal?
- Hogyne, egy hónapot eltöltöttem közöttük.
- És milyenek ott a nők?
- Pont olyanok, mint a földiek, csak éppen hátul van a mellük.
- De hiszen ez borzasztó!
- Borzasztó? Ugyan már! Tánc közben kifejezetten kellemes.

Robika vágyakozva néz egy űrhajót a játékboltban.
- Mennyibe kerül?
- Tízezer forint.
Robika tudja, hogy ez nagyon sok, ennyit nem adnának a szülei. Megkérdi hát:
- Tessék mondani, félre lehetne tenni addig, amíg beteg leszek?

A költészet napja alkalmából - A magyar nyelv egyedülálló bravúrja - levél csupa "H"-val

Hatalmas horgony (2023-ban Pólában a nagy csapat.)

Helgám!

 Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel, Heyne honában, Hannoverben, Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért Hans  Herbertet.
 Hetedikén hétfőn hárman Hédivel Hugóval, (Holland házaspár) Hágából  Helsinkibe hajóztunk.
 Hédi horgolt, hímzett. Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott, hogy Horatiusnak hódoljon.
 Hajósaink hevenyészett hálóval, horoggal hitvány heringet halásztak.

 Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsónakként himbálták, hányták Herkulesünket.
 Helsinki hídjai, hétemeletes házai, hatalmas hengerműve, hőerőművei hatásosak. Harisnyagyárai, húsüzemei hetedhét határban híresek.

 Huszonharmadikán hangversenyen Händel, Haydn, Hubai hegedűversenyét hallgattuk.
 Hébe-hóba hülyéskedtünk, hotelünk halljában huncutkodtunk, hatásos históriákkal háryjánoskodtunk.
 Havazik Helsinkiben. Hó hull háztetőkre, hidakra, halpiacokra. Hódprémet, hócipőt, halinacsizmát hordanak.
 Hómunkásaik helytállását három havilap hirdeti.
 Hannoiból háborús híreket hoznak, heves harcokról, holnapi hidrogénbombákról. Harctereken háborútól, himlőtől, hastífusztól, hepatitisztől hullanak hajszolt halandók.
 Hőmérőnk higanyszála hajnalban húszig húzódik.
 Háromnegyed hétkor hosszan hangzik Helsinki harangszava.
 Hiva, huomenta! (jó reggelt)  - hallani helyenként.

 Hotelünk hangulatos, hanem hálószobáink huzatosak, hidegek. Helységeiben hintaszékek, heverők háziszőttesekkel.
 Heveny hörgő huruthoz hamar hozzájutottam, hevertem huzamosan.
 Hotelbéli hálótársaink hűvösek, hozzánk. Hugó hajnali háromkor horkol, helytelenkedik, hangulatuk haragosra hanyatlik.
 Hideg hétköznapokon, ha hétkor holdfénynél hólabdázunk, hokizunk,,helsinkiek helyeslő huj huj haját hallgatjuk.
 Hétvégi hóbortunk hógolyózás. Hokizás helyett hol huszonegyezéssel, hol hubertusz hörpintgetésével hevülünk, hűségünket holtig halasszuk.
 Hédi helsinki hölgyekkel hímző hobbijának hódol.
 Holnapra helikopterrel Hamenlinába hívnak Hejkéék.
 Harmincezres helység, hazai Hatvanunkhoz hasonlít.
 Hadtörténész haveromnál, Hejkééknél hálok.

 Hiába hagytalak Helgám Hegyeshalomnál, harmatarcod, hattyúnyakad, hollóhajad, hazaszólít Hejkéék honából. Hazahív Hungária!  Hosszú hontalanságomból, húsvétra hazaérkezem hozzátok Hevesbe. Hermelinbunda hízelegne hiúságodnak, ha hozzáférhető?  Hajnalkának helyes hósapkát, Hubának hullámvasutat helyeztem
 hátizsákomba, Hugónak homokozójátékot, horgászfelszerelést hozok.  Hármótok híjján honvágyam hétről-hétre hatalmasodik. Hiszem, hogy húsvétkor hiánytalanul helyreáll harmonikus házasságunk, Hevesben, házunkban húsvétolhatunk.
 Helsinkiben halak havának huszonhetedikén, hű
                                                                                 Henriked

 Na ezt próbálják meg utánozni más nyelven!...
 

A Délvidék visszatért - 1941. április 11.

          1941. április 11-én kapcsolódott be Magyarország a Jugoszlávia elleni német támadásba, a honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békediktátum nyomán elvesztett Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt.

