Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. Tiszteletére tegyünk egy közös sétát a "hírös város"-ban.
Kecskemét nevezetességeiből
Az Alföld minden szépségét és értékét magában rejtő Kecskemét - Bács-Kiskun megye székhelye - Magyarország középső részén, Budapesttől mintegy 85 km-re található.
Az egykori mezőváros impozáns épületeivel igazi nagyvárossá vált a századfordulóra. Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. Neve a „kecske” szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerében is a kecske látható, alatta város jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent."
Cifra palota
A Kálvin téren található a szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalota. Hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény- és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.
Nagytemplom
A főtér meghatározó épülete, mely 1774–1806 között épült. Az építés azért nyúlt ilyen hosszúra, mert az építés alatt tornyát tűz és földrengés is pusztította. Harangja 2,4 tonna, mely a 74 méter magas toronyban található. A kecskeméti Öregtemplom nagyharangja kedvelt magyar nóta.
Városháza
A Főtér másik oldalán áll, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján szecessziós stílusban épült. A város egyik legismertebb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay-majolika (ónmázas, égetett cserép) díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.
Ferences templom
A helybeliek Barátok templomának is neveznek. Eredetileg gótikus stílusban épült, de többszöri átépítés után barokkos hangulatú lett.
Sínház
A város híres szülöttjéről, Katona Józsefről kapta a nevét. Az épület azért hasonlít a budapesti Vígszínházra, mert ugyanazok a bécsi építészek tervezték, Fellner és Hellmer. A helyiek a színházat ékszerdoboznak is becézik. 1895–96 között épült.
Szentháromság-oszlop
A színház előtt álló oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742-ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.
Kecskeméti barackpálinka
Alapanyaga a kajszibarack. Kecskemét környékén, a homokvidék és a löszfelszín találkozási pontján a sok napfényes óra és a hűvös éjszakák adják a gyümölcs egyedi zamatát, kecskeméti barackpálinka egyedi jellegét. Alkoholtartalmának 40% körül kell lenni.
Termálvíz
1987-ben minősítették gyógyvízzé. Magyarországon a dél-alföldi régióban a legmagasabb a napsütéses órák száma, és ezért ideális fürdők kialakítására. A télen–nyáron üzemelő fürdőben három különböző hőmérsékletű termálvizes medence található. 2003-ban adták át a Kecskeméti élményfürdő és csúszdaparkot.
