2023. szeptember 19., kedd

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Rahó 7/1.

Rahó (ukránul: Рахів [Rahiv,Rakhiv], oroszul: Рахов [Rahov], szlovákul:
Rachov, románul: Rahău) város Ukrajnában, Kárpátalja megye észak-nyugati részén, 1958-tól a Rahói járás székhelye.
Lakossága 15 ezer fő, ebből 1 100 magyar.

Fekvése

Técsőtől 70 km-re keletre a Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál, a Tisza két partján terül el a Kárpátok déli lejtőin, magas hegycsúcsok között egy völgykatlanban, a tengerszint felett 430 méterre, Ungvártól 209 kilométerre fekszik. Rahómező (Rachová Poiana), Aknarahó (Rachová Kosulská) és Bocskórahó(Rachová Bochuvská) egyesülése. Határában 1,5 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza. Megközelíthető országúton és vasúton egyaránt. Vasútja révén összeköttetésben áll a legnagyobb nyugat-ukrajnai városokkal – Lemberggel, Ivano-Frankivszkkel. Rahón megfigyelhető a legmagasabb (900 m) és a legalacsonyabb (400 m) utcák tengerszint fölötti elhelyezkedésének különbsége.

Nevének eredete

A város elnevezéséröl több verzió is létezik:
1. Tulajdonnév - Rach, Rah, Raho nevű gazdag nemestől származtatják a város nevét.
2. Erdélybõl es Magyarországból erkezõ Galiciáaval kereskedõ viszonyokat tartó elárusitók Rahó város helyén megálltak, hogy megszámolják  jövedelmüket (ukrán szó ráhuváti, рахувати - számolnit jelent).
3. A parasztfelkelõk lázadása idejében, a parasztvédelmezõk itt  álltak meg, hogy összeszámolják a gazdagoktól elkobzott vagyont és osszák szét azt a szegények között.
4. a Rahó pataknévből, az pedig a szláv orehov (= diós, mogyorós) szóból származik.
(Fő forrás: Wikipedia)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése