2013. július 13., szombat

Endrődi-Jókai-Mihálkovics bableves muri – Alsóörs, 2013. július (6/6).

Az idén 14. alkalommal rendezték – a nyaralók örömére – Endrődi Sándor és Jókai Mór legendás barátságának tiszteletére a Jókai Mórról elnevezett bableves kóstolását. A program része a Jókai hajó ill. a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrző Társaság megérkezése az alsóörsi hajókikötőbe, majd Jókai, Endrődi és Dr. Mihálkovics Tivadar szobrainak megkoszorúzása, irodalmi megemlékezés, majd a Jókai bableves megkóstolása. 


            A rendezvény apropója, a nagyvonalú vendéglátás Jókai bablevessel, borral és pogácsával méltó volt az egész rendezvényhez. Ilyen gazdag tartalmú, finoman elkészített levest nagyon ritkán eszik az ember. Gratulálok hozzá!

            A Jókai bableves története rövid. Történt egykoron, hogy nagy írónk Füreden tartózkodván, megkedvelte eme egytálételnek is beillő fölséges eledelt, s így belőle gyakortva fogyasztván, az idők folyamán nevére keresztelődött.
Hozzávalók:
            40 dkg tarkabab, 15 dkg tisztított sárgarépa, 15 dkg tisztított fehérrépa, 10 dkg tisztított zeller, 5 dkg tisztított vöröshagyma, 10 dkg zsír (olaj), 10 dkg liszt, 50 dkg debreceni kolbász, 50 dkg sertéscsülök (én sonkát tettem bele), 2 gerezd fokhagyma, 1 db babérlevél, 1 csokor petrezselyemzöld, 2 l csontlé (húsleveskocka lett + víz), só, kalocsai csemege fűszerpaprika, ecet (ezt elhagytam, biztos vagyok benne, hogy az ecetes változat nem a mi kedvencünk), csipedett, tejföl.
Elkészítése
            A babot egy álló napra beáztattam, de lehet még hosszabban is. A sonkát csak fél napra áztattam be, így kicsit sósabb maradhatott, de óvatosan sóztam a levest az elején, így nem volt gond. A zöldségeket megtisztítottam, feldaraboltam: a vöröshagyma felét kockáztam, a másik felét egyben hagytam. A fokhagymát apró kockákra vágtam, a többit karikáztam, ill. kis kockákra vágtam). A debrecenit is karikáztam.
            A babot és a sonkát a babérlevéllel - egyelőre só nélkül feltettem főni - annyi vízben, ami ellepte. Amikor már puhult a bab, akkor tettem bele a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret, a zellert és a fél vöröshagymát. Ekkor meg is kóstoltam, hogy tudjam, mennyi leveskockát tegyek bele (végül is csak egy kellett).
            Mikor a zöldségek még félig kemények voltak, akkor paprikás, fokhagymás, vöröshagymás rántást készítettem, s a levest azzal sűrítettem. Ezután mindjárt belekerült a csipedett és a debreceni. Mikor a tészta is megfőtt, akkor késznek minősítettem a levest.
(A recept forrása: Mindmegette, a fotókat én készítettem a rendezvényen.)

A "piramisok csatája" - 1798. július 13.