          A magyar külpolitikát a két világháború között az 1920. június 4-én aláírt, a történelmi Magyarország területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak juttató trianoni békediktátum revíziója határozta meg. Az ország vezetése ehhez a fasiszta Olaszországnál és a nemzetiszocialista Németországnál keresett támogatást. Az 1938. november 2-ai első bécsi döntés visszajuttatta a Felvidék csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, majd 1939 márciusában, Csehszlovákia megszűnése után a honvédség bevonult Kárpátaljára, az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés pedig Magyarországnak ítélte Észak-Erdélyt és a Székelyföldet.

          Mindennek azonban komoly ára volt: a Teleki Pál vezette, 1939 februárjában hivatalba lépett kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség" politikáját követni, külpolitikai szempontból egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe került, egyre szorosabban köteleződött el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Növelni kellett a Németországba irányuló szállításokat, elfogadták a második zsidótörvényt, amely már faji alapon határozta meg a zsidóságot és szűkítette életlehetőségeit, az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

          Az egyensúlyt kereső Teleki Pál, feltehetően a német nyomás ellensúlyozására, rendezni akarta a viszonyt Jugoszláviával. Paradox módon ebben Adolf Hitler hallgatólagosan támogatta, mert úgy vélte, így biztosíthatja a Balkán stabilitását, ha háborút kezd Keleten. A mindössze három pontból álló jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést 1940. december 12-én Belgrádban írták alá. A délszláv állam 1941. március 24-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, három nappal később azonban katonai puccs buktatta meg a németbarát kormányt. Mindez veszélyeztette Hitler terveit, aki a katonai beavatkozás mellett döntött.

          A Führer Horthy Miklós kormányzótól nemcsak átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára – amit március 28-án meg is kapott -, hanem a hadműveletekben való magyar részvételt is, kilátásba helyezve a Délvidék visszacsatolását. Teleki feloldhatatlan dilemma elé került, hiszen a visszautasítással a revíziós eredményeket tette volna kockára, a hadba lépéssel viszont a semlegességet, mert Nagy-Britannia közölte: ezt háborús oknak tekintené. Horthy és Teleki az időhúzást választva a katonai részvétel kérdését minisztertanácsi döntéshez kötötte. A március 28-ai ülésen a feltételeket így határozták meg: ha Horvátország kikiáltja függetlenségét, ezzel Jugoszlávia mint államalakulat felbomlik; ha a Délvidéken az atrocitások miatt a magyarság helyzete tarthatatlanná válik; ha politikai vákuum keletkezik a térségben. A végső döntést április elsején a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén a kormányzó hozta meg, aki a hadba lépés mellett foglalt állást. Teleki a felelősség súlya elől április 3-án az öngyilkosságba menekült, Horthynak címzett búcsúlevelében azt írta: „Szószegők lettünk – gyávaságból... Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok."

          Teleki helyére Horthy Miklós a németbarát Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány élére, aki elrendelte a részleges mozgósítást. A németek április 6-án indították meg támadásukat Jugoszlávia ellen, másnap Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel, de a vezetés legnagyobb megkönnyebbülésére nem üzent hadat. Április 10-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét (Független Horvát Királyság lett), a magyar csapatok csak ezt követően kapcsolódtak be a harcokba arra hivatkozva, hogy Jugoszlávia már felbomlott, így az örök barátsági szerződést nem sértették meg. A vezetés attól is tartott hogy – mivel a németek már Belgrád környékén jártak – a háború a magyar beavatkozás előtt véget ér, és meghiúsulnak a revíziós remények.

          A magyar királyi 3. honvéd hadsereg a trianoni határt átlépve, többszörös túlerőben indult meg a felbomlóban és visszavonulóban lévő jugoszláv haderő ellen, ellenállást lényegében csak a partizánok, a csetnik milícia és polgárőrség tanúsított. A magyar alakulatok négy nap alatt érték el a Duna vonalát, a sereg- és csapattestműveletek április 23-ra fejeződtek be, a honvédség embervesztesége 467 fő volt halottakban és sebesültekben.

          Ezzel a revíziós célkitűzések közül az utolsó is teljesült, a visszakerült 11 417 négyzetkilométernyi délvidéki terület 1 025 508 lakosának 36,6 százaléka volt magyar, a többi horvát, szerb, német, szlovák. Magyarország Trianonban megállapított területe 1941-re csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság több mint négymillióval gyarapodott és a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

          A második világháborús vereség után az 1947. február 10-ei párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek mondta ki az első és a második bécsi döntést, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut is a Duna jobb partján.
MTI

http://szekelyfold.ma/hirek/75-eve-csatoltak-vissza-delvideket - nyomán, általam kiegészítve

JUGOSZLÁVIA FELOSZTÁSA:

LEVÉLZÁRÓK:

Magyar költők mondásaiból

HUMOR