Karajszeletek vegyes salátával

Hozzávalók:

- 60 dkg sertéskaraj 
- 3 dkg vaj 
- 1 kávéskanál őrölt borsfű 
- 2 evőkanál vörösborecet 

A salátához: 
- 2 fej saláta 
- 2 evőkanál vörösborecet 
- 3 evőkanál olaj 
- 4 borsfűág 
- őrölt bors 
- só

Elkészítése:

A vajat és a borsfüvet simára keverjük, és sóval, borssal ízesítjük. Ezzel a húst bekenjük, majd olajjal kikent tepsiben megsütjük. Amikor kész, felszeleteljük, és kihűtjük. A zsírját ecettel jól elkeverjük, és áttörjük. A salátákat leveleikre szedjük, megmossuk, lecsöpögtetjük, és hosszú, vékony szeletekre vágjuk. A babot és a zöldbabot 8-10 percig sós vízben roppanós puhára főzzük, majd lecsöpögtetjük. Salátástálban az olajat, az ecetes sült 

Séta Erdélyben

 Békási víztározó

 Csíksomlyó

 Fogarasi-havasokban

Szerecsen-sziklák és a Maros

 Atyha - székelykapu

Székelyudvarhely - székelykapu

 Kalotaszegi viselet

Magyarvista - Kalotaszegi szoba

Korond - Fazekasmester háza

Vajdahunyad vára

Tordai hasadék

Nemzetközi diáknapra - november 17.

NEMZETEK KONYHÁJA (magyar) - - A töltöttkáposzta

          A töltött káposztának európai gyökerei nincsenek, még akkor sem, ha a káposzta Európa népeinek egyik fontos tápláléka volt. Újra és újra fellobban a vita arról, hogy a töltött káposzta valóban belső-ázsiai őseink étele, vagy a 150 éves török uralom alatt vettük át a megszálló törököktől. Az utóbbit azzal támasztják alá, hogy töltött káposzta típusú ételek valamilyen formában az egész hajdani Oszmán Birodalom területén előfordulnak. A fenséges étel valódi eredete akkor derült ki, amikor magyar Belső-Ázsia-kutatók, köztük a gasztronómus Cey-Bert Gyula Róbert kelet-turkesztáni helyszíni kutatásokat végzett.

Ott az ősi időkben és manapság is jól ismerték a káposztába vagy más növényi levélbe (karalábé, ribizli) csomagolt, jól fűszerezett „húsos táskát”, amelynek az alapanyaga feldarabolt marha- vagy birkahús sok fűszerrel vegyítve, becsomagolva káposztába, megfőzve, majd kissé megsütve. Ebben az ételben benne van Belső-Ázsia egész ételkultúrája: amíg Európa a húsokat leggyakrabban sütötte, Belső-Ázsiában főzték. Amíg Európa a húsokat nagy darabokban, gyakran „egészben” sütötte, Ázsia a húsokat darabolta. 

Európában az ehető háziállatoknak viszonylag kevés változatát ismerték, addig Ázsiában a háziállatok génközpontjában és annak közelében sokféle ehető állat húsa állt rendelkezésükre, és végül: Európa viszonylag kevés fűszert használt, a köznép számára szinte megfizethetetlenek voltak a drága ízesítők, addig Belső-Ázsia tobzódott a helyi és a vásárolt fűszerekben. A fűszerezésnek kettős célja volt: az ízesítés sokfélesége és a zöldfűszerek gyógyhatásának kihasználása. „Beleépítették” az ételbe a gyógyszert is, így könnyen emészthetővé tették a táplálékot.

A belső-ázsiai alapműveletből – a hagymának az apróra vágott hússal való összepirításából és a belső-ázsiai fűszerezettségből minden megmaradt a mai magyarság ételkultúrájában, mindössze őseink a paprika helyett cayennet és chilipaprikát használtak. Emellett az „egészségbomba” karosszériája a káposzta, amely A-, B-, komplex C-vitaminnal, kénnel, jóddal, kalciummal, káliummal, vassal, klórral, nátriummal, glutaminnal és aminosavakkal telített. Valaha a debreceni ember, ha nem kapott töltött káposztát reggelre „akkor úgy búslakodott a múlt dicsőségén, hogy ez itten már a halálon túli lét, a pokol tornáca”.Mátyás király kedvenc étele is a töltött káposzta volt, és Bonfini feljegyezte, hogy a magyar királyi konyha és a köznép konyhája között sok a hasonlóság. Zsigmond királyról is ismert, hogy az erős, fűszeres magyar konyha híve volt. Egy XVI. századi prédikátor egyik írásában megfeddi az asszonyokat, hogy azok káposztatöltésre hivatkozva hanyagolják a vasárnapi istentiszteletet. 

A XVII. század utolsó felében írt, csáktornyai Zrínyi udvarban készült receptgyűjtemény is ír a töltött káposztáról. A XVIII. század végi K. Mátyus István marosvásárhelyi orvosdoktor az „Ó és új diaetica” című könyvében sokféle töltött káposztáról tesz említést.

Amíg egy rántott szeletet, grillcsirkét vagy steaket szinte csak egyféleképpen lehet elkészíteni, addig annyi töltött káposzta van, ahány ház. Ahogy változatos a magyar népzene, néptánc vagy népművészet, ugyanúgy a töltött káposzta is. A szatmáriak kukoricakását és paradicsomlevet is tesznek bele, az erdélyi magyarok pedig esküsznek, hogy övék a legjobb töltött káposzta, amely vaddisznóból, füstölt hússal, sok csomborral és kaporral készül.

Átutazó futóvendégek elsősorban ősi magyar ételekből szeretnének részesülni. Megszívlelendő, hogy „okkal nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a hagyományos magyar alapanyagok megőrzésére, hiszen azok adják a magyaros ételek lelkét. 

A töltött káposztából egyszerre nagyobb mennyiséget szoktak készíteni, mert több napon át fogyasztható, sőt közben nő az élvezeti értéke.

HOZZÁVALÓK:

40 dkg darált sertéshús
80 dkg savanyú káposzta
8 savanyított káposztalevél
2 fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
5 dkg füstölt szalonna
1 tojás
8 dkg rizs
2 dl tejföl
2 kávéskanál pirospaprika
1 csipet őrölt köménymag
1 mokkáskanál szárított majoránna
2 evőkanál olaj
2 evőkanál liszt

ELKÉSZÍTÉSE:

1. Mossuk át a savanyú káposztát hideg vízben, majd a káposztalevelekről vágjuk le a vastagabb ereket. A hagymát és a fokhagymát hámozás után vágjuk apróra, a szalonnát kockázzuk fel.

2. Pirítsuk meg a szalonnát egy nagy lábosban, adjuk a pörcöt a darált húshoz és a zsírban pirítsuk meg a hagymával. A felét a darált húshoz adjuk. 

3. A maradékot húzzuk le a tűzről és hintsük meg 1 kávéskanál pirospaprikával, majd öntsünk rá 1 dl vizet, és keverjük össze a savanyú káposzta másik felével.

4. A darált húshoz adjuk hozzá a fokhagymát, a rizst, a tojást, 1 kávéskanál pirospaprikát, a köménymagot, a majoránnát, és ízlés szerint sóval, borssal fűszerezzük. A masszát arányosan elosztva kis gombócokká kerekítsük és rakjuk a káposztalevelekre. A hosszanti széleket hajtsuk a húsra, majd alulról tekerjük fel a leveleket. Tegyük a lábosba, a káposztára. Szórjuk rá a maradék savanyú káposztát, és fedő alatt, lassú tűzön, főzzük puhára (kb. 1 óra. Közben többször rázzuk meg a lábost, keverni nem szabad!

5. Szedjük ki óvatosan a töltelékeket, és rántsuk bele a káposztát. Ehhez az olajat forrósítsuk fel, és pirítsuk meg benne a lisztet. Öntsük fel 2 dl hideg vízzel, és keverjük el csomómentesre. Adjuk a káposztához, és 10 percig forraljuk. 
A töltelékeket a tetejére tesszük, és tejföllel kínáljuk.

Budapest ünnepnapjára - nov. 17.

1867-ben, a kiegyezés után, Pesten is hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt. Az új városi választások után 1873. november 17-én, az ünnepi közgyűlésen egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap BUDAPEST ÜNNEPNAPJA. A város első főpolgármestere Ráth Károly lett, polgármesterré pedig Kammermayer Károlyt választották. Ebben az időben került a város fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes.

A város legnagyobb viztározó-medencéjének tetején, a Gellért-hegyen látható ez a kilátókő-szobor, melyen "Buda királyfi és Pest királykisasszony" egymásra talál. Vadász György munkáját 1982-ben állították fel.

A fenti szobor bemutatása mellett az egyik legszebb pesti verssel is tisztelgek Budapest előtt.

Kosztolányi Dezső:
Üllői-úti fák

Az ég legyen tivéletek,
Üllői-úti fák.
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg,
ezer fehér virág.
Ti adtatok kedvet, tusát,
ti voltatok az ifjúság,
Üllői-úti fák.
Másoknak is így nyíljatok
Üllői-úti fák.
Szívják az édes illatot,
a balzsamost, az altatót
az est óráin át.
Ne lássák a bú ciprusát
higyjék örök az ifjúság
Üllői-úti fák.
Haldoklik a sárgult határ,
Üllői-úti fák.
Nyugszik a kedvem napja már,
a szél búsan dúdolva jár,
s megöl minden csirát.
Hova repül az ifjúság?
Feleljetek, bús lombu fák,
Üllői-úti fák.

A lírikus Kosztolányi első kötete, a Négy fal között jellegzetesen századfordulós, szecessziós kötet. Egyik jellegzetessége a Budapest-kultusz, a nagyváros igenlése.

A kötet legnépszerűbb és máig élő alkotása, az Üllői-úti fák (1906-ból) a századfordulón népszerű sanzon reprezentatív darabja, könnyes-bús búcsúzás az ifjúságtól. Az elégikus hangvételt az erőteljes jambusok fokozzák, s a zeneiség melankóliává oldja és általánosítja az egyéni érzést. Azzal, hogy mindegyik versszak második és utolsó sorában újra meg újra nevén nevezi, mintegy megszólítja az Üllői úti fákat, a vers meghitt hangulatát, sejtelmességét fokozza. (Hatszor ismétlődik a sor: Üllői úti fák, mindannyiszor más hangulati árnyalattal, mint egy visszatérő zenei motívum).

Kosztolányi Dezső (1885-1936) kiváló költő és jeles műfordító, mint a fentebb látható emléktábla aposztrofálja, Budapest ma egyik legforgalmasabb, legzajosabb és legbüdösebb pontján lakott a vers megírásakor. Az Üllői út Kálvin tér és Ferenc körút közé eső szakaszának közepén, a 21-es szám alatt. Tekintélyes és tipikus, eklektikus, 4 emeletes pesti bérházról van szó.

A Nap nélkül nincs élet

A tolerancia nemzetközi napján - - - nov. 16. Nők-férfiak a humor tükrében

A fiatal házasok vesznek egy összerakható szekrényt. Hazaviszik, a férj elmegy dolgozni. A feleség összerakja a szekrényt, nézi, nézi, amikor elmegy az utcán a villamos, a szekrény pedig hopp, összedől.
–Nem baj! – gondolja a nő, és újra összerakja.
Jön a villamos, a szekrény újra szétesik. Gondolkodik a nő, mit csináljon. Becsönget a szomszéd férfihoz, jöjjön át segíteni.  Az összerakja a szekrényt, kis idő múlva újra jön a villamos, a szekrény összedől... Mit lehet csinálni? A szomszéd javaslata: – Rakjuk össze, bemegyek a szekrénybe, rám csukja az ajtót, megnézem hol esik szét, és ott megerősítjük.
Így is történik, szekrény össze, a szomszéd be a szekrénybe, de ekkor csöngetnek, jön haza a férj: –Sikerült elszabadulnom hamarabb a munkahelyről, hazajöttem összerakni a szekrényt!
Belép a szobába, látja a szekrényt: –De ügyes vagy, már össze is raktad! –kinyitja az ajtót, meglátja a pasit: –HÁT MAGA MEG MIT KERES ITT?
Válasz: –Nem fogja elhinni: várom a villamost!

Egy téli estén, a vacsora után az ifjú feleség odabújik a férjéhez és csendesen így szól: –Ugye, drágám, az én bőröm olyan, mint a meisseni porcelán?
–Ja.
–És ugye a hajam látványa is oly gyönyörű, mint egy érett búzamezőé?
–Ja.
–És ugye az ajkaim is olyanok, mint egy frissen kinyílt piros rózsa?
–Ja.
–Jaj, drágám, egyszerűen imádom, amikor ilyen költői hasonlatokkal árasztasz el!

–Bennem és a férjemben csak egy dolog a közös: egy napon házasodtunk.

Az iskolás kisfiú odaszalad az apjához: –Apuci! Ha a mohamedánoknak több feleségük is lehet, akkor miért van az, hogy nálunk meg egy férfinak csak egy felesége lehet?
–Azért, kisfiam, mert nálunk a törvény így védi azokat a férfiakat, akik gyengék ahhoz, hogy a maguk erejéből védekezzenek!

Egy fiatal házaspár gyereket vár. Csak még nevet nem találtak neki. Megszólal a férj: –Nevezzük úgy, mint a nagyapámat.
–Még mit nem? Milyen név az, hogy TATA?

 –Idióta voltam, amikor férjhez mentem hozzád!
  –Nem vitatom. De akkor olyan szerelmes voltam, hogy nem vettem észre…

Miért kell a nőnek inkább szépnek, mint okosnak lennie?
Mert a férfiak inkább látnak, mint gondolkoznak.

Mindig aggódom, amikor hétvégére elmész a haverjaiddal - mondja a csinos, fiatal feleség a férjének.
–Ne aggódj, drágám, hamarabb visszajövök, mint gondolnád - nyugtatja a férj.
–Hát éppen ez az!

A fiatalember a presszó asztalnál meséli a barátjának. –Az én feleségem egy 165 centiméter magas, hosszú, hullámos szőke hajú, zöld szemű lány lesz...
–Ilyen pontos elképzeléseid vannak? - kérdezi a barátja.
–Elképzelés? Ugyan! Azt mondta az apja, hogy ha nem veszem feleségül, agyonlő.

A dülöngélő részeg nekimegy egy asszonynak, aki hatalmas pofont kever le neki.
–Már haza is értem? – csodálkozik a részeg.

Két vadász beszélget az anyósokról: –Tudod mikor kacsintottam utoljára az anyósomra?
–Nem, mikor?
–Hát, amikor célba vettem.

A hajótörött – összeszedve utolsó erejét – kiúszik a lakatlan szigetre.
Partot érve a fáradságtól elájul. Arra tér magához, hogy ott áll mellette a felesége és üvölt: –Hol voltál, Józsi?! A hajó már tegnap elsüllyedt

Tudathasadás?