A Napoleon vezette hajóhad miután elhagyta Máltát, 1798. július 1-jén Alexandria előtt vetett horgonyt, melyet a franciák rövid harc után, július 2-án el is foglaltak. Ezt követően egy arab nyelvű proklamációban kihirdette, hogy a lakosságot a mamlukok uralma alól fölszabadítja, valamint vallásukat és erkölcseiket senki nem fogja bántani, már csak azért sem, mivel maguk a franciák is igazhívő muzulmánok. Az egyiptomi nép mindezeket közömbösen nézte és tétlen maradt.
Bonaparte erre Alexandriából a Nílus mentén Kairó felé nyomult, ami nagy nehézséggel járt. Július 13-án Chébreisse mellett Murad, a mamlukok fejedelmének lovas hadával találkozott. Nagy hatású szónoklattal buzdította fáradt csapatait, pl. ekkor hangzott el az azóta számtalanszor idézett mondta: "Katonák! Egy évezred néz le rátok." Négyszög alakzatban állította fel a  csapatokat, a tudósokat és a teherhordó szamarakat a négyszög közepére parancsolva. A „piramisok csatájában” a szuronyoknak rontó mameluk lovasságot sortűzzel letiporta és szétverte, ezt követően pedig a piramisok szomszédságában lévő törököktől a védett táborukat foglalta el (július 21.). Ekkor a franciák mérhetetlen kincsekre tettek szert, mivel a mamelukok, szokásuk szerint, arannyal és ékszerekkel díszítve vonultak a csatába. Ezt követően Napóleon bevonult Kairóba, ahol azt a hírt kapta, hogy Nelson a francia hajóhadat az Abukiri-öbölben (Nílusi csata, 1798. augusztus 1.) teljesen megsemmisítette. Ez a váratlan esemény sem zavarta meg Bonapartét terveiben, sőt, erőteljesebb tevékenységre serkentette. Desaix tábornok Szediman mellett kivívott győzelme (1798. október 7.) Felső-Egyiptomot is megnyitotta a franciák számára. (Kép: Francois Luuis Joseph Watteau)

Az egyiptomi piramisokról

A Vörös-tengertől a Nílusig, s azon túl a Líbiai-sivatagig gazdag és fejlett civilizáció volt az ókori Egyiptom. Északon a folyam deltája, délen a Nílus nagy vízesései határolták, s habár ellenség sokszor átviharzott rajta, hatalmas és emlékezetes ennek az országnak a léte. Az egyiptomiak hite szerint a holtak birodalmába kerülő lélek útravalót is vihet magával: gabonát, olajat, ruhákat, dísztárgyakat. Az egyiptomi kultúra első idejében kis kamrákba temették a halottakat, ezeket a sírkamrákat masztabának nevezték; kezdetben királyaik, a fáraók is csak ilyen sírhelyet kaptak, de a fáraók hatalmának, gazdagságának növekedésével Dzsószer fáraó már hatalmas, lépcsőzetes piramist építtetett emlékhelyül. Az ő piramisa tekinthető az első kőépületnek Egyiptomban. Később a piramisokat úgy építették, hogy az élek a négy égtáj felé forduljanak. A sivatagban mint mesterséges, szabályos kőhegyek emelkednek a piramisok. Közel 70 kisebb-nagyobb piramis ismeretes. A legnagyobbak a Nílus völgyében, az egykori főváros: Memphisz közelében, Gizeh falu mellett láthatók. Itt áll a három óriás piramis. Egyik például eredetileg kiszámíthatóan 146 méter magas volt, de az idő lekoptatott már 8 méternyit a hegyéből. A piramisoknak igen bonyolult belső útrendszere van; a sírkamrába vezető utat szándékosan tették labirintusszerűvé, hogy elrejtsék a sírrablóktól. A piramisok legnagyobb „rejtélye” az, hogy az akkori technikai viszonyok közepette csak nagyon ügyes munkaszervezéssel, nagy embertömeggel, valószínűleg főleg rabszolgákkal építhették őket. Az emberi kéz ősi és maradandó nyomai ezek a kőhegyek, s talán az ókor leghíresebb építészeti emlékei, a világ legkülönösebb „csodái”.
Olyan nagynak érezték magukat e fáraók, hogy hatalmuk örök emlékezetét egy ilyen égbe nyúló, gúla alakú építményben akarták múlhatatlanná tenni. Mivel abban az időben csakis emberi erővel építkeztek, egy-egy ilyen hatalmas sír felépítése sok ezer munkás és rabszolga életébe került.
A sivatag szélén épült piramisokon kívül a fáraók sziklába vájt sírkamrákba is temetkeztek. Egész völgyet ismerünk, melyben végig elfalazott sziklasírok, járatok vannak vágva. Ezt a völgyet Királyok Völgyének nevezik.
Az egyiptomiak a szokásnak megfelelően bebalzsamozták halottaikat, a múmiákat, s a gazdagok – főleg a királyok – sok-sok ékszert vittek magukkal a sírba. Ezért aztán nem is lehetett békés a nyugodalmuk. Alig néhány év elteltével máris rablók törték fel a legjobban elfalazott királysírt is. Az évezredek alatt sorra fosztották ki a piramisokat, sírkamrákat, pincéket. Annak ellenére, hogy a sok ezer éves piramisok ma is állnak – eddig csak egyetlenegy teljesen épen maradt királysír került elő 1922-ben: a Tutánkámon fáraó sírja. Még a tudósok expedíciója számára is nehezen hozzáférhető helyen volt. Ott feküdt benne a fiatalon elhalt király, mint a mesében: arany koporsóban, arany koronával, arany ruhában, gazdagon felékesítve. De nem az aranykincs, hanem a tudós kincse ért a legtöbbet: végre a tudósok szeme láthatta, érintetlen érdekességében, hogyan is temetkeztek, építkeztek az egyiptomiak annyi ezer évvel azelőtt.
A leghíresebb piramis a Kheopsz fáraóé, 137 méter magas. Még azt is megjegyezzük érdekességképpen, hogy Egyiptom legrégibb fővárosa, Memphisz, majdnem ugyanott terült el a Nílus partján, ahol a mai főváros, Kairó áll.
(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

2013. július 12., péntek

Endrődi-Jókai-Mihálkovics bableves muri – Alsóörs, 2013. július 6. (6/5.)

Az idén 14. alkalommal rendezték – a nyaralók örömére – Endrődi Sándor és Jókai Mór legendás barátságának tiszteletére a Jókai Mórról elnevezett bableves kóstolását. A program része a Jókai hajó ill. a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrző Társaság megérkezése az alsóörsi hajókikötőbe, majd Jókai, Endrődi és Dr. Mihálkovics Tivadar szobrainak megkoszorúzása, irodalmi megemlékezés, majd a Jókai bableves megkóstolása. 
            A koszorúzásokat követően az  Eötvös Károly Művelődési Házban nagy élmény volt hallgatni Péller Andrásné (Pannika) nyugalmazott magyar tanárt, aki Jókairól és Endrődiről fennmaradt igaz történetekkel szórakoztatta a nagyszámú közönséget.


            Meglepetést is tartogattak a rendezők, Dallos Szilvia színművész Endrődi: Szélcsend alatt c. novelláját adta elő nagy átéléssel.


            A sötétedéskor kezdődő utcabál zenéjét a Sa-Si Duo szolgáltatta, akikről 2012. augusztus 18-i feljegyzésemben részletesen írtam. 
(A képeket a rendezvényen készítettem.)

2013. július 11., csütörtök

Endrődi-Jókai-Mihálkovics bableves muri – Alsóörs, 2013. július 6. (6/4.)

 A Sirály parkból az Endrődi parkba vezetett az utunk
Az idén 14. alkalommal rendezték – a nyaralók örömére – Endrődi Sándor és Jókai Mór legendás barátságának tiszteletére a Jókai Mórról elnevezett bableves kóstolását. A program része a Jókai hajó ill. a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrző Társaság megérkezése az alsóörsi hajókikötőbe, majd Jókai, Endrődi és Dr. Mihálkovics Tivadar szobrainak megkoszorúzása, irodalmi megemlékezés, majd a Jókai bableves megkóstolása. 

            Az Endrődi parkot a költő, író, irodalomtörténész nyaralója helyén alakították ki. Endrődi Sándor vöröskőből faragott emlékoszlopát (rajta bronz arcképe) – többek között – megkoszorúzta Ferenczy Gábor Alsóörs alpolgármestere és Báró Béla Alsóörs jegyzője, a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrző Társaság nevében Kun Dániel és Soltész Attila.

            Majd Dr. Mihálkovics Tivadarnak, az alsóörsi fürdőtelep megalapítójának permi vörös homokkőből készített szobrához vonultunk. Először unokája, Mihálkovics Tivadar, és rokonuk, Dr. Horváth Péter helyezte el koszorúját, majd az Alsóörsi Polgári Nyugdíjas Egyesület nevében Kovács Judit és Kratochwill Béláné (Mária) koszorúzott.
(A képeket a rendezvényen készítettem)

2013. július 10., szerda

Endrődi-Jókai-Mihálkovics bableves muri – Alsóörs, 2013. július 6. (6/3.)

Az idén 14. alkalommal rendezték – a nyaralók örömére – Endrődi Sándor és Jókai Mór legendás barátságának tiszteletére a Jókai Mórról elnevezett bableves kóstolását. A program része a Jókai hajó ill. a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrző Társaság megérkezése az alsóörsi hajókikötőbe, majd Jókai, Endrődi és Dr. Mihálkovics Tivadar szobrainak megkoszorúzása, irodalmi megemlékezés, majd a Jókai bableves megkóstolása. 


            Jókai Mór szobrát - többek között - megkoszorúzta Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke, Dr. Bóka István Balatonfüred polgármestere, országgyűlési képviselő és Hári Lenke Balatonfüred alpolgármestere, Ferenczy Gábor Alsóörs alpolgármestere és Báró Béla Alsóörs jegyzője.

            Tiszteletteljes javaslattal élek az alsóörsi Önkormányzat felé. Jókai szobrának koszorúzása kisebbfajta technikai nehézségekbe ütközött, mert a virágokat át kellett ugrani, hogy az ünneplők el tudják helyezni a koszorúikat. Azt javaslom, hogy a legközelebbi koszorúzásig vagy a fehér petúniák helyett egy bejárót készítsenek, vagy figyelmeztessék a koszorúzókat, hogy csak bő szoknyában jöjjenek koszorúzni.

2013. július 9., kedd

Endrődi-Jókai-Mihálkovics bableves muri – Alsóörs, 2013. július 6. (6/2.)

Az idén 14. alkalommal rendezték – a nyaralók örömére – Endrődi Sándor és Jókai Mór legendás barátságának tiszteletére a Jókai Mórról elnevezett bableves kóstolását. A program része a Jókai hajó ill. a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrző Társaság megérkezése az alsóörsi hajókikötőbe, majd Jókai, Endrődi és Dr. Mihálkovics Tivadar szobrainak megkoszorúzása, irodalmi megemlékezés, majd a Jókai bableves megkóstolása. 
            A balatonfüredi vendégek, a turisták és a helyben lakók a mólóról átvonultak a közeli Sirály parkba.



(Folytatom)

2013. július 8., hétfő

Endrődi-Jókai-Mihálkovics bableves muri – Alsóörs, 2013. július 6. ( 6/1.)

Az idén 14. alkalommal rendezték – a nyaralók örömére – Endrődi Sándor és Jókai Mór legendás barátságának tiszteletére a Jókai Mórról elnevezett bableves kóstolását. A program része a Jókai hajó ill. a Balatonfüredi Reformkori Hagyományőrző Társaság megérkezése az alsóörsi hajókikötőbe, majd Jókai, Endrődi és Dr. Mihálkovics Tivadar szobrainak megkoszorúzása, utána irodalmi megemlékezés, majd a Jókai bableves megkóstolása, végül utcabál. 
Ez évben a rendezvény keretében tombolát is szerveztek a magyarországi árvízkárosultak javára. A kisorsolásra váró tárgyakat alsóörsi vállalkozók, szervezetek és civilek ajánlották fel.
            A Jókai hajó Balatonfüredről indult. Fogadásukra a hangulatos térzenét a herendi Bauernhuber családi zenekar szolgáltatta.
   (Folytatom)