Humoros szómagyarázat

Agglegénység ~ Nőnkívületi állapot
Udvarlás ~ Testi mese
Szalonnasütés (k)éjjel ~ Parázsnálkodás
Kikapós férj ~ Csalárd apa
Aki két nő között ingázik ~ Bicsajozik
Elnyomott férjek lázadása ~ Papuccs
Elfajzott jövendő ~ Utókorcs
Ledorongolás ~ Érvverés
Bérgyilkos előre felvett fizetsége ~ Lelőleg
Felütéssel kezdődő énekeskönyv ~ Dalbumm
Siratóének ~ Keservers
Klarinétos szökése ~ Flótás-futás

Énekesek dicsőítése ~ Sztárnyaló dallamok
Népi mosószer ~ Foltklór
Öregek, ha eláznak ~ Vének az esőben
Öreg zseni ~ Ősztehetség
Humorista ~ Élcsportoló
Trehányság filozófiája ~ Hanyagelvűség
Kábítószeresek orvosa ~ Drogtor úr
Divat felett álló ~ Trendkívüli
Szó nélkül lebukó csatasor ~ Kusshad
Rossz törvény beiktatása ~ Hatályballépés
Mozdulatlasággal teli szeretet ~ Csupasszív

Harakiri ~ Köldöklés
Szimbolizmus ~ Jelképzelés
Megtalált okosság ~ Bölcslelet
A nagy körút eszmeisége ~ Lélekbulvár
Bádogos munkát végző szomorkás pap ~ Pléhbános
Vonzó kerékpár-alkatrész ~ Sármhányó
Latrinatisztító ~ Büzletember
Wc-pletyka ~ Klotyogás
Újkeletű ruhaanyag ~ Posztómodern
Önálló törpék járműve ~ Autógnómia
Törpe szakács ~ Gasztrognóm
Étlap ~ Kajánlat
Befőttelrendezés ~ Kompótzíció
Vérszopók jobbról is, balról is ~ Kétkullancsos politika
Problémát megoldó spanyol nemes ~ Áthidalgó
Útépítők tízóraija ~ Aszfalatozás

Kövérség eltemetője ~ Zsírásó
Elfagyasztás ~ Hideggyógyászat
Téli vendéglátás ~ Hidegenforgalom
Ostobácska szomszéd a vonaton ~ Butitárs
Ronda írás, amivel nem mehetünk sehova ~ Rútlevél
Örökös trónörökösviszály ~ Herceghurca
Jó célra összekoldult pénzösszeg ~ Kalapítvány
Egy tucat sík irón ~ 12lapostol
Poéta ruhája ~ Költőny
Titokban költött vers ~ Íróasztal fióka
Rendszeres újságolvasó ~ Sajtókukac
Főhumorista ~ Élcmunkás
Hogyan tárolják a péksüteményt? ~ Zsömlesztve
Kertész ~ Rügyvéd
Elnöki lakosztály ~ Prezidencia

Így kell élni!

Benedek Elek mesemondó halála évfordulójára - 1929. augusztus 17. Idézetek

Benedek Elek (A székelyföldi Kisbacon, 1859. szeptember 30.-Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”.

Ne félj, ne szégyelld szeretni a hazát! Ma a világpolgárság a divat, de te ne hódolj e divatnak. Inkább légy "vad magyar", mint "szelíd hazafi". Mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak, annál inkább lesz szükség a vad magyarokra.

Itt most meg kell állítanom a tollamat, hogy mondanivalóm sorrendjét meg ne zavarjam. Mert nagy utat kell megtennem még, amíg eljutok odáig, amikor a székely gazdaember iskoláztatja nemcsak a fiait, de a leányait is.

Hát ez ilyen világ volt. Azóta sok huszonnégy óra pergett le, de hála Istennek, egészen még meg nem változott. Mert azt csak összevissza zavarodott fejű gyerekek hihették, hogy huszonnégy óra alatt át lehet gyúrni az egész világot. Ha ugyan hitték.

Soproni szobra

Más a falusi s más a nagyvárosi csecsemő. A nagyvárosi hamarosan beletörődik gyakran nem is a kényszerűség szülte kegyetlenségbe, mely durva kézzel szakítja le az anyai emlőről, s cuclira bünteti. A falusi gyermek piócaként ragad az anyai emlőbe, s onnét csak akkor szakad le, amikor már nemcsak hogy talpra áll, de szaladgál is.

Van-e még magyar ebben a Balzac szamárbőréhez hasonlatosan mind összébb-összébb zsugorodó országban, aki Ignácra merje kereszteltetni a gyermekét?

Ez a fajta az én fajtám, valameddig a vasút meg nem közelíté, oly tiszta maradt, mint a búza, mely csak addig igazán búza, míg semmi másfajta szem közéje nem keveredett.

Igazán nem tudhattam, mit cselekszem, hisz még négyéves valék. Én nem tudtam, mit cselekszem, de tudta a mindent tudó, mindent látó Isten, hogy mit cselekszik, amikor anyókát hosszú sínylődéssel jutalmazá.

Ezt a kertet nem őrizte senki más, csak Isten s a még romlásnak nem indult Becsület. Magas, födeles kerítés vette körül, nem a tolvajok ellen, csupán azért: ha kert - legyen kert.

Két-háromszáz esztendeje éltek már itt a Gálok, a Vajnák, a Bakók, a Putnokiak, a Lakatosok, s édesapám szemében még mindig jövevények voltak. Nincs e mondásban kicsinylés, egyszerűen a történeti igazság megállapítása ez.

Kicsiny falu az én falum, legkisebb az egész vidéken s a legszebb. Gyermekkoromban alig hatszáz lakója volt, s ennek is jó felerészét az én nemzetségem tevé.

Erdő, mező, hegy völgy, falu… minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek?

Csingilingi, szól a csengő,
gyertek, fiúk, lányok!
Föl van gyújtva, meg van rakva
A karácsonyfátok.

(Forrás: Citátum)

NOSZTALGIA - Utcabál a Frisson zenekarral - Alsóörs, 2013. augusztus 17.

          A Frisson zenekar 2010 tavaszától van jelen az igényesen kidolgozott zenét szolgáltatók táborában. A zenekar két alapító tagja, Prikkel Balázs (percussion) és Horváth Attila (dobok) a szervezők és a közönség igényeit figyelembe véve, 2013 januárjában úgy döntött, több formációban működik tovább. Profi zenészek csatlakozásával három csapatot hoztak létre, mely különböző repertoárválasztással egyedi a kínálati piacon.

          A Frisson Zenekar műsora az igényes és közkedvelt, de nem a sablonos, mindenki által agyonjátszott, főleg hazai előadóktól válogatott, táncolható zene kívánalmainak megfelelően került kialakításra. Utcabálokra, fesztiválokra, céges rendezvényekre állították össze, felidézve a táncdalfesztiváloktól kezdődően a 70-es, 80-as évek bulis hangulatát.

          Nem tetszett kezdetnek a "Nekem így is jó", de utána a Száguldás, Porshe  szerelem, Kovács Kati nosztalgia házibulija, a Hungária: Meghalok, ha rám nézel, majd a Pancsoló kislány bájos előadása tényleg bebizonyította, hogy nem a szokványos dalokból hallunk ma este. Felszólítást kaptunk: Mondd meg ha kellek, majd hallottunk az öreg úrról, aki zsirádlit hordott, utána egy aktuális dal következett a Szombat esti tánc, és a Mister Alkohol.

          Ömlött a zene, az öt tagú zenekar tökéletesen "dolgozott", így még az sem volt zavaró, hogy az énekesnő itt-ott csúszott, néha hamiskásan énekelt. Ez egy utcabálon elmegy.

NOSZTALGIA - Keresztes Ildió fellépése Alsóörsön - 2012. aug. 17.

          Korábban kezdte Keresztes Ildikó a koncertjét, mint ahogy a hozzám került röplapon előre jelezve volt, ezért az elejéről lemaradtam. Akkorra értem oda, amikor azon elmélkedett, hogy a rák vagy a szűz követi az oroszlán horoszkópot. Miután megtudta, hogy a szűz, jót derült rajta. De ez a közvetlen stílus a továbbiakat is jellemezte. Mivel tudtam, hogy a fellépők soha nem isznak (bár a poharat időnként felvette Ildikó is, és névlegesen a szájához emelte, reklámozva a környék kiváló borait), ezért nem hihettem, hogy kissé pityókás állapotban van. Ezt a féktelen jókedvet annak tudtam be, hogy itt a nyár, a lehető legkellemesebb volt az idő egy koncerthez, és óriási tömeg gyűlt össze a bulvársajtóban kiválóan reklámozott Keresztes Ildikó meghallgatására.

         Új lemezét is ügyesen reklámozta, két dalt is bemutatott róla. Majd bejelentette, hogy "jöjjön az a bizonyos démon, aki bennem van". És tényleg jött. Olyan mély átéléssel énekelte - hol reszelt hangon, hol rekedtesen - hogy például nem is tudja hányszor ébredt ismeretlen ágyban, hogy az ember egy idő után már el is hitte neki. Különösen azután, hogy mesélt jópofa történeteket, mint például, hogy Tolcsván felejtete magát két napig.

          Nagyon kellemes volt látni ezt a fesztelen viselkedést, mintha szűk baráti körben saját magát kellett volna bemutatnia. A végén azzal búcsúzott, hogy ne higgyenek az újságoknak, hanem neki higgyenek! Engem meggyőzött. Én ezután semmit sem hiszek el a róla szóló pletykákból.

Miért jó a pálinka?

Szent Rókus ünnepére - aug. 16.

Szent Rókus (franciául: Saint Roch), (Montpellier, 1295 – 1327) szent hitvalló, Ferences rendi szerzetes. A dél-franciaországi Montpellier-ben született 1295-ben, mellén apró, kereszt alakú jellel, amiből anyja különleges sorsot jósolt neki. Húsz éves volt, amikor szülei meghaltak. Rókus ekkor pénzre váltotta örökségét, majd a pénzt a szegényeknek és a kórházaknak ajándékozta. Elzarándokolt Rómába, és akkor, az aquapendentei kórházban ápolt először pestisbetegeket. Ezután Rómában és Piacenzában is tevékenykedett.

Ez utóbbi helyen maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön, a város melletti erdőben húzódott meg. A legenda szerint egy kis kutya látta el élelemmel, és egy, az égből leszállt angyal takarta be sebeit. Miután felgyógyult, visszatért szülővárosába, ahol kémkedés gyanújával börtönbe vetették. Ötévi raboskodás után 1327-ben, lényegében ismeretlenül halt meg, bő két évtizeddel az 1348-as nagy pestisjárvány előtt. Nevezetessé az tette, hogy amikor 1414-ben Konstanzban felütötte

 a fejét a pestis, egy ottani szerzetes megemlítette, hogy tud a montpellier-i patrónusról. Erre elrendelték, hogy képmását hordozzák végig az utcákon. A dühöngő járvány épp oly hirtelen szűnt meg, ahogy támadt, és Szent Rókus nevét az egész keresztény világ megismerte. A XIV–XVI. századi Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban sok ház homlokzatára kerültek fel a V. S. R. betűk (Vive Saint Roche – Éljen Szent Rókus), hogy oltalmazza az ott lakókat a pestistől.

 Magyarországon is nagy tisztelet övezi. Például róla nevezték el a nevezetes budapesti Rókus-kórházat. Szegeden egy városrészt neveztek el róla, és létezik egy Rókus nevű település a Felvidéken (ma: Szlovákiában) is. Nagybaracska községben 1888-ban szobrot emeltek a tiszteletére.

Szent Rókust általánosan a pestisből gyógyulók védőszentjének tisztelik. Ünnepe augusztus 16-án van.

Tiszteletére emelt templomok és kápolnák a Trianoni-Magyarországon

Ásványráró – Szent Rókus-templom, Baja – Szent Rókus-kápolna, Budapest (VIII. kerület) – Szent Rókus-kápolna, Cikó – Szent Rókus-kápolna, Csongrád – Szent Rókus-templom, Dunabogdány – Szent Rókus-kápolna, Dunaföldvár – Szent Rókus-kápolna, Érd – Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália-kápolna, Győr – Szent Rókus és Sebestyén-templom, Hásságy – Szent Rókus-kápolna, Kerepes – Szent Rókus-kápolna (1769–1930), Kunbaja – Szent Rókus-kápolna, Nagyatád – Szent Rókus-kápolna, Nagymaros – Szent Rókus-kápolna, Paks – Szent Rókus-kápolna, Palotabozsok – Szent Rókus-Kápolna, Szeged – Szent Rókus-templom, Szigetvár – Szent Rókus-templom, Tárnok – Szent Rókus-kápolna, Tevel – Szent Rókus és Rózália-kápolna, Vác – Szent Rókus-kápolna. 

Vízjárta és alacsony fekvésű Szeged városnak ez a része. 1738-ban pestisjárvány szedi áldozatait a városban. A járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben fogadalomból kápolnát építenek Szent Rókus tiszteletére. 1805-ben alapítják meg itt a plébániát. 1829-ben leteszik az új templom alapkövét, és 1833-ban szentelik fel. Az árvíz nagyon megrongálja. A mai templom 1905-1909 között épül, neogótikus stílusban.

Rózsaszín krémes

Tészta:

·30 dkg liszt

·4 evőkanál porcukor

·1 evőkanál zsír

·1 tojás

·1 dkg szalalkáli

·1 db vérnarancs aroma

·1-2 dl tej

Krém:

·20 dkg vaj

·25 dkg cukor

·1 csomag vaníliás cukor

·6 dl tej

·6 csapott evőkanál liszt

A tészta hozzávalóit jól összedolgozzuk, és 3 lapot sütünk belőle. A krémhez a vajat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. A tejből a liszttel sűrű pépet főzünk, és a kihűlt krémmel összekeverjük. A tésztalapokat megtöltjük a krémmel. A tetejét is vékonyan megkenjük a fehér krémmel, majd tortadarával díszítjük.

(Takácsné Bálint Erzsébet receptje. Forrás: http://webcukraszda.hu/rozsaszin-kremes/ )

IV. Károly Kálvária felszentelésének évfordulójára - 1927. augusztus 15.

Kéttornyú templomáról messziről felismerhető a vulkanikus eredetű, mélyen a tóba nyúló, csaknem ezer éve lakott, 5 km hosszú, 3,5 km széles Tihanyi-félsziget.

            IV. Károly király magyarországi utolsó napjait Tihanyban töltötte 1921 október 26–október 31. között. Innen Madeira szigetére száműzték, ahol 1922. április 1-jén meghalt. 

            A IV. Károly Tihanyi Országos Emlékbizottság kezdeményezésére és szervezésében valósult meg a tihanyi kálvária. Építésének pénzügyi feltételeit a vármegyék biztosították. Az önálló vagy összevont vármegyék 1–1 stáció felállítását vállalták, mind a régi 63 vármegye nevében. Minden stációra felvésték az adományozó összevont vagy önálló vármegyék nevét, valamint, hogy milyen számú vármegyei határozat alapján történt a költségekhez való hozzájárulás. Az adományozó vármegyék címerét dombormű alakjában minden stációra felvésték. 

            A Kálvária építésének célja az volt, hogy miként Jézus Krisztus végigment a szenvedésteli keresztúton a Golgotára, ahol ellenségei keresztre feszítették, de harmadnapra föltámadt, úgy a keresztút stációi szimbolizálják Magyarország sorsát, keresztre feszítését, a király tragikus sorsát. 

            A Kálvária felszentelését Rott Nándor veszprémi püspök végezte 1927. augusztus 15-én. 1950-ig, amíg meg nem tiltották, a keresztúti ájtatosságot nagyhéten a kálváriánál végezték.

            1960. február 21-én kapta az akkori tihanyi bencés plébános, Vass Sándor Alberik a levelet, amelyben a veszprémi apostoli kormányzó hozzájárulása olvasható a kálvária lebontásához, mivel Veszprém megye "15 éves felszabadulását emlékmű felállításával óhajtja megünnepelni... Tekintve, hogy Tihanyba tervezik az emlékművet, a magam részéről helyeslem és támogatom azt az elgondolást, hogy a volt Károly király kálvária helyén állítsák fel. Dr. Klempa Sándor sk. apostoli kormányzó". 

            "1960. Május 3. Zetort fogtak a stációk elé, amelyeket kötéllel a traktorhoz kötöttek, s meghúzatva ledöntötték őket... A látványmegrendítő volt, a falu sírt. 
            Május 14. Az autódaru leszedte, a csapoknál kitördelte a három keresztet. ...

            Május 21. ... Vasfűrésszel lefűrészelték a három korpuszt, és teherautó hozta be őket a plébánia folyosójára. 

            Május 24. Kijött a kálváriára egy autódaru, és megkezdték elszállítani a kőkereszteket, a stációköveket.

            Május 26: A teherautók Veszprém irányában elhordták a keresztek kőanyagát, a kálvária helyéről minden eltűnt, semmi sem maradt ott, csak a keresztek mögött álló kőhalmok. A tihanyi kálváriának consummatum est. Bevégeztetett."

            Klempa Sándor apostoli kormányzó a lerombolt kálvária korpuszait először Zalaszentgrótra majd Sümegre vitette, ahol a temetőben felállították. A stációképek Veszprémbe kerültek, a Szent Margit-templomba. Az Alapítvány pénzén elkészíttették az új stációképeket a Szent Margit-templom számára, hogy a régi stációképek bármikor visszahozhatók lehessenek Tihanyba. 

            Dr. Mail József, tihanyi plébános 1988-ban elvi engedélyt kért a Veszprém megyei egyházügyi titkártól. A válasz: "A kálvária visszaállításának elvi akadálya nincs." 
1988. március 28-án megtörtént a kálvária új alapkő-letétele. 
Tihany község Önkormányzata és a Tihanyi Bencés Apátság létrehozta a IV. Károly Kálvária Alapítványt, amelynek célja, hogy a lerombolt kálváriát helyreállítsák. 

Ma újból látogatható a Visszhang-domb melletti Kálvária hegyen.

(A két képet 2012. augusztus 25-én készítettem.)

Nagyboldogasszony napja - aug. 15.

Nagyboldogasszony napja az egyik legfontosabb katolikus Szűz Mária-ünnep, amelyet Magyarországon augusztus 15-én tartanak. Neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevéből ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosódott Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt.

Nagyboldogasszony napját Szent István rendelkezésétől kezdve ünnepként tartják számon Magyarországon. Ez az ünnep egybeesik a Regnum Marianummal, vagyis azzal a nappal, amikor Szent István Magyarországot felajánlotta a „Szent Szűznek”. Ezen az ünnepen tarthatjuk tehát Magyarország Patrónájának a napját is, a  Mária-kegyhelyekrevaló zarándoklattal, körmenetekkel és az országszerte rendezett búcsúkkal. Különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel. (A képen a kispesti Nagyboldogasszony-templom látható)

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A Muravidéken „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A nap időjárása termésjósló is: ha a „Nagyasszony” szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két Boldogasszony köze, vagyis augusztus 15. és szeptember 8. varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.

Az ünnephez kapcsolódó úgynevezett "Mária-virrasztás" szokása azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt”. A huszadik század elején az egész magyar nyelvterületen élt a „nagyboldogasszonyi virágszentelés”, virágáldás szokása, amikor a népszokás szerint virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót készítenek.

Puskás László - Korculai képek 2/2.

Kommentár nélkül