Szójátékok magyaroknak 2/1.

Kedves szójátékok, csak magyaroknak (vannak benne régiek is!)! Más nyelvre lefordíthatatlan. 

Hogyan kerülhető el a másnaposság?

Részegnek kell maradni.

Mi a szabadesés ?

Ahogy esik, úgy puffan.

Kik laknak az üveg alján?

Buborék.

Hogyan segít a jó férj a házimunkában?

Felemeli a lábát, hogy az asszony alatta is ki tudjon porszívózni.

Ki követi el a legtöbb összeadási hibát?

Az anyakönyvvezető.

Meddig beszélgetnek a süketnémák?

Lámpaoltásig.

Mit lehet enni az üzemi konyhán?

Üzemi koszt.

Mit mond a kannibál leánykéréskor?

Légy az eleségem !

Mit eszik a vegetáriánus kannibál?

Zöldségest.

Miért keverik az ausztrálok balra, az amerikaiak jobbra a kávét?

Hogy elolvadjon a cukor.

Miért megy a párna orvoshoz?

Mert huzatot kapott.

Mi az: drót végén van és fekete?

Kezdő villanyszerelő.

Mi van a villanyszerelő sírjára írva?

Jó vezető volt.

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Rahó 7/2.

Rahó történetéből

• 895-1920 – Magyarország része
• 1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
• 1938/1939-1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

550 éves város.1447-ben Rahow néven említi először oklevél.

A legenda szerint ezen a tájon gyülekeztek egykor a betyárlegények, itt számolták össze a gazdagoktól elvett kincseket, hogy aztán a szegények között szétosszák azokat.

A régészeti ásatások bizonyítják, hogy már jóval korábban lakott volt ez a vidék. A város közelében ugyanis késő bronzkori, tehát az időszámításunk előtti II. évezred végéből származó leletekre bukkantak.

Lakossága a legrégibb időktől kezdve állattenyésztéssel (főleg juhászattal), halászattal, vadászattal foglalkozott. Termékeiket messze földön, többek között Bulgáriában értékesítették.

Rahó megsínylette a tatár-mongol hódítást, különösen 1241-ben, amikor Batu kán hatvanezres hordája a Kárpátokon át Magyarország ellen vonult. A tatárok a föld színével tették egyenlővé a városokat és falvakat, lakosságuk nagy részét legyilkolták vagy rabságba vetették. A mohácsi csata után 1526-ban a magyar állam szétesett, Kárpátalja nagyobbik része török megszállás alá került. De nemcsak a tatárok, törökök támadásai tették tönkre Rahót és vidékét, hanem az erdélyi fejedelem és a Habsburg császár-király közötti háborúk is.

A XVI. század elején Rahó vidéke a Forintvery és a Drágffy családok birtokába jutott, melyeknek azonban nem sikerült teljes mértékben jobbágyi sorsba juttatni népét, 1526-tól pedig a nagybocskói kincstári uradalomhoz tartozott. 1572-es években az egész vidéket Büdi Mihálynak, később Károlyi Lászlónak zálogosították el. 1600-ban 14 jobbágyudvart számlált. A jobbágyok tizedet fizettek a juhtenyészés jövedelméből.

A Mária Terézia által kiadott úrbéri rendelettel 120 rahói udvar kapott földet, ezért évente összesen 1 180 napot igás, 3 760 napot gyalogos robotként voltak kötelesek ledolgozni, ezen kívül a termés kilencedeként évi 153 forintot fizettek be a kincstár javára.

A XVII. században a huszti domíniumhoz csatolták Rahót és vidékét, az akkor talált, és kitermelt sót a Tiszán Nagybocskóra szállították. A sóbányászokat felmentették a domíniumnak járó tized fizetése alól. Egyre több fát is szállítottak a Tiszán, 1720-ban például 94 tutaj indult útnak Rahóról az Alföld felé. 1724-ben megnyílt a városban az első fafeldolgozó üzem.

A XVIII. század végén - a XIX. század elején Rahó gyors fejlődésnek indult.

Az első Tiszán átvezető fahíd 1782-ben épült, ettől kezdve a város a Felső-Tiszavölgy fontos gazdasági, kereskedelmi, politikai és kulturális központjává vált.

1792-ben és 1828-ban épültek görög katolikus templomai.

Az 1848-1849-es magyar forradalom véget vetett ugyan a jobbágyrendszernek, a földreform azonban nem juttatta elegendő földhöz a földműveseket, ami jogos elégedetlenséget szült körükben. Panaszaikban követelték a föld újra elosztását, halászati és vadászati jogaik visszaállítását.

Az 1900. évi népszámlálási adatok szerint Rahó lakosainak száma 5 873 fő volt, ebből 4 157 ruszinnak, 896 magyarnak, 772 németnek, 23 románnak vallotta magát. Első állami elemi iskolája 1895-ben nyílt meg, az 1908/1909-es tanévben hat tanítója 242 gyereket oktatott.

1910-ben 6577 lakosából 4432 ruszin, 1177 magyar és 917 német volt.

Súlyos megpróbáltatások jutottak osztályrészül a rahóiaknak az első világháborúban. 1914. szeptember 10-én az orosz csapatok támadást indítottak a vidék ellen és súlyos harcok után októberben elfoglalták a várost, 1915 elején azonban az osztrák-magyar csapatok visszafoglalták azt. 1919-ben pedig román csapatok hatoltak be Rahóba, melyeket 1920 tavaszán cseh-szlovák megszálló csapatok váltottak fel. A trianoni békediktátum (1920. június 4.) Rahót is, akárcsak egész Kárpátalját, Csehszlovákiának adta. Neve Rachov lett.

A Kárpátalja visszatérésekor Rahóra 1939 márciusában vonultak be a magyar katonák. 

1941. június 26-án 12.10-kor (a kassai bombázás részeként) Tiszaborkút és Rahó között mélyrepüléssel géppuskatámadás ért egy Budapest felé haladó gyorsvonatot. A támadás eltérő források szerint egy, két vagy három embert ölt meg, három súlyos és hat könnyebb sebesülést okozott. A gépeket ekkor a jól látható felségjelek alapján szovjetként azonosították. (A kép rekonstrukció.)

A Vörös Hadsereg - miután súlyos harcokat vívott a Tatár-hágón, majd Kőrösmezőnél a magyar honvédséggel, annak szervezett visszavonulása után - 1944 október 16-án foglalta el a várost, neve újra Rahovra módosult. A szovjetek 93 magyar és német férfit és nőt hurcoltak el innét koncentrációs táborokba, 32-en sohasem tértek haza.

1958-ban kapta városi rangját.

A 2001-es napszámlálási adatok szerint Rahónak 14 969 lakosa van, ebből 1 037-en vallották magukat magyarnak.

A szovjet érában tovább folytatódott a város iparosítása. Rahó legnagyobb iparvállalata a kartonpapírgyár fénykorában a múlt század nyolcvanas éveiben több száz főt foglalkoztatott. Hasonló számú munkaerővel rendelkezett a faipari kombinát és igen sokan dolgoztak az iparművészeti termékeket előállító vállalatnál.

Ukrajna függetlenné válásával hivatalos neve Rahivra módosult. A jelentkező mély gazdasági válság igencsak hátrányosan érintette az itteni üzemeket és gyárakat, munkások százai váltak munkanélkülivé. Ők a határon túl kerestek megélhetést önmaguk és családjuk számára. Bár a helyzet a múlt század kilencvenes évei óta sokat javult, a munkaképes férfiak egy része még mindig a külhonban dolgozik, többnyire az ottani nagyobb építkezéseken. Jelenleg a kondenzátorgyár, a már említett kartonpapírgyár és a faipari kombinát foglalkoztatja a legtöbb munkást.

A KMKSZ rahói alapszervezete 1989-ben alakult 63 taggal. Az érdekvédelmi szervezettel szinte egyidőben jött létre a Petőfi Sándor Anyanyelvi és Művelődési Kör. Vezetője Bilics Éva.

Már az 1991/92-es tanévben a Rahói Általános Iskolában 24 tanuló önálló tantárgyként a Rahói 1. Sz. Középiskolában 114 tanuló pedig fakultációs foglalkozások keretében kezdte tanulni a magyar nyelvet. Rahón rendszeresen szerveznek anyanyelvi vetélkedőket a városban és a környező falvakban szórványban élő magyarok számára. (Legfontosabb forrás: Wikipedia)

Jópofi a Mórickából

Savanyú a szőlő 
- mondta az oroszlán és megette a szüretelőket.

Csicseriborsó-püré

Hozzávalók

- 1 konzerv csicseriborsó 
- 4 gerezd fokhagyma 
- 1 citrom 
- késhegynyi pirospaprika 
- fél kávéskanál őrölt kömény 
- 2-2 evőkanál petrezselyem és olaj 
- őrölt bors 
- só

Elkészítése

            A csicseriborsót szűrőben lecsöpögtetjük, leöblítjük, majd félretesszük száradni. A fokhagymagerezdeket finomra vágjuk, majd a borsóval együtt robotgépbe tesszük. Ráöntjük a citrom levét, 2 evőkanál vizet, megsózzuk, megborsozzuk. A pirospaprikát is beletesszük, majd finom pürét keverünk belőle. Tálba kanalazzuk, meglocsoljuk az olajjal, megszórjuk a köménnyel és a finomra vágott petrezselyemmel. Sűrű pörköltek mellé kínálhatjuk köretként, és pitát is tálalhatunk mellé.

(Forrás: 109.hu – Recept)

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Rahó 7/1.

Rahó (ukránul: Рахів [Rahiv,Rakhiv], oroszul: Рахов [Rahov], szlovákul:
Rachov, románul: Rahău) város Ukrajnában, Kárpátalja megye észak-nyugati részén, 1958-tól a Rahói járás székhelye.

Lakossága 15 ezer fő, ebből 1 100 magyar.

Fekvése

Técsőtől 70 km-re keletre a Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál, a Tisza két partján terül el a Kárpátok déli lejtőin, magas hegycsúcsok között egy völgykatlanban, a tengerszint felett 430 méterre, Ungvártól 209 kilométerre fekszik. Rahómező (Rachová Poiana), Aknarahó (Rachová Kosulská) és Bocskórahó(Rachová Bochuvská) egyesülése. Határában 1,5 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza. Megközelíthető országúton és vasúton egyaránt. Vasútja révén összeköttetésben áll a legnagyobb nyugat-ukrajnai városokkal – Lemberggel, Ivano-Frankivszkkel. Rahón megfigyelhető a legmagasabb (900 m) és a legalacsonyabb (400 m) utcák tengerszint fölötti elhelyezkedésének különbsége.

Nevének eredete

A város elnevezéséröl több verzió is létezik:

1. Tulajdonnév - Rach, Rah, Raho nevű gazdag nemestől származtatják a város nevét.

2. Erdélybõl es Magyarországból erkezõ Galiciáaval kereskedõ viszonyokat tartó elárusitók Rahó város helyén megálltak, hogy megszámolják  jövedelmüket (ukrán szó ráhuváti, рахувати - számolnit jelent).

3. A parasztfelkelõk lázadása idejében, a parasztvédelmezõk itt  álltak meg, hogy összeszámolják a gazdagoktól elkobzott vagyont és osszák szét azt a szegények között.

4. a Rahó pataknévből, az pedig a szláv orehov (= diós, mogyorós) szóból származik.

(Fő forrás: Wikipedia)

Bevándorlókról érdekességek 2016-ból

          A magyar határt ostromlókat hangosbeszélőn vezényelték angol és arab nyelven. Utána megkérdezték tőlük, honnan szereztek hangosbeszélőt. Azt mondták, Szíriából hozták magukkal.
          Tehát ezek a fiúk nem élelmiszert, vizet, ruhát, hálózsákot, iratokat hoztak magukkal a 10 ezer kilométeres útra, hanem hangosbeszélőt!

          Afgán csoport eltévedt, és elkapták őket a román rendőrök. Amikor megtudták, hogy Romániában vannak, könyörögtek, hogy toloncolják vissza őket Szerbiába, mert ők nem akarnak Romániában lenni, ők Magyarországra tartottak.

      Román embercsempész cigányok zseniális találmánya:  cigány népviseletbe öltöztették az arab "menekülteket" a déli határunk mentén, és vitték Ausztriába. A magyar rendőrök ha ellenőrizték őket, megrémültek a cigány népviselet láttán. (Nehogy romaüldözéssel vádolják őket.) Semmilyen igazolványt nem kértek, hanem intettek, hogy mehetnek tovább. Az arabok Ausztriában szépen összehajtogatták a jelmezt, betették a csomagtartóba, kivették a saját ruhájukat, felvették - és eltűntek a bécsi forgatagban. A romániai cigány zseni emberek pedig mentek vissza Drávaszabolcsra. Ott már várták őket, mert mobilon leadták a szöveget az arab menekültek az ismerőseiknek - a legbiztosabb út velük közlekedni, kerül amibe kerül.

És 2016-os viccek:

Cicahumor

Csetneki Juhász Balázs: Haiku

Hol volt, hol nem volt,                       

Egyszer lehet megfogni,

Kettőszázhúsz volt.                                  

                   ---

Hajdúböszörményben   

Bolha ül bő szőrmében

Egy bősz örményben.            

           ---

Ha a vágyra vágy                        

Űzi, hajtja a véred,                             

Szerelem a béred.              

                   ---

Az alom álom,                              

Vagy az álom alom?                                    

A kutya sorsa.

             ---

Vár a csúcson a vár,

Blúzodon nem nyílik a zár,

Kár, nagyon kár.

                 ---

Szétázik a papír kád,

A hatalom fütyül rád,

Hiába mutogatod a papírkád.

                 --

Rám hiába vársz,

Rád hiába várok,

Elillant a szerelmi mámor.

                ---

A halál

Ha nem talál,

Kivár.

                ---

Bazárom, hála

Vége a napnak,

Bezárom, batárom.

                ---

Virágzó hársfák illatát,

Zümmögő méhek szárnyai

Repítik tovább.

               ---

Nádasok zúgása,

Vizek csobbanása,

Szúnyogok románca.

               ---

A csend ölel,

Elakad a szavam,

Zavarba ejt.

             ---

Szól a nap: dolgozz!

Szól a sors: ölelj magadhoz

 A tied vagyok.

               ---

Fák levele hull,                    

Sietve távozik a nyár,                            

Elpattant egy húr.                     

               ---

Virágok szirma hullik,

A szerelem múlik,

A fájdalom bújik.

               ---

Tartalom és forma,

Nagyon csíp a torma,

Tartalom: ez győzelmi tor ma.

              ---       

Lehetsz goromba,

Százhúsz éves koromban,

Hideg a leves.

              ---

Kerül az álom,

A telihold a párom,

Csókodat várom.

         ---

Az én barátom

Tótágast állt a nyáron,

Ez ám haiku.

        ---

A szép tükrödbe

Ha álmodozva bámulsz,

Vágyadat látod.

      ---

Kihűlt csillagok,

Elűzött a Szahara,

Vár rám Alaszka.

       ---

Az élet kútja:

Lent hol a hölgyek féltőn

Őrzik a völgyet.

     ---

A bús plébánost

Úgy hívják az emberek:

A plébánatos.

Az egészséges hagyma recepjeiből

       A friss hagyma kiváló és olcsó téli vitaminforrás, bár kevesen szeretik a nyers hagymát. A következő receptek segíthetnek abban, hogy "dugjuk el" ezt az egészséges zöldséget ételeinkben.

Májkrémes hagymasaláta

Két keménytojást apróra feldarabolunk, egy fej hagymát igen apróra felkockázunk. Egy doboz jó minőségű májkrémet elkeverünk diónyi vajjal, majd hozzá adjuk a hagymát és a kockára vágott keménytojást, majd ezt is elkeverjük. Amennyiben szükséges sózzuk, borsozzuk. Pirítóssal, uborkaszeletekkel kiváló vacsora, zsúrkenyérszeletekre helyezve vendégváró finomság, sörkorcsolya.

Hagymás töltött tojás

10 tojást keményre főzünk, kettévágunk, a sárgájukat óvatosan kiszedjük a fél tojásokból, a tojásfehérjéket félretesszük. A sárgáját villával összetörjük, majd hozzá adunk egy tejbe áztatott zsemlét, jól kinyomkodva, és villával összetörve, igen apróra vágott hagymát, diónyi vajat, kevés sót, borsot, pirospaprikát és annyi majonézt hogy jól kenhető sűrű masszát kapjunk, valamint egy fél evőkanál tejfölt. A keveréket simára keverjük majd a tojásfehérjékbe visszatöltjük. Egy tálon úgy helyezzük el a tojásokat, hogy a domború felük legyen felül. A maradék sárga tölteléket 1,5 dl tejföllel elkeverjük és díszítésképpen a töltött tojásokra öntjük. Hűtőben jól lehűtjük, hidegen tálaljuk.

Kedvenc hússaláta

Majonézt ízlés szerint tejföllel elkeverünk, sóval, borssal, kevés pirosarannyal ízesítünk. Ebbe belekeverünk apróra vágott sonka, sajt, paradicsom szeleteket és az igen apróra vágott hagymát. Lehűtve pirítóssal, vagy zsúrkenyérrel tálaljuk.

Hagymás csirkesaláta

Sült csirkecombot lehűtve apróra szeletelünk. Sóval, borssal ízesített majonézes tejfölös dresszinget készítünk, majd beletesszük az apróra vágott hagymát, a csirkehúst, és apróra felszeletelt, vagy felkarikázott savanyú uborkát. Lehűtve, pirítóssal tálaljuk.

Rántott hagyma

Egy nagy hagymát két-három karikára vágunk. Lényeges, hogy a szeletek vastagok legyenek. Ezt lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgatva bebundázzuk, majd forró olajban néhány perc alatt aranybarnára sütjük. Tejföllel, friss kenyérrel tálalva kiváló eledel.

(Interneten kaptam)

A modern ember ősei folyók mentén hagyhatták el Afrikát

            Három ősi, ma már jobbára betemetett folyó szelhette át egykoron a Szahara sivatagos területét, vízben és növényzetben gazdag természetes útvonalat kínálva a modern ember őseinek, amikor hozzávetőleg százezer évvel ezelőtt megkezdték kiáramlásukat Afrikából - állítják a Hulli Egyetem tudósai.

            A PLoS ONE című tudományos kiadványban közzétett tanulmányuk szerint elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy 130–100 ezer évvel ezelőtt három kiterjedt folyórendszer létezhetett Észak-Afrikában. A brit tudósok olyan számítógépes modellt alkottak az akkor fennálló természeti és légköri adottságok figyelembe vételével, amellyel egyebek között kiszámították, hogy a monszunidőszakokban mennyi csapadék hullhatott a 12 millió négyzetkilométernyi területre. A program kimutatta, hogy az esőzések a határa mostani monszunövezetnél több száz kilométerrel északabbra húzódott.

            A modell a topográfiai adatok segítségével azt is felvázolta, hogy a csapadék milyen úton-módon távozhatott el a térségből. A víz három, ma már javarészt kiszáradt folyót táplált: az Irharhárt, a Szahabit és a Kufrát. Amikor a sivatagot teljes hosszában keresztülszelő folyók megteltek, akkorák lehettek, mint a Missouri vagy a Rajna, és egyfajta "zöld folyosókat" alkottak északi irányban, a Földköz-tenger felé. Vízgyűjtő területük azonban lényegesen szélesebb volt, például az Irharharé, amely a három közül a legnyugatabbra kanyargott, akár száz kilométeres is lehetett. Medrük mentén hatalmas kiterjedésű lagúnák és lápok képződtek, természetes életteret biztosítva növényeknek és állatoknak.

            A kutatók úgy vélik, hogy a Homo sapiens hordái ezeket az ősi, az évezredek során a homokdűnék által befedett folyókat követve - legnagyobb valószínűséggel az Irharhar nyomvonalán haladva - indulhattak el Afrikából, hogy aztán szétszóródva betelepítsék a Földet. "Izgalmas belegondolni, hogy százezer évvel ezelőtt három nagyobb folyam kígyózott keresztül a szaharai sivatagon egészen a Földközi-tengerig, és őseink ott vonulhattak partjaik mentén" - mondta Coulthard.

            A tudósok zöme egyetért abban, hogy a mai ember ősei 125-100 évvel ezelőtt kezdték elhagyni Afrikát. Mindmáig vita van azonban arról, hogy vándorlásuk során milyen útvonalat követtek, és hogyan tették meg a több ezer kilométeres utat. Egyes feltételezések szerint először a fekete földrész nyugati partján haladtak végig, majd a Földközi-tenger mentén a Közel-Kelet felé vették az irányt. Mások szerint a Nílust követték, hogy aztán elérjék a Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította Arab-félszigetet. Akadnak olyan kutatók, akik azt állítják, hogy a hordák többféle irányba kerekedtek fel, és nem egyszerre, hanem különböző időpontokban.

            A Közép-Afrikából szétszéledő törzsek számára kézenfekvőbb lett volna egyenesen keresztülvágni a sivatagon, amely azonban a Föld egyik legszárazabb térségeként rendkívül nehéz, embert próbáló terep. Az ősi "zöld folyosók" mindazonáltal megoldást kínálhatnak a dilemmára, hiszen elegendő táplálékot és vizet biztosíthattak a vándorló hordáknak. Ráadásul régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Szaharában valaha települések léteztek, alátámasztva azt a feltételezést, hogy az ősi folyók lényegesen nagyobbak voltak a maiaknál, és mindig lehetett bennük víz.

            A kutatás vezetője megemlítette, hogy az Irharharnál végzett ásatások során találtak olyan kőszerszámokat, amelyek abból az időszakból származnak, amikor a Homo sapiens ősei elindulhattak hódító vándorútjukra. Coulthard nem zárta ki, hogy mélyen a homok alatt, a másik két folyó mentén is feltárhatnak hasonló leleteket. (Forrás: Rchpoi Hírek, 2013)

Az internet világából