Húsvéti képeslapokból válogatás

Képeslapok 2020-ból

Felvidéki képeslap 2020-ból

Emberszeretet világnapja - április 8.

            Április nyolcadikát az „Emberszeretet világnapjaként" tartják számon. De hogy kik és mi az eredete, azt nem sikerült egyértelműen kibogoznom, mert erről ellentmondásos információk láttak napvilágot. De ez engem nem zavar, mert én úgy is a témáról a megszívlelendő tanácsokat vagy a fonákját keresem. Ennek is:

és a humor tükrében

Húsvéti töltött paprika

            Ez egy nagyon gyorsan elkészíthető, de mégis nagyon dekoratív és finom hidegtálra való étel. Persze elkészíthetjük csak egyszerűen reggelire vagy vacsorára is. A lényeg, hogy előre gondolkozzunk, mert kell neki pár óra (vagy még jobb egy éjszaka) a hűtőben, hogy szépen lehessen szeletelni.

Hozzávalók:
25 dkg vaj
20 dkg krémsajt
25 dkg sonkás szalámi
4 főtt tojás
1 csapott evőkanál mustár
só, őrölt bors ízlés szerint
kb. 12–15 paprika, mérettől függően

Elkészítési mód:

            Avajat és a sajtot egy mixerrel alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk a kockára vágott szalámit. A tojásokat nagylyukú reszelőn belereszeljük, ízesítjük sóval, borssal és a mustárral. 2–3 paprikát is apró kockára vágunk, ezt is hozzáadjuk.

            A paprikákat kicsumázzuk, és megtöltjük ezzel a töltelékkel. Pár órára hűtőbe rakjuk, majd vékonyan felszeleteljük.

Tippek még: elkészíthetjük csak zöldpaprikából is, de ha több színűt használunk, akkor mutatósabb lesz a végeredmény.

           Csak a klasszikus teavaj jó hozzá, a margarin nem, mert az túl puha, és akkor nem lehet szeletelni.

Humorral harcolok a vírus ellen - 2020-ban így volt. Van ami már nem aktuális.

Ki hozza a tojást?

   Nálunk természetesen a húsvéti nyúl. A húsvét vallási eredetű, vidám ünnep. Hagyományos szokás ezen az ünnepen a gyerekek megajándékozása. Húsvét reggelén az előre elkészített nyuszifészkekben találjuk a meglepetést – a nyuszi ajándékát. A fészket szalmából, fűből a kertbe fa alá, bokor tövébe rejtik, hogy a kisgyerekek számára még érdekesebb legyen a játék – a fészek keresése. A városi gyerekek, a szoba egyik rejtett sarkába lelik meg a fészket, ami rendszerint egy fonott kosárka vagy bélelt dobozka. Ebben található a meglepetés: hímes tojás, nyuszicukor, csokoládé.

            Egyes néprajzkutatók szerint német területen alakult ki a tojást hozó nyuszi képzete. Főleg délnémet vidéken hitegették a szülők a kisebb gyermekeket azzal a mesével – ha nagyon firtatták a húsvéti tojás eredetét –, hogy a nyulacska rakta. Sokszor hozzáfűzték: a húsvéti nem közönséges tojás, nem tyúk tojta, nyúltól származik.

            A mese hitét a múlt században a bádeni nagyhercegségben egy különleges szokáshoz kapcsolódóan erősítették meg a szülők. Húsvét másnapján, azaz húsvéthétfőn az emmausi tanítványokra emlékezve ájtatatossággal egybekötött határjárásra indultak. Az emmausjárás útvonala hagyományos volt, évente ugyanazt a határrészt járták be. A gyereke számára előre elrejtették a bokrok aljában, erdőben a tojásokat. Keresgélés közben azután néha egy-egy nyuszi is kiugrott a bokorból, így szentül hitték a gyerekek, hogy a húsvéti tojások ajándékozóit riasztották fel megszokott helyükről, fészkükről.

            Solymos Sándor néprajzkutató szerint egy félreértésnek köszönhetően terjedt el az a hiedelem, hogy a nyuszi hozza a húsvéti tojást. Egyes német vidékeken húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak, tojásaival együtt. E gyöngytyúk német neve Haselhuhn, de sok helyen csak Haselnek hívták. Feltehetően ebből ered a félreértés, németül ugyanis a nyúl neve Hase.

            Népszerűsége nálunk a múlt század végén, a képeslapok elterjedésével következett be, egyre inkább kiszorítva a hagyományos húsvéti állatot, a bárányt.

            Nem minden esetben lehet kideríteni, honnét ered más tojáshozó állatok megjelenése. A svájciaknál a kakukk, a gólya, a cseheknél a pacsirta. Az ortodox keresztény országokban nincsenek tojáshozók. Macedóniában egy Pasalia nevű húsvéti szellemet jegyeztek fel, aki az éjféli mise után piros tojásokat dug a gyerekek párnája alá, miközben alszanak. A legkülönösebb azonban az a francia hiedelem, miszerint a nagycsütörtökön elhallgató harangok útjuk során tojásokat gyűjtenek és Rómából visszatérve minden jó gyereknek adnak. Ők aztán a kertben, az ablakpárkányon vagy éppen a házban akadnak rájuk.

(Ez az írásom megjelent: Veszprémi 7 Nap; 1998. április 9.)