Végtörlesztés görög módra

Te hol bankolsz?

Az interneten találtam 1915-ből

Érdekes gondolatok

A magyarok megalapozták a Habsburgok későbbi nagyhatalmát - 1278. augusztus 26.

A dürnkruti (vagy második morvamezei) csata Habsburg Rudolf és a cseh II. Ottokár király közötti háború döntő csatája volt. 1278. augusztus 26-án a morvamezei Dürnkrut és Jedenspeigen között I. Rudolf és IV. (Kun) László magyar király csapatai döntő vereséget mértek Ottokár hadaira.

Előzmények

Az első morvamezei csatában (1260. július 12.) győztes cseh király, II. Ottokár megszerezte az Osztrák Hercegséghez tartozó területeket (Ausztria, Stájerország, Karintia és Krajna). Ezzel a Német-római Birodalom legnagyobb területi befolyással rendelkező uralkodójává vált, és esélyes lett a német királyi, illetve a német-római császári cím megszerzésére is. A választófejedelmek azonban 1273. október 1-jén Frankfurtban nem őt, hanem egy jelentéktelen grófot, Habsburg Rudolfot választották királlyá. A nagyvonalú és uralkodásra termett cseh király azonban nem fogadta el a választást. Az 1274. november 19-én tartott nürnbergi birodalmi gyűlés azonban felhatalmazta Rudolfot, hogy Ottokárt megfossza Cseh- és Morvaországon kívüli tartományaitól. Az erőviszonyok kezdetben Ottokárnak kedveztek, de a német királynak sikerült megszerezni IV. László magyar király szövetségét, így az ígért magyar támogatással már a siker reményében szállhatott szembe Ottokárral. 1276. november 21-én a feleknek még sikerült békét kötniük, de 1278 nyarára az ellentétek ismét kiéleződtek.

A csata lefolyása

IV. László nem fogadta el Ottokár békeajánlatát, és a magyar haderő élén elindult szövetségese felé, augusztus 6-án Pozsony közelében kelt át a Dunán, és augusztus 23-án találkozott Rudolffal. Eközben a portyázó magyar–kun és osztrák felderítősereg Baksa György és Berthold von Emersberg vezetésével érzékeny veszteséget okozott az ekkor Laa várát ostromló Ottokárnak. A cseh király amint értesült ellenfelei közeledéséről, abbahagyta Laa ostromát, és augusztus 20-án Jedenspeigentől keletre tábort verve készült a csatára. A hadseregek létszáma bizonytalan, Ottokár és Rudolf seregében túlsúlyban volt a nehézlovasság, a magyar seregben jelentős számú kun lovasíjász volt. A magyar és osztrák–német csapatok szövetségesek voltak, de nem álltak közös parancsnokság alatt. IV. László a magyar csapatok mögül egy dombról követte a csatát, seregének tényleges vezetői: Csák Máté (a későbbi kiskirály nagybátyja) és Gutkeled István országbíró (idősebb Gutkeled István egykori szlavón bán és stájer helytartó fia) voltak. Ottokár a cseh sereg bal szárnyán tartózkodott, hogy összecsaphasson a szintén saját csapataival harcoló Rudolffal. A későbbiekben lényeges mozzanatnak bizonyult, hogy Rudolf Kapell Ulrik lovag vezetésével mintegy ötven–hatvan nehézlovast helyezett tartalékba.

A dürnkruti csata vázlata

A csatát a magyar csapatok kezdték, kiválóan alkalmazva a könnyű- és nehézlovasság kombinációját. A gyors mozgású kunok szabadon nyargalásztak a mintegy tíz négyzetkilométeres területen. Először hosszas nyilazással pusztították az ellenfelet, majd a nehézlovasság akkor támadott, amikor az ellenség sorai eléggé meggyengültek. A magyar nehézlovasság is remek teljesítményt nyújtott, a cseh sereg jobb szárnyát szétverve több kilométert nyomult előre, és elérte Ottokár táborát, megfutamította lengyel tartalékát.

Eközben Ottokár serege mélyen dél felé szorította Rudolf arcvonalának jobb szárnyát. Maga az osztrák főherceg is leesett lováról, és pajzsát maga fölé tartva élte túl az ellenséges lovasság rohamát. Rudolf azonban újra lóra ülve megállította a támadást, és tartalékával oldalba támadta a cseh haderőt. A források nem számolnak be róla, de a csata további lefolyásából arra lehet következtetni, hogy az Ottokár táborából visszaforduló magyarok hátba támadhatták a cseh sereg bal szárnyát. Ottokár a veszni látszó ütközetet személyes példamutatásával akarta megfordítani, s a cseh király az osztrák seregnek rontott, de lebuktatták lováról és – bár megadta magát – lemészárolták. A csatában Ottokár seregének nagy része megsemmisült.

Következmények

Győzelmével Rudolf megerősítette német királyságát, visszaszerezte az osztrák hercegség feletti uralmat, és ezek birtokában megalapozta – magyar fegyverek segítségével – a Habsburg-dinasztia későbbi hatalmát.

IV. László nem lehetett tudatában a csata hosszú távú történelmi következményeinek. A belviszályokkal terhelt Magyar Királyságnak annyi előnye származott a győzelemből, hogy megszűntek a cseh–magyar ellenségeskedések. A győzelem emellett hozzájárult IV. László konszolidációs kísérletének átmeneti sikeréhez.

Margit sírjára mécsest vittem 

Ottokár még a Margit-szigeti klastromba is elment IV. Béla kíséretében, hogy megkérje Margit kezét. De ő inkább a rékényszerített fogadalmát tartotta meg. Nekem mindig eszembe jut, mi lett volna a Habsburgokkal, ha IV. Béla unszolására végül is Margit a koszos üstök mosása helyett a prágai Hradzsinban Európa egyik legelőkelőbb udvartartásának úrnője lett volna ebben az időben? Vajon melyik oldalon állt volna a magyar hadsereg, és melyik német birodalmi (nem tévedés, nem osztrák!!!) település alatti mezőn? És akkor legalább nem vethetnénk a Habsburgok szemére, hogy mindent nekünk köszönhettek, a hála meg elmaradt. De ezt szegény Margitka nem tudhatta előre! (Wikipedia alapján)

Okos gondolatok

Lajos napjára

          A név funkciója a személyek megkülönböztetése, azonosítása, ezért mindenkinek joga van a névviseléshez. A névnapok megünneplése nálunk mindennapos dolognak számít, míg számos európai, főként nyugat-európai országban ez egyáltalán nem szokás. Nem találunk ilyen ünnepet a miénktől eltérő kultúrájú népek, kontinensek életében sem.

Naptári napok:
Augusztus 25.

Naptárban nem szereplő névnapok:
Augusztus 19.
Október 10.

Név jelentése:
hírnév, háború, hangos

Név eredete:
Germán-francia eredetű

Név elemzése:
A Lajos név kettős hatással lehet viselőire, akik olykor nagyon kedvesek, felhangoltak, boldogok és kellemes társasági emberek, de máskor mély önsajnálatba burkolóznak, hangulatuk ingadozó és nagyon elutasítóak. Ez a természet mások számára kiszámíthatatlan és kiismerhetetlen, ami a magánéletükben is számos feszültség okozója. Gondolataik és érzelmeik mélyek, de mivel ezt a túlérzékenység fokozza, minden vélt vagy valós sérelem mélyen érinti    őket. 

Becenevek:
Lajoska, Lali, Lalika, Lajcsi, Lajcsika, Lala, Laja, Laci, Lacika, Lacus

Hírességek közül néhányan:
Áprily Lajos - költõ, mûfordító 
Batthyány Lajos - politikus, miniszterelnök 
Galambos Lajos Lagzi Lajcsi - zenész (trombitás), előadóművész, műsorvezetõ 
Gulácsy Lajos - festõmûvész 
Illés Lajos - zenész, zeneszerzõ, énekes 
Kassák Lajos - költõ 
Koltai Lajos - operatõr, filmrendezõ
Kossuth Lajos - politikus 
I. (Nagy) Lajos király – Három tenger mosta országa határát

II. Lajos király – A Csele-patakban lelte halálát
Õze Lajos - színész 
Tisza Lajos - politikus, miniszter 

Forrás: www.nevenapja.hu/index

Kossuth Lajos szobra a Parlament előtt

VISSZATEKINTÉS - A Széll Kálmán (volt: Moszkva) tér látképe madártávlatból

          A tér átalakítása valamivel több, mint ötmilliárd forintba kerül. Utoljára 1972-ben, a metró átadásakor volt némi rendezés. Érdekes, akkor nem vették észre, hogy a téren német katonák nyugszanak, az 1945. február 11-i esti kitörés halottai. A koponya- és csontdarabok furcsa látványt nyújtottak régebben a kerítés mentén felsorakoztatva. A fasor felé kanyargó sínek alatt lőszereket, gránátokat is találtak, naponta többszáz villamos robogott keresztül rajtuk.

          Az egyik legforgalmasabb budapesti csomópont. E mellett sok ember találkahelye volt a tér közepén álló óra. Remélem, korszerű, szép, kellemes tér alakul ki ebből a mai káoszból.

Hungarikum a pálinka